Lemondott püspökkari titkár: többen elkényelmesedhettek az állammal együttműködés miatt
Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia korábbi titkára tavaly októberben mondott le, miután neve felmerült a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyét érintő szexuális visszaélések kapcsán. A Válasz Online számolt be az ügyről, Tóth azonban határozottan tagadta, hogy bármi köze lenne a történtekhez. Azt állította, hogy sem előtte, sem utána nem segítette a feltételezett elkövetőket.
A lemondása után pert indított a portál ellen, de később visszalépett a jogi lépésektől, majd interjút adott a Válasz Online-nak. Azt mondta:
Tóth szerint nem a sajtóban megjelent cikkek miatt távozott, hanem hogy a róla szóló hírek ne befolyásolják az egyház működését. Úgy véli, az egész ügyet felfújták, és a püspökök közötti levelezések is rendszeresen kiszivárognak. Állítólagos konfliktusát Bábel Balázs érsekkel tisztázta, és már nincs köztük feszültség.
Az ügyet politikai szinten is felvetették: Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció képviselője írásban kérdezte Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy vizsgálják-e Tóth szerepét az egyházi visszaélések eltussolásában. Polt ezt feljelentésként értelmezte, de Tóth állítása szerint semmilyen eljárás nem indult ellene, és hatóságok sem keresték. Hozzátette, hogy az ügyekhez egyébként sincs köze, és azt sem tudja, hogy az egyházi vizsgálatok hol tartanak.
Felmerült, hogy Tóth lehetett volna a következő kalocsai érsek, mivel elődei is püspökök lettek. Ő azonban ezt tagadta, mondván, hogy nincs ilyen kötelező szabály, és ő maga sem gondolkodik hatalmi logikában.
A Válasz Online rákérdezett arra is, miért lett mostanában több hasonló botrány. Tóth szerint a tudatosság nőtt az elmúlt években, és az egyházmegyék, szerzetesrendek igyekeznek tenni a dolgukat. Emlékeztetett rá, hogy a püspöki kar az ő titkársága idején már kétszer is bocsánatot kért az áldozatoktól – 2019-ben és 2021-ben. Az MKPK később ismét kiadott egy bocsánatkérő közleményt, de ezt Tóth már nem kívánta kommentálni.
Az interjúban szóba került az egyház és az állam kapcsolata is. Tóth szerint Magyarország ezen a téren egy köztes utat követ: nem teljesen független az egyház, de nem is államegyházként működik. Bár sokan úgy vélik, túl sok az egyházi iskola, szerinte ezekre van igény, és régen még több volt belőlük.
A kormányhoz fűződő kapcsolatokról így fogalmazott:
„A 2010-es váltás után a hívek elsöprő többségének szimpatikus volt az új kormányzattal kialakuló partneri együttműködés, és sokan azt hiszik, 15 év után sem változott semmi. Pedig de: járva a közösségeinket, beszélgetve a paptestvéreimmel egyre nyilvánvalóbb, hogy a politikához való viszony igenis színesedik. Kár tagadni, hogy a budai, pesti és nagyvárosi plébániákon nem ritkák a különféle kritikus hangok.”
Végül megjegyezte:
(via 24.hu)