Magyar Péter szerint már készülnek róla a hamisított rendőri jelentések

Kedden a heves esőzések következtében hirtelen megemelkedett a Korond-patak vízszintje, és a lezúduló hordalék megrongálta a medrét védő geofóliát. A víz emiatt akadálytalanul zúdult be a parajdi sóbányába, ahol jelenleg is folyamatosan telnek meg a föld alatti járatok.

A sóbánya fölötti Sószorosnál kialakított két ideiglenes meder gyakorlatilag víznyelőként működik, így a víz egyenesen a bányába áramlik. A drónfelvételek is azt mutatják, hogy a vízhozamhoz képest a munkagépek és szivattyúk mérete elenyésző.

A szakemberek jelenleg nem tudják megfékezni az áradatot, a víz megállíthatatlanul ömlik be a komplexumba – számolt be róla a szekelyhon.ro.

A Salrom, a létesítményt üzemeltető Országos Sóipari Társaság közleményt adott ki: „A bányaterület megközelíthetetlen, így az munkagépek leálltak, az ott dolgozó személyek várják, hogy a helyzet kedvezőbbre forduljon. Amíg a vízhozam nem csökken, a munkálatok sem folytatódhatnak.”

A vállalat már megrendelte a geofizikai szakvéleményt, amelynek eredményeit május 28-ra várják. A károk pontos mértéke egyelőre még nem ismert, de – mint írják –

A társaság együttérzését fejezte ki a helyiekkel, és hangsúlyozta, hogy minden tőle telhetőt megtesz a sóbánya helyreállításáért.

A Hargita megyei prefektus közölte, hogy Parajd és a környező települések lakói nincsenek egyedül a küzdelemben. Felidézte a Salrom vezetőségének korábbi kijelentését is, amely szerint a társaság folytatni kívánja a kitermelést és a turisztikai tevékenységet, függetlenül attól, hogy mekkora költségekkel jár a helyreállítás.

Jelenleg a Hargita megyei tanács és a helyi hatóságok dolgoznak a helyzet kezelésén, a központi kormányzat részéről eddig nem érkezett támogatás.

A kialakult helyzet nemcsak a természetet érinti, hanem a régió turizmusát és munkahelyeit is veszélyezteti. A parajdi sóbánya a térség egyik kiemelt turisztikai célpontja, évente látogatók százezreit fogadja. Az esetleges üzemszünet vagy bezárás számos munkahely megszűnését jelentheti.

Videón a víz pusztítása

(via Blikk)

Hadházy Ákos újabb tüntetést szervezett Budapesten a gyülekezési törvény módosítása és a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat ellen. Ez volt a tizenegyedik alkalom, hogy demonstrációt hirdetett a Ferenciek terére. A rendezvény a kora esti órákban, körülbelül hat óra körül ért véget.

A beszédek után a résztvevők egy csoportja, Hadházyval együtt, átvonult a Szuverenitásvédelmi Hivatal épülete elé. Az útvonal az Erzsébet hídon és a Hegyalja úton vezetett keresztül.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság szerda reggel közölte, hogy a bejelentett és tudomásul vett gyűlés lezárása után többen jogellenes gyűlést kezdtek.

A közlemény szerint az Erzsébet hídon rövid időre megállították a gépjárműforgalmat a közlekedés biztonsága érdekében. Négy embert igazoltattak. Két személlyel szemben pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés, egy fővel szemben közlekedési szabálysértés miatt indult eljárás. Egy embert előállítottak, akit hivatalos személy elleni erőszak miatt köröztek.

(via Blikk)

Kedden két ország is megvétózta az Európai Unió közös nyilatkozatát, amely a demokratikus ellenálló képesség erősítéséről szólt. Adam Szlapka, a lengyel soros elnökség EU-ügyi minisztere a tanácskozás után arról beszélt, hogy a dokumentumot 25 tagállam írta alá. Később megerősítette, hogy Magyarország és Szlovákia nem csatlakozott a nyilatkozathoz, számolt be róla a 24.hu.

Michael McGrath igazságügyi biztos közölte, hogy Brüsszelben megtartották a Magyarországgal szemben zajló hetes cikk szerinti eljárás nyolcadik meghallgatását. Elmondása szerint a legutóbbi jogállamisági jelentés óta több új fejlemény is történt. Ezek között említette azt a törvénytervezetet, amely a sajtó és a civil szervezetek működését korlátozná. A biztos hozzátette, hogy erről is tárgyaltak a tanácsülésen.

McGrath arról is beszélt, hogy

Később pontosították, hogy ebben az esetben ideiglenes intézkedést kérhetnek, vagyis a törvény felfüggesztését a jogi eljárás végéig. Ha a tagállam nem teljesíti ezt, a bíróság bírságot is kiszabhat.

Téma volt a magyarországi Pride betiltása is, amelyet a kormány már elfogadott. McGrath ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy

A hetes cikk szerinti eljárás jelenleg az első szakasznál tart, amely azt vizsgálja, hogy fennáll-e a demokratikus normák megsértésének veszélye. Ezt a tagállamok minősített többsége állapíthatja meg – ez legalább az országok 55 százalékát és az EU népességének 65 százalékát jelenti. Ha ez megtörténik, léphet tovább az eljárás a második szakaszba, ahol már azt kell kimondani, hogy valóban sérültek a demokratikus normák. Ehhez minden tagállam szavazata szükséges, az érintett ország kivételével. Az esetleges szankciókhoz, például a szavazati jog felfüggesztéséhez ismét minősített többségre van szükség.

Ezúttal nem született döntés a folyamat következő szakaszba léptetéséről. A rendelkezésre álló információk szerint ehhez 22 tagállam támogatása lett volna szükséges, de csak 19-20 ország támogatta az előrelépést.

McGrath a meghallgatás végén azt üzente a magyar újságíróknak, akiket el kívánnak lehetetleníteni, hogy „velük vannak, meg fogják védeni őket”.

A magyarok 80 százaléka hallott arról, hogy eltűnt az MNB Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) alapítványának vagyona – derül ki a Publicus Intézet Népszavának készített közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek többsége Matolcsy Györgyöt tartja az ügy központi szereplőjének, 77 százalék szerint ő állt a történtek hátterében. További 9 százalék úgy véli, a volt jegybankelnök tudott az eseményekről, de nem tett ellenük semmit, vagy félrenézett.

Az ellenzéki szavazók 88 százaléka szerint Matolcsy egyértelműen felelős, míg 9 százalékuk szerint csak tudott az ügyekről, de nem vett részt bennük.

A kormánypárti válaszadók 34 százaléka nem adott választ erre a kérdésre, 38 százalékuk szerint Matolcsy volt a fő felelős, 11 százalékuk pedig úgy látja, bár tudott az ügyekről, nem lépett közbe.

A kutatásban részt vevők 85 százaléka hallott arról is, hogy Matolcsy Ádám környezetéhez tartozó cégek is kaptak az alapítványi forrásokból. A fideszes szavazók 58 százaléka, az ellenzékiek 95 százaléka volt tisztában ezzel az információval.

A felmérés szerint a teljes lakosság 62 százaléka nem számít komoly jogi következményekre az ügyben. 8 százalék szerint lehet ugyan felelősségre vonás, de az nem fogja érinteni Matolcsy Györgyöt vagy családját. Ezzel az állítással csak 17 százalék nem értett egyet. A kormánypártiak 26 százaléka számít súlyos retorziókra, míg ez az arány az ellenzékiek körében 16, a bizonytalan szavazók között pedig 14 százalék volt.

A jegybankbotrány széles körben ismertté vált: az ellenzéki szavazók 97, a Fidesz támogatói közül 59, a pártot nem választók 70 százaléka hallott róla.

A kormány az elmúlt hetekben azzal érvelt, hogy a Magyar Nemzeti Bank függetlensége miatt nem lehetett rálátása az alapítvány pénzügyeire. A válaszadók 82 százaléka ezt az érvelést nem fogadta el, csupán 8 százalék hitt neki, 10 százalék pedig nem válaszolt.

Az Állami Számvevőszék súlyos megállapításokat tett közzé az MNB alapítványaival és azok cégeivel kapcsolatban, ezek után indult nyomozás az ügyben. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Della podcastban úgy fogalmazott: „nincs kétsége, hogy a jegybank felső vezetése bizonyíthatóan felelős az 500 milliárd forintos vagyont érintő ügyekben”, és szerinte „a kormány illetékes tagjainak is felelniük kellene”.

(via 24.hu)