Kizárta a szélsőjobbal való együttműködést a CDU új elnöke, Friedrich Merz
A politikából a tavaly decemberi kormányváltás után visszavonult Angela Merkel nem vett részt a CDU-kongresszuson. Ráadásul elhárította a távozó elnök, Armin Laschet felkérését, hogy legyen a párt tiszteletbeli elnöke.
Tisztújítást tartottak Németországban a szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki pártjánál, a Kereszténydemokrata Uniónál (CDU), a szombaton véget ért kongresszuson Friedrich Merzet választották meg elnöknek, aki harmadik próbálkozásra szerezte meg a tisztséget.
A koronavírus-járvány miatt digitális formában megtartott tisztújító kongresszuson 94,62 százalékos támogatással választották meg elnöknek Friedrich Merzet, aki 2018-ban - Angela Merkel 18 évi elnöksége után - és 2020-ban is elindult a tisztségért.
Tavaly év végén a mintegy 400 ezer párttag véleményét is kikérték az elnöki tisztségről. A CDU történetének első pártszavazásán Friedrich Merz csaknem kétharmados - 62,1 százalékos - többséget szerzett, így egyedüli jelöltként indulhatott a tisztújításon.
Kongresszusi beszédében és a megválasztása utáni első nyilatkozataiban kiemelte, hogy az utóbbi évek viharai és az elveszített 2021-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után ismét képessé kell tenni a CDU-t arra, hogy választásokat nyerjen.
A párt elfogadja új ellenzéki szerepét, de hamarosan ki is akar lépni ebből a szerepből. Ezért kulcsfontosságú a négy idei tartományi törvényhozási (Landtag-) választás - mondta Friedrich Merz, utalva a Saar-vidéken márciusban, a Schleswig-Holsteinben és Észak-Rajna-Vesztfáliában májusban és az Alsó-Szászországban októberben tartandó választásra.
A CDU konzervatív szárnyához sorolt politikus a párt irányultságával kapcsolatban kiemelte, hogy tekintettel kell lenni a társadalom változásaira, és nemcsak elviselni, hanem alakítani is kell a "korszellemet". Ehhez hozzátartozik a nők fokozottabb integrációja, ezért a CDU-nak "nőiesebbé" kell válnia.
Az új pártelnök a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) jobbközép szövetségétől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) pártról a ZDF országos köztelevíziónak azt mondta, hogy szó sem lehet együttműködésről. Azzal kapcsolatban, hogy az ország keleti részén, a volt NDK területén a CDU helyi szervezeteiben tapasztalható együttműködési szándék a térségben kiemelkedően erős az AfD-vel, azt mondta, hogy "nyomorúságba" döntené pártját, ha erre az útra lépne.
A CDU a konzervatív értékeket valló emberek pártja is, de "jobboldali radikálisokkal" nem vállal közösséget - fejtette ki Friedrich Merz.
A politikából a tavaly decemberi kormányváltás után visszavonult Angela Merkel nem vett részt a kongresszuson, és elhárította a távozó elnök, Armin Laschet azon felkérését, hogy legyen a párt tiszteletbeli elnöke.
A CDU/CSU a tavaly szeptemberi Bundestag-választáson a szavazatok 24,1 százalékát összegyűjtve története leggyengébb eredményét érte el, és 16 évi kormányzás után ellenzékbe szorult. A legutóbbi felmérések szerint országos választói támogatottsága 22-24 százalékos, a második helyen áll a legnagyobb kormánypárt, a 25-26 százalékon álló Német Szociáldemokrata Párt (SPD) mögött.
Tisztújítást tartottak Németországban a szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki pártjánál, a Kereszténydemokrata Uniónál (CDU), a szombaton véget ért kongresszuson Friedrich Merzet választották meg elnöknek, aki harmadik próbálkozásra szerezte meg a tisztséget.
A koronavírus-járvány miatt digitális formában megtartott tisztújító kongresszuson 94,62 százalékos támogatással választották meg elnöknek Friedrich Merzet, aki 2018-ban - Angela Merkel 18 évi elnöksége után - és 2020-ban is elindult a tisztségért.
Tavaly év végén a mintegy 400 ezer párttag véleményét is kikérték az elnöki tisztségről. A CDU történetének első pártszavazásán Friedrich Merz csaknem kétharmados - 62,1 százalékos - többséget szerzett, így egyedüli jelöltként indulhatott a tisztújításon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagyon megverték a Fidesz jelöltjét egy újabb választáson
A Fidesz jelöltje 30 százalék alatt, a független győztes jelölt pedig 70 százalék fölött végzett. Kampányában a droghelyzet kezelésére, az utak és csatornák fejlesztésére, több gyermekorvos alkalmazására és az átlátható önkormányzati gazdálkodásra helyezte a hangsúlyt.
Hatalmas fölénnyel nyert Vadász Sándor Hajdúhadház 2-es számú választókerületében. Az Élhetőbb Hajdúhadházért Egyesület jelöltje a voksok 70,62 százalékát szerezte meg az időközi választáson. A Fidesz színeiben induló Batta-Lakatos Judit csak 29,38 százalékot kapott.
A választást azért kellett kiírni, mert Vadász Sándor februárban elvesztette a mandátumát. Ennek oka egy több mint két hónapon át fennálló köztartozás volt, amit egy adminisztrációs hiba okozott. Bár már korábban befizette a tartozást, a hivatalos határozat késett, ezért a testület nem fogadta el az igazolását - írta a 24.hu.
Ezután Vadász újra elindult az egyesület jelöltjeként. A Debreciner cikke szerint kampányában a droghelyzet kezelésére, az utak és csatornák fejlesztésére, több gyermekorvos alkalmazására és az átlátható önkormányzati gazdálkodásra helyezte a hangsúlyt.
Batta-Lakatos Judit új arcként jelent meg a politikai színtéren. Korábbi adományozói tevékenységére és tetteire építette a kampányát, „amit a Fidesz országos politikusai is támogattak”.
A Telex szerint Vadász Sándor tavaly 54,5 százalékkal nyert ugyanebben a körzetben. Akkor a Mi Hazánk is indított jelöltet, aki közel 15 százalékot kapott. Most viszont már 70 százalék felett támogatták Vadászt, miközben a Fideszre leadott szavazatok aránya alig változott, pedig ezúttal csak ketten indultak.
A testületben ettől függetlenül a Fidesz továbbra is kényelmes többségben van.
Hatalmas fölénnyel nyert Vadász Sándor Hajdúhadház 2-es számú választókerületében. Az Élhetőbb Hajdúhadházért Egyesület jelöltje a voksok 70,62 százalékát szerezte meg az időközi választáson. A Fidesz színeiben induló Batta-Lakatos Judit csak 29,38 százalékot kapott.
A választást azért kellett kiírni, mert Vadász Sándor februárban elvesztette a mandátumát. Ennek oka egy több mint két hónapon át fennálló köztartozás volt, amit egy adminisztrációs hiba okozott. Bár már korábban befizette a tartozást, a hivatalos határozat késett, ezért a testület nem fogadta el az igazolását - írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy mi is megírtuk, a 444.hu kiszúrta a Harcosok klubja rendezvényen a hevesi képviselő oldalán Horváth László fotóját, amin mások mellett egy érdekes ember is látható. A lap szerint a férfi Ivádon él, és 2016-ban jogerősen elítélték, mert szexuálisan bántalmazott egy 12 év alatti gyereket.
Magyar Péter nagyváradi menete idején sem felejt el internetet nézni, és azonnal posztolt is az esetről:
"Orbán és a Fidesz eddig is kitüntette a pedofil bűnözőket és kegyelmet adott a segítőiknek. Ma pedig a miniszterelnök egy 12 év alatti gyereket megrontó, elítélt pedofil bűnöző közreműködésével hirdette meg a honfitársai elleni háborút a Harcosok Klubja gyűlöletfélórán.
A fideszes politikusok még büszkék is a pedofil társukra, hiszen bőszen osztják a pedofil bűnözővel közös mosolygós képeiket.
Miniszterelnök úr,
Tényleg pedofil bűnözökkel akar a honfitársai ellen harcolni? Önök középkezdésből is tudnak öngólt lőni."
Ahogy mi is megírtuk, a 444.hu kiszúrta a Harcosok klubja rendezvényen a hevesi képviselő oldalán Horváth László fotóját, amin mások mellett egy érdekes ember is látható. A lap szerint a férfi Ivádon él, és 2016-ban jogerősen elítélték, mert szexuálisan bántalmazott egy 12 év alatti gyereket.
Magyar Péter nagyváradi menete idején sem felejt el internetet nézni, és azonnal posztolt is az esetről:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy vasárnap este mi is megírtuk, a vártnál nagyobb előnnyel, viszonylag simán nyerte Nicușor Dan a romániai elnökválasztást. A centrista, Európa-párti jelölt elsősorban Székelyföldön vert nagyot a szélsőjobb jelöltjére, az Orbán Viktor által is támogatott George Simionra.
Az éppen Nagyváradra gyalogló Magyar Péter is kommentálta a választás eredményét. Mint Facebook-bejegyzésében írta:
„Lecsapott az Orbán-átok. A magyargyűlölő román elnökjelölt csúfos vereséget szenvedett.”
Hozzátette: „A magyar miniszterelnök alig egy hete szembeköpte és elárulta az erdélyi magyar testvéreinket. Orbán azt a nyíltan magyargyűlölő Simiont támogatta, aki 2019-ben magyar sírokon ugrált és összetörte az uzvölgyi temető székelykapuját.”
„Árulás és bukás: Orbán a neved”
– írta a Tisza Párt elnöke.
Megjegyezte azt is: „Együtt örülünk az erdélyi magyarsággal. Jövő szombaton érkezik Nagyváradra az egymillió lépés a békéért és a nemzeti összefogásért menet.”
Ahogy vasárnap este mi is megírtuk, a vártnál nagyobb előnnyel, viszonylag simán nyerte Nicușor Dan a romániai elnökválasztást. A centrista, Európa-párti jelölt elsősorban Székelyföldön vert nagyot a szélsőjobb jelöltjére, az Orbán Viktor által is támogatott George Simionra.
Lengyel elnökválasztás: a végére szoros lett az első forduló az exit pollok szerint
A kampány utolsó heteiben fokozódott a verseny, a kormányfő, Donald Tusk pártszövetségének jelöltje, Rafał Trzaskowski előnye látványosan csökkent a PiS jelöltjével, Karol Nawrockival szemben. A részvételi arány 66,8 százalék volt.
Május 18-án Lengyelországban is az urnákhoz járultak az emberek, ők is elnököt választottak, mint Romániában, csak ott egyelőre az első fordulót rendezték meg. Egyik jelölt sem szerezte meg az abszolút többséget, így két hét múlva második forduló jön.
A TV24 megbízásából az Ipsos készített exit pollt, ami szerint Rafał Trzaskowski 30,8 százalékot kapott, Karol Nawrocki pedig 29,1 százalékot. A választás előtt készült közvélemény-kutatások is szoros versenyt jósoltak, de a különbség végül még kisebb lett, mint várták. A Politico például 5 százalékos különbséget jósolt Trzaskowski javára - írta a Gazeta Wyborcza.
A kampány utolsó heteiben fokozódott a verseny, Trzaskowski előnye látványosan csökkent Nawrockival szemben.
A közvélemény-kutatások szerint a két vezető jelölt együtt a szavazatok eddigi legalacsonyabb arányát érte el az 1990-es első elnökválasztás óta.
„Az emberek belefáradtak ebbe a kétpárti harcba. Valójában már húsz éve ugyanaz a csata zajlik, csak más-más szereplőkkel Tusk és Kaczyński helyett” – mondta Aleks Szczerbiak, a Sussexi Egyetem politológusa a Guardiannek.
A részvételi arány 66,8 százalék volt. A választáson 11 férfi és egy női jelölt indult. Andrzej Duda, a hivatalban lévő elnök nem indulhatott, mert már kitöltötte a lengyel alkotmány által engedélyezett kétszer ötéves ciklust.
Lengyelországban az elnök nemcsak reprezentál, hanem politikai szerepe is van. Ő nevezi ki a miniszterelnököt és a kormányt, vétójoga van, és befolyása van az ország külpolitikájára is.
Trzaskowski a jelenlegi varsói polgármester, akit a Donald Tusk vezette jobbközép koalíciós kormány támogat. Ez a kormány 2023 vége óta van hatalmon. Nawrocki történész, függetlenként indult, de a Jog és Igazságosság (PiS) párt támogatja, amely 2015 és 2023 között vezette az országot.
A Trzaskowskit támogató Polgári Koalíció (KO) egy bal- és jobboldali pártokból álló szövetség, amelyet az előző kormány elleni közös fellépés tart össze.
Sok választó csalódott a kormány lassú haladása miatt, amely a reformokat a köztársasági elnök vétójogának árnyékában próbálta véghezvinni.
„Ez a választás félidőben érkezett a parlamenti ciklushoz képest, ami nehezebb helyzetbe hozza a kormányhoz kötődő jelölteket, mert rájuk vetül a kormány iránti elégedetlenség”
– mondta Ben Stanley, a varsói SWPS Egyetem politológusa.
„Kérdés, hogy a szavazók megerősítik-e a 2023-as döntésüket, vagy a reformok lassúsága miatt más irányt keresnek” – tette hozzá.
Trzaskowski főként a városi, Nawrocki pedig inkább a vidéki szavazók körében népszerű. Mindketten Amerika- és ukránbarát politikusok.
A harmadik helyen Sławomir Mentzen végzett 15,4 százalékkal. Ő a szélsőjobb jelöltje volt, és megosztotta a jobboldali szavazókat.
Mentzen korábban átmenetileg megközelítette Nawrocki második helyét, de végül leszorult mögé. A radikális jobboldali, rendszerellenes vezetőként ismert politikus még így is a harmadik lett.
A baloldalon Adrian Zandberg, a Razem párt vezetője, valamint Magdalena Biejat, az Új Baloldal képviselője küzdött a negyedik–hatodik helyezésért. Ez lehet a baloldal legerősebb eredménye elnökválasztáson 2010 óta.
Nawrocki kampányát beárnyékolta egy botrány, ami egy idős férfitól vásárolt lakás körüli körülmények miatt robbant ki. A hírek szerint nem teljesítette az ápolási kötelezettségeit, amit ő tagad
- írta a Guardian.
A történész azt állítja, hogy egy korábbi washingtoni találkozón Donald Trump támogatásáról biztosította őt.
A leköszönő államfő, Andrzej Duda szoros szövetségese volt az előző PiS-kormánynak, és ellenezte az új kormány által tervezett változtatásokat, többek között visszatartotta bizonyos nagyköveti kinevezéseket.
Az új elnök augusztusban lép hivatalba. A második fordulót június 1-jén tartják.
Május 18-án Lengyelországban is az urnákhoz járultak az emberek, ők is elnököt választottak, mint Romániában, csak ott egyelőre az első fordulót rendezték meg. Egyik jelölt sem szerezte meg az abszolút többséget, így két hét múlva második forduló jön.
A TV24 megbízásából az Ipsos készített exit pollt, ami szerint Rafał Trzaskowski 30,8 százalékot kapott, Karol Nawrocki pedig 29,1 százalékot. A választás előtt készült közvélemény-kutatások is szoros versenyt jósoltak, de a különbség végül még kisebb lett, mint várták. A Politico például 5 százalékos különbséget jósolt Trzaskowski javára - írta a Gazeta Wyborcza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
