Orbán Balázs zavarba jött a kérdéstől: Putyin akkor gyenge vezető?
Orbán Balázs nem értette, miért következik Orbán Viktor szavaiból, hogy Putyin gyenge vezető lenne. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a mondat valójában nem erről szólt, hanem a béketeremtésről.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy sajtótájékoztatón kapott kérdést arról, hogy Vlagyimir Putyin gyenge vezetőnek számít-e. A kérdés Orbán Viktor egy korábbi Facebook-bejegyzésére utalt, amelyben a miniszterelnök azt írta: „Az erős vezetők békét csinálnak. A gyengék háborút.” A 444 újságírója ennek alapján rákérdezett, hogy Putyin, aki háborút indított Ukrajna ellen, Orbán Balázs szerint gyenge vezetőnek tekinthető-e.
A politikai igazgató először azt válaszolta: „Nem értem a logikáját.” Miután az újságíró emlékeztette arra, hogy Putyin háborút kezdett, Orbán Balázs úgy fogalmazott: „Nem arra vonatkozik az idézet, hogy ki indít háborút és ki nem, hanem, hogy ki tud békét csinálni.” Később hozzátette, hogy Orbán Viktor bejegyzése arra utalt, hogy „nem tudnak nemzetközi intézmények békét csinálni.”
A miniszterelnök Facebook-posztjában ugyanakkor nem szerepeltek nemzetközi intézményekre vonatkozó megjegyzések. A bejegyzés szerint Orbán Viktor úgy véli, hogy Donald Trump „bátran kiállt a béke mellett”, és ezt sokaknak „nehéz megemészteni”.
A 444 újságírója egy másik kérdést is feltett Orbán Balázsnak azzal kapcsolatban, hogy a kormány vitatja-e Ukrajna államiságát.
Orbán Viktor egy korábbi beszédében „Ukrajna nevű területről”, Orbán Balázs pedig „Ukrajna nevű problémáról” beszélt.
A politikai igazgató a kérdésre azt felelte: „Nem, arról beszélünk, hogy hogyan kell lezárni ezt a konfliktust.”
Ahogy arról már írtunk, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, korábban vitát váltott ki azzal a kijelentésével, miszerint Magyarország nem állt volna ellen egy orosz inváziónak, ahogy Ukrajna tette. Ezek a megjegyzések bírálatokat váltottak ki, különösen az ellenzék részéről, akik szerint ezzel megsértette az 1956-os forradalom emlékét. Orbán Balázs később tisztázta, hogy szavait félreértették, és hangsúlyozta, hogy tiszteli a forradalom hőseit.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy sajtótájékoztatón kapott kérdést arról, hogy Vlagyimir Putyin gyenge vezetőnek számít-e. A kérdés Orbán Viktor egy korábbi Facebook-bejegyzésére utalt, amelyben a miniszterelnök azt írta: „Az erős vezetők békét csinálnak. A gyengék háborút.” A 444 újságírója ennek alapján rákérdezett, hogy Putyin, aki háborút indított Ukrajna ellen, Orbán Balázs szerint gyenge vezetőnek tekinthető-e.
A politikai igazgató először azt válaszolta: „Nem értem a logikáját.” Miután az újságíró emlékeztette arra, hogy Putyin háborút kezdett, Orbán Balázs úgy fogalmazott: „Nem arra vonatkozik az idézet, hogy ki indít háborút és ki nem, hanem, hogy ki tud békét csinálni.” Később hozzátette, hogy Orbán Viktor bejegyzése arra utalt, hogy „nem tudnak nemzetközi intézmények békét csinálni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kómában fekszik és a lábát is elveszthette Irán új vezetője, miközben már megjelent az első közleménye
Modzstaba Hameneit a teheráni Sina kórházban kezelik a február 28-i légicsapás óta. Állapotáról hivatalosan hallgatnak, de amerikai és brit források is csonkolásos sérülésekről számoltak be.
Bár pénteken megjelent az első hivatalos közlemény, amelyet Irán frissen kinevezett legfelső vezetőjének tulajdonítanak, továbbra is teljes a hírzárlat Modzstaba Hamenei állapotáról. A politikus a kinevezése óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és semmilyen kép- vagy hangfelvétel nem készült róla. Ezzel párhuzamosan
egyre több, egymástól független forrás állítja, hogy Hamenei állapota drámai, és súlyos sérüléseket szenvedhetett.
A brit Daily Mail – neve elhallgatását kérő teheráni forrásokra hivatkozva – azt írta, hogy Hamenei kómában fekszik a teheráni Sina egyetemi kórházban. A lap egy másik forrása szerint a vezetőnek legalább az egyik lába hiányzik, és súlyosan sérült a mája vagy a gyomra is. Úgy tudja, a hittudóst személyesen Mohammad Reza Zafarghandi egészségügyi miniszter, egy traumatológus szakorvos kezeli. Ezeket az információkat erősítette meg
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter: pénteken újságírói kérdésre arról beszélt, tudomásuk szerint Hamenei megsebesült, sőt, valószínűleg csonkolásos sérülést szenvedett.
Már két nappal korábban, szerdán is megerősítette a pletykákat az iráni rezsim egyik képviselője. Alireza Szalarian, Irán ciprusi nagykövete azt mondta, Modzstaba Hamenei súlyosan megsérült abban a légicsapásban, amelyik az apját, az anyját és a feleségét is megölte. A diplomata szerint a vezető azóta is kórházban fekszik, a lábán, a karján és a kezén sérült meg, és szerencsés, hogy egyáltalán túlélte. Az 56 éves vezető a nagykövet szerint azért nem mondott még beszédet és azért nem jelent meg a nyilvánosság előtt, mert egyelőre nincs olyan állapotban.
Modzstaba Hamenei a családtagjaival együtt látogatta meg az apját, Alit, a ramadán 10. napján, amikor az USA és Izrael által indított háború első napján, február 28-án találat érte a Teherán központjában található komplexumot.
A támadásban Ali Hamenei mellett meghalt a felesége, Mansour, valamint egyik lánya, annak férje és 14 hónapos gyermekük is. Az áldozatok között volt Modzstaba felesége, Zahra, és a pár tizenéves fia, Mohammad Bagher is. Szalarian szerint a vallási vezető, a családtagjai és a hozzájuk meghívott katonai vezetők a Hamenei család rezidenciáján belüli, a vezetői iroda közelében álló házában haltak meg. A diktátornak a háború kezdete előtt négy fia és két lánya volt.
Bár pénteken megjelent az első hivatalos közlemény, amelyet Irán frissen kinevezett legfelső vezetőjének tulajdonítanak, továbbra is teljes a hírzárlat Modzstaba Hamenei állapotáról. A politikus a kinevezése óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és semmilyen kép- vagy hangfelvétel nem készült róla. Ezzel párhuzamosan
egyre több, egymástól független forrás állítja, hogy Hamenei állapota drámai, és súlyos sérüléseket szenvedhetett.
A brit Daily Mail – neve elhallgatását kérő teheráni forrásokra hivatkozva – azt írta, hogy Hamenei kómában fekszik a teheráni Sina egyetemi kórházban. A lap egy másik forrása szerint a vezetőnek legalább az egyik lába hiányzik, és súlyosan sérült a mája vagy a gyomra is. Úgy tudja, a hittudóst személyesen Mohammad Reza Zafarghandi egészségügyi miniszter, egy traumatológus szakorvos kezeli. Ezeket az információkat erősítette meg
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jönnek a kisméretű IKEÁ-k, húsz új áruház nyitását jelentették be
Az Ingka Group a következő hat hónapban húsz kompakt boltot nyit Európa és Észak-Amerika kisebb városaiban. Az új formátum a korlátozottabb, azonnali kínálat mellett a teljes választékot átvétellel teszi elérhetővé.
Húsz új, kisebb méretű üzletet nyit hat hónapon belül az IKEA legnagyobb üzemeltetője, az Ingka Group Európában és Észak-Amerikában. A cég ezzel a lépéssel a kisebb városok és az elővárosi területek felé fordul, új fejezetet nyitva a terjeszkedési stratégiájában. Az Ingka Group évtizedeken át a városok szélén működtetett hatalmas áruházakra épített, majd megjelent a nagyvárosok belső kerületeiben is.
Az új egységekben a vásárlók több mint kétezer azonnal megvásárolható lakberendezési termék és kiegészítő közül válogathatnak, de a vállalat teljes kínálata is elérhető lesz átvétellel vagy házhoz szállítással.
A koncepciót tervezési szolgáltatások, személyes tanácsadás és egy válogatott élelmiszer-kínálat teszi teljessé.
Ez a formátum nemcsak jóval költséghatékonyabb a hagyományos áruházaknál, de lényegesen gyorsabban is megnyitható, ráadásul jellemzően olyan helyszíneken, ahol az emberek amúgy is intézik a napi bevásárlásaikat.
Franciaországban például nyárig adják át az első, mintegy 2000 négyzetméteres kompakt üzletet Limoges-ban, amit további helyszínek követnek majd. Portugáliában Coimbra lesz az első város, ahol egy több mint 4000 négyzetméteres egység nyílik a Mondego Retail Parkban. Lengyelországban pedig év végéig Białystokban hozzák létre az ország második ilyen áruházát, a Carrefour Polska hálózatával együttműködve.
A vállalat tapasztalatai szerint a vásárlók értékelik, hogy az IKEA földrajzilag közelebb kerül hozzájuk, ugyanakkor a cég számára fontos tanulság volt a tiszta kommunikáció jelentősége is.
„Előre tudatosítani kell a vevőkben, pontosan mire számíthatnak a kompakt üzletekben, hiszen ezek értelemszerűen nem nyújtják a hagyományos áruházak kínálatát”
– áll az Ingka Group közleményében.
A kisebb egységekbe történő beruházás az Ingka Group hároméves, ötmilliárd eurós fejlesztési programjának része, amelynek célja új helyszínek nyitása és a meglévők korszerűsítése a vállalat 32 piacának többségén. A cég a 2026-os üzleti év augusztus végi lezárása után értékeli majd az új boltok teljesítményét, és az eredmények alapján dönt a terjeszkedés további lépéseiről.
Húsz új, kisebb méretű üzletet nyit hat hónapon belül az IKEA legnagyobb üzemeltetője, az Ingka Group Európában és Észak-Amerikában. A cég ezzel a lépéssel a kisebb városok és az elővárosi területek felé fordul, új fejezetet nyitva a terjeszkedési stratégiájában. Az Ingka Group évtizedeken át a városok szélén működtetett hatalmas áruházakra épített, majd megjelent a nagyvárosok belső kerületeiben is.
Az új egységekben a vásárlók több mint kétezer azonnal megvásárolható lakberendezési termék és kiegészítő közül válogathatnak, de a vállalat teljes kínálata is elérhető lesz átvétellel vagy házhoz szállítással.
A koncepciót tervezési szolgáltatások, személyes tanácsadás és egy válogatott élelmiszer-kínálat teszi teljessé.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány nagyobb dízelpiaci válságra készül, ezért mérik fel, hol tankolhatnának soron kívül az állami szervek - írja a Telex
A rendőrség országszerte méri fel a gazdák és fuvarozók üzemanyag-tároló kapacitását. A cél a kritikus szervezetek ellátása, miután az árstop miatt szűkül az import és fogynak az állami készletek.
Rendőrök kérdezgetik a gazdáktól és fuvarozóktól, hogy mennyi üzemanyagot tudnak tárolni – számolt be róla elsőként az RTL. A Telex úgy tudja, ipartelepeket és hazai töltőállomásokat is megkerestek azzal a kérdéssel, hogy el tudnak-e tárolni valamennyi üzemanyagot.
A lépés hátterében az áll, hogy az állam felkészülten szeretné fogadni az esetlegesen elmélyülő dízelpiaci válságot. A cél az, hogy az ország működését biztosító kritikus szervezetek – mint a mentősök, a rendőrök, a tűzoltók, a katasztrófavédők, a honvédség vagy a közműcégek karbantartói – mindenképpen üzemanyaghoz jussanak.
Biztos ellátásukhoz olyan kutakra van szükség, ahol egy esetleges hiány vagy pánikvásárlás esetén is soron kívül tankolhatnak. Források szerint „az állam úgy gondolkodik, hogy ha az ellátást az segíti, hogy egy pajta mellett ássuk el a dízelt, amit aztán a válságban tudunk használni, akkor azt is igénybe kell venni.”
Orbán Viktor hétfőn jelentette be az üzemanyagárstop visszavezetését, aminek eredményeként aznap éjféltől a benzin literenkénti ára legfeljebb 595, a dízelé pedig 615 forint lehet. Az intézkedést a közel-keleti konfliktus súlyosbodása és az olajár meredek emelkedése előzte meg.
Hogy a kereskedők ne értékesítsenek veszteséggel, a kormány 352 millió liter benzint és 610 millió liter gázolajat szabadított fel a stratégiai készletekből, és olyan áron adta tovább, hogy a nagy- és kiskereskedőknek is maradjon árrésük.
A helyzetet itthon az is nehezíti, hogy a Barátság kőolajvezeték egy orosz támadás után január végén leállt, azóta pedig akadozik Magyarország olajellátása, miközben az ország egyetlen finomítója, a Dunai Finomító is alacsonyabb kapacitással dolgozik. A piaci szereplők úgy látják, „a kormány válságra is készül, de ezt részben maga generálta, csak aztán ettől megijedt.”
Szakmai körökben felmerült a kérdés, miért kellett bevezetni a védett árat és felszabadítani a készleteket, amikor a probléma még nem ellátási jellegű volt, csupán a magas árakat jelentette. A kormány a választások előtt vélhetően »meg akarta védeni a családokat« a világpiaci áremelkedéstől és az inflációtól, de a lépés a dízelimport jelentős szűkülését eredményezte.
Amikor egy piacon kettős ár van, az importőrök elkerülik az országot, mert nem akarnak veszteségesen értékesíteni.
A dízelimport hiánya pedig tovább növelte a bajt, mivel a Dunai Finomító korlátozott kapacitással nem képes kielégíteni a teljes magyar dízeligényt.
A kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetet törvény definiálja. Eszerint akkor van válsághelyzet, ha a behozatal a belföldi fogyasztáshoz mért csökkenése eléri a 7 százalékot, és a hazai igényt csak a biztonsági készlet terhére lehet kielégíteni. Válsághelyzetnek minősül az is, ha az Európai Unió vagy a Nemzetközi Energiaügynökség válságintézkedéseket rendel el. Utóbbi szerdán összesen 400 millió hordó olaj felszabadításáról döntött, ami a tagországok tartalékainak harmada. A törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy a nyersolaj és a kőolajtermékek hazai árának alakulása önmagában nem minősül válsághelyzetnek.
Rendőrök kérdezgetik a gazdáktól és fuvarozóktól, hogy mennyi üzemanyagot tudnak tárolni – számolt be róla elsőként az RTL. A Telex úgy tudja, ipartelepeket és hazai töltőállomásokat is megkerestek azzal a kérdéssel, hogy el tudnak-e tárolni valamennyi üzemanyagot.
A lépés hátterében az áll, hogy az állam felkészülten szeretné fogadni az esetlegesen elmélyülő dízelpiaci válságot. A cél az, hogy az ország működését biztosító kritikus szervezetek – mint a mentősök, a rendőrök, a tűzoltók, a katasztrófavédők, a honvédség vagy a közműcégek karbantartói – mindenképpen üzemanyaghoz jussanak.
Biztos ellátásukhoz olyan kutakra van szükség, ahol egy esetleges hiány vagy pánikvásárlás esetén is soron kívül tankolhatnak. Források szerint „az állam úgy gondolkodik, hogy ha az ellátást az segíti, hogy egy pajta mellett ássuk el a dízelt, amit aztán a válságban tudunk használni, akkor azt is igénybe kell venni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
