Magyar Péter 30 millió forintnyi eurót halmozott fel, de 9 milliós adósságot is bevallott
A Tisza Párt elnökének friss vagyonnyilatkozatából az is kiderült, hogy forintmegtakarításait euróra cserélte. Milliókkal tartozik magánszemélyeknek, de hitelkártya-tartozása is van.
Jelentősen átrendeződött Magyar Péter vagyona tavaly: megszabadult a jelképes 4iG-részvényétől, forintmegtakarításait euróra váltotta, és új adósságai is lettek. A Tisza Párt elnöke és európai parlamenti képviselője szombaton adta le friss vagyonnyilatkozatát.
A legszembetűnőbb változás, hogy míg a tavaly júliusi bevallásában közel négymillió forintja volt bankszámlán, ez az összeg mostanra 1,2 millióra csökkent. Ezzel párhuzamosan devizában tartott vagyona 16 ezer euróról 79 ezer euróra, vagyis nagyjából 30 millió forintra nőtt.
Összességében a bankszámláin lévő pénz 10,5 millió forintról 31,7 millió forintra emelkedett. A gyarapodás mellett azonban tartozások is megjelentek:
a friss vagyonnyilatkozat szerint 5,8 millió forinttal tartozik magánszemélyeknek, és van 3,4 millió forintnyi hitelkártya-tartozása is, míg korábban nem volt adóssága.
Ingatlanvagyona nem változott, továbbra is négy ingatlan van a nevén. Ebből három a XII. kerületben található: egy 216 és egy 49 négyzetméteres lakás, valamint egy 25 négyzetméteres garázs, amelyeket volt feleségével, Varga Judittal 200 millió forintért vásárolt 2019-ben. Válásuk után a közös balatonhenyei ház Varga Judit tulajdona lett, a két üres telken pedig osztoztak, így Magyar Péteré lett egy csaknem 8000 négyzetméteres balatonhenyei ingatlan.
Továbbra is egy 2018-as Volvo XC60 típusú autót használ, és megvan a Yamaha pianínója, valamint két festménye is. Készpénze változatlanul hárommillió forint. Értékpapírokban, befektetési jegyekben és kötvényekben 61,9 millió forintja van, ami kismértékű csökkenés a tavalyi 62,9 millióhoz képest.
A 20 forint névértékű 4iG-részvénye eltűnt a vagyonnyilatkozatából.
Magyar Péternek az EP-képviselőség mellett nincs más fizetéssel járó munkája. A Tisza Párt elnöki tisztsége mellett 100 százalékos tulajdonosa a tavaly vásárolt LLM Zrt. nevű tanácsadó cégnek, ahonnan a bevallása szerint nem vesz fel jövedelmet. Európai parlamenti képviselői fizetése havi bruttó 11 255 euró, ami adók és járulékok levonása után nettó 8772 eurót, körülbelül 3,5 millió forintot jelent.
Korábbi vagyonnyilatkozataiból az is kiderül, hogy az EP-mandátuma előtti években a Diákhitel Központ igazgatójaként 2019 júniusa és 2022 februárja között havi bruttó 3,5 millió forintot keresett, 2020 áprilisa és 2024 márciusa között pedig a Hodler Alapkezelő jogi igazgatójaként kapott havi bruttó hárommillió forintot, de ezeken kívül más állami cégeknél is voltak pozíciói.
Jelentősen átrendeződött Magyar Péter vagyona tavaly: megszabadult a jelképes 4iG-részvényétől, forintmegtakarításait euróra váltotta, és új adósságai is lettek. A Tisza Párt elnöke és európai parlamenti képviselője szombaton adta le friss vagyonnyilatkozatát.
A legszembetűnőbb változás, hogy míg a tavaly júliusi bevallásában közel négymillió forintja volt bankszámlán, ez az összeg mostanra 1,2 millióra csökkent. Ezzel párhuzamosan devizában tartott vagyona 16 ezer euróról 79 ezer euróra, vagyis nagyjából 30 millió forintra nőtt.
Összességében a bankszámláin lévő pénz 10,5 millió forintról 31,7 millió forintra emelkedett. A gyarapodás mellett azonban tartozások is megjelentek:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter szerint Orbán Viktor „temus” országjárása földbeállt, a TISZA viszont „kiöntött”
A Tisza Párt elnöke azt írta, kedden döbbenetes tömeg hallgatta őt Kecskeméten, míg a miniszterelnök egri fórumára szerinte sokkal kevesebben voltak kíváncsiak. Magyar úgy véli, „a magyar vidék fellázadt Orbán Viktor ellen”.
Magyar Péter szerdán egy Facebook-posztjában szembeállította saját országjárását Orbán Viktoréval. A TISZA Párt elnöke még február közepén indult el az újabb körútjára, míg a miniszterelnök hosszú idő óta hétfőn tartotta első nyílt fórumát Kaposváron, kedden pedig Egerbe látogatott el.
Magyar úgy látja, Orbán „buszoztatós, temus országjárása már az elején földbeállt”, míg a TISZA „döbbenetes tömeggel és hatalmas lelkesedéssel” készült Kecskeméten a 25 nap múlva szerinte bekövetkező rendszerváltásra.
Posztjában azt írta: „Eger egy félig sem megtelt Dobó térrel, Kecskemét pedig a valaha volt legnagyobb politikai rendezvénnyel üzent a maffiának. A magyar vidék fellázadt Orbán Viktor ellen.” Úgy fogalmazott, hogy a TISZA „már nemcsak árad, hanem ki is öntött”.
A pártelnök arról is tájékoztatott, hogy szerdán Kunszentmiklósra, Hartára, Tolnára és Paksra látogat el. „Este pedig Dunaújváros fog ajtót mutatni a Fidesznek” – jegyezte meg, arra utalva, hogy Orbán ma Dunaújvárosban fog fórumot tartani.
Magyar a bejegyzéshez több képet is csatolt, amelyek szerinte bizonyítják, hogy sokkal többen voltak a TISZA kecskeméti gyűlésén, mint Orbán Viktor fórumán Egerben.
Magyar Péter szerdán egy Facebook-posztjában szembeállította saját országjárását Orbán Viktoréval. A TISZA Párt elnöke még február közepén indult el az újabb körútjára, míg a miniszterelnök hosszú idő óta hétfőn tartotta első nyílt fórumát Kaposváron, kedden pedig Egerbe látogatott el.
Magyar úgy látja, Orbán „buszoztatós, temus országjárása már az elején földbeállt”, míg a TISZA „döbbenetes tömeggel és hatalmas lelkesedéssel” készült Kecskeméten a 25 nap múlva szerinte bekövetkező rendszerváltásra.
Posztjában azt írta: „Eger egy félig sem megtelt Dobó térrel, Kecskemét pedig a valaha volt legnagyobb politikai rendezvénnyel üzent a maffiának. A magyar vidék fellázadt Orbán Viktor ellen.” Úgy fogalmazott, hogy a TISZA „már nemcsak árad, hanem ki is öntött”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a Tiszáról: Baj van a toronyban odaát, megérintette őket a vereség szele
A miniszterelnök szerint Magyar Péterék elhitték, hogy Magyarországon lehet ukránbarát politikával választást nyerni, és most szembesülnek a valósággal. Azt is mondta, hogy „a magyarok előjöttek”, utalva a Békemeneten és a fideszes fórumokon megjelent tömegekre.
Orbán Viktor egy Facebook-oldalán közzétett videóban élcelődött a Tisza Párton, akik szerinte most szembesültek azzal, hogy „ukránbarát politikával” nem lehet választást nyerni.
A videót készítő férfi azt állította a miniszterelnöknek, hogy „a tiszások azt mondták, hogy Egerben ázsiai emberek előtt lépett fel”. Erre a kormányfő így reagált:
„Baj van a toronyban odaát. Megérintette őket a vereség szele most, hogy a magyarok előjöttek. Békemenet, Kaposvár, aztán Eger”.
Orbán szerint Magyar Péterék „komolyan elhitték, hogy Magyarországon lehet ukránbarát politikával választást nyerni, különösen úgy, hogy Brüsszel is megtámogatja őket”, de most már látják, hogy nem.
„Keserű az ébredés, és ilyenkor sok butaság is elhangzik. Jókat fogunk derülni a következő napokban”
– jósolta a miniszterelnök, aki egyébként szerdán Dunaújvárosban fog nyílt fórumot tartani.
Orbán korábban arról posztolt, hogy szerinte kedden „utcahosszal” többen voltak Egerben, mint ahányan összegyűltek a TISZA korábbi egri gyűlésén. Magyar Péter viszont a keddi rendezvényeket összehasonlítva azt állította, hogy az egri Dobó tér félig sem telt meg, míg Kecskeméten pedig a valaha volt legnagyobb politikai rendezvényt tartották tegnap. A TISZA Párt elnöke úgy látja, a kormányfő „buszoztatós, temus országjárása már az elején földbeállt”, míg a TISZA „már nemcsak árad, hanem ki is öntött”.
Orbán Viktor egy Facebook-oldalán közzétett videóban élcelődött a Tisza Párton, akik szerinte most szembesültek azzal, hogy „ukránbarát politikával” nem lehet választást nyerni.
A videót készítő férfi azt állította a miniszterelnöknek, hogy „a tiszások azt mondták, hogy Egerben ázsiai emberek előtt lépett fel”. Erre a kormányfő így reagált:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump belengette a NATO-ból való kilépést, miután szerinte Európa magára hagyta az iráni háborúban
Az amerikai elnök a Fehér Házban vádolta meg a szövetségeseket, amiért nem csatlakoznak a Hormuzi-szorost biztosító katonai koalícióhoz. A kongresszus egy korábbi törvénnyel már korlátozta az elnök jogkörét, de Trumpot ez hidegen hagyja.
„Ehhez a döntéshez nincs szükségem a kongresszusra” – mondta az elnök az AP News tudósítása szerint, amikor arról kérdezték, kilépteti-e az Egyesült Államokat a NATO-ból.
Donald Trump kedden a Fehér Házban azzal vádolta meg a katonai szövetséget és a tagállamok többségét, hogy magára hagyták az Irán elleni háborúban, és nem segítenek biztosítani a Hormuzi-szorost.
Egyértelművé tette, hogy okos dolognak tartaná a kilépés megfontolását, a közösségi oldalán pedig csupa nagybetűvel azt írta: „Nincs szükségünk senki segítségére!”
Az elnök állításával szemben a törvények jelenleg nem teszik lehetővé az egyoldalú kilépést. A kongresszus korábban – kifejezetten Trump lehetséges visszatérésére felkészülve – elfogadott egy védelmi törvényt, amely megtiltja az államfőnek ezt a lépést.
A jogszabály kimondja, hogy az Egyesült Államok csak a szenátus kétharmados jóváhagyásával vagy egy külön kongresszusi törvény elfogadásával hagyhatja el a NATO-t, emellett a kilépést előkészítő lépések finanszírozását is blokkolja.
Miközben Washington a jogi határokat feszegeti, Európában és a tengerentúlon is határozott a politikai ellenállás.
Az Európai Unió külügyi főképviselője szerint az európai fővárosokban nincs étvágy a csatlakozásra, és egyértelművé tette: „Ez nem Európa háborúja.”
A francia elnök jelezte, hogy országa nem válik a konfliktus részévé, és soha nem vesz részt a szoros megnyitását célzó hadműveletekben. A spanyol miniszterelnök szintén elutasította az amerikai nyomást, mondván, egy jogtalanságra nem lehet egy másik jogtalansággal felelni, és nem lesznek cinkosai olyasminek, ami rossz a világnak.
A kanadai külügyminiszter kedden csatlakozott az elutasítók táborához: „Kanadával nem egyeztettek, nem vettünk részt a katonai akcióban, és nincs szándékunkban offenzív műveletben részt venni.”
A NATO hivatalos álláspontja is világos határokat húz a katonai részvétel és a politikai támogatás közé. A szervezet főtitkára többször leszögezte, hogy a szövetség maga nem vesz részt a jelenlegi iráni konfliktusban, mivel az elsődleges feladatuk továbbra is a tagállamok saját területének védelme.
A főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szövetségesek körében széles körű politikai támogatottsága van az amerikai céloknak, de a katonai akciók nem a NATO zászlaja alatt zajlanak.
A Közel-Keleten a Fehér Ház továbbra is a globális tengeri kereskedelem szempontjából kritikus Hormuzi-szoros újranyitására fókuszál. Az amerikai hadsereg kedden nagyjából két és fél tonnás, mélyen behatoló bunkerromboló bombákat vetett be a szoros közelében található, megerősített iráni part menti rakétatámaszpontok ellen. A nemzetközi koalíció építése egyelőre akadozik az európai és észak-amerikai partnerek távolságtartása miatt.
„Ehhez a döntéshez nincs szükségem a kongresszusra” – mondta az elnök az AP News tudósítása szerint, amikor arról kérdezték, kilépteti-e az Egyesült Államokat a NATO-ból.
Donald Trump kedden a Fehér Házban azzal vádolta meg a katonai szövetséget és a tagállamok többségét, hogy magára hagyták az Irán elleni háborúban, és nem segítenek biztosítani a Hormuzi-szorost.
Egyértelművé tette, hogy okos dolognak tartaná a kilépés megfontolását, a közösségi oldalán pedig csupa nagybetűvel azt írta: „Nincs szükségünk senki segítségére!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt a szociológusok mérése: majdnem háromszor annyian voltak Magyar Péterék Nemzeti Menetén, mint a Békemeneten
Szabó Andrea szociológus csapata terepi módszerrel mérte fel a Békemenet és a Nemzeti Menet létszámát a beszédek alatt. A publikált adatok komoly vitát indíthatnak a politikai oldalak valós támogatottságáról.
A főszónokok, Orbán Viktor és Magyar Péter beszédének 10. percében a Békemeneten 58 ezer, a Nemzeti Meneten pedig 162 ezer ember vett részt – írja a Telex egy friss tömegbecslés alapján. A mérést Szabó Andrea szociológus, politikatudós és a Tömegbecslő Kutatás 2026 munkacsoportja végezte. A csoportban résztvevői megfigyelést végző hallgatók és egy több szakemberből álló csapat dolgozott együtt.
>A becslés rétegzett mintavételi eljárással készült: a Békemeneten 12, a hosszabban elnyúló Nemzeti Meneten 17 megfigyelő zónát határoztak meg. A zónákon belül kétfős csapatok 3 méter magas szelfibottal készítettek fényképeket, és egy 4x4 méteres területen megszámolták a tömeg sűrűségét.
A kutatók külön ügyeltek a zónák nettó területére, vagyis levonták a helyszínen lévő tereptárgyak és a rendezvénytechnika – például a színpad, a mobil WC-k vagy a kivetítők – által elfoglalt területet. A végső szám az egyes zónák nettó területének és az ott mért sűrűségadatoknak a szorzatainak összegéből adódott.
Ezzel szemben a Fidesz-közeli Magyar Turisztikai Ügynökség cellainformációk alapján arról számolt be, hogy az Alkotmány utcában és a környező utcákban mintegy 180 ezer, a Hősök terén és az Andrássy úton pedig hozzávetőlegesen 150 ezer mobilkészüléket azonosítottak.
A kutatócsoport szerint a politikai rendezvények utáni számháború nem új jelenség.
„Hosszú évek óta minden nagyobb politikai tömegrendezvény után elkezdődik a számháború: hányan voltak a résztvevők? Az ellenérdekelt felek, a szervezők – politikailag persze érthetően – évtizedek óta, és nemcsak Magyarországon, túlzó számokat állítanak magukról, jelentősen túlbecsülve a saját rendezvényükön megjelentek számát, és persze alábecsülve a riválisét. Ugyanez igaz a megjelentekre, akik egyik vagy másik oldallal rokonszenveznek, a tömeghangulat miatt érzelmileg is érintettek, ráadásul csak korlátozottan – szó szerint a saját szemszögükből ítélik meg a tömeg nagyságát”
– írták.
A szociológus szerint a becslések során több hiba is előfordulhat: a vonulás becsapós lehet, a kis szögből fényképezett tömeg pedig megtévesztő.
„A rendőrségi becslés nem kifejezetten transzparens. Elképzelhető, hogy ők nem is erre koncentrálnak elsősorban a biztosításban, hanem a közlekedési, esetleges menekülési, vagy épp a konfliktusveszélyes gócpontok embermozgását figyelik”
– fogalmazott Szabó Andrea.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a becslésük nem a rendezvényeken megjelentek összlétszámára terjed ki, hanem a beszédek 10. percében, egy adott pillanatban jelenlévők számát adja meg. Az összlétszám ennél magasabb lehet, mert magában foglalja azokat is, akik korábban távoztak, vagy később érkeztek.
A kutatócsoport azt is közölte, hogy nem céljuk a rendezvények politikai vagy hangulati elemzése, csupán a megbízható adatok közlése.
„A kutatók fenntartják a jogot, hogy a további, még részletesebb elemzések után az alább közölt becslést – szükség esetén – pontosítsák. A mintavétel hibahatára NEM a közvélemény-kutatásokban szokásos ±3,2 százalékpont, hanem annál magasabb, 10–15 százalékpont”
– tették hozzá.
A helyzet hasonló volt a tavaly október 23-i ünnepségen is, amikor Szabó Andrea és csapata az akkori Békemeneten 85-92 ezer, a Nemzeti Meneten pedig 160-170 ezer résztvevőt becsült. Ezzel szemben a Kormányzati Tájékoztatási Központ akkor 80 ezer (Békemenet) és 45 ezer fős (Nemzeti Menet) részvételről számolt be.
A főszónokok, Orbán Viktor és Magyar Péter beszédének 10. percében a Békemeneten 58 ezer, a Nemzeti Meneten pedig 162 ezer ember vett részt – írja a Telex egy friss tömegbecslés alapján. A mérést Szabó Andrea szociológus, politikatudós és a Tömegbecslő Kutatás 2026 munkacsoportja végezte. A csoportban résztvevői megfigyelést végző hallgatók és egy több szakemberből álló csapat dolgozott együtt.
>A becslés rétegzett mintavételi eljárással készült: a Békemeneten 12, a hosszabban elnyúló Nemzeti Meneten 17 megfigyelő zónát határoztak meg. A zónákon belül kétfős csapatok 3 méter magas szelfibottal készítettek fényképeket, és egy 4x4 méteres területen megszámolták a tömeg sűrűségét.
A kutatók külön ügyeltek a zónák nettó területére, vagyis levonták a helyszínen lévő tereptárgyak és a rendezvénytechnika – például a színpad, a mobil WC-k vagy a kivetítők – által elfoglalt területet. A végső szám az egyes zónák nettó területének és az ott mért sűrűségadatoknak a szorzatainak összegéből adódott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
