HÍREK
A Rovatból

Vámháború: életbe léptek Trump vámjai, Kína azonnal visszavágott Amerikának

Kína újabb vámokat vetett ki amerikai termékekre, miután Trump megadóztat minden kínai importot. Az intézkedések tovább élezik a két ország közötti kereskedelmi feszültséget, miközben Trump Mexikónak és Kanadának 30 napos haladékot adott.


Kedd hajnalban lépett életbe az Egyesült Államok új vámrendelete, amely 10 százalékos adót vet ki az összes kínai importra – számol be a Reuters. Donald Trump szerint Peking nem tett eleget az illegális drogok amerikai beáramlásának megakadályozásáért, ezért vezette be az intézkedést.

Válaszul Kína 15 százalékos vámot vetett ki az amerikai szénre és cseppfolyósított földgázra, valamint 10 százalékos adót rótt ki a nyersolajra, a mezőgazdasági gépekre, a nagyobb motorral rendelkező szedánokra és bizonyos teherautókra. A kínai kormány bejelentette, hogy versenyellenes vizsgálatot indít a Google anyavállalata, az Alphabet Inc. ellen.

Emellett a PVH Corp.-ot, a Calvin Klein tulajdonosát és az amerikai Illumina biotechnológiai céget felvette a lehetséges szankciós listára.

Peking további intézkedéseket is hozott: exportkorlátozásokat vezetett be egyes elektronikai, katonai és napenergia-ipari felhasználású fémekre, így a volfrámra, tellúrra, ruténiumra és molibdénre.

Az amerikai elektromos teherautókra kivetett 10 százalékos vám érintheti a Tesla Cybertruckját is, amelyet a cég Kínában próbál népszerűsíteni.

A kínai kormány február 10-től vezeti be az új vámokat. Ez némi mozgásteret hagy Washington és Peking számára, hogy megpróbáljanak egyezségre jutni. Donald Trump a hét folyamán tervezi a tárgyalást Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Az amerikai elnök hétfőn elhalasztotta a Mexikóra és Kanadára vonatkozó 25 százalékos vámok bevezetését, miután a két ország vállalta, hogy szigorítja határvédelmét és fellép az illegális bevándorlás és a kábítószer-kereskedelem ellen. Kanada új technológiát és több szakembert vet be az amerikai határon, míg Mexikó 10 000 nemzeti gárdistát küldött északra.

A kínai import szempontjából az Egyesült Államok nem kiemelt nyersolajszállító, tavaly a kínai import mindössze 1,7 százaléka származott innen, ami nagyjából 6 milliárd dollár értékű volt. A cseppfolyósított földgáz esetében az amerikai részarány valamivel több mint 5 százalékos.

A piacok azonnal reagáltak az új fejleményekre. A nyersolaj ára 2 százalékot zuhant, és a hongkongi tőzsdén is csökkentek az indexek. Eközben az amerikai dollár erősödött, míg a kínai jüan, az euró, az ausztrál és a kanadai dollár, valamint a mexikói peso gyengült.

A Trump-kormányzat közben az Európai Unióra is figyel. Az amerikai elnök a hétvégén jelezte, hogy az EU lehet a következő célpontja, de egyelőre nem közölte, mikor lépne fel vámokkal Európa ellen. Az uniós vezetők hétfőn azt mondták, hogy készen állnak a válaszlépésekre, de előnyben részesítik a tárgyalásokat. Trump eközben azt is megjegyezte, hogy Nagy-Britannia esetleg elkerülheti az amerikai vámokat.

Bár Trump elismerte, hogy az amerikai fogyasztók számára a vámok rövid távon áremelkedést okozhatnak, szerinte ezek az intézkedések szükségesek a bevándorlás és a kábítószer-kereskedelem visszaszorítására, valamint az amerikai ipar védelmére. Az elnök 2018-ban már elindított egy hasonló, nagyszabású kereskedelmi háborút Kína ellen. Annak során több száz milliárd dollárnyi árura vetettek ki vámokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Estefelé már 100 ezret is fizetnek egy voksért” – Harmadszorra is választottak Tiszaburán, de a szavazatvásárlási vádak miatt még semmi sem dőlt el
Fekete Zsigmond nyert, de a vesztes Vavrik Géza nem hagyja annyiban a dolgot. A korábbi két fordulót is megsemmisítették, így a jogi csata folytatódik.


[sz[Fotó: MTI/Komka Péter[sz]

Harmadszorra talán már sikerül – gondolhatták Tiszaburán, ahol vasárnap ismét időközi polgármester-választást tartottak, miután az előző két forduló eredményét súlyos szabálytalanságok miatt megsemmisítették. A hvg.hu által is ismertetett, urnazárás utáni adatok szerint Fekete Zsigmond, a Cigány Közösségek Szövetségének jelöltje 986 szavazatot kapott, míg ellenfele, az Országos Roma Felemelkedésért Misszió Egyesület színeiben induló Vavrik Géza 482-t. A választási névjegyzékben 1958-an szerepeltek, közülük 1482-en mentek el szavazni.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen azután írtak ki időközi választást október 5-ére, hogy a képviselő-testület feloszlatta magát.

Azt a fordulót még Vavrik Géza nyerte, de a területi választási bizottság megsemmisítette az eredményt, mondván, „a jogszabálysértések mértéke a választás eredményét döntő mértékben befolyásolhatta”. A november 2-i megismételt szavazáson már Fekete Zsigmond győzött, ám a Kúria ezt az eredményt is érvénytelenítette a választási alapelvek többszöri megsértése miatt. A bírósági indokolásokban olyan cselekmények szerepeltek, mint a szervezett utaztatás, a névjegyzék fotózása, sőt, a szavazólapokkal együtt az urnába került bankjegyek.

A vasárnapi, harmadik forduló sem telt el feszültség nélkül. Vavrik Géza már a nap folyamán jelezte, hogy ismét óvást tervez benyújtani.

„Nagyon el vagyok keseredve, hasonló a helyzet, mint az előző két választáson: az ellenfelem emberei tömegével hordják szavazni a lakosokat, ugyanazok a delegáltak dolgoznak a választási körzetekben, mint korábban, és mutatják, hogy hova kell ikszelni. A fél falut megvásárolták”

– nyilatkozta a vesztes jelölt. Helyszíni riportok tanúsága szerint a településen nyílt titok volt a szavazatvásárlás.

„Fekete Zsigmondék bárkit megvesznek kilóra, akit csak akarnak. A drogosok 10 ezer forintot kapnak, a többiek pedig 20 ezertől felfelé. Estefelé már 100 ezret is fizetnek egy voksért, ha nagyon fontos nekik” – állították helyiek.

A választási huzavona komoly közpénzeket emészt fel: sajtóbecslések szerint egy-egy forduló megrendezése 3-4 millió forintba kerül, így a három választás együtt már 10-12 millió forintjába kerülhetett Tiszaburának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„A végső cél nemcsak a háború befejezése” – Trump külügyminisztere vázolta, mit akarnak elérni az ukránokkal
A legújabb tárgyalási forduló november 30-án, vasárnap késő délután kezdődött Miami közelében. „A végső cél nyilvánvalóan nemcsak a háború befejezése, hanem az is, hogy a háború befejezése után Ukrajna szuverén és független maradjon” – mondta Marco Rubio.


Floridában vasárnap újra tárgyalóasztalhoz ültek az amerikai és az ukrán küldöttségek, hogy a háború lezárásának kereteiről egyeztessenek. A találkozó hangulatát Marco Rubio amerikai külügyminiszter szavai alapozták meg:

„A végső cél nyilvánvalóan nemcsak a háború befejezése, hanem az is, hogy a háború befejezése után Ukrajna szuverén és független maradjon, és esélye legyen a valódi prosperitásra.”

A legújabb tárgyalási forduló november 30-án, vasárnap késő délután kezdődött Miami közelében. A helyszín a Shell Bay magánklub, amelyet Donald Trump elnök különmegbízottjának, Steve Witkoffnak az ingatlanvállalkozása fejlesztett.

Az amerikai oldalon Rubio és Witkoff tárgyal, de a Fehér Ház tájékoztatása szerint Trump veje, Jared Kushner is részt vesz a megbeszélésen – írta a Telex.

Az ukrán delegációt már nem a korrupciós botrány miatt nemrég lemondott Andrij Jermak, hanem Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára vezeti. Jermak Zelenszkij elnök egyik legfontosabb tanácsadója volt, aki a múlt hétvégén Genfben még maga egyeztetett Rubióval a béketervről. Az ukrán küldöttségnek tagja többek között Andrij Hnatov vezérkari főnök, Szerhij Kiszlica külügyminiszter-helyettes és Olekszandr Bevz elnöki tanácsadó is.

Az egyeztetés kezdetén Umerov köszönetet mondott az amerikai erőfeszítésekért:

„Az Egyesült Államok meghallgat minket, az Egyesült Államok támogat minket, az Egyesült Államok mellettünk áll” – mondta az ukrán delegáció vezetője.

Az AP hírügynökség szerint ez egyértelmű üzenet az amerikai elnöknek, aki a múltban többször is azt állította, hogy Ukrajna nem elég hálás a háborús segítségért.

A tárgyalások hátterét beárnyékolja, hogy a korábbi, kiszivárgott amerikai béketerv-vázlatot több oldalról is éles bírálatok érték, mert túlságosan kedvezőnek tűnt Moszkva számára. A dokumentum többek között területi engedményeket, a NATO-tagság tilalmát és az ukrán haderő korlátozását is tartalmazta.

A tervet azóta finomították, de republikánus és demokrata politikusok is óva intették a Fehér Házat attól, hogy Kijev számára elfogadhatatlan kompromisszumra kényszerítse az ukrán vezetést.

A floridai egyeztetés után következő lépésként Steve Witkoff Moszkvába utazhat, ahol a tervek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozik majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Több ezer embernek segített meghalni, most a Dignitas alapítója is az asszisztált öngyilkosságot választotta
Ludwig A. Minelli nem sokkal 93. születésnapja előtt döntött így. Az általa alapított Dignitas több ezer embernek segített már a méltó halálban.


„Egy úttörő és harcos nyugovóra tér” – ezekkel a szavakkal közölte az általa alapított Dignitas nevű civil szervezet, hogy nem sokkal 93. születésnapja előtt orvosi segítséggel elhunyt Ludwig A. Minelli, az asszisztált öngyilkosság ügyének svájci úttörője.

Az ügyvédként dolgozó Minelli 1998-ban hozta létre a Dignitast, és sokat tett azért, hogy az asszisztált öngyilkosság elfogadottá váljon Svájcban

– írja a 444.hu. Bár a helyi jog tiltja az eutanáziát, vagyis azt, hogy egy orvos adjon be valakinek halálos injekciót, az asszisztált öngyilkosság évtizedek óta legális. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a halált okozó cselekményt maga a páciens hajtja végre, orvosok és ügyvédek felügyelete mellett.

A Dignitas működését az is különlegessé teszi, hogy külföldieknek is nyújtanak segítséget. A szervezet közleményében jelezte, a Minelli által megkezdett úton folytatják a munkát.

Honlapjukon közzétett statisztikájuk szerint 2024-ig 4196 embert segítettek a halálba, köztük öt magyar állampolgárt is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hadházy: Navracsics ugyanakkor készült Google-fotókkal próbálta bemutatni a dabronci fejlesztést
A független képviselő szerint a kommentelők buktatták le a minisztert egy árulkodó utánfutó miatt. Hadházy szerint Navracsics hülyének nézi a választóit.


Hadházy Ákos független parlamenti képviselő hétfő reggeli Facebook-posztjában bírálta Navracsics Tibor minisztert, aki a képviselő szerint ugyanabban az időpontban készült Google utcafotókkal akarta bemutatni egy dabronci beruházás fejlődését.

Mint írja, a miniszter egy „előtte” feliratú fekete-fehér és egy „utána” feliratú színes képet tett közzé az EU-s pénzből megvalósult árokásásról.

A képviselő szerint a kommentelőknek feltűnt, hogy „a két kép ugyanakkor készülhetett, mert mindkettőn ott áll ugyanaz a fehér kisteherautó lehajtott oldalfallal és mögötte egy zsákokkal megrakott utánfutó.”

Hadházy Ákos azt állítja, a helyzet még ennél is durvább. „A két kép forrása a Google utcafotós szolgáltatása. Mindkét fotó 2021-ben készült, csak az egyik egy villanyoszloppal odébb... A megvalósult (?) fejlesztés viszont 2023-ban volt elvileg...” – írja a képviselő, majd felteszi a kérdést: „Vajon a miniszter feltalálta az időgépet? Ha nem, akkor csak egy kérdés marad: Navracsics teljesen meghülyült a leállított EU-s pénzcsapok miatt, vagy csak a választóit nézi hülyének?”

A képviselő a posztját azzal zárja, hogy szerinte Navracsics Tibor az egyik „leggerinctelenebb és legszánalmasabb fideszes”. Úgy véli, hiába intelligensebb és kulturáltabb a legtöbb párttársánál, és hiába elkötelezett Európa-párti atlantista, „éppen azért olyan vállalhatatlan, ahogyan kiszolgálja Orbán putyin-párti korruptokráciáját.”

A helyi sajtó korábban arról írt, hogy Dabroncon 2023-ban valóban megvalósult egy nagyrészt európai uniós és kormányzati támogatásból finanszírozott, mintegy 127 millió forintos csapadékvíz-elvezetési beruházás.

A két politikus között nem ez az első nyilvános vita: 2023 nyarán egy pusztamiskei zebraátadás miatt került sor köztük éles szóváltásra a közösségi médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET: