Ismét elhalasztották az Axiom Space Ax-4 nevű küldetésének kezdetét. A küldetés egyik tagja Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós is.
Az indulást eredetileg 2023 októberére tervezték, de a szükséges engedélyt csak később kapták meg. A misszió aztán május 29-én indult volna, de a kilövés időpontját június 8-ra tették át.
Az Axiom Space ugyanakkor a Facebook-oldalán nemrég azt közölte, hogy ismét változtattak az időponton.
A négyfős legénység – köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós – felbocsátása június 10-én reggel 8 óra 22 perckor lesz a Kennedy űrközpontból.
A küldetés várhatóan körülbelül 14 napig tart. Ezalatt az Ax-4 legénysége több mint 60 tudományos és ismeretterjesztő kísérletet végez majd el az űrállomás fedélzetén.
Ismét elhalasztották az Axiom Space Ax-4 nevű küldetésének kezdetét. A küldetés egyik tagja Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós is.
Az indulást eredetileg 2023 októberére tervezték, de a szükséges engedélyt csak később kapták meg. A misszió aztán május 29-én indult volna, de a kilövés időpontját június 8-ra tették át.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Koradélután végül meg is érkezett az országba – sőt nem is egy, hanem mindjárt kettő is. Az egymástól izolált szupercellák Ausztria felől jöttek meg. A heves zivatarok viharos széllel, felhőszakadással törtek be az Alpokaljára, Körmendről jégesőt jelentettek – írja az Időkép.
Látványos videón a körmendi helyzet:
Az Őrségben is fantasztikus látványt nyújtott:
Brutális vihar Szarvaskenden:
Felhők Szentgotthárd felett:
Fotó: Horváthné Jakabfy Csilla / Időkép
Szentpéterfa felett az ég:
Fotó: Johanna Pipics / Időkép
Peremfelhők Körmend felett:
Fotó: Fálmann Nikolett / Időkép
Ahogy arról korábban írtunk, Szombathely környékén szupercella lépett az országba, ami kelet felé mozog, és nyomában hatalmas viharok várhatóak.
Hetek óta buzdítja a kormány a magyarokat, hogy vegyenek részt a VOKS2025 elnevezésű kvázi-nemzeti konzultáción, „járjuk a vidéket, fórumokat tartunk, interjúkat adunk” – írta Facebook-oldalánOrbán Viktor.
Ez alkalommal arról kérdezik az embereket irányított kérdésben, hogy szeretnék-e, ha Ukrajna az Európai Unió tagja lenne. A kormány válasza természetesen nem kérdés: az össze lehetséges fórumon arról írnak, milyen nagy veszély lenne ez Magyarország számára.
Most a miniszterelnök arról ír, hogy bár a megtámadott ország felvétele messzinek tűnhet, mégis számunkra nemzeti sorskérdés.
„Az ajtó megint résnyire nyitva: az Európai Uniót bővíteni, a tagállamok közösségét bővíteni és megerősíteni nemes gondolat. Évtizedek óta dolgozunk is rajta, például a Nyugat Balkán országaival” – írja. Hozzáteszi:
„Ebbe a résbe akarják a brüsszeli bürokraták benyomni Ukrajnát - kihasználva az európai polgárok jóhiszeműségét. A brüsszelieknek az ukrán csatlakozás létfontosságú kérdés: politikai kármentés és jó üzlet egy vesztes háború közepette.”
Szokatlanul hosszú posztjában ugyanakkor hozzáteszi: „az üzlet az európai családok bőrére megy. Ukrajna elszívna minden egyes eurót, forintot és zlotyt, amit eddig az európai családok, az európai gazdák és az európai ipar megerősítésére költöttünk.”
Szerinte „mi a magyar családokért, a magyar vállalkozókért és a magyar gazdákért tartozunk felelősséggel. Tíz év múlva nem tudnék elszámolni a lelkiismeretemmel sem magam, sem az unokáim, sem az ország előtt, ha nem tennék meg most mindent, hogy Magyarországot és az Európai Uniót megóvjuk az ukrán csatlakozás brüsszeli lázálmától.”
Nem tudni, a visszaküldött válaszok megfelelnek-e a kormány által vártaknak, de úgy tűnik, szükség van a biztatásra, mert Orbán Viktor posztja végén azt írja: „Ezért hiába a kánikula, és hiába jön a szünidő, nekünk most a VOKS-ról kell beszélnünk. Minden nap minden órájában, hogy minél több magyar elmondja a véleményét arról, milyen országban és milyen unióban akar élni a következő évtizedekben.”
Hetek óta buzdítja a kormány a magyarokat, hogy vegyenek részt a VOKS2025 elnevezésű kvázi-nemzeti konzultáción, „járjuk a vidéket, fórumokat tartunk, interjúkat adunk” – írta Facebook-oldalánOrbán Viktor.
Ez alkalommal arról kérdezik az embereket irányított kérdésben, hogy szeretnék-e, ha Ukrajna az Európai Unió tagja lenne. A kormány válasza természetesen nem kérdés: az össze lehetséges fórumon arról írnak, milyen nagy veszély lenne ez Magyarország számára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
2024-ben 36,7 millió forint árbevételt ért el, amelyből 16,7 millió forint adózott nyereséget könyveltek el
– derült ki a vállalat hivatalos beszámolójából. A dokumentum szerint az év végére 47,6 millió forint pénzeszköz és 30 millió forintnyi készlet gyűlt össze, ugyanakkor a rövid lejáratú kötelezettségek összege 51,7 millió forintra rúgott.
A cég eredménye jelentősen javult az előző évhez képest. 2023-ban még 11,4 millió forint nettó árbevétel mellett mindössze 324 ezer forint nyereséget ért el, vagyis egy év alatt az árbevétel megháromszorozódott, a profit pedig ötvenszeresére nőtt.
A TISZA Pártot arról kérdezték, hogy miből származott az LLM Zrt. bevétele, amire azt a választ adták: „Az LLM Zrt. 2024-ben nem végzett tanácsadási tevékenységet. A bevétele könyvkiadásból származott.”
Az LLM Zrt.-t Magyar Péter 2022 végén vásárolta meg. A cég eredetileg Császár Dániel miniszterelnökségi helyettes államtitkár alapítása volt. A tulajdonosok között korábban szerepelt Kruchina Károly is, aki 2006-ban a budapesti zavargások során sérült meg, később pedig a Nemzeti Sportügynökség felügyelőbizottságának elnöke lett. Kruchina és Magyar még ügyvédjelöltként dolgoztak együtt.
A vállalat másik korábbi részvényese Palatinus-Woth Márton volt, aki a PlanB tanácsadó cégnél töltötte be a társadalmi kapcsolati igazgatói posztot. Ez a cég korábban a Miniszterelnökség megbízásából Varga Juditnak tartott kommunikációs tréningeket – írta korábban a Hvg360.
Magyar Péter az európai parlamenti választáson való indulása idején nyilvánosságra hozta, hogy az LLM Zrt. 100 százalékos tulajdonosa. Akkor még azt közölte, hogy a vállalatból nem származott jövedelme. A 2024-es 16,7 millió forintos nyereségből sem vett fel osztalékot, az összeget eredménytartalékba helyezte.
2024-ben 36,7 millió forint árbevételt ért el, amelyből 16,7 millió forint adózott nyereséget könyveltek el
– derült ki a vállalat hivatalos beszámolójából. A dokumentum szerint az év végére 47,6 millió forint pénzeszköz és 30 millió forintnyi készlet gyűlt össze, ugyanakkor a rövid lejáratú kötelezettségek összege 51,7 millió forintra rúgott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
egy új gyorsvasúti kapcsolat kiépítéséről a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar között, továbbá egy új cargo repülőtér építéséről.
Mindkét beruházás koncessziós formában valósulhat meg, előbbi 1 milliárd, utóbbi 0,4-1 milliárd euró értékben - jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A Budapest Ariport utasforgalma az elmúlt években átlagosan 14 százalékkal bővült, tavaly a pandémia előtti rekordot is megdöntve 17,6 millióra emelkedett, és az idei első négy hónap adatai alapján tovább folytatódhat a növekedés. 2030-ra az utasforgalom meghaladhatja a 20 milliót, míg 2040-re a 35 milliót. Ilyen nagyságú utasforgalom mellett szükséges közvetlen kapcsolat kialakítása, amely zöld és gyors megoldást jelent, továbbá a repülőtér vonzáskörzete is megnövekedne - mondta el.
A miniszter azt is közölte: a beruházás előkészítése az ezt részletező kormányhatározat alapján elkezdődött, a koncessziós pályázatokat fél éven belül kiírhatják.
A tervek szerint új nyomvonal csak Kőbánya és a repülőtér között épülne és a légikötőt az országos vasúti infrastruktúrába kapcsolnák. A koncessziós beruházásra külföldi és magyar beruházókat várnak.
Szerinte a hasonló infrastrukturális beruházások népszerűek nemzetközileg.
Az új cargo repülőtér megépítésére azért van szükség, mert a Budapest Ariport lassan eléri évi 400-450 ezer tonna éves forgalmának felső korlátját és az utasszállító forgalom növekedésével már nem jut szabad idősáv a légiáru-forgalom számára.
A kormány 5-6 lehetséges helyszínnel számol, a beruházás már meglévő helyszínen vagy zöldmezős formában is megvalósulhat. Feltétel, hogy a légikikötő non-stop üzemeljen és ehhez olyan helyen kell működnie, ami lakókörnyezettől távol esik.
Másik fontos szempont a helyszín kiválasztásánál a konnektivitás, a vasúti és közúti infrastruktúra közelsége
- tette hozzá.
Mivel a cargo áruforgalom 84 százaléka Ázsiából és az Egyesült Államokból érkezik, és ezen belül 43 százalékban Kínából, elsősorban keleti országokból érkező befektetők részvételére számítanak a koncessziós pályázaton.
A kormány Kínából, a Közel-Keletről, Kazahsztánból vagy Azerbajdzsánból várja a befektetőket, akik nemcsak megépítik, de üzemeltetik is a létesítményt.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Budapest Airportból kivett 100 milliárd forintos osztalék a költségvetés egyenlegét javítja.
A kormány a következő években stabilan 20-30 milliárd forint körül osztalékjövedelemre számít a repülőtér működtetésből származó nyereségből.
egy új gyorsvasúti kapcsolat kiépítéséről a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar között, továbbá egy új cargo repülőtér építéséről.
Mindkét beruházás koncessziós formában valósulhat meg, előbbi 1 milliárd, utóbbi 0,4-1 milliárd euró értékben - jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotó: Horváthné Jakabfy Csilla / Időkép
Fotó: Johanna Pipics / Időkép
Fotó: Fálmann Nikolett / Időkép
