Orbán Balázs zavarba jött a kérdéstől: Putyin akkor gyenge vezető?
Orbán Balázs nem értette, miért következik Orbán Viktor szavaiból, hogy Putyin gyenge vezető lenne. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a mondat valójában nem erről szólt, hanem a béketeremtésről.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy sajtótájékoztatón kapott kérdést arról, hogy Vlagyimir Putyin gyenge vezetőnek számít-e. A kérdés Orbán Viktor egy korábbi Facebook-bejegyzésére utalt, amelyben a miniszterelnök azt írta: „Az erős vezetők békét csinálnak. A gyengék háborút.” A 444 újságírója ennek alapján rákérdezett, hogy Putyin, aki háborút indított Ukrajna ellen, Orbán Balázs szerint gyenge vezetőnek tekinthető-e.
A politikai igazgató először azt válaszolta: „Nem értem a logikáját.” Miután az újságíró emlékeztette arra, hogy Putyin háborút kezdett, Orbán Balázs úgy fogalmazott: „Nem arra vonatkozik az idézet, hogy ki indít háborút és ki nem, hanem, hogy ki tud békét csinálni.” Később hozzátette, hogy Orbán Viktor bejegyzése arra utalt, hogy „nem tudnak nemzetközi intézmények békét csinálni.”
A miniszterelnök Facebook-posztjában ugyanakkor nem szerepeltek nemzetközi intézményekre vonatkozó megjegyzések. A bejegyzés szerint Orbán Viktor úgy véli, hogy Donald Trump „bátran kiállt a béke mellett”, és ezt sokaknak „nehéz megemészteni”.
A 444 újságírója egy másik kérdést is feltett Orbán Balázsnak azzal kapcsolatban, hogy a kormány vitatja-e Ukrajna államiságát.
Orbán Viktor egy korábbi beszédében „Ukrajna nevű területről”, Orbán Balázs pedig „Ukrajna nevű problémáról” beszélt.
A politikai igazgató a kérdésre azt felelte: „Nem, arról beszélünk, hogy hogyan kell lezárni ezt a konfliktust.”
Ahogy arról már írtunk, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, korábban vitát váltott ki azzal a kijelentésével, miszerint Magyarország nem állt volna ellen egy orosz inváziónak, ahogy Ukrajna tette. Ezek a megjegyzések bírálatokat váltottak ki, különösen az ellenzék részéről, akik szerint ezzel megsértette az 1956-os forradalom emlékét. Orbán Balázs később tisztázta, hogy szavait félreértették, és hangsúlyozta, hogy tiszteli a forradalom hőseit.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy sajtótájékoztatón kapott kérdést arról, hogy Vlagyimir Putyin gyenge vezetőnek számít-e. A kérdés Orbán Viktor egy korábbi Facebook-bejegyzésére utalt, amelyben a miniszterelnök azt írta: „Az erős vezetők békét csinálnak. A gyengék háborút.” A 444 újságírója ennek alapján rákérdezett, hogy Putyin, aki háborút indított Ukrajna ellen, Orbán Balázs szerint gyenge vezetőnek tekinthető-e.
A politikai igazgató először azt válaszolta: „Nem értem a logikáját.” Miután az újságíró emlékeztette arra, hogy Putyin háborút kezdett, Orbán Balázs úgy fogalmazott: „Nem arra vonatkozik az idézet, hogy ki indít háborút és ki nem, hanem, hogy ki tud békét csinálni.” Később hozzátette, hogy Orbán Viktor bejegyzése arra utalt, hogy „nem tudnak nemzetközi intézmények békét csinálni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor Budapesten zárja a kampányt, egy órával Magyar Péter után mond beszédet
A miniszterelnök közzétette a kampányhajrá programját, eszerint szombaton 19 órakor a budapesti Szentháromság téren tart beszédet. Magyar Péter Debrecenben zárja a a kampányt, szombaton 18 órakor kezdi beszédét.
Szombaton csúcsosodik ki a kampányhajrá: Orbán Viktor egy órával Magyar Péter után mond beszédet.
A miniszterelnök kedd reggel a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy a választás előtti utolsó napokban hogy alakul a nyilvános programja. Ez alapján szerdán Sopronban, csütörtökön Debrecenben, pénteken pedig Székesfehérváron lesz nyílt fóruma,
szombat este 19 órakor pedig a budapesti Szentháromság téren tartja meg a kampányzáró beszédét.
Magyar Péter eközben napi öt-hét településre látogat el, szombaton még Hajdúsámsonban, Újfehértón, Balmazújvárosban és Püspökladányban áll ki az emberek elé. A Tisza Párt elnök végül Debrecenben zárja a kampányt, ahol egy órával Orbán előtt, 18 órakor kezdi a beszédét.
Szombaton csúcsosodik ki a kampányhajrá: Orbán Viktor egy órával Magyar Péter után mond beszédet.
A miniszterelnök kedd reggel a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy a választás előtti utolsó napokban hogy alakul a nyilvános programja. Ez alapján szerdán Sopronban, csütörtökön Debrecenben, pénteken pedig Székesfehérváron lesz nyílt fóruma,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A magyarok többsége nem hisz a Tisza-ellenes háborús riogatásnak egy felmérés szerint
A 21 Kutatóközpont kutatásából az derül ki, hogy a magyarok 54 százaléka nem gondolja, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése háborút okozna. Ezzel szemben a válaszadók mindössze 25 százaléka tartja reális veszélynek a fenyegetést.
A magyarok többsége nem gondolja, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése háborúba sodorná az országot – derült ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, amelyet a 24.hu megbízásából készítettek.
A válaszadók 54 százaléka nemmel felelt erre a kérdésre, míg csupán 25 százalékuk tartotta valódinak a fenyegetést, 21 százalékuk pedig bizonytalan volt.
A pártszimpátia mentén éles törésvonal rajzolódik ki: a Fidesz-szavazók kétharmada tart egy kormányváltás háborús következményeitől, és mindössze 7 százalékuk utasította el ezt a felvetést. Ezzel szemben a Tisza Párt támogatói, a párt nélküliek és a többi ellenzéki párt szavazói sem tartják reálisnak ezt a forgatókönyvet. A párt nélküliek körében ugyanakkor kiugróan magas, 42 százalékos a bizonytalanok aránya, ami jelzi, hogy a kormány háborús üzenetei náluk még elérhetnek bizonyos hatást.
A kutatás demográfiai adatai szerint minél idősebb, minél kisebb településen él és minél alacsonyabb iskolai végzettségű valaki, annál valószínűbb, hogy elhiszi a háborús fenyegetést.
A nyolc általánost végzettek körében a fideszes narratíva elfogadottsága a legmagasabb (38 százalékuk tart a háborútól, 37 százalékuk nem), míg az érettségizettek és a diplomások elsöprő többsége elutasítja azt. A falvakban élők 31 százaléka gondolja, hogy a Tisza Párt háborút hozna az országra, a budapestieknek viszont csak a 19 százaléka.
A legfiatalabb, 18 és 29 év közötti korosztályról szinte teljesen lepereg a háborús riogatás: 77 százalékuk nem tartja valóságosnak a fenyegetést, és csupán 9 százalékuk fél ettől. Ezzel szemben a 65 év felettiek a leginkább fogékonyak az üzenetre: körükben 36 százalék tart egy kormányváltás háborús következményeitől, bár még itt is többségben vannak a szkeptikusok 38 százalékkal.
A felmérés rákérdezett Ukrajna támogatásának kérdésére is, amelyben szintén megosztott a magyar társadalom. A válaszadók 44 százaléka pénzügyi és humanitárius eszközökkel segítene, de majdnem ugyanekkora arányban, 42 százaléknyian semmilyen módon nem támogatnák az ukránokat. Fegyvereket 16, katonákat pedig mindössze 3 százalék küldene.
A kormánypárt híveinek 70 százaléka minden segítséget megtagadna Ukrajnától. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazóinak 78 százaléka támogatná pénzügyi és humanitárius eszközökkel a védekező országot,
34 százalékuk fegyvereket is adna, és csupán 12 százalékuk zárkózik el teljesen a segítségnyújtástól. A katonák küldésének ötlete minden társadalmi csoportban rendkívül alacsony támogatottsággal bír.
Az Ukrajnával szembeni attitűdöt is befolyásolja az iskolai végzettség, az életkor és a lakóhely. A fiatal, fővárosi, diplomás szavazók a leginkább szolidárisak, míg az alacsonyabb végzettségű, idősebb, kisebb településen élők körében a legmagasabb az elutasítottság.
A magyarok többsége nem gondolja, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése háborúba sodorná az országot – derült ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, amelyet a 24.hu megbízásából készítettek.
A válaszadók 54 százaléka nemmel felelt erre a kérdésre, míg csupán 25 százalékuk tartotta valódinak a fenyegetést, 21 százalékuk pedig bizonytalan volt.
A pártszimpátia mentén éles törésvonal rajzolódik ki: a Fidesz-szavazók kétharmada tart egy kormányváltás háborús következményeitől, és mindössze 7 százalékuk utasította el ezt a felvetést. Ezzel szemben a Tisza Párt támogatói, a párt nélküliek és a többi ellenzéki párt szavazói sem tartják reálisnak ezt a forgatókönyvet. A párt nélküliek körében ugyanakkor kiugróan magas, 42 százalékos a bizonytalanok aránya, ami jelzi, hogy a kormány háborús üzenetei náluk még elérhetnek bizonyos hatást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Esküszegéssel vádolja vezető közgazdászát a Gazdasági Versenyhivatal
A hatóság visszautasította Berezvai Zombor politikai befolyásolásról szóló állításait. A hivatal kabinetfőnöke szerint a közgazdász nyilatkozata a köztisztviselői eskü megszegésének minősül.
Esküszegéssel vádolja a Gazdasági Versenyhivatal a saját vezető közgazdászát, miután Berezvai Zombor egy interjúban a hatóság működését érő politikai befolyásról beszélt. A hivatal kedden kiadott közleményében a leghatározottabban visszautasította a vádakat, és jelezte, az ügynek jogi következményei is lehetnek.
A Gazdasági Versenyhivatal „Újabb támadás a GVH közössége ellen” címmel reagált a történtekre. Horváth Bálint kabinetfőnök és kommunikációs vezető szerint a Versenyközgazdasági és Piackutatási Iroda vezetője megszegte köztisztviselői esküjét, amikor egy pártpolitikai műsorban nyilatkozott. Úgy fogalmazott,
Berezvai „saját kollégáit, és a köztisztviselői esküjét megszegve, egy pártpolitikai műsorban, a választási kampány részévé próbálta tenni a független nemzeti versenyhatóságot, amit a GVH határozottan visszautasít”.
A közlemény hangsúlyozza, a „GVH független a pártpolitikától és nem vesz részt a választási kampányban”. Horváth szerint Berezvai Zombor a hivatalban napi szinten előforduló szakmai vitákat vitt ki a nyilvánosság elé, és az általa említett konkrét ügyekben semmilyen külső, politikai befolyásolás nem történt. Arra a felvetésre, hogy a kommunikációs vezető szakmai jelentéseket írt át, Horváth Bálint közölte: feladatkörébe tartozik az egyes jelentések vezetői összefoglalójának véleményezése.
A közlemény kitér az interjúban említett ügyekre is.
A budapesti repülőtér földi kiszolgálásának fúziós ügyében a hivatal szerint nem voltak káros hatások, a döntést a versenytárs sem támadta meg. A Lidl-, a Nitrogénművek- és a Homlok-ügyben pedig a bíróságok vagy megerősítették a feltárt jogsértéseket, vagy jelenleg is bírósági eljárás van folyamatban.
A közleményből kiderült az is, hogy Berezvai Zombor az elmúlt időben többször tett a hivatal szakmai álláspontjával ellentétes nyilatkozatokat, ezért már kapott írásbeli figyelmeztetéseket a GVH újra kinevezett elnökétől, Rigó Csaba Balázstól. Horváth Bálint külön kiemelte, hogy a folyamatban lévő ügyekben tett meggondolatlan nyilatkozatok további jogi lépéseket vonhatnak maguk után.
Szerinte az interjú konkrétan veszélyeztette a Lidl-ügyben folyamatban lévő bírósági eljárást.
A GVH kommunikációs vezetője azzal zárta a közleményt, hogy a Versenytanács által kiszabott bírságok bírósági felülvizsgálat alá esnek, és az Európai Unió is vétójogot gyakorol a döntések felett, ezért a politikai nyomásgyakorlás vádja csupán választási hangulatkeltés.
Ahogy megírtuk, Berezvai Zombor hétfőn a Partizánnak adott interjúban beszélt arról, miként befolyásolta a politika a versenyhivatal működését.
Esküszegéssel vádolja a Gazdasági Versenyhivatal a saját vezető közgazdászát, miután Berezvai Zombor egy interjúban a hatóság működését érő politikai befolyásról beszélt. A hivatal kedden kiadott közleményében a leghatározottabban visszautasította a vádakat, és jelezte, az ügynek jogi következményei is lehetnek.
A Gazdasági Versenyhivatal „Újabb támadás a GVH közössége ellen” címmel reagált a történtekre. Horváth Bálint kabinetfőnök és kommunikációs vezető szerint a Versenyközgazdasági és Piackutatási Iroda vezetője megszegte köztisztviselői esküjét, amikor egy pártpolitikai műsorban nyilatkozott. Úgy fogalmazott,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Medián: a magyarok közel fele attól tart, hogy a Fidesz elcsalja a választást
A Medián kutatása szerint a Tisza Párt és a Fidesz szavazótáborában is többségben vannak azok, akik szerint a szembenálló párt csalni fog. Az is kiderült, hogy a választók messze Oroszországot tartják a legvalószínűbb külső beavatkozónak.
A magyarok közel fele valószínűnek tartja, hogy a Fidesz választási csalást követhet el, miközben a kormánypárt szavazóinak több mint fele éppen a Tisza Párttól tart visszaéléstől – derül ki a Political Capital megbízásából készült Medián-kutatásból, melynek eredményeit a Telex közölte. A felmérés szerint
a választók messze Oroszországot tartják a legvalószínűbb külső beavatkozónak, a kampányban terjedő, mesterséges intelligenciával manipulált videók pedig egyre több zavart okoznak.
A kutatás szerint többségben vannak azok, akik a Tisza Párt győzelmére számítanak. A válaszadók 48 százaléka a Tisza sima vagy kétharmados győzelmét várja, míg a Fidesz többségét 35 százalékuk. A pártpreferencia erősen befolyásolja a várakozásokat: a Tisza-szavazók több mint négyötöde saját oldaluk győzelmét tartja valószínűnek, míg a Fidesz-táborban gyakorlatilag senki sem számít Tisza-többségre. A bizonytalanok megosztottak a kérdésben.
A választók jelentős része ugyanakkor nincs tisztában azzal, hogy a legtöbb listás szavazatot szerző párt nem feltétlenül szerez parlamenti többséget a manipulált választókerületi térkép, a levélszavazatok és a nemzetiségi mandátumok rendszere miatt. A megkérdezetteknek csupán 39 százaléka tudja, hogy a magyar választási rendszer képes a többségi akarat elbillentésére. A magyarok nagyobb felét tehát felkészületlenül érné, ha a legnépszerűbb párt kisebbségbe szorulna a parlamentben.
A külhoni magyar állampolgárok választójogának megítélése árnyalt képet mutat. A megkérdezettek 35 százaléka elvenné a választójogot, 28 százalék jelenlegi formájában tartaná meg, egy szintén 35 százalékos csoport pedig bizonyos szabályok módosításával tartaná meg azt. A határon túlról érkező voksok hatását a válaszadók 48 százaléka legfeljebb 1-2 mandátum sorsára tartja befolyásosnak, bár 2022-ben 2 mandátumot fordítottak át a levélszavazatok a Fidesz javára. A kutatás szerint 2026-ban legfeljebb 1-2 mandátumra lehetnek majd hatással.
A választási csalástól való félelem mélyen áthatja a társadalmat. A válaszadók közel fele valószínűnek tartja, hogy a Fidesz csalást követhet el. A Tisza-szavazók 76 százaléka számít erre, míg a Fidesz-szavazóknak csak 2 százaléka. Ezzel párhuzamosan a teljes minta egyötöde tart attól, hogy a Tisza Párt követne el választási csalást, a Fidesz-szavazók körében ez az arány 54 százalék.
Mindkét nagy párt szavazótáborában többségben vannak tehát azok, akik szerint a szembenálló párt csalni fog, ami előrevetíti, hogy a győztestől függetlenül az ellenoldal táborának nagy része nehezen fogadja majd el az eredményt.
A külföldi beavatkozás veszélyét a legtöbben Oroszország irányából érzékelik. A válaszadók csaknem fele, 48 százaléka gondolja úgy, hogy Moszkva befolyásolni készül a választásokat. Ukrajna, az Egyesült Államok vagy az Európai Unió intézményei irányából a válaszadóknak csak nagyjából negyede számít beavatkozásra. A pártpreferencia itt is élesen kirajzolódik:
a Tisza-szavazók elsősorban Oroszország, míg a Fidesz-szavazók inkább Ukrajna és az EU felől számítanak befolyásolási kísérletre.
A kampányban egyre gyakrabban felbukkanó, mesterséges intelligenciával előállított videókkal a megkérdezettek 73 százaléka találkozott már. Az ilyen tartalmakkal szembesülők 52 százaléka számolt be arról, hogy előfordult már, hogy nem volt biztos benne, valódi felvételt lát-e.
A válaszadók 37 százaléka pedig elismerte, hogy hitt már valódinak olyan videót, amelyről később kiderült, hogy manipulálták.
A legtöbben úgy vélekednek, hogy míg mások bedőlnek az ilyen tartalmaknak, ők maguk képesek felismerni a hamisítványokat. A deepfake videók politikai felhasználását a magyarok elsöprő többsége, 90 százaléka elutasítja.
A kutatás több, a közbeszédben keringő, de tényekkel nem igazolható állítás elfogadottságát is mérte. A kormányoldali narratívák jellemzően a saját táboron belül népszerűek, de a társadalom többsége elutasítja őket. A Fidesz-szavazók négyötöde például igaznak gondolja azt az állítást, mely szerint „a magyar politikai ellenzéket külföldi kormányok és nemzetközi szervezetek irányítják”, míg a teljes mintában ezt csupán 25 százalék hiszi el. Ezzel szemben az ellenzéki közbeszédben megjelenő összeesküvéses állítással, miszerint a kormány szándékosan rombolja az oktatási rendszert, mert az alacsonyan képzettek szavazataira hajt, a válaszadók fele egyetértett.
A kutatás március 23. és 26. között, ezer ember telefonos megkérdezésével készült.
A magyarok közel fele valószínűnek tartja, hogy a Fidesz választási csalást követhet el, miközben a kormánypárt szavazóinak több mint fele éppen a Tisza Párttól tart visszaéléstől – derül ki a Political Capital megbízásából készült Medián-kutatásból, melynek eredményeit a Telex közölte. A felmérés szerint
a választók messze Oroszországot tartják a legvalószínűbb külső beavatkozónak, a kampányban terjedő, mesterséges intelligenciával manipulált videók pedig egyre több zavart okoznak.
A kutatás szerint többségben vannak azok, akik a Tisza Párt győzelmére számítanak. A válaszadók 48 százaléka a Tisza sima vagy kétharmados győzelmét várja, míg a Fidesz többségét 35 százalékuk. A pártpreferencia erősen befolyásolja a várakozásokat: a Tisza-szavazók több mint négyötöde saját oldaluk győzelmét tartja valószínűnek, míg a Fidesz-táborban gyakorlatilag senki sem számít Tisza-többségre. A bizonytalanok megosztottak a kérdésben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
