Magyar Péter vitára hívta Orbán Viktort: Ha nem jön el, akkor legyen férfi, és mondja ki, fél az őszinte és nyílt párbeszédtől
A Tisza Párt elnöke videóüzenetben szólította fel a miniszterelnököt, hogy nyilvános, élő adásban beszéljenek az ország sorsát érintő ügyekről. Helyszínt és időpontot is kért.
Magyar Pétervideóüzenetben fordult Orbán Viktorhoz, amelyben nyilvános, élő vitára hívta a miniszterelnököt. Azt kérte, Orbán jelölje ki a helyszínt és az időpontot, ahol szerintük érdemi beszélgetés indulhatna közös ügyeinkről.
„Beszélgetni hívom Önt, nyilvános helyen, élő, egyenes adásban. Ha nem jön el, akkor legyen férfi, és mondja ki: fél az őszinte és nyílt párbeszédtől” – fogalmazott Magyar. Hozzátette: ha Orbán mégsem venne részt, akkor küldje el „a hozzá legközelebb álló, a gondolatait és pénzügyi helyzetét legjobban ismerő és átadni képes szövetségesét, Mészáros Lőrincet”.
A Tisza Párt vezetője szerint a vitában olyan témákról kellene szó esnie, mint a megélhetési válság, az egészségügy, az oktatás helyzete vagy az idősek megbecsülése.
Magyar hangsúlyozta: „Nem pártok nevében hívom beszélgetni. Nem oligarchák nevében. Nem pártközpontok nevében. Hanem azok nevében, akiknek nincs hatalmuk, akiknek nincs stúdiójuk, nincs médiahálózatuk és nincs hátsó szándékuk – csak kérdéseik vannak, meg tisztességük. A magyar emberek többségének a nevében hívom egy nyilvános beszélgetésre.”
Azt is mondta: „Elnök úr, azt, hogy Ön bátor harcos, nem vonom kétségbe. Sok csatát megvívott már élete során. De ha elugrik, azt gondolom, hogy nem a bátorság, hanem az elszántság és az erő hiányzik Önből. Vagy esetleg valaki engedélye?” Hozzátette, hogy szerinte
az emberek világos válaszokat várnak, nem mismásolást, hazudozást, és nem azt, hogy „folytatjuk”.
A videó egy évvel az európai parlamenti választás után és 307 nappal az országgyűlési választás előtt került nyilvánosságra.
Magyar Pétervideóüzenetben fordult Orbán Viktorhoz, amelyben nyilvános, élő vitára hívta a miniszterelnököt. Azt kérte, Orbán jelölje ki a helyszínt és az időpontot, ahol szerintük érdemi beszélgetés indulhatna közös ügyeinkről.
„Beszélgetni hívom Önt, nyilvános helyen, élő, egyenes adásban. Ha nem jön el, akkor legyen férfi, és mondja ki: fél az őszinte és nyílt párbeszédtől” – fogalmazott Magyar. Hozzátette: ha Orbán mégsem venne részt, akkor küldje el „a hozzá legközelebb álló, a gondolatait és pénzügyi helyzetét legjobban ismerő és átadni képes szövetségesét, Mészáros Lőrincet”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Parlamentben kellett elmagyarázni a Micimackót Németh Balázsnak, miután megsértődött Pottyondy videóján
Tanács Zoltán miniszter tartott irodalomórát a fideszes politikusnak, miután a képviselő felháborodott Pottyondy Edina szavain. A jelenet nagy derültséget keltett, a miniszter magyarázatát taps fogadta az ülésteremben.
Gyermekirodalmi magyarázatot kapott a parlamentben Németh Balázs, miután nehezményezte, hogy Pottyondy Edina friss videójában lecsacsizta és egy szerinte sértő jelzővel illette Orbán Viktort. A fideszes képviselő kedden szólalt fel, ahol a youtuber videójából idézett. Azt állította, a kijelentés úgy hangzott: „Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” - írta a 444.hu.
A képviselő ezután azt a kérdést tette fel, hogy ez belefér-e a Tisza Párt által hirdetett „szeretetországba”, és a jövőben ilyen stílusra kell-e számítaniuk.
Néhány perccel később Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter reagált a felvetésre. Először Németh Balázs azon állítását korrigálta, amelyben „tiszás portálokról” beszélt.
„Szerintem nincsenek ilyenek, függetlenek vannak, és biztos vagyok benne, hogy minket is fognak majd gyepálni rendesen, hogyha nem úgy dolgozunk, ahogy az elvárható egy normális politikustól vagy normális kormánytól, de a leesett farkú Orbán Viktorra hadd reagáljak” – fogalmazott a miniszter.
Tanács Zoltán ezután egy irodalmi értelmezést adott a képviselő által sérelmezett kifejezésekre. Úgy vélte, Németh Balázs tévesen gondol rosszra.
„Ön valami perverz látomást vélt ebbe belelátni, de hogyha tájékozott lenne a gyermekirodalomban, akkor tudhatná, hogy ez valószínűleg Micimackóra utalt, ahol a negyedik fejezetben Füles, a csacsi, a szamár elveszíti a farkát” – magyarázta.
A miniszter a történetet azzal zárta, hogy Róbert Gida a mesében így szól a medvéhez: „Csacsi, öreg medvém… A csacsi, az a szeretet kifejezése.”
Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy a mondat szerkezetéből adódóan a leeső farkú nem Orbánra vonatkozik, hanem a csacsi Németh Balázsra :)
Gyermekirodalmi magyarázatot kapott a parlamentben Németh Balázs, miután nehezményezte, hogy Pottyondy Edina friss videójában lecsacsizta és egy szerinte sértő jelzővel illette Orbán Viktort. A fideszes képviselő kedden szólalt fel, ahol a youtuber videójából idézett. Azt állította, a kijelentés úgy hangzott: „Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” - írta a 444.hu.
A képviselő ezután azt a kérdést tette fel, hogy ez belefér-e a Tisza Párt által hirdetett „szeretetországba”, és a jövőben ilyen stílusra kell-e számítaniuk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bakács Tibor állítja: Oldalanként 1500 forintért írta meg Csiszár Jenő milánói főkonzul szakdolgozatát
Bakács Tibor kritikus egy interjúban megerősítette, hogy ő írta a kampányban Orbán Viktort DPK-rendezvényen interjúvoló, egyébként milánói főkonzul diplomamunkáját. Azt is elmondta, hogy korábban pénzért, fülmonitoron keresztül súgott a tévésnek a műsorai alatt.
Bakács Tibor kritikus a story.hu-nak adott, hétfőn megjelent interjúban állította, hogy pénzért ő írta meg Csiszár Jenő milánói főkonzul szakdolgozatát.
Havas Henrik korábban arról beszélt, Bakács bevallotta neki, hogy ő írta Csiszár szakdolgozatát, a lap szerette volna megtudni, hogy ez igaz-e.
„Igen, valóban én írtam Csiszár Jenő szakdolgozatát!” A munka díjáról pedig annyit közölt: „Oldalanként 1500 forintért.”
Bakács szerint a megbízás szinte kézenfekvő volt, miután korábban is segítette Csiszár munkáját a televízióban.
A korábbi közös munkáról elmondta: „Én egy kis szobában ültem, és ha elakadt, vagy nem tudta, hogy miről van szó, akkor a fülére mondtam a választ, és kisegítettem őt.”
A szakdolgozat témája Elliot Aronson amerikai pszichológus munkássága volt, és Bakács állítása szerint komoly munkát fektetett bele. Éppen ezért rosszul esett neki, amikor kiderült, hogy a dolgozatot Csiszár tanára, Havas Henrik csak hármasra értékelte. „Kicsit fel is háborodtam, amikor kiderült, hogy Havas csak hármast adott a diplomamunkájára. Főleg, hogy Havas szerintem egy könyvét sem olvasta a pszichológusnak” – fogalmazott.
Bakács szerint Csiszár a szóbeli vizsgán sem jeleskedett. „De abban viszont igaza van Henriknek, hogy a szóbelin teljesen butus volt a Jenő. Például random kikéredzkedett pisilni, és egyébként is hülyeségeket beszélt” – emlékezett vissza.
Bakács Tibor azt is elárulta, hogy nem Csiszár volt az egyetlen ügyfele, bár más neveket nem akart említeni. „Egyébként sokaknak én írtam, csak a Csiszár derült ki. De nem akarom a többieket leleplezni” – mondta.
A történetet egy személyes megjegyzéssel zárta, utalva Csiszár jelenlegi pozíciójára: „Csiszár például azóta diplomata, milánói főkonzul lett, és már le se sz*rja a fejemet.”
Csiszár Jenő neve az elmúlt időszakban többször is előkerült a sajtóban. Tavaly decemberben milánói főkonzulként Orbán Viktorral készített interjút egy kecskeméti DPK-rendezvényen, ami közéleti vitát váltott ki arról, hogy egy diplomata részt vehet-e pártpolitikai eseményen. A külügyi tárca szerint nem történt jogsértés.
Bakács Tibor kritikus a story.hu-nak adott, hétfőn megjelent interjúban állította, hogy pénzért ő írta meg Csiszár Jenő milánói főkonzul szakdolgozatát.
Havas Henrik korábban arról beszélt, Bakács bevallotta neki, hogy ő írta Csiszár szakdolgozatát, a lap szerette volna megtudni, hogy ez igaz-e.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt a Tisza Párt Radnai Márk újonnan szerzett lakásáról és BMW-iről
A politikus szüleitől kapta ajándékba a vagyonnyilatkozatában szereplő 53 négyzetméteres lakást és a két BMW-t. A párt szerint az ingatlant a nagyszülői ház eladása után vették, az autók pedig tízévesek, és már korábban is Radnai Márk használta őket.
A szüleitől kapta ajándékba azt az 53 négyzetméteres budapesti lakást és a két BMW-t, ami a választások után nem sokkal került a nevére – ezzel magyarázta a Tisza Párt Radnai Márk alelnök vagyonnyilatkozatában szereplő hirtelen gyarapodást.
A párt sajtóosztálya szerint a szülők a nagyszülők korábbi házának eladása után vették az ingatlant, ezt kapta meg Radnai azzal a kitétellel, hogy az édesanyja haszonélvezeti joga megmaradt a lakáson – írta kedden a 444.hu.
A két autó, egy BMW 320D és egy 630D, a párt közlése szerint legalább tízéves, és korábban is a politikus használta őket, most csupán a szülei nevéről kerültek át az övére. A Tisza Párt hangsúlyozta, hogy az ajándékozás nem függ össze Radnai politikai tevékenységével.
A vagyonnyilatkozat szerint a vagyonelemek átírása április 23. és 28. között történt. A dokumentumból az is kiderül, hogy Radnai a lakás és az autók mellett 4,8 millió forintnyi kriptoeszközzel, 1,8 millió forint készpénzzel és 17,5 millió forintnyi bankszámlaköveteléssel rendelkezik.
A szüleitől kapta ajándékba azt az 53 négyzetméteres budapesti lakást és a két BMW-t, ami a választások után nem sokkal került a nevére – ezzel magyarázta a Tisza Párt Radnai Márk alelnök vagyonnyilatkozatában szereplő hirtelen gyarapodást.
A párt sajtóosztálya szerint a szülők a nagyszülők korábbi házának eladása után vették az ingatlant, ezt kapta meg Radnai azzal a kitétellel, hogy az édesanyja haszonélvezeti joga megmaradt a lakáson – írta kedden a 444.hu.
A két autó, egy BMW 320D és egy 630D, a párt közlése szerint legalább tízéves, és korábban is a politikus használta őket, most csupán a szülei nevéről kerültek át az övére. A Tisza Párt hangsúlyozta, hogy az ajándékozás nem függ össze Radnai politikai tevékenységével.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy: A választások előtt utaltak ki 94,3 milliárdot a 451 milliárdos mohácsi hídra
A közlekedési és beruházási miniszter elmondása szerint Lázár János két héttel a választás előtt írta alá azt a szerződésmódosítást, amelyben már 98 százalékos előlegfizetést rögzítettek. Vitézy hosszan beszélt arról, hogy a 451 milliárdos beruházás méretét semmilyen szakmai tanulmány nem támasztja alá, sőt, a meglévő dokumentumok indokolatlannak tartják.
A választások előtti pénteken 94,3 milliárd forint előleget utaltak ki a mohácsi híd építésére – mondta Vitézy Dávid egy hosszú videóban az összesen 451 milliárd forintos beruházásról. A közledési és beruházási miniszter szerint ez összeg akkora, hogy abból a két környező vasúti fővonalat, a Budapest–Pécset és a Budapest–Szegedet is teljes körűen fel lehetett volna újítani, sőt az összes ott közlekedő vasúti járművet is ki lehetet volna cserélni. Ehelyett ezt a rengeteg pénzt egy olyan új közúti hídra szánták, amely körül már számos vita keveredett.
A beruházás eredeti, 382 milliárd forintos költsége már tartalmazott egy 20%-os, 59 milliárd forintos előleget, amelyet a szerződéskötés után azonnal ki is utaltak.
Vitézy elismerte, hogy a ritkábban lakott, fejlesztésre szoruló vidéki térségekben is szükség van beruházásokra, ezért hangsúlyozta, hogy a kritikája nem a vidékfejlesztés ellen irányul. A probléma fő pontja szerinte a beruházás mérete: a legfőbb gondnak azt nevezte, hogy a híd kétszer kétsávos kialakítással épül.
Elmondása szerint a 2024 júniusában, Lázár János miniszter által aláírt szerződés a Duna Aszfalttal már eleve ezzel a kapacitással számolt, holott ezt semmilyen szakmai anyag nem támasztotta alá.
Egyetlen rendelkezésre álló dokumentumként egy 2020 májusi megvalósíthatósági tanulmányt említett, amely éppen az ellenkezőjét állapította meg, vagyis hogy nincs szükség kétszer két sávra. A tanulmány előrejelzése szerint a híd napi forgalma 2040-ig 6500 egységjármű körül várható.
„Az új Dunahíd és a főúti szakaszok szolgáltatási színvonala jónak tekinthető, kapacitás kihasználtság szempontjából az előrebecslések alapján nem indokolt még 2050-ben sem, még 2050-ben sem a kétszer kétsávos kiépítés” – idézte a dokumentumot.
Összehasonlításképpen elmondta, hogy a budapesti hidak forgalma ennek a tízszerese. „Tizedakkora forgalomra, mint a Petőfi híd, egy ugyanakkora hidat építeni kétszer-két sávval újonnan, az finoman szólva sem alátámasztható, vagy indokolható bármilyen racionális szemponttal” – fogalmazott. Szerinte egy kétszer egysávos megoldás lényegesen olcsóbb lett volna. „Tehát itt önmagában jelentős pazarlás történt” – állapította meg a miniszter.
A történet azonban itt nem ért véget, a helyzetet tovább súlyosbították. Lázár János 2024-ben, karácsony és szilveszter között úgy döntött, hogy nemcsak a híd és az M6-os autópályáig vezető szakasz, hanem az alföldi oldalon az 51-es útig tartó rész is kétszer kétsávos legyen. Vitézy hozzátette, hogy ennek semmilyen alátámasztása és indoklása ekkor nem volt ismert, különösen, hogy az alföldi oldalon a forgalom elenyésző. Később, 2026 márciusában készült el egy tanulmány az Uvaterv részéről, amely ezt a bővítést vizsgálta, de szerinte ez sem támasztotta alá a szükségességét. A tanulmány minden lehetséges jövőbeli fejlesztést beleszámolva is csak 8000 egységjármű/nap forgalmat tudott prognosztizálni 2050-re.
„A kialakuló forgalmak nem magasak távlatévekben sem, tehát ezt még itt se tudják letagadni” – mondta a miniszter a dokumentumról, amely szerint az új szakaszon 2028-ban csúcsórában is csupán 490 autó haladna át.
A tanulmány elkészülte után az események felgyorsultak. Három nappal később, 2026. március 13-án egy nem nyilvános kormányhatározat született a bővítésről. A határozat arra utasította Lázár Jánost, hogy március 31-ig módosítsa a szerződést a Duna Aszfalttal.
A szükséges 76 milliárd forintos extra forrást a közösségi közlekedésből vonták el. „A legnagyobb tétel, ahonnan ezt elvonják, az az autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások és az egyéb közlekedési közszolgáltatások sorai” – részletezte Vitézy.
Szerinte ez költségvetési kozmetikázás volt, ami a leköszönt kormányzat működési logikáját mutatja.
Lázár 2026. március 30-án, két héttel a választások előtt alá is írta a szerződésmódosítást. A beruházás összköltsége ezzel 451 milliárd forintra emelkedett. A szerződésmódosítás azonban egy másik, rendkívül szokatlan elemet is tartalmazott: átalakították az előlegfizetés rendszerét. Míg eredetileg 20% volt az előleg, az új szerződés szerint minden egyes építési mérföldkőre 98%-os előleget fizethettek ki.
„Ki hallott már olyat, hogy egy építési beruházásnál a megrendelő 98 százalék előleget fizet? Most úgy látszik, Lázár Jánosnak jutott ez eszébe, hogy ez egy milyen jó ötlet lenne” – mondta a volt miniszter utódja.
Ráadásul állítása szerint „nem áll bankgarancia kifizetett előlegek mögött.”
Ennek eredményeként a választások előtti pénteken, április 10-én további 94,3 milliárd forint előleget utaltak ki, így a cég összesen 155,8 milliárd forint előleget kapott. Vitézy szerint az egész ügy egyetlen magyarázata az, hogy minél több pénzt juttassanak a kiválasztott kivitelezőnek.
Úgy véli, a beruházás egy elrontott, túlméretezett és korrupt projekt.
A kritikákra Lázár korábban úgy reagált, hogy a vitát egy „Budapest-vidék vitába” próbálta terelni. Vitézy szerint azonban a beruházás indokolatlansága ennél sokkal mélyebb probléma.
„2050-re sem lehet elképzelni, modellezni, felfesteni olyan jövőképet, ami alapján indokolt kétszer-kétsávos hidat és kétszer-kétsávos utakat építeni a mohácsi híd körül” – jelentette ki.
Szerinte „nehéz ezt az egészet nem úgy látni, hogy itt valójában csak az számított, hogy minél több pénzét a magyar adófizetőknek, a magyar költségvetésnek kitolják a Duna aszfalt számára.”
A minisztérium most vizsgálja a jogi lépéseket, beleértve a büntetőfeljelentés lehetőségét és a pénzek visszaszerzését.
A választások előtti pénteken 94,3 milliárd forint előleget utaltak ki a mohácsi híd építésére – mondta Vitézy Dávid egy hosszú videóban az összesen 451 milliárd forintos beruházásról. A közledési és beruházási miniszter szerint ez összeg akkora, hogy abból a két környező vasúti fővonalat, a Budapest–Pécset és a Budapest–Szegedet is teljes körűen fel lehetett volna újítani, sőt az összes ott közlekedő vasúti járművet is ki lehetet volna cserélni. Ehelyett ezt a rengeteg pénzt egy olyan új közúti hídra szánták, amely körül már számos vita keveredett.
A beruházás eredeti, 382 milliárd forintos költsége már tartalmazott egy 20%-os, 59 milliárd forintos előleget, amelyet a szerződéskötés után azonnal ki is utaltak.
Vitézy elismerte, hogy a ritkábban lakott, fejlesztésre szoruló vidéki térségekben is szükség van beruházásokra, ezért hangsúlyozta, hogy a kritikája nem a vidékfejlesztés ellen irányul. A probléma fő pontja szerinte a beruházás mérete: a legfőbb gondnak azt nevezte, hogy a híd kétszer kétsávos kialakítással épül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
