HÍREK
A Rovatból

Lengyel elnökválasztás: a végére szoros lett az első forduló az exit pollok szerint

A kampány utolsó heteiben fokozódott a verseny, a kormányfő, Donald Tusk pártszövetségének jelöltje, Rafał Trzaskowski előnye látványosan csökkent a PiS jelöltjével, Karol Nawrockival szemben. A részvételi arány 66,8 százalék volt.


Május 18-án Lengyelországban is az urnákhoz járultak az emberek, ők is elnököt választottak, mint Romániában, csak ott egyelőre az első fordulót rendezték meg. Egyik jelölt sem szerezte meg az abszolút többséget, így két hét múlva második forduló jön.

A TV24 megbízásából az Ipsos készített exit pollt, ami szerint Rafał Trzaskowski 30,8 százalékot kapott, Karol Nawrocki pedig 29,1 százalékot. A választás előtt készült közvélemény-kutatások is szoros versenyt jósoltak, de a különbség végül még kisebb lett, mint várták. A Politico például 5 százalékos különbséget jósolt Trzaskowski javára - írta a Gazeta Wyborcza.

A kampány utolsó heteiben fokozódott a verseny, Trzaskowski előnye látványosan csökkent Nawrockival szemben.

A közvélemény-kutatások szerint a két vezető jelölt együtt a szavazatok eddigi legalacsonyabb arányát érte el az 1990-es első elnökválasztás óta.

„Az emberek belefáradtak ebbe a kétpárti harcba. Valójában már húsz éve ugyanaz a csata zajlik, csak más-más szereplőkkel Tusk és Kaczyński helyett” – mondta Aleks Szczerbiak, a Sussexi Egyetem politológusa a Guardiannek.

A részvételi arány 66,8 százalék volt. A választáson 11 férfi és egy női jelölt indult. Andrzej Duda, a hivatalban lévő elnök nem indulhatott, mert már kitöltötte a lengyel alkotmány által engedélyezett kétszer ötéves ciklust.

Lengyelországban az elnök nemcsak reprezentál, hanem politikai szerepe is van. Ő nevezi ki a miniszterelnököt és a kormányt, vétójoga van, és befolyása van az ország külpolitikájára is.

Trzaskowski a jelenlegi varsói polgármester, akit a Donald Tusk vezette jobbközép koalíciós kormány támogat. Ez a kormány 2023 vége óta van hatalmon. Nawrocki történész, függetlenként indult, de a Jog és Igazságosság (PiS) párt támogatja, amely 2015 és 2023 között vezette az országot.

A Trzaskowskit támogató Polgári Koalíció (KO) egy bal- és jobboldali pártokból álló szövetség, amelyet az előző kormány elleni közös fellépés tart össze.

Sok választó csalódott a kormány lassú haladása miatt, amely a reformokat a köztársasági elnök vétójogának árnyékában próbálta véghezvinni.

„Ez a választás félidőben érkezett a parlamenti ciklushoz képest, ami nehezebb helyzetbe hozza a kormányhoz kötődő jelölteket, mert rájuk vetül a kormány iránti elégedetlenség”

– mondta Ben Stanley, a varsói SWPS Egyetem politológusa.

„Kérdés, hogy a szavazók megerősítik-e a 2023-as döntésüket, vagy a reformok lassúsága miatt más irányt keresnek” – tette hozzá.

Trzaskowski főként a városi, Nawrocki pedig inkább a vidéki szavazók körében népszerű. Mindketten Amerika- és ukránbarát politikusok.

A harmadik helyen Sławomir Mentzen végzett 15,4 százalékkal. Ő a szélsőjobb jelöltje volt, és megosztotta a jobboldali szavazókat.

Mentzen korábban átmenetileg megközelítette Nawrocki második helyét, de végül leszorult mögé. A radikális jobboldali, rendszerellenes vezetőként ismert politikus még így is a harmadik lett.

A baloldalon Adrian Zandberg, a Razem párt vezetője, valamint Magdalena Biejat, az Új Baloldal képviselője küzdött a negyedik–hatodik helyezésért. Ez lehet a baloldal legerősebb eredménye elnökválasztáson 2010 óta.

Nawrocki kampányát beárnyékolta egy botrány, ami egy idős férfitól vásárolt lakás körüli körülmények miatt robbant ki. A hírek szerint nem teljesítette az ápolási kötelezettségeit, amit ő tagad

- írta a Guardian.

A történész azt állítja, hogy egy korábbi washingtoni találkozón Donald Trump támogatásáról biztosította őt.

A leköszönő államfő, Andrzej Duda szoros szövetségese volt az előző PiS-kormánynak, és ellenezte az új kormány által tervezett változtatásokat, többek között visszatartotta bizonyos nagyköveti kinevezéseket.

Az új elnök augusztusban lép hivatalba. A második fordulót június 1-jén tartják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vadászgépet kellett riasztani egy Magyarországról Dublinba tartó repülő miatt Ausztriában
Az osztrák vadászgépek perceken belül a levegőbe emelkedtek. Két utasszállító is „néma” maradt a rádióhívásokra, a hatóságok azonnal léptek.


Nem sikerült rádiókapcsolatot létesíteni egy Magyarországról Dublinba tartó Boeing 737-essel, amikor az Ausztria légterébe ért.

Emiatt 11:50-kor két Eurofighter vadászgépet riasztottak

– erről Michael Bauer, az osztrák védelmi minisztérium szóvivője számolt be az X-en. A gépek felszálltak, de 11:57-kor helyreállt a kapcsolat, így a riasztást visszavonták.

A Krone arról írt, hogy 14:44-kor ismét be kellett vetni a vadászgépeket, mert nem tudták elérni egy Antalyából Amszterdamba tartó Boeing 737-es pilótáit. Végül ebben az esetben is sikerült helyreállítani a rádiókapcsolatot.

A szóvivő szerint ilyen helyzetekben az egyik Eurofighter a civil repülőgép mellett repül, a másik pedig hátulról biztosítja. Ha a gép továbbra sem válaszol, kényszerleszállásra kötelezhetik, de eddig ilyenre még nem volt példa.

Az osztrák légierőnél nem számítanak ritkának az ilyen riasztások: általában hetente egyszer, legfeljebb tíznaponta emelkednek a levegőbe, ha egy repülőgép gyanúsan viselkedik vagy nem válaszol a hívásokra.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Modern stílusban festő művészként is ismert a Péterfy Sándor Utcai Kórház vesztegetéssel gyanúsított főorvosa
A hozzátartozók szerint a főorvos asszony erőszakosan kérte a pénzt. A hajvágást is pénzért ajánlották fel a haldoklónak, botrány lett, amikor ezt visszautasították.


Korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy két főorvost tartóztattak le vesztegetés gyanúja miatt a Péterfy Sándor utcai kórház Szövetség utcai telephelyén, a III. Krónikus Belgyógyászati Osztályon. A rendőrségi vizsgálat még 2023-ban indult lakossági feljelentés alapján, a nyomozók eddig 95 esetet azonosítottak, amikor a főorvosok és a kórház egyik szociális munkása készpénzt fogadott el extra ellátásért, egy alapítvány nevében.

A főorvos asszony jelenleg nem dolgozik, a kórház tájékoztatása szerint bizonytalan ideig helyettesítő orvos látja el a betegeit. Egy beteg hozzátartozója a nyilvánossághoz fordult, ő is azt állítja, hogy pénzt adott át a főorvosnak, miután az extra ellátás díját kérte tőle.

„Egy éve édesapámat kellett bevinnem oda, mert nem ivott, nem evett, gyógyszereit nem tudtuk beadni, látszott, hogy szegénynek már csak napjai vannak hátra” – mesélte a Blikknek Zsuzsa. Hozzátette: „Azt a szöveget adta nekem elő a főorvos asszony, hogy jobb ellátást kapunk, ha támogatjuk az alapítványát. Eleve nem értettem, hogy egy főorvos miért nem a betegek ápolásával foglalkozik, miért ő van a betegfelvételen, ahol presszionál a készpénzes fizetésre.”

„Amikor megegyeztünk és fizettem, a mentőt is ő szervezte le apám átszállításához, ott is neki kellett átadnom a pénzt, hogy majd ő rendezi a számlát. 50 ezer forintot kértek csak a szállításért, természetesen nem az állami, hanem magán mentőszolgálatot rendelt a főorvos asszony.”

Zsuzsa azt is elmondta, hogy amikor néhány nappal később édesapjának már csak órái voltak hátra, egy fodrász is megjelent az osztályon, hogy pénzért levágja a haját. Miután ezt visszautasították, a főorvosnő kifogásolta, hogy az alapítvánnyal szerződésben álló fodrász potyára ment be a kórházba.

Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője azt közölte, hogy mindkét főorvos tagadta bűnösségét, és panasszal éltek a gyanúsítás ellen. Az ügyészség ezeket elutasította. A gyanúsítottak szerint csak a szabályos eljárási díjakat kérték el, az alapítvány támogatása pedig önkéntes volt.

A főorvosnő festőként is ismert. Képei modern stílusban készültek, alkotásain Modigliani és Hundertwasser hatása érződik. A kórházi osztály falait is saját művei alapján festette ki. Részt vett a bécsi orvosfestők kiállításán, és szerepeltek képei a nemzetközi orvos képzőművészeti biennálén is. Legutóbbi kiállítása idén áprilisban volt egy budapesti galériában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„A kutya valamit bevéd” – a péceli kutyatámadást elemzi Az Árulók után Korom Gábor, ahol 15 kutya támadt egy nőre
A hatóságok több kutyát befogtak, de egyet még mindig nem találnak. A szakértők szerint a falkaviselkedés hátterében a rossz szocializáció is állhat.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy közel húszfős kutyafalka támadt rá egy futó nőre vasárnap Pécel és Maglód határában. A nő súlyosan megsérült, a mentők kórházba vitték, de azóta már hazaengedték, és otthon lábadozik. A helyszínre rendőrök és állatmentők is érkeztek. A kutyák közül hatot kilőttek, nyolcat sikerült befogni, egyet viszont még mindig keresnek.

Farkas Dorisz, a Tetovált Állatmentők elnökségi tagja elmondta, hogy a rendőrök szirénával próbálták lecsendesíteni az állatokat. A hat legagresszívebb kutyát végül a péceli jegyző engedélyével kilőtték.

Az RTL Híradónak Korom Gábor kutyaszakértő arról beszélt, hogy Magyarországon a nyolcvanas-kilencvenes években még szinte minden naposak voltak az ilyen esetek.

„Még nem vagyunk az ideális pozícióban, de nagyon sokat változott a helyzet. Régen mindennapos volt egy ilyen támadás, ma már kiemelt hír”

– mondta.

Hozzátette, hogy sok múlik a kutyák korai szocializációján. Ha egy kutya sok emberrel találkozik, kevésbé működik benne a vadászösztön.

„A kutya valamit bevéd: bevédi a saját territóriumát, a vadászterületét, a saját és a társa testi épségét, a csapatot. Vagyis valamit felfedez, amit neki védenie kell”

– fogalmazott Korom Gábor.

A rendőrség gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Képesek egymással összetűzésbe keveredni egy szelet kenyérért” – döbbenetes beszámoló a gyermekotthonokból, ahol 1500 Ft-ot szán az állam a napi étkezésre
A szakmai vezetők szerint a drágulás lenullázta a kereteket. Egy állami gondozott arról beszélt, hogy 18 óra után rendszeresen nincs pótvacsora, a speciális diétások helyzete kritikus.


Egy szelet kenyér vagy a repeta is könnyen konfliktust szülhet az állami gondozott gyerekek között – erről mesélt az RTL Híradónak Lakatos Ádám, aki 9 éves korától élt gyermekotthonban. Úgy látja, a kevés állami támogatás miatt sokszor nem jut elég étel a gyerekeknek.

„Szerintem nem történhetne meg az ma, hogy a legkiszolgáltatottabb gyerekek számára nincs elegendő élelem vagy elegendő feltétel egy lakásotthonon belül, és ezért ki vannak téve mindenféle bántalmazásoknak.

„Mert az iskolában, vagy akár magában az otthonban is képesek egymással összetűzésbe keveredni egy szelet kenyérért esetleg a repetáért vagy bármiért, valamint képesek egymástól is elvenni ezeket a dolgokat”

– mondta a híradónak.

Ádám szerint különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik speciális étrendet igényelnek, például glutén- vagy laktózérzékenyek. De azok sem járnak sokkal jobban, akik mindent megehetnek.

„Nincs pénz és ezért nem tudnak nekünk például pótvacsorát adni, mert nem futja annyira, hogy pótvacsorát biztosítsanak számunkra. Nálunk ugye este 6 órakor van az utolsó étkezés, de főleg a nyári időszakban 10 óráig még simán pörgünk, mint állat, és ezekben az esetekben igenis előfordul, hogy a gyerek még igényli, hogy 9 órakor legyen bármilyen fajta étkezés” – tette hozzá

Sztupa József korábban egy állami fenntartású gyermekotthon szakmai vezetőjeként dolgozott, ma pedig egy alapítványi intézménynél tölti be ugyanazt a pozíciót. Elmondása szerint az állam által biztosított napi 1500 forintból nagyon nehéz megoldani a napi három-öt étkezést, főleg jó minőségű és tápláló alapanyagokból:

„Amikor nagyon elszabadultak az árak, akkor az akkori havi bevásárlási összegünket szerintem egy 2 maximum 3 hét alatt feléltük és komolyan azon gondolkoztunk, hogy az utolsó mit fogunk adni a gyerekeknek enni”.

Korábban még ennél is kevesebb, napi 700 forint jutott egy gyerek étkezésére, ezt emelték meg 2023 februárjában. Sztupa szerint a minimum napi 3000 forint lenne az az összeg, amiből már megoldható lenne a tisztességes ellátás.

Jámbor András és Szabó Tímea ellenzéki képviselők közösen kezdeményezték, hogy napi 4500 forintra emeljék a gyermekotthonok étkezési támogatását. A javaslatot az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága tárgyalta, de a fideszes képviselők egy szó nélkül leszavazták azt.

Jámbor András nem adja fel, és azt mondja, a törvényalkotási bizottság ülésén is újra elő fogja terjeszteni a javaslatot: „Ott újra lesz lehetőségük a fideszeseknek érvelni amellett, hogy miért elegendő az 1500 forint, bár szerintem ilyen érv nem létezik, illetve egyébként pluszban újra be is adtam a javaslatot, nyilvánvalóan ameddig lehetséges, küzdeni kell azért, hogy ezt az 1500 forintot megemeljék.”

Az RTL Híradó riportja

Link másolása
KÖVESS MINKET: