HÍREK
A Rovatból

Levesfőzés közben lakoltatták ki Vitézy Dávid nagybátyját: „Bent maradt a pénzem, a személyes tárgyaim, a ruhám, mindenem”

Kiugrott a piacra karalábéért, és mire visszaért már elkezdték lecserélni a zárakat az otthonán. Vitézy Tamás a milliárdos Jelinek Dánielt sejti az ügy háttérben.


Leves főzés közben lakoltatták ki az otthonából Vitézy Dávid nagybátyját. Vitézy Tamás szerint ez a közte és a milliárdos Jellinek Dániel közötti jogi csatározás egy újabb mérföldköve.

„Éppen levest főztem, olyat, aminek órákig kell főnie, ám rájöttem, hogy hiányzik belőle a karalábé. Nyugodtan otthagytam, beültem a kocsiba, elmentem a piacra egy rövid ujjú ingben, vászon gatyában. Amikor visszaértem a házhoz, pont akkor állt a garázsom elé egy kocsi, majd elkezdték cserélni a zárakat a kapukon, ajtókon.

Ott álltam, mint Bálám szamara, kérdeztem, mi megy itt, mire azt mondták, ők az új tulajdonosai a házamnak, a végrehajtótól és a volt feleségemtől vették meg az ingatlant. Végül kihívtam a rendőrséget, de fogalmam sincs, mi történt” - mondta a Blikknek az üzletember, aki 2013-ig 10 milliárdos vagyonával a száz leggazdagabb magyar listáján is szerepelt.

Vitézy Tamás azt is hozzátette, hogy semmilyen előzetes értesítést nem kapott, senki sem kereste meg a kilakoltatással kapcsolatban, illetve erről szóló dokumentumot soha nem látott és nem írt alá. A kiérkező rendőrök azonban ellenőrizték az ő illetve az új tulajdonosok lakcímkártyáját is, és kiderült: Vitézyé már érvénytelen, az ismeretlenek okmányai pedig érvényesek.

„Harminc éve lakom ott. Azóta is le van lakatolva a kapu, amire ki van írva, hogy »hatóságilag tilos belépni«, bár azt nem tudom, miért. Ott és akkor semmit sem tudtam csinálni, bent maradt a pénzem, a személyes tárgyaim, a ruhám, mindenem. Csak a gyógyszereimet adták ki nagy nehezen, de még a kaput is leláncolták előttem. Én küzdöttem, de egyszerűen nem tudtam bejutni”

- mondta Vitézy Tamás.

A kilakoltatásra egy hónapja került sor, az üzletember azóta barátoknál lakott, néhány hete pedig beköltözött egy korábbi irodájába, most ott él, dobozok között.

A Blikk megkereste Vitézy Dávidot is, hogy kommentálja a nagybátyja ügyét. Ő azonban nem kívánt nyilatkozni, mondván: nincsenek beszélő viszonyban egymással.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A szerb sajtó szerint egy magyar hátterű cég felügyelhette a 14 ember halálát okozó újvidéki vasútállomás rekonstrukcióját
A szerb Forbes magazin helyi közbeszerzési forrásokra hivatkozva, azt írta: a magyar határhoz vezető vasútvonal rekonstrukciójának felügyeletét az Utiber Project Bureau nevű cég nyerte el, amely a szóban forgó állomás felújítását is végezte.


A szerb sajtó összefüggésbe hozta egy magyar tulajdonú céggel a pénteki újvidéki vasútállomáson történt tragédiát, amelyben tizennégy ember vesztette életét. A szerb Forbes magazin helyi közbeszerzési forrásokra hivatkozva, azt írta: a magyar határhoz vezető vasútvonal rekonstrukciójának felügyeletét az Utiber Project Bureau nevű cég nyerte el, amely a szóban forgó állomás felújítását is végezte.

Múlt pénteken az új üvegterasz váratlanul leszakadt, több ember halálát okozva, másokat súlyosan megsebesítve.

A szerb vasúttársaság állítása szerint a baleset idején felújították az épület belső részét és homlokzatát, de a leszakadt terasz nem képezte a felújítás részét. Az Utiber Project Bureau anyavállalata a magyar Utiber Közúti Beruházó Kft., amely Mészáros Lőrinc építőipari érdekeltségeinek is dolgozik alvállalkozóként.

A Szabad Magyar Szó információi alapján a 2014-ben alapított Utiber Project Bureau komoly növekedésen ment keresztül: bevételei az utóbbi években tizenhétszeresükre, míg nettó profitja kilencvenszeresére nőtt. A cég jelenleg 63 alkalmazottal működik, tulajdonosai pedig az Utiber Közúti Beruházó (85%) és egy belgrádi szerb állampolgár, Jović Miodrag, aki egyben a cég igazgatója is.

A 24.hu cikke emlékeztet rá, hogy az Utiber Közúti Beruházó tulajdonosai Lakits György és Almássy László, akik közösen birtokolják a céget, amely tavaly 5,6 milliárd forintos árbevétel mellett 585 millió forintos profitot ért el. A cég neve Magyarországon nagyrészt akkor került a hírekbe, amikor feltűnt a nemzeti autópálya-koncesszió alvállalkozói között. A hazai autópályák üzemeltetésére szóló koncessziót 2022-ben nyerte el 35 évre a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető konzorcium.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Rácz András a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentéséről: Ha valaki ilyen szakdolgozatot adna le, megbuktatnám
A Corvinus Egyetem oktatója szerint az egész dokumentum egyetlen jókora érvelési hibára épül.


Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója Facebook-posztjában sokrétűen szálazta szét a Szuverenitásvédelmi Hivatal anyagát az Átlátszóról. Az egyetemi oktató azt írta: ha valaki az egyetemen ilyen szakdolgozatot adna le, megbuktatná.

„A dokumentum külalakja kifejezetten szórakoztató. Nagyon igyekszik ugyanis úgy tenni, mintha valami roppant komoly vizsgálati anyag lenne”

– emeli ki posztjában Rácz.

„Bármilyen furcsán hangzik is, az egész dokumentum egyetlen jókora érvelési hibára épül.

A fő megállapítása ugyanis az Átlátszóról az, hogy »a vizsgált szervezet tagja az Amerikai Egyesült Államok 1980-as években megfogalmazott, új nemzetbiztonsági és külföldi befolyásszerzési doktrínája szerint kiépített nemzetközi hálózatnak, amely a világ minden pontján az amerikai érdekeket képviseli a célország (jelen esetben Magyarország) érdekeivel szemben.«” – írja az egyetemi oktató, majd hozzáteszi:

„Ezzel az állítással az a fő baj, hogy a SzuHi nem bizonyítja, hogy bármiféle ilyen befolyásszerzési doktrína ténylegesen létezne. Az egyetlen hivatkozási alap egy 1991-es, tehát 33 évvel ezelőtti, Washington Post véleménycikk, amiben egy bizonyos David Ignatius a szovjet blokk feletti amerikai győzelem okairól értekezett. A cikkből azonban egyrészt semmilyen módon nem következik, hogy az akkori megállapítások most, 2024-ben is érvényesek volnának.”

Kiemeli ugyanakkor, hogy

a Szuverenitásvédelmi Hivatal azzal vádolja az Átlátszót, hogy egy olyan befolyásszerzési doktrína aktív közreműködője, amely doktrínának a létezését a Hivatal nem képes meggyőzően bizonyítani.”

Rácz András rámutat ugyanakkor, hogy a dokumentum szóhasználata sok esetben nem semleges, hanem kifejezetten tendenciózus. Ezt szerinte a legjobban az példázza, hogy az oknyomozó újságírást – egy teljesen elfogadott, széles körben használt sajtóműfajt – következetesen idézőjelben, „oknyomozó”-ként említi, ezzel eleve megkérdőjelezve az e területtel foglalkozók hitelességét.

Rácz András kifejti, hogy a finanszírozásról szóló részt pénzügyi oldalról nem tudja értékelni, mivel ez nem az ő szakterülete, hiszen nem könyvelő vagy pályázati szakember. Tudományos módszertani szempontból vizsgálva viszont szerinte itt is tetten érhető a manipulációs szándék információs oldalról. Példaként említi a jelentés 23. oldalából:

„Tovább növelheti a külföldi támogatás arányát, hogy az olvasói adományok (magánszemélyek és céges kis adományozók), valamint a forrásgyűjtő platformokon (Paypal, Benevity, Adjukössze) keresztül érkező támogatások akár külföldi forrásból is származhatnak. Ez azt jelentheti, hogy még nagyobb súllyal van jelen a külföldi dotáció.”

Rácz szerint itt az a trükk, hogy a szöveg kizárólag azt a lehetőséget hangsúlyozza, hogy az adománygyűjtő platformokon keresztül külföldi támogatások is érkezhetnek, de nem említi, hogy ugyanilyen eséllyel belföldi adományok is jöhetnek. A feltételes mód használata pedig lehetővé teszi, hogy ne kelljen bizonyítékokkal alátámasztaniuk az állítást. Ahogy Rácz megjegyzi, akár azt is írhatták volna, hogy „ez azt is jelentheti, hogy akár orosz állami pénzek is érkezhetnek”, bár feltételezi, hogy ezt valószínűleg nem tekintenék a szuverenitásra veszélyes tényezőnek.

„Összességében ez egy rosszul megírt, módszertani hibáktól hemzsegő, igazolhatóan manipulatív, ugyanakkor igen gyenge minőségű anyag. Kifejezetten szerencse, hogy Magyarország szuverenitásának valódi védelmén az államigazgatás egyéb szervei is dolgoznak, nemcsak a SzuHi láthatóan igencsak korlátozott képességű munkatársai”

– zárja bejegyzését Rácz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Sárral dobálták meg VI. Fülöp spanyol királyt, amikor az árvíz sújtotta Valenciába látogatott
Az áradások már több mint 200 ember életét követelték, és rengeteg az eltűnt. A mentőcsapatok kétségbeesetten kutatnak a földalatti parkolókban és alagutakban, abban a reményben, hogy még találhatnak túlélőket.


VI. Fülöp spanyol király vasárnap Valenciába látogatott, ahol hevesen dühös tüntetők fogadták az árvíz sújtotta városban - írta meg a 444.

A feldühödött tömegből hangos kiáltások harsogtak: „szégyen!”, „gyilkos!” - követelve, hogy a király és a hatóságok számoljanak el, miért nem tettek semmit a tragédia megelőzése érdekében.

Spanyolországot az elmúlt évtizedek legsúlyosabb áradása sújtja: egész városrészeket borított el a sár és a törmelék, a helyszínen összetört autók és elárasztott lakások tanúskodnak a katasztrófa pusztításáról.

Az áradások már több mint 200 ember életét követelték, és rengeteg az eltűnt. A mentőcsapatok kétségbeesetten kutatnak a földalatti parkolókban és alagutakban, abban a reményben, hogy még találhatnak túlélőket – vagy ha nem, legalább megtalálják az áldozatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Felszámolnák a lakosság ingyenes parkolását Budapesten – ennyit kellhet fizetni, ha átmegy a javaslat
A civilek javaslata csökkentené a dugókat és több teret adna a városiaknak. Cserébe elhozná az ingyenes lakossági parkolás végét.
FM. Kép: szmo.hu - szmo.hu
2024. november 04.



Tizenöt pontból álló javaslattal állt elő az új Fővárosi Közgyűlés 2024. október 4-i ülésén hét civil szervezet, amellyel újraírnák a fővárosi lakossági parkolás szabályait – írja a 24.hu. A javaslat megvalósításával a civilek szerint:

„Jelentősen csökkenthetők a közlekedési dugók, szinte mindig könnyen lehetne szabad parkolóhelyet találni, több hely jutna a zöldítésre, a gyaloglásra, a kerékpározásra, valamint a társas kapcsolatok kialakítására és elmélyítésére.”

A Levegő Munkacsoport, a Járda Gyalogosoké, a Járókelő Közhasznú Egyesület, a Közlekedő Tömeg Egyesület, a Magyar Közlekedési Klub, a Miutcánk és a Város és Mobilitás Intézet által aláírt javaslat egyik sarkalatos pontja a lakossági parkolást érinti, vagyis kifejezetten a közterületen parkoló, fizetős parkolási övezetben élő budapestieket. A civilek meglátása szerint ugyanis az ingyenesség, illetve az alacsony parkolási díj nagy mértékben ösztönzi a gépjárműforgalmat, miközben a kedvezményezettek parkolási díja a töredékét sem fedezi a járművek által elfoglalt közterület értékének.

A nyilvános dokumentum szerint a civilek azt tartanák helyesnek, hogy – mivel a közterületnek értéke van, ezért – az eljárási díj helyett parkolási megváltási díj megfizetéséhez kötni az engedély megadását. A parkolási megváltási díj az éves parkolási díj – az egy órai parkolási díj szorozva az éves fizetésre kötelezett órák számával – meghatározott százaléka. Kezdetben az első autóra legalább 2 százalékot javasolnak, vagyis 98 százalékos kedvezményt, amivel a parkolási zónákban történő lakossági várakozás díja az első autó esetén a következőképp alakulna:

  • A zóna: 2,4 millió Ft/év (100%) – 48 ezer Ft/év (kedvezményes),
  • B zóna: 1,575 millió Ft/év (100%) – 32 ezer Ft/év (kedvezményes),
  • C zóna: 900 ezer Ft/év (100%) – 18 ezer Ft/év (kedvezményes),
  • D zóna: 600 ezer Ft/év (100%) – 12 ezer Ft/év (kedvezményes).

  • Link másolása
    KÖVESS MINKET: