Orbán Balázs zavarba jött a kérdéstől: Putyin akkor gyenge vezető?

Nem mindennapi jelenetek játszódtak le a jászberényi képviselő-testület tegnapi ülésének végén: az egyik fideszes képviselő, Hajnal-Nagy Gábor a kamerák előtt, remegő hangon bírálta a Jászság leköszönő fideszes országgyűlési képviselőjét, Pócs Jánost. A 2024-es polgármesterjelölt megalázónak nevezte, hogy a választókerületét elvesztő Pócs mégis mandátumhoz juthat.

Az érzelmes felszólalás után Hajnal-Nagy egy időre ki is ment a teremből, majd egy bekeretezett plakáttal tért vissza, amit átadott Budai Lóránt polgármesternek. A plakát a 2019-es kampányból származik, és választási csalással hozta összefüggésbe Budait. Hajnal-Nagy szerint a plakát, ami ellen akkor maguk a fideszesek is tiltakoztak,

Az esetről beszámoló Telex szerint a helyi Fidesz egy Facebook-posztban már el is határolódott a képviselőjétől.

A jászberényi polgármester így reagált a jelenetre: „Tudjátok, ez a szomorú, hogy ezt az embert követtétek vakon. Bízunk benne, hogy már nem kell sokáig.” Budai Lóránt azt javasolta, hogy a képet ajánlják fel jótékonysági célra.

Hajnal-Nagy Gábor az ülésen azt is felidézte, hogy a 2019-es, 14 szavazattal elveszített polgármester-választás eredményét a Fidesz „mondvacsinált okokkal” támadta meg. Szerinte erről a helyi szervezet megkérdezése nélkül, egy személyben Pócs János döntött. Már akkor figyelmeztették, hogy ezzel mártírt csinál az ellenfélből.

A megismételt választáson Budai Lóránt már nem 14 szavazattal, hanem óriási fölénnyel győzött: 8327 szavazatot kapott, míg fideszes ellenfele, Szabó Tamás csak 4569-et.

A mostani feszültség közvetlen előzménye, hogy Pócs János az április 12-i országgyűlési választáson a Telex választási adatai szerint 41,19 százalékot kapott, míg a Tisza Párt jelöltje, Halmai Ferenc Tibor 51,27 százalékkal nyert. Pócs egyéniben kikapott, de a Fidesz bejelentett frakciónévsora szerint mégis ott lehet az új parlamenti frakcióban.

A kampányidőszakban Lázár János még rocksztárnak nevezte Pócsot, aki szerinte kiütéssel fog nyerni, a 21 Kutatóközpont mérése azonban már előre jelezte a szoros versenyt.

A kampányt több konfliktus is kísérte. A 24.hu által idézett videó szerint Pócs János trágár mondatokat mondott Farády Zoltánnak, a Tisza országos listáján is szereplő jászapáti háziorvosnak; a felek feljelentést is tettek. A viszonya a jászberényi polgármesterrel is régóta feszült: egy kolbásztöltő fesztiválon Budai Lóránt egy színlelt telefonhívással parodizálta ki Orbán Viktort a mellette álló Pócs János jelenlétében.

A választási vereség után Pócs a Partizánnak adott interjúban a miniszterelnököt nevezte meg a vereség felelőseként, egy másik nyilatkozatában viszont Orbánt főnixmadárként méltatta.

Gulyás Gergely, a Fidesz új frakcióvezetője a Köztér vendége volt, ahol a választási vereség okairól, a párt jövőjéről és a TISZA Párthoz fűződő viszonyáról beszélt. A politikus szerint új pozíciója nem előrelépés, hiszen nem biztos, hogy jobb ellenzéki frakcióvezetőnek lenni, mint kancelláriaminiszternek. Elmondta, hogy

A választási eredményről szólva Gulyás Gergely úgy fogalmazott, a végeredmény nem szerepelt a reálisnak tartott forgatókönyveik között. Bár a szoros küzdelmet és a vereség lehetőségét is elképzelhetőnek tartották, az arány mindenkit meglepett.

A vereség okait firtató kérdésre azt mondta, hiba lenne azt csupán a kampányra fogni. „Azok közé sem tartozom, akik úgy gondolják, hogy a vereség oka az a kampány volt. Tehát szerintem egy tévedés lenne ezt a kampányra fogni” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a mélyebb okokat a párton belül egy kibeszélés során kell megtalálni.

Gulyás Gergely szerint önmagában az, hogy 16 évről beszélünk, azt jelenti, hogy a Fidesz háromszor is kiérdemelte a választók bizalmát. Úgy véli, erre a 16 évre összességében büszkének kell lenni.

A vereség egyik okát abban látja, hogy egy demokráciában 16 év rendkívül hosszú idő. „Nem tudok a nyugati politikai példák közül olyat említeni, hogy ugyanaz a személy, ugyanaz a politikai erő még lehet, de ugyanaz a személy 16 év után újra választást nyert volna” – mondta. Második okként a gazdasági helyzetet jelölte meg: szerinte az utolsó három évben a háború miatti stagnálás szemben állt az azt megelőző 12 év erős növekedésével, és az emberek a Fidesz-kormányzás alatt a gazdasági fellendülést szokták meg. Harmadrészt pedig úgy látja, hogy egy növekedés nélküli környezetben a korrupciós vádak másként hatnak, itt pedig kiemelte a jegybank körüli ügyeket.

Hozzátette, örül annak, hogy az elmúlt 16 évben sokan gyarapodtak, és ha ez jogszerű volt, arra büszkék lehetünk. „Nekem például ugyanaz a két ingatonom van, amivel beléptem a politikába, én nekem nem sikerült olyan jól a gyarapodás, mint a Tisza Párt jó néhány politikusának” – jegyezte meg. Állítása szerint, ha a vagyonvisszaszerzés nem egy önkényes boszorkányüldözés, hanem jogállami keretek között zajlik, ahhoz sok sikert kíván.

A választási kampány fő témájáról, a háborúról azt mondta,

Ugyanakkor szerinte nem mondtak olyat, ami ne lenne reális. Azt is vitatta, hogy 2022-ben a háborús tematikával nyertek volna kétharmadot. Gulyás szerint a Fidesz a kampányban beszélt az eredményeiről, mint például a rezsicsökkentésről, az adócsökkentésekről vagy a családtámogatásokról, amelyekről szerinte ma már szinte közmegegyezés van. „Most már, hogy a választópolgárok így döntöttek, tartsuk meg, hogy akkor hátha az új kormány mindezeket a vitathatatlan vívmányokat, hiszen ezeket ők is jónak tartják, tovább viszik” – tette hozzá.

„Amikor az ember ezt a hatalmat elveszti, akkor hálásnak kell lenni azért, hogy ezt a lehetőséget megkapta” – mondta. A Fidesz jövőjével kapcsolatban úgy véli, a visszatérésük a választópolgárok döntésétől függ, és egy párt nem tekinthet a szavazókra a saját hitbizományaként. Arra a kérdésre, hogy 2030-ban ő lehetne-e a Fidesz miniszterelnök-jelöltje, egyértelmű nemmel válaszolt. „Sok mindent el tudok képzelni, de ezt pont nem” – mondta, azzal indokolva, hogy sosem gondolta magáról, hogy első számú vezetőnek kellene lennie.

A Fidesz ellenzéki szerepvállalásáról kifejtette, hogy konstruktívak kívánnak lenni, vagy ahogy ő fogalmazott, a „normális ellenzék” útját szeretnék járni.

A hírhedtté vált mondatáról – „Ami most történik, ahhoz nekem semmi közöm. Ha mégis, akkor még nagyon hálások lesznek nekem” – azt mondta, a szándéka akkor is világos volt, és továbbra is úgy gondolja, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt nem alkalmas az ország kormányzására, de a választók döntését a demokráciában el kell fogadni.

Orbán Viktor azért nem ül be a parlamentbe, mert Gulyás szerint úgy gondolta, hogy a kialakult parlamenti arányok mellett a saját tevékenységével nem az Országház falain belül tud a leghasznosabb lenni. Ezzel a döntéssel ő is egyetértett. Arra a felvetésre, hogy Magyar Péter alkotmánymódosítással zárná ki Orbán Viktort a miniszterelnökség lehetőségéből, azt mondta, ez egy, az európai jogi civilizáción kívülálló megoldás lenne. „Ez az alkotmánymódosítás, hogyha a többség elfogadja, semmivel nem szalonképesebb annál, mint hogyha mi másfél éve elfogadtunk volna egy olyat, hogy aki az egyik választáson még fideszes tag, az a következő választáson nem lehet egy másik pártnak a miniszterelnök-jelöltje” – húzta alá.

Cáfolta, hogy Király Nóra vagy Ferencz Orsolya a választás utáni nyilatkozataik miatt maradtak volna ki. A Varga Juditot ért „árulás” vádját visszautasította, mondván, a kegyelmi ügy után éppen a most Magyar Pétert támogató oldal követelte a leginkább a közéleti tisztségektől való visszavonulást.

A személyes viszonyáról Magyar Péterrel – akinek egyik gyermekének a keresztapja – Gulyás Gergely kijelentette, hogy a magánéleti részét lezárta, és nem is szándékozik felvenni vele a régi beszélgetések fonalát.

Ugyanakkor hozzátette, a hivatali, hivatalos találkozókat felnőttként fogja kezelni.

Az új Tisza-kormány tagjairól szólva elmondta, nem érte nagy meglepetés. Vitézy Dávidról azt mondta, senki nem vitatja, hogy ért a közlekedéspolitikához, és lojális munkatárs volt, amikor együtt dolgoztak. Ugyanakkor megjegyezte: „Amit ő Budapestről gondolt, főleg a tömegközlekedésről és a közlekedés egészéről, mondhatnám azt is, az autók szerepéről a városban, annál távolabb senkinek a gondolatai nem állnak az enyémektől”.

A Tisza Párt jövőjével kapcsolatban úgy látja, a kormányzás alapvetően más, mint az ellenzéki szerep. Szerinte nem annak kell drukkolni, hogy az új kormány sikertelen legyen, hanem annak, hogy az ország sikeres legyen. Úgy véli, a Tisza Párt most a „politikai mézesheteit” éli, és az igazi kérdés az lesz, hogy a kormányzati teljesítményük milyen lesz.

Megelőlegezi a bizalmat az új kormánynak, és várja a konkrét lépéseket, amelyekhez majd viszonyulni fognak.

A jobboldali média jövőjéről azt mondta, a választási eredményből a vesztesnek kell a legtöbbet tanulnia. Elismerte, hogy az online világban való jelenlétet erősíteni kell. „Egy jobb teljesítményre képes, versenyképes, az emberek figyelmét jobban felkeltő, érdekfeszítőbb, de ugyanakkor színvonalas és elemeiben azért a polgári kultúrát megtartó jobboldali médiára van szükség” – zárta gondolatait.

Dr. Hegedűs Zsolt, a TISZA Párt egészségügyi miniszterjelöltje bejelentette, hogy a hatalomátvételt követően az új tárca át fogja tekinteni a vezetői személyi állományt, az intézmények működését és minden, az átmeneti időszakban kötött jelentősebb szerződést. A felhívás előzménye, hogy Hegedűs már korábban jelezte, a transzparencia jegyében több területen, így a koronavírus-járvány alatti beszerzések ügyében is vizsgálatot indítana.

Az új kormányzat egy olyan rendszert vesz át, amely Ficzere Andrea, az Uzsoki kórház főigazgatója szerint súlyos, rendszerszintű problémákkal küzd. Ehhez kapcsolódó fejlemény, hogy Hegedűs később az állami kórházakban működő fizetős magánellátás szabályainak felülvizsgálatáról is beszélt. A háttérben Takács Péter leköszönő államtitkár arról beszélt, hogy politikai elszámoltatástól tart, a Magyar Közlöny szerint pedig hetekkel a kormányváltás előtt Pósánné Rácz Annamária, Besesek Botond és Csákiné dr. Gyuris Krisztina helyettes államtitkárok is távoznak posztjukról.

Hegedűs Zsolt egy friss bejegyzésben fejtette ki álláspontját. Szerinte „a kormányváltással járó átmeneti időszakban kiemelt jelentőségűnek tartjuk az egészségügyi ellátórendszer zavartalan működésének, valamint a betegellátás biztonságának és folyamatosságának megőrzését.” Kifejtette, hogy

a vezetői feladatokat, az intézményi működést, továbbá az átmeneti időszakban meghozott jelentősebb döntéseket és szerződéses kötelezettségvállalásokat.

Éppen ezért fogalmazott meg egy konkrét kérést. „Ezért tisztelettel kérjük, hogy ebben az átmeneti időszakban senki ne hozzon elhamarkodott döntést, és tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely az intézmények működését, illetve a betegellátás folyamatosságát veszélyeztetheti.”

A leendő miniszter szerint „különösen fontosnak tartjuk, hogy az intézményirányítási vagy államigazgatási szerepkörben dolgozó vezetők esetleges személyi döntései, valamint az átmeneti időszakban kötött szerződések és kötelezettségvállalások rendezett, átlátható, szakmailag indokolt és egyeztetett keretek között történjenek meg.”

Hegedűs Zsolt úgy véli, az egészségügyi rendszer stabilitása közös érdekünk, amely ebben az időszakban fokozott körültekintést és felelősségteljes együttműködést kíván.

A bejegyzés végén köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik ebben a helyzetben is a betegek biztonságát, az intézmények működőképességét és az ágazat stabilitását helyezik előtérbe.

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új elnöke a hvg.hu-nak adott interjúban beszélt a gazdaságpolitikai kilátásokról, a jegybank megújításáról és elődje, Matolcsy György örökségéről.

A Goldman Sachs forinterősödést jósló prognózisával kapcsolatban Varga Mihály óvatosságra intett. Bár elismerte, hogy a választások óta a piacokon erőteljes forinterősödés és hozamcsökkenés figyelhető meg, szerinte az árfolyam jövőbeli alakulása nagyban függ az új kormány lépéseitől. „A Goldman Sachs helyében kicsit óvatosabb lennék a jövendöléssel” – fogalmazott. Úgy látja, a monetáris politikának reagálnia kell az új helyzetre, és bár a forint erősödése segíti az inflációs cél elérését, a kulcskérdés az, hogy az új kabinet miként használja fel a piaci bizalmat.

A befektetők által elvárt magas kamatprémium csökkentésének feltételeiről szólva öt tényező összhangját emelte ki: a költségvetési, a monetáris, a jövedelem- és a strukturális politikát, valamint a geopolitikai helyzet konszolidációját. Hangsúlyozta, hogy ebből legalább három a kormány felelősségi körébe tartozik. „Ebből az ötből legalább három a kormány térfelén van” – mondta, hozzátéve, hogy a monetáris politika csak ideig-óráig képes ellensúlyozni a túlságosan laza költségvetési politikát. Az MNB másodlagos mandátumáról, a kormány gazdaságpolitikájának támogatásáról is beszélt, de feltételekhez kötötte azt.

– jelentette ki.

A költségvetés helyzetével kapcsolatban az őszre várja az igazság pillanatát, amikor az új kormány bemutatja a középtávú terveit.

– mondta. Varga Mihály szerint a befektetők is magasnak tartják a hiányt, amit a GDP 5 százaléka körül kellene tartani. Figyelmeztetett, hogy a hitelminősítők türelme véges. „Legkésőbb ősszel már nem lesznek jóindulatúak” – fogalmazott. A jegybankelnök szerint vannak területek, ahol a kiadások a régiós átlag felettiek, ide sorolta a közszolgáltatásokat, a vállalati támogatásokat és egyes jóléti, például sportcélú kiadásokat.

Az elmúlt egy év eredményeiről szólva kiemelte, hogy a devizatartalék 44 milliárd euróról 60 milliárd fölé emelkedett, az infláció pedig 5 százalékról 1,8 százalékra csökkent. Ezt a teljesítményt azért kezdték kommunikálni, mert helyre kell állítani a jegybank sérült presztízsét.

Ugyanakkor elismerte, hogy az erős forint komoly kihívást jelent az exportáló vállalkozásoknak. „Ez olyan erősödés, amely a reálgazdaságra nézve komoly kérdéseket vet fel” – állapította meg. A magas kamatfelár szükségességét az ország finanszírozásának biztosításával indokolta. „A jegybank az ország finanszírozását biztosítja a pozitív reálkamattal” – jelentette ki, hozzátéve, hogy erre addig van szükség, amíg a kockázatok, a hiány és az államadósság nem csökkennek.

Az inflációs kilátásokról azt mondta, az emelkedő energiaárak miatt az év második felében gyorsulhat az áremelkedés. „Azt az állításunkat fenntartjuk, hogy 2026 első felében a jegybanki toleranciasáv felső széle alatt marad az infláció, de az év második felében 5 százalék fölé kerülhet” – prognosztizálta.

A jegybank jelentős, 1373 milliárd forintos tőkehiányával kapcsolatban elmondta, a törvény lehetőséget ad a középtávú rendezésre, és a negatív saját tőke nem hátráltatja a működést. A feltőkésítés időpontjáról a Költségvetési Tanácsnak (KT) kell döntenie, amelyben ő kisebbségben van. „Kétharmad-egyharmad arányban kisebbségben lévő tag vagyok” – jegyezte meg. A KT korábbi, kiigazítást sürgető álláspontját utólag helyesnek látja. „Sajnálom, hogy az élet minket igazolt” – mondta.

A Matolcsy-korszak örökségét firtató kérdésre válaszolva finoman bírálta elődje gazdaságpolitikáját.

Kijelentette, hogy a jegybank mérlegét szűkíteni kell, és nem terveznek a korábbiakhoz hasonló növekedési hitel- vagy kötvényprogramokat. A Matolcsy-korszakban kirobbant botrányokról, így a túlárazott ingatlanfejlesztésekről és a 266 milliárd forintos MNB-alapítványok ügyéről elmondta, hogy az MNB az ÁSZ megállapításai alapján feljelentést tett, és az ügy már az igazságszolgáltatásnál van. Az alapítványoknál új vezetést neveztek ki a vagyonmentés érdekében. „Megtehette volna a jegybank, hogy az alapítványt és a vagyonkezelőjét megszünteti, dőljön be az egész úgy, ahogy van” – mondta, de a veszteségek mérlegelése után a mentés mellett döntöttek.

Varga Mihály megerősítette, hogy

„Az MNB-nek nem feladata, hogy megoldja a kollégák üdültetését” – szögezte le. A székház felújításán és az alapítványokba kiszervezett vagyonon túl a jegybank felduzzasztott létszámát is örökségként említette. „Indokolatlan a hatszáz fős bővülés, ha tevékenységünket az alapfeladatokra szűkítjük, nincs szükség ekkora stábra” – mondta, hozzátéve, hogy a nyáron már végrehajtottak egy 15 százalékos leépítést.

A magántőkealapok tulajdonosainak átláthatóságával kapcsolatban Varga Mihály elmondta, a jogszabályok adottak, és az MNB felügyeleti hatásköre kiterjed ezekre az alapokra is. Ugyanakkor csodára nem számít, és megjegyezte, hogy a sajtó eddig is jó munkát végzett a tulajdonosok felderítésében. „A sajtó is végzi a munkáját. Jó közelítéssel tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai” – zárta gondolatait.