prcikk: Orbán Balázs zavarba jött a kérdéstől: Putyin akkor gyenge vezető? | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Orbán Balázs zavarba jött a kérdéstől: Putyin akkor gyenge vezető?

Orbán Balázs nem értette, miért következik Orbán Viktor szavaiból, hogy Putyin gyenge vezető lenne. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a mondat valójában nem erről szólt, hanem a béketeremtésről.


Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy sajtótájékoztatón kapott kérdést arról, hogy Vlagyimir Putyin gyenge vezetőnek számít-e. A kérdés Orbán Viktor egy korábbi Facebook-bejegyzésére utalt, amelyben a miniszterelnök azt írta: „Az erős vezetők békét csinálnak. A gyengék háborút.” A 444 újságírója ennek alapján rákérdezett, hogy Putyin, aki háborút indított Ukrajna ellen, Orbán Balázs szerint gyenge vezetőnek tekinthető-e.

A politikai igazgató először azt válaszolta: „Nem értem a logikáját.” Miután az újságíró emlékeztette arra, hogy Putyin háborút kezdett, Orbán Balázs úgy fogalmazott: „Nem arra vonatkozik az idézet, hogy ki indít háborút és ki nem, hanem, hogy ki tud békét csinálni.” Később hozzátette, hogy Orbán Viktor bejegyzése arra utalt, hogy „nem tudnak nemzetközi intézmények békét csinálni.”

A miniszterelnök Facebook-posztjában ugyanakkor nem szerepeltek nemzetközi intézményekre vonatkozó megjegyzések. A bejegyzés szerint Orbán Viktor úgy véli, hogy Donald Trump „bátran kiállt a béke mellett”, és ezt sokaknak „nehéz megemészteni”.

A 444 újságírója egy másik kérdést is feltett Orbán Balázsnak azzal kapcsolatban, hogy a kormány vitatja-e Ukrajna államiságát.

Orbán Viktor egy korábbi beszédében „Ukrajna nevű területről”, Orbán Balázs pedig „Ukrajna nevű problémáról” beszélt.

A politikai igazgató a kérdésre azt felelte: „Nem, arról beszélünk, hogy hogyan kell lezárni ezt a konfliktust.”

Ahogy arról már írtunk, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, korábban vitát váltott ki azzal a kijelentésével, miszerint Magyarország nem állt volna ellen egy orosz inváziónak, ahogy Ukrajna tette. Ezek a megjegyzések bírálatokat váltottak ki, különösen az ellenzék részéről, akik szerint ezzel megsértette az 1956-os forradalom emlékét. Orbán Balázs később tisztázta, hogy szavait félreértették, és hangsúlyozta, hogy tiszteli a forradalom hőseit. ​

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Donald Trump: Ma éjjel egy egész civilizáció fog kihalni, és soha többé nem tér vissza
Donald Trump amerikai elnök a Truth Social oldalán tett közzé újabb fenyegetést Irán felé. A bejegyzést egy végső, kedd estére kitűzött határidő előtt publikálta, amely a Hormuzi-szoros megnyitására vonatkozik.


„Ma éjjel egy egész civilizáció fog kihalni, és soha többé nem tér vissza. Nem akarom, hogy ez megtörténjen, de valószínűleg így lesz” – ezzel a bejegyzéssel fokozta a feszültséget Donald Trump amerikai elnök a Truth Social oldalán, egyértelműen Iránra utalva.

Trump egy végső, kedd estére (washingtoni idő szerint 20:00-ra, ami Budapesten szerda hajnali kettőt jelent) kitűzött határidőt szabott Teheránnak a Hormuzi-szoros megnyitására és egy átfogó megállapodás elfogadására. Az amerikai elnök ugyanakkor hozzátette: „talán valami forradalmian csodálatos dolog történhet – KI TUDJA?”

Trump kilátásba helyezte, hogy ha nem születik egyezség, az Egyesült Államok iráni hidakat és erőműveket támadhat meg.

Hétfőn Teherán a közvetítőként fellépő Pakisztánon keresztül elutasította az ideiglenes tűzszünetet, és a „háború tartós lezárását” követeli. Az Associated Press szerint nemzetközi tisztségviselők arra figyelmeztettek, hogy a civil infrastruktúra elleni szándékos támadások háborús bűncselekménynek minősülhetnek, amire Trump úgy reagált, hogy ettől „egyáltalán nem” tart.

Iránban eközben élőláncok szervezésére szólítottak fel az erőművek védelmében.

Trump korábban egy 48 órás ultimátummal fenyegetőzött, kilátásba helyezve, hogy „a teljes pokol szabadul rájuk”, egy másik, húsvéti üzenetében pedig trágárabb stílusban követelte a szoros megnyitását.

A feszültséget az is növelte, hogy a konfliktus során lelőttek egy amerikai vadászgépet, a személyzetet pedig egy kommandós egységnek kellett kimentenie ellenséges területről.

Az iráni hadsereg már a korábbi fenyegetéseket is „ostobának” nevezte és elutasította.

A vita középpontjában a Hormuzi-szoros áll, amelyen békeidőben a világ olajszállításának nagyjából egyötöde halad át. A blokádja komoly gazdasági kockázatot jelent, ami az olajárak emelkedésén és ellátási zavarokon keresztül éreztetheti hatását. Közvetítők egy kétlépcsős megállapodáson dolgoznak, ami egy körülbelül 45 napos tűzszünetből és egy azt követő végleges rendezésből állna, de a siker esélye a határidő lejárta előtt bizonytalan.

A konfliktusnak magyar vonatkozásai is vannak. A Külgazdasági és Külügyminisztérium több ezer, a térségben tartózkodó magyar regisztrációját kezelte és hazaszállításokat is indított. A kormányfő korábban jelezte, hogy Magyarország nem küldene csapatokat a szoros felszabadítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Az USA is elengedte Orbán Viktor kezét
Magyar Péter a Facebookon kommentálta J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatását. A TISZA Párt elnöke szerint a viziten elhangzottak azt jelentik, Washington már egy esetleges új magyar miniszterelnökkel is együttműködne.


A választási kampány hajrájának egyik legforróbb napján Magyar Péter a Facebookon üzent, azt állítva, hogy az Amerikai Egyesült Államok lényegében elengedte Orbán Viktor kezét. A TISZA Párt elnöke az amerikai alelnök budapesti látogatásának üzenetét értékelte a közösségi oldalán.

A posztban azt írta: „Amerikai alelnök Budapesten: bárki is lesz Magyarország új miniszterelnöke, az USA együtt fog vele működni” - kezdte kedd délutáni bejegyzését a tiszás politikus, aki ezután értelemzte is J. D. Vance szavait:

„Magyarul az USA is elengedte Orbán Viktor kezét.”

A TISZA Párt vezetője a bejegyzésében hozzátette, hogy egy TISZA-kormány kiemelt partnerként tekintene az Egyesült Államokra, és az amerikai elnököt, valamint az alelnököt is szívesen látnák Budapesten az 1956-os forradalom 70. évfordulóján.

A poszt akkor jelent meg, amikor J. D. Vance amerikai alelnök Budapestre érkezett, ahol programja szerint Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozott, és közös sajtótájékoztatót tartottak. Ezen hangzottak el újságírói kérdésre reagálva az amerikai alelnök szavai.

Magyar Péter azt már posztjában nem emelte ki, hogy Vance hozzátette: biztos benne, hogy Orbán és pártja nyeri a választást. A magyar miniszterelnök ehhez angolul hozzátette, hogy „ez a terv”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kitálalt az MCC kutatója: Nincsen B-forgatókönyv, a pánik jelei érzékelhetők az intézményben
Alkonyi Zalán, a Mathias Corvinus Collegium Oroszország-kutatója szerint a kampány hajrájában politikai nyomás nehezedik rá. Egyik kollégáját el is bocsátották, mert nem volt hajlandó lejárató cikket írni Ruszin-Szendi Romuluszról.


Alkonyi Zalán, a Mathias Corvinus Collegium Oroszország-kutatója kedden nyíltan beszélt arról, hogy a választási kampány hajrájában a munkahelyén felülről nyomást helyeztek rá, hogy támogassa a Fidesz-propagandát. A kutató a 24.hu kérdéseire elmondta, egy olyan ismeretterjesztő anyagot kellett volna írnia, amelyben Donald Trump Béketanácsát összeköti Orbán Balázs konnektivitásról előadott nézeteivel.

Azt mondta, a vezetők egy megbeszélésen inspiráló ötletként tálalták a felvetést, hogy a cikk fő állítása az lehetne, hogy „a Donald Trump amerikai elnök által újonnan alapított Béketanács valójában az Orbán Balázs-féle konnektivitási politika betetőződése”.

Alkonyi ezt elutasította, mert „semmilyen körülmények között nem volt hajlandó részt venni személyi kultusz építésében, még ismeretterjesztésbe csomagolva sem”.

A kutató szerint egy munkatársát azért rúgták ki, mert nem volt hajlandó egy lejárató cikket írni Ruszin-Szendi Romuluszról, a Tisza Párt biztonságpolitikai szakértőjéről.

Az elbocsátott kollégának a történelem során leszerepelt vezérkari főnökökkel kellett volna összehasonlítania a volt vezérkari főnököt.

Kirúgását azzal indokolták, hogy nem teljesítette az elvárt feladatot. Alkonyi hozzátette, hogy a kollégájára korábban semmi panasz nem érkezett.

Szerinte az MCC és a Fideszhez köthető Mandiner híroldal között a vezetők részéről teljesen egyértelmű együttműködés zajlik, és egy másik, hasonló témájú cikk ezen a felületen keresztül jelent volna meg.

Úgy véli, a politikai befolyásért személyesen Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCC alapítványának kuratóriumi elnöke a felelős, akinek szerinte komoly ráhatása van az intézet napi működésére.

A kutató a saját ügyében is hasonló eljárásra számít, és úgy látja, a minimum az, hogy kirúgják.

Elmondása szerint az MCC-n belül nincsen B-forgatókönyv arra az esetre, ha nem a Fidesz nyeri a 2026-os választást, és a pánik jelei érzékelhetők az intézményben.

Alkonyi Zalán nem először került a hírekbe. Korábban egy azóta eltávolított Facebook-posztban azt állította, hogy példa nélküli mértékű orosz beavatkozás zajlik a magyar választásokba, mert a jelenlegi vezetés hatalomban tartása Moszkvának állambiztonsági prioritás. A bejegyzés után egy újabb posztban jelentette be átmeneti visszavonulását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kiszivárgott a jelentés: eszméletlen és döntésképtelen lehet Irán legfelsőbb vezetője
Egy hírszerzési anyag szerint Modzstaba Hamenei ajatollahot a síita szent városban, Komban kezelik. Az iráni vezetés szerint a hír dezinformáció, a vezető pedig biztonsági okokból nem mutatkozik.


„Eszméletlen és döntésképtelen” – egy kiszivárgott diplomáciai feljegyzés szerint Irán új legfelsőbb vezetője, Mojtaba Khamenei kórházi kezelés alatt áll Komban, miközben Teherán hivatalosan mindent cáfol. A tét óriási: ki irányítja Iránt a háború kellős közepén, órákkal egy amerikai ultimátum lejárta előtt?

A hírt, amely egy lapértesülésen alapul, kedden több nemzetközi sajtóorgánum is átvette.

Az információ egy amerikai–izraeli hírszerzési anyagra hivatkozik, amely szerint az új legfelsőbb vezető állapota súlyos, és a Teherántól mintegy 140 kilométerre fekvő síita szent városban, Komban ápolják.

A diplomáciai emlékeztető azt állítja, „Modzstaba Hamenei Komban súlyos állapotban kap kezelést, és nem képes részt venni a rezsim bármilyen döntéshozatalában” – írta a New York Post.

Ha ez igaz, az a gyakorlatban a legfelsőbb hadúri poszt betöltetlenségét jelenti egy kiélezett háborús helyzetben.

Teherán szinte azonnal reagált a hírekre, és dezinformációnak minősítette azokat. Ali Bahraini,

Irán genfi ENSZ-képviseletének vezetője szerint a legfelsőbb vezető jól van, és a nyilvánosságtól való távolmaradása tudatos döntés.

A diplomata szerint „a nyilvános távollét oka a jelenlegi különleges körülmények miatti biztonsági megfontolások”, hozzátéve, hogy a vezető „teljesen egészséges, és továbbra is vezeti az országot”.

A két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó állítás között a nyilvános bizonyítékok hiánya mélyíti a bizonytalanságot. Modzstaba Hamenei megválasztása óta egyetlen hiteles, friss videó- vagy hangfelvétel sem készült, amelyen személyesen adna utasításokat vagy szólna a néphez. Az elmúlt napokban ugyan terjedt egy klip, amelyen állítólag egy hadműveleti szobában látható, de ezt több tényellenőrző oldal, köztük a Hindustan Times is mesterséges intelligencia által generált hamisítványnak minősítette. A nevében kiadott üzenetek eddig kizárólag írásos formában jelentek meg.

Ha a legfelsőbb vezető valóban cselekvőképtelen, azonnal felmerül a kérdés, ki hozza meg a döntéseket Teheránban.

A kialakult helyzetet elemző, izraeli és amerikai forrásokra hivatkozó jelentések szerint a Gárda szerepének megerősödését jelzi, hogy a külvilág felé a parancsnokok kommunikálnak a leghatározottabban. Más, például orosz diplomáciai források szerint azonban nincs szó hatalmi vákuumról, csupán a legfelsőbb vezetőre vonatkozó biztonsági protokollt emelték a legmagasabb szintre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: