HÍREK
A Rovatból

Kunhalmi Ágnes a státusztörvény vitáján: Mindenre van pénz, de a pedagógusok jutalmazására, béremelésére, a gyerekek jutalmazására nincs?

Maruzsa Zoltán többek között arról beszélt, hogy egy tanévre is ki lehet rendelni a pedagógust más iskolába, de csak a járáson belül, és meghatározott élethelyzetekben a pedagógus hozzájárulására is szükség van.


Ahogy mi is beszámoltunk róla, megint tüntetést szerveztek a Kossuth térre a pedagógusokat korlátozó státusztörvény ellen.

Pénteken délután a Parlamentben megkezdődött a státusztörvény vitája.

Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára expozéjában elmondta: az új életpályamodell célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése is javuljon. Szerinte a törvényjavaslat létrehozza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. Az új szabályok minden, a köznevelésben foglalkoztatottra ki fognak terjedni.

Az államtitkár a javaslat legfontosabb elemeként beszélt az új, teljesítményalapú bérrendszerről. Közölte, az új bérrendszer megtartja a korábbi, ötfokozatú előmeneteli rendszert, azokhoz azonban széles bérsávot rendel. Az életkor nem lesz meghatározó elem ebben.

Úgy vélte, a sávos bérstruktúra azért is fontos, mert - az Európai Bizottsággal kötött megállapodás szerint is - a következő időszakban több lépcsőben jelentős béremelés lesz, ennek végrehajtásában a kormány indikátorokat vállalt, a teljesítéshez szükség van a rugalmasságra.

Közölte, a béremelést elindították, januártól 10 százalékos emelést előlegeztek meg a költségvetésből, a javaslat elfogadása után, július 1-től ismét biztosítják a többletet a költségvetésből addig, amíg Magyarország hozzáfér a neki jogosan járó uniós forrásokhoz.

Az államtitkár közölte: a jövőben a jubileumi jutalom minden pedagógusnak jár. Mint mondta, fontos eleme a javaslatnak a teljesítményértékelési rendszer is, amelynek bevezetésével jelentősen csökken a pedagógusok adminisztratív terhe. A pedagógusok szabadsága egységesen ötven napra emelkedik, ebből 15 felett rendelkezhet az igazgató.

A munkaköröknél alapszabály marad a pályáztatás, ez alól tankerületi intézményben kizárólag beosztott pedagógusnál lehet kivételt tenni. Hozzátette: a próba- és lemondási idő egységesen három hónap lesz, a felmondási idő a munkatapasztalat hosszától függ, annak ideje 2-8 hónap, a rendkívüli felmentésre 15 nap lesz.

Az államtitkár elmondta, hogy a heti óraszám 22-26 óra, de ezen a téren további lehetőségeket is mérlegelnek. Veszélyhelyzeti szabálynak nevezte a tanév meghosszabbításának lehetőségét egy hónappal.

A pedagógusok átirányítását lehetségesnek tartotta az államtitkár, aki szerint a változás az lesz, hogy egy tanévre is ki lehet rendelni a pedagógust más iskolába, de csak a járáson belül, és meghatározott élethelyzetekben a pedagógus hozzájárulására is szükség van.

A pedagógusok számáról azt mondta, Magyarországon is idősödik a pedagógustársadalom, ezért fokozott erőfeszítéseket kell tenni a fiatalok bevonzására, de Magyarországon kevesebb gyermek jut egy pedagógusra, mint Európa számos más régiójában. Szólt a pedagógusképzésben tanulók számáról és úgy értékelt, a pedagógusképzés továbbra is népszerű, lesz utánpótlás.

Beszámolt arról is, hogy a javaslat benyújtását "minden idők talán legátfogóbb egyeztetése" előzte meg. Érdemi és tartalmi egyeztetés volt, az 58 témakörből 34 területen változott jelentős mértékben az előterjesztés szövege - közölte.

Dunai Mónika (Fidesz) alapkérdésnek nevezte, hogy a parlamenti frakcióknak sikerül-e egyetértési pontokat találniuk. Szerinte a kormány több hónapos, átfogó szakmai egyeztetés után nyújtotta be a javaslatot, mindenki elmondhatta a véleményét, a pedagógusok, a szakszervezetek, a civil szervezetek is és ezek mentén számos ponton módosításokat is végrehajtottak. Úgy vélte, hogy a törvénytervezetet azonban a baloldal és egyes pedagógus szakszervezetek álhírei, hangulatkeltése és erőszakba forduló megmozdulásai kísérték, amelyek már nem a gyermekekről, a pedagógusokról és az iskoláról szóltak.

Az oktatás "21. századhoz méltatlan hazai körülményeit" bírálta felszólalásában Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka, aki "bosszútörvénynek" és "tervszerű jogfosztásnak" nevezte a tárgyalt dokumentumot.

Kifogásolta, hogy Pintér Sándor, a közoktatás ügyeiben illetékes belügyi tárca vezetője "sem vette magának a bátorságot", hogy vitatkozzon a javaslatról az Országgyűlésben; a képviselő szerint mindez megmutatja, mit gondolnak a közoktatás szereplőiről, mennyire érdekli a kormányoldalt a pedagógusok helyzete.

Elmondta, hogy előbb tavaly januárban elvették a tanárok sztrájkjogát, fenyegették és elbocsátották az ez ellen tiltakozókat, majd rendőri erővel, fizikai erőszakkal próbálták megállítani a diákok jogos tiltakozását "a győztesek, akik maguk is tudják, hogy a történelem vesztesei lesznek".

Napjainkban 16 ezer tanár és 14 ezer segítő hiányzik a rendszerből, az pedig, hogy a nyugdíjas pedagógusok külön kormányzati engedély nélkül visszamehetnek tanítani, rövid távon sem orvosolja a problémákat.

50 év feletti a hazai pedagógustársadalom 45 százaléka, mind kevesebb a fiatal, aminek a képviselő szerint a fő oka az alacsonyan tartott fizetés. Soha ilyen mértékben nem menekültek el a magyar fiatalok a pedagóguspályáról, mint napjainkban - fogalmazott.

Szerinte az ágazati béremelést lehetne állni az extra áfa-bevételekből vagy a szükségtelen állami beruházások leállításából. Ebben a formában a valódi béremelés esélye nélkül növelik a terheket, veszik el a közalkalmazotti státuszt, miközben a pedagógusoknak saját iskolájuk ügyeibe sem lesz beleszólásuk.

Hollik István, a KDNP vezérszónoka kiemelte: a baloldal a pedagógusok védelmezőjeként akarja magát bemutatni, miközben képviselőtársaik nettó 6 millió forintért azért dolgoznak Brüsszelben, hogy a pedagógusok ne kaphassák meg a bruttó 800 ezer forintos fizetést. Elmondta, hogy az 58 témakört felölelő törvényjavaslat 34 területen változott az egyeztetések és kérések nyomán.

Tóth Endre (Momentum) azt mondta, hogy a kormánypártok bosszút akarnak állni a pedagógusokon az elmúlt másfél év tiltakozásai miatt. Hogyan lehetne másként érteni, hogy ahelyett, hogy teljesítenék a tiltakozó pedagógusok követeléseit, csak tovább rontják a helyzetüket, hogyan lehetne másként érteni a törvénybe foglalt fegyelmi eljárás és hathavi pénzbüntetés lehetőségét? - tette fel a kérdést. Az ellenzéki képviselő a kormánypártokra utalva kijelentette, a "kicsinyes bosszújuk" az egész ország jövőjét fenyegeti, mert 4976 pedagógus tervezi beadni a felmondását, amennyiben elfogadják a törvényjavaslatot. Hozzátette, egy mozdulattal sikerül húszezer fölé növelni a pedagógushiányt.

Ha valóban fontos önöknek a nemzet jövője, akkor itt az ideje, hogy máshogy viszonyuljanak az oktatáshoz és a pedagógusokhoz - fogalmazott. A kormánypárti padsorokban 37 olyan képviselő található, aki maga is pedagógus volt - hívta fel a figyelmet. A pedagógusok nem lesznek hálásak ezért a törvényért - foglalta össze véleményét Tóth Endre.

A magyar közoktatás és az egész társadalom fekete napjának nevezte a mait Kunhalmi Ágnes (MSZP), aki szerint "a Fidesznek biztos, hogy az oktatás nem szakmai kérdés", a miniszterelnök "csak hatalompolitikai kérdésként tekint rá", nem érdekli, mennyi a funkcionális analfabéta vagy hányan kerülnek ki érdemi tudás nélkül a rendszerből.

A képviselő hazugsággal vádolta a kormányzatot, mint mondta: "az egész kormányzásuk és ez a státusztörvény is hazugságra épül", majd arról beszélt, maga a miniszterelnök vonta vissza azt az ígéretet, hogy a minimálbérhez kötik a pedagógusok javadalmazását. A politikus hangsúlyozta: ha megtették volna ezt a lépést, a fizetésük közel kétszer annyi lehetne, mint napjainkban.

Kunhalmi Ágnes szerint ez törvényjavaslat "az elmúlt évek megkoronázása" az iskolák "államosítása", az egyentankönyv-rendszer bevezetése, a "megtaníthatatlan" nemzeti alaptanterv bevezetése és a sztrájkjog elvonása után.

Hangsúlyozta: szemben a kormányzati ígéretekkel, nem ilyen törvényekkel teszik vonzóvá a pedagóguspályát, növelik annak presztízsét. A törvény nem ad megoldást az ágazat problémáira, például a létszámhiányra - mondta.

Mindenre van pénz ebben a kormányban, de a pedagógusok jutalmazására, béremelésére, a gyerekek jutalmazására nincs? - tette fel a kérdést az MSZP politikusa, aki szerint nem brüsszeli forrásra kellene várni a pedagógusok béremeléséhez, hanem költségvetési forrást kellene átcsoportosítani erre a célra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Mert mi okosabbak vagyunk, és nem lopunk!” – Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi példákkal vágott vissza Orbán Viktornak
A polgármester bevallotta, hogy 2010-ig még Orbánra szavazott, most viszont már csak egy zsarnokot lát benne. Szerinte a Fidesz alatt lett az ország Európa legszegényebbje.


Márki-Zay Péter a közösségi oldalán reagált Orbán Viktor egy korábbi megjegyzésére. A miniszterelnöknek címzett válaszában azt írja, Orbán Viktor „igen nagy bajban lehet”, mert szerinte öt év után jutott el odáig, hogy leírta a nevét.

Hódmezővásárhely polgármestere szerint a miniszterelnök maga ellen beszélt, amikor azt a kérdést tette fel, hogy az elmúlt 4 évben sóhajtott-e fel bárki úgy, hogy „hej, bárcsak most inkább Márki-Zay Péter vezetné az országot!”.

Márki-Zay szerint ha Orbán böngészné a közösségi oldalait, minden nap találna ilyen megjegyzést.

Márki-Zay Péter szerint éppen Orbán Viktor bizonyítja be, hogy miért lenne mindenkinek jobb, ha az elmúlt négy évben

„nem egy korrupt, Putyin-bérenc, pedofil-támogató nepotista zsarnok” lett volna a miniszterelnök.

Ezt több pontban is kifejti. Az orosz gázzal és a rezsicsökkentéssel kapcsolatban azt állítja, Orbán világpiaci áron, esetenként még drágábban is veszi a gázt Oroszországtól, miközben szerinte egy fideszes cég, a MET tetemes hasznot tesz rá. Úgy véli, a Mészáros-cégek érdekében megemelt rendszerhasználati díj miatt magyar vállalkozások zárnak be. Ezzel szemben a 2022-es ellenzéki programot hozza fel példaként:

„A 2022-es ellenzéki program ezzel szemben szociális alapon nekik is nyújtott volna támogatást, a vállalkozások nemzetközileg is versenyképes áron jutnának energiához és a lakások felújításának támogatásával osztrák szintre csökkent volna a magyar lakosság energiafogyasztása, ezzel okosan és tartósan, az adófizetőket kímélve oldottuk volna meg a rezsicsökkentést - szemben az orbáni, egész országot csőddel fenyegető világraszóló ostobasággal...”

A háború kérdésében Márki-Zay szerint érdekes Orbán Viktor azon állítása, hogy nélküle nem tudtunk volna kimaradni a háborúból, mivel Európa többi 26 országa sem lépett be a háborúba. A polgármester szerint a magyarok kevésbé szerencsések, mert náluk „egyetlen olyan háborúmániás idióta sem akadt”, aki katonákat küldene Csádba, katonai felderítőket Ukrajnába, vagy fegyveres segítséget ígért volna a szerbeknek a NATO ellen.

A Brüsszellel vívott csatákat szintén „öngólnak” nevezi.

„Újabb öngól, amikor miniszterelnök úr a Brüsszellel való hadakozást említi - ebből ugyanis a magyar nemzet minden nap vesztesen kerül ki, ugyanis minden nap egymillió eurót buktunk és még többet fogunk, ha az ő korrupt, diktatórikus, Putyin-bérenc rendszere miatt kilépünk az Európai Unióból, illetve elesünk még a támogatások megmaradt kétharmadától is.”

Márki-Zay felsorolja, mi lett volna másként, ha 2022-ben az ellenzék veszi át a kormányzást: szerinte a korrupció felszámolásával nem lenne a legmagasabb az infláció, az egészségügy fejlesztésével csökkentek volna a várólisták, az oktatás rendbetételével pedig a fiatalok jobb állásokat kapnának. Úgy véli, megvédték volna az állami gondozott gyermekeket, a jogbiztonság garantálásával pedig a vállalkozások szabadon fejlődnének.

Hódmezővásárhelyt állítja példaként, ahol szerinte egy „jogtipró, bosszúálló, aberrált zsarnoki rendszerben” is látványosan tudtak fejlődni, miközben adósságot fizettek vissza és adókat csökkentettek.

Felsorolja a város eredményeit, mint a dolgozói juttatások, a klimatizált intézmények, az ingyenes buszközlekedés, valamint számos beruházást az épületfelújításoktól az új BMX-pályáig.

„Mert mi okosabbak vagyunk, és nem lopunk!”

– teszi hozzá.

A poszt végén Márki-Zay emlékeztet rá, hogy 2010-ig Orbán Viktorra szavazott, amikor a miniszterelnök állítása szerint még a korrupció és Putyin ellen harcolt. Azt írja, Magyarország a Fidesz alatt Európa legkorruptabb és legszegényebb országa lett. A bejegyzést azzal zárja, hogy jó utat kíván Orbán Viktornak Krasznodárba, és a „Viszontlátásra” helyett az „Ég Önnel!” kifejezéssel búcsúzik.

A vita közvetlen előzménye, hogy Orbán Viktor a kampányban azt a kérdést tette fel a Facebookon: „Volt‑e olyan pillanat az elmúlt négy évben, amikor bárki felsóhajtott, hogy ‘hej, bárcsak most inkább Márki‑Zay Péter vezetné az országot’?” A két politikus közötti feszültséget jelzi egy 2024. májusi eset, amikor Hódmezővásárhelyen a miniszterelnök nem fogadta Márki-Zay kéznyújtását; a polgármester által átadni kívánt dossziét végül Lázár János vette át. Néhány héttel később Márki-Zay Péter újra megnyerte a polgármester-választást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Trump olyan videót posztolt, amin Obamát majomként ábrázolta, de akkora felháborodás lett, hogy törölte
A 2020-as választási csalásról szóló klip végén bukkant fel a rasszista mém. A botrány a Fekete Történelem Hónapjának első hetében robbant ki.


Egy munkatárs hibázott – ezzel a magyarázattal távolította el pénteken a Fehér Ház Donald Trump elnök csütörtök esti posztját, amely egy videó végén Barack és Michelle Obamát főemlősökként ábrázolta. A Fekete Történelem Hónapjának első hetében közzétett bejegyzés azonnali, kétpárti felháborodást váltott ki – írta a CTV News.

A 62 másodperces klip szinte egésze egy konzervatív videóból származik, amely azt állítja, hogy a 2020-as választás során szándékosan manipulálták a szavazógépeket. A 60. másodpercnél villan fel egy rövid jelenet két főemlősről, amelyekre az Obamák mosolygó arcát montírozták. Ezek a képkockák egy hosszabb, korábban terjesztett mémvideóból származnak, amelyben Trump „a dzsungel királyaként” jelenik meg, és különféle demokrata vezetőket állatokként ábrázol, köztük a fehér Joe Bident is, mint egy banánt evő főemlőst.

A Fehér Ház kommunikációja a botrány kirobbanása után fordulatot vett. Karoline Leavitt szóvivő kezdetben „álfelháborodásként” utasította vissza a kritikákat. „Ez egy internetes mémvideóból van, amely Donald Trump elnököt a dzsungel királyaként, a demokratákat pedig az Oroszlánkirály szereplőiként ábrázolja” – írta, majd hozzátette:

„Kérem, hagyjanak fel az ál-felháborodással, és számoljanak be ma valami olyasmiről, ami valóban fontos az amerikai közvélemény számára.” Később azonban egy másik Fehér Házi tisztviselő már arról beszélt, hogy a posztot tévedésből tették közzé. „Egy Fehér Házi alkalmazott tévedésből tette közzé a bejegyzést. Eltávolítottuk.”

A bejegyzés azonnali politikai visszhangot váltott ki. Tim Scott, fekete bőrű republikánus szenátor is bírálta a posztot. „Remélem, hogy hamis volt, mert ez a leginkább rasszista dolog, amit láttam ettől a Fehér Háztól. Az elnöknek el kell távolítania” – írta a közösségi médiában. Derrick Johnson, az NAACP elnöke közleményében úgy fogalmazott: „Donald Trump videója nyíltan rasszista, undorító és teljesen elvetemült.” A Republicans Against Trump csoport annyit írt: „Nincs legalja.”

A fekete emberek majmokkal való, rasszista azonosításának hosszú múltja van az Egyesült Államokban. A gyakorlat a 18. századi kulturális rasszizmusig és azokig az áltudományos elméletekig nyúlik vissza, amelyekkel a rabszolgaságot igazolták. Thomas Jefferson azt írta, hogy a fekete nők az orangutánok kedvelt szexuális partnerei. Dwight Eisenhower elnök az 1950-es években azzal érvelt, hogy a fehér szülők aggódnak lányaik miatt, ha „nagy fekete hímekkel” kerülnek egy osztályba. Magát Obamát már elnökjelöltként és elnökként is majomként vagy más főemlősként ábrázolták pólókon és egyéb árucikkeken.

Trump maga is régóta személyeskedve bírálja Obamát, és gyakran használ uszító, időnként rasszista retorikát. A 2024-es kampányában azt mondta, hogy a bevándorlók „mérgezik országunk vérét”. Első elnöki ciklusa idején a többségében fekete lakosságú fejlődő országok egy részét „szarfészek országoknak” nevezte. Amikor Obama a Fehér Házban volt, Trump terjesztette a hamis állításokat, miszerint a 44. elnök Kenyában született, és így alkotmányosan nem lett volna jogosult az elnöki tisztségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: „A valóságos támogatottságunk az mindig kisebb volt, mint a mandátumarányú fölényünk”, mondta egy zárt körű aktivista fórumon
A Fidesz elnökeként szólt a párt aktivistáihoz, és elismerte a mandátumok és a szavazatok aránytalanságát. Szerinte a kampány utolsó két hete döntő lesz.


„A választási rendszer a kis győzelmet is fölnagyítja”

– ezzel a mondattal ismerte el Orbán Viktor miniszterelnök Mezőtúron, hogy a korábbi kétharmados győzelmek mögött nem állt kétharmados társadalmi támogatottság. A kormányfő egy zárt körű aktivista fórumon arról beszélt, hogy az április 12-i választás kimenetele akár egyetlen mandátumon is múlhat.

Orbán Viktor csütörtökön tartott fórumot a Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen. Az eseményre a Telex munkatársait először nem akarták beengedni, de később a miniszterelnök közösségimédia-menedzsere, Kaminski Fanny engedélyezte a forgatást – írta a hvg.hu.

A helyszíni beszámoló szerint a miniszterelnököt tapsvihar és „Viktor, Viktor!” kiáltások fogadták.

A miniszterelnök a beszéde elején jelezte, hogy az esemény nem klasszikus kampánygyűlés. „Nem úgy fogok beszélni, mint miniszterelnök, hanem mint pártelnök” – tette hozzá.

A pártelnök ezután fejtette ki, hogy a parlamenti mandátumok aránya nem tükrözi a valós szavazati arányokat.

„Nehogy véletlenül azt higgyék, hogy a megelőző választásokon mi olyan arányban nyertük meg a választást, mint amit a mandátumszám mutat a parlamentben”

– mondta. Szerinte a választási rendszer „olyan, hogy a végén a kis győzelmet is fölnagyítja, és elbillenti a győztes felé.”

Orbán az április 12-i országgyűlési választás tétjét is felvázolta, hangsúlyozva, hogy

„a kampány utolsó két hete döntő lesz”, és akár egyetlen mandátumon is múlhat a győzelem.

Arra buzdította a helyi aktivistákat, hogy kopogtatással segítsék a Fidesz jelöltjét.

A miniszterelnök belső mérésekre hivatkozva azt állította, hogy a helyi egyéni képviselő, Herczeg Zsolt és a Fidesz is „utcahosszal vezet” a régióban egy tavaly szeptemberi kutatás szerint. Hozzátette, a kormány mögött áll a társadalmi többség, a kérdés csak az, hogy ők elmennek-e szavazni.

A választási rendszer aránytalansága régóta visszatérő kritika ellenzéki pártok és független elemzők részéről a 2011 és 2013 között átalakított választási törvény miatt. A bírálatok középpontjában a győzteskompenzáció áll, amely elemzések szerint 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is 5-6 plusz listás mandátumhoz juttatta a Fideszt, ezzel hozzájárulva a kétharmados többséghez. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet korábbi jelentései is megállapították, hogy az állami és kormánypárti erőforrások összefonódása, a médiakörnyezet torzulásai és az átláthatatlan kampányfinanszírozás egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtettek a választásokon.

Orbán kijelentésére Török Gábor politikai elemző is reagált a közösségi oldalán: „Milyen más lenne, ha sok egyéb témában is ilyen világosan és tényszerűen lehetne beszélni”.

VIDEÓ: Orbán titkos gyűlése

A Telex a felvételhez még hozzátette: "A miniszterelnök országjárásának mezőtúri állomására egy olvasói tipp alapján jutottunk el, mivel csak a baráti sajtónak árulják el, hogy merre jár. A rendezvény annyira titokzatos volt, hogy még a meghívottak se mind tudták, kit jöttek meghallgatni."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az adatvédelmi hatóság nem vizsgálja, hogyan kerültek a kormányhoz a gyöngyösi tüntetők személyes adatai
A NAIH elnöke szerint a gyöngyösi tüntetők a demonstráción való részvétellel a közéleti viták alakítóivá váltak. A hatóság így nem vizsgálja, hogyan kerülhettek a tüntetők különleges bűnügyi adatai a kormánypártokhoz.


Hivatalból nem vizsgálja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, hogyan kerülhettek a kormányhoz a Lázár János gyöngyösi fórumán tüntető romák állítólagos bűnügyi adatai – írja a 24.hu. A hatóság elnöke szerint az érintetteknek maguknak kell eljárniuk az ügyben, és azokhoz kell fordulniuk, akik a felvételeket nyilvánosságra hozták.

Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke a lap kérdéseire azt válaszolta, hogy az adatkezelés érintettjei „érintetti joggyakorlással élhetnek a videót nyilvánosságra hozó adatkezelők felé, melyben tájékoztatást kérhetnek az általuk kifogásolt adatkezeléssel kapcsolatos információkról”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bűncselekményekkel vádolt tüntetőknek Lázár Jánoshoz kellene fordulniuk felvilágosításért.

Az ügy azért is kényes, mert a bűnügyi személyes adatok különleges védelem alatt állnak, és az állítólagos priuszok még Orbán Viktorhoz sem juthattak volna el jogszerűen. Péterfalvi ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy „a bűnügyi személyes adatok kezelésére vonatkozó előírásokat konkrét jogszabályok rögzítik, beleértve azt is, hogy ezeket a különleges személyes adatokat ki, hogyan, milyen körülmények között ismerheti meg.”

A hatóság elnöke szerint az ügyben két alapjog, a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyes adatok védelme ütközik.

Álláspontja szerint azzal, hogy a tüntetők részt vettek a demonstráción, a közéleti viták aktív alakítójává váltak, ezért „az őket érintő vagy minősítő, a személyüket támadó véleménynyilvánításokat nagyobb türelemmel kell tűrniük.”

A hatóság gyakorlata szerint az ilyen alapjog-ütközést megvalósító esetekben csak kérelemre járnak el.

Mindeközben az Amnesty International már beadvánnyal fordult az adatvédelmi hatósághoz és a Legfőbb Ügyészséghez is a tüntetők adatainak politikai célú felhasználása miatt. A jogvédő szervezet vitatja, hogy a bűnügyi adatok megszerzése és nyilvánosságra hozatala jogszerű lett volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk