Március körül lehet nagyobb, visszamenőleges tanárbér-emelés a Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint
Lassan két éve tartanak a tanártüntetések, melyeket többek között a közoktatás általános állapota, és konkrétan a megalázóan alacsony pedagógusbérek miatt indított el mind a két nagy szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.
A pedagógusbérek leszakadása akkor kezdődött el, amikor éppen a felzárkóztatásukról döntöttek. Létrehozták a pedagógus életpályamodellt, melynek megfelelően eredetileg a mindenkori minimálbérhez kötötték a tanárok járandóságait. Ezt azonban visszavonták nagyon hamar. Minden baj akkor kezdődött, amikor a mindenkori helyett fixen a 2014-es minimálbérhez, azaz bruttó 101.500 Ft-hoz kötötték az illetményalap számítását. Azt tudva, hogy jelenleg a minimálbér bruttó 232.000 Ft, elképzelhető, hogy mennyire szakadtak le a pedagógusbérek. Bár volt néhány apró kozmetikázás, de a kormány minden alkalommal gondosan ügyelt rá, hogy ne az alapbért emelje (ami például a nyugdíjalapot is képezi), hanem pótlékokat adjon.
És a pótlékokkal együtt sem közelíti meg a pedagógusok jelenlegi bére azt, ahol tartaniuk kellene akkor, ha az eredeti ígéreteknek megfelelően, a mindenkori minimálbérhez indexálják a tanárok járandóságát. Ezt bárki könnyen ellenőrizheti a PSZ által üzemeltetett bérnyomásmérő oldalon, ahol az adatok megadása után bármelyik tanár ellenőrizheti, mennyivel keres kevesebbet.
Egy 2015-ben pályakezdő pedagógus vesztesége, amit a kormány visszavont életpályamodellje miatt elszenvedett - forrás: Pedagógusok Szakszervezete
A hét elején viszont az Európai Bizottság feloldotta a Magyarországnak járó kohéziós alapok egyharmadát a jogállamisági eljárás miatti zárolás alól. Ezt az igazságügy reform irányába tett magyar lépésekkel indokolták. 10 milliárd eurónyi pénz elköltését kezdheti meg a magyar kormány.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nem sokkal előtte a Blikknek azt mondta, azt ígérték, hogy a pedagógusbérek elérik majd a diplomás átlag 80 százalékát, mégpedig 2025. január 1-jével. 2024. január 1-jén pedig a 72 százalékot.
Igaz, azt is hozzátette, „csak akkor higgyünk Brüsszelnek, amikor már itt a pénz.”
Erre erősített rá a Belügyminisztérium is, amikor nem sokkal azután, hogy kiderült, az Európai Unió megnyitja a pénzcsapokat, azt a választ küldte az RTL Híradónak, hogy egyelőre csak a 10 százalékos emelés a biztos. További döntéseket akkor hoz majd a kormány, ha megjön az uniós pénz.
Ezzel a kijelentéssel csak az a baj, hogy
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint még a januártól biztosnak mondott a 10 százalékos emelés sem valódi 10 százalék. Ebbe ugyanis beleszámítják a valóban 10 százalékos gyakornoki béremelést, ami bruttó 440 ezer forintra emelkedik, és ebből oldják meg azt is, hogy a halmozottan hátrányos gyerekeket nagy százalékban tanító iskolákban az oktatásban dolgozók, tehát a pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársak plusz 20 százalékot kapjanak. Utóbbi változást a pedagógus szakszervezetek követelték, és a kormányzat belement.
Ami a Gulyás Gergely által emlegetett nagyobb emelést illeti, amivel a tanárok átlagbére elérné a bruttó 700 ezer Ft-ot, az valóban nagy változás lenne. A Belügyminisztérium adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete ugyanis az oktatásban 2020-ban 362.838 Ft volt, ami 2021-re 401.837 Ft-ra, 2022-ben pedig 446.243 Ft-ra emelkedett. A minisztérium úgy számolt, hogy az átlagbér a januárra már betervezett emeléssel érheti el a bruttó 500 ezer Ft-ot.
A bruttó 700 ezer Ft ehhez képest látványos fizetésemelkedést jelentene. Csakhogy kérdés, mikor érkezhet meg.
A Nemzeti Pedagóguskar Elnöke, Horváth Péter szerint ahhoz, hogy 2024. január elsejétől a diplomás átlagbérek 72 százalékát érjék el a pedagógusbérek, tudni kellene, mi a viszonyítási alap. Azonban a Központi Statisztikai Hivatal csak március környékén tudja megmondani a diplomás átlagbér összegét. Horváth Péter szerint tehát, még ha a kormány meg is akarja adni az emelést,
Ezzel egyetért Gosztonyi Gábor is, aki úgy fogalmazott: „akkor sem lenne semmi baj, ha ezt márciusban visszamenőleg fizetnék ki.”
Kérdésünkre, hogy egyáltalán mire alapozzák azt, hogy a most feloldott 10,2 milliárd euróban benne van a tanárok pénze is, Gosztonyi Gábor határozottan azt válaszolta, hogy az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) forrása a 10,2 milliárdból 5,3 milliárd euró, és ezen belül a tanári béremelések fedezetére 1,8 milliárd euró van.
Ezek ugyanis pántlikázott összegek, az ESZA+ forrásainak arányos részét arra kell felhasználni, hogy első lépésben a diplomás átlagbér 72 százalékáig felzárkóztassák a pedagógusok bérét. Ha pedig ez így van, akkor Gosztonyi Gábor szerint a kormánynak csak egy dolga lehet: a béremelést elő kell finanszíroznia. Miután veszélyhelyzet van, ehhez akár rendeleti úton is módosítani lehet az állami költségvetést.
A témával kapcsolatos kérdésünkre a Területfejlesztési Minisztérium azt írta, hogy
és ezt követően tájékoztatja a közvéleményt.
Gosztonyi Gábor azt mondja, Maruzsa Zoltán államtitkár a jövő csütörtökre összehívta a sztrájkbizottsági ülést, amit most már több mint egy hónapja követelnek.
„Valószínűleg megijedt attól, hogy tényleg bírósághoz fordultunk volna, ha az általuk már többszörösen kiherélt, és saját maguk által diktált törvényeket sem akarják betartani. Számon fogjuk kérni az államtitkáron, hogy mi a menetrend a béremelésre, mert tiszta vizet kell önteni a pohárba.”
A PSZ arra is felkészült, hogyha nem lesz előrelépés, január 31-re, a tiltakozások kezdetének második évforulójára újabb sztrájkot hirdetnek.
