ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Kié az utolsó szó otthon a pénzügyekben?

Egy komoly párkapcsolatban vagy egy házasságban azt is ki kell találni, hogy a közös élet költségei hogy oszlanak meg. És ekkor jöhet a matekozás, hogy ki-mennyit és miképpen ad bele a közösbe, kié a végső szó a kasszát illetően. Párokat kérdeztünk, ők hogyan intézik a közös pénzügyeket.


Olyan pároknak tettük fel kérdéseinket, akik évek óta együtt élnek. Arra voltunk kíváncsiak, közösen vagy külön kezelik pénzügyeiket, ki hozza meg a döntéseket, van-e köztük konfliktus az anyagiak miatt, illetve van-e megtakarításuk.

Judit huszonéves, barátjával tervezik az összeköltözést. Elmondása szerint a nagyobb kiadások esetében előfordul a konfliktus, általában ez technikai kütyük miatt van. “Mikor barátom nagyon szeretne venni valami olyan kütyüt, amire tudom, hogy két héten belül ráun, akkor szembesítem az összeggel, és rávilágítok, hogy higgye el, nincs rá szüksége. Persze a végső döntést rábízom, de az esetek 90%-ban végül rá tudom venni a helyes döntésre, és abból a pénzből inkább kirándulni megyünk.”

hands-437968_1280

Miklós és barátnője mindketten huszonévesek és bár együtt élnek, külön kasszán vannak. Mindketten a saját keresetükből gazdálkodnak, de a bevásárlásokat felesben intézik és ha nagyobb kiadásról van szó, ott közösen hozzák meg a döntéseket, ha pedig az egyiküknek anyagi segítségre van szüksége, kisegítik egymást. Egyelőre megtakarításuk sincs: “Nincsen közös megtakarítás. Nekem sincsen saját megtakarításom, pedig jó lenne, ha lenne, mert volna mit felújítani, illetve megcsináltatni a lakásomban”- mondja Miklós.

Györgyi és párja friss házasok, ő húszas évei második felében jár, hamarosan kisbabájuk lesz és, mint az egész életüket, a kiadásaikat is teljesen együtt tervezik:

“Mi egész hamar közös számlán voltunk, közös a bankkártyánk is. Nagyobb kiadásoknál mindig megbeszéljük közösen a szempontjainkat, és úgy döntünk.

Tamás az, aki jobban figyelemmel követi a pénzügyeket, minden hónap elején végez számítást az adott hóra vonatkozó kiadásokról. Konfliktus sosincs köztünk emiatt, mindent megbeszélünk. Igyekszünk minden hónapban félretenni valamennyit, de ha nem sikerül, az sem okoz köztünk bajt. Megtakarításunk van az én nevemen, de attól közösnek számít. A lakást is 50-50%-ban vettük.”

Mi a jó megoldás?

Erről kérdeztük Nyitrai Győzőt, az OTP Bank Megtakarítási Szolgáltatások Főosztályának igazgatóját.

Nincs kőbe vésett megoldás. Minták vannak, de minden pár maga dönti el, hogy hogyan alakítja ki a közös pénzügyi szokásait. Vannak akiknek a közös számla és megtakarítás válik be, vannak akik külön gazdálkodnak de egyeztetik a céljaikat.

Nagyobb beruházás előtt, vagy esetleg egy öröklést követően célszerű pénzügyi szakember segítségét is kérni, hogy a számunkra megfelelő terméket válasszuk, vagy hogy ki tudjuk használni a rendelkezésre álló kedvezményeket. A megtakarításoknál a legfontosabb a rendszeresség, hogy a megtakarítani kívánt összeget már hó elején különítsük el, ne a hónap végén próbáljunk meg félretenni.

Fontos továbbá, hogy különbséget tegyünk spórolás és megtakarítás/befektetés között. Ha a bankszámlánkon lévő pénz egy részét nem költjük el, akkor „csak” spórolunk. Ha viszont egy vagy több konkrét megtakarítási formát választunk (például lakossági állampapírt vagy befektetési alapot), ami kamatot/hozamot is termelhet, akkor beszélhetünk igazi megtakarításról/befektetésről.

piggy-bank-968302_1280

Emeséék a harmincas éveik elején járnak, szintén friss házasok, akiknél a pénzügyek egy része közös, de a saját kiadásaikat külön intézik: “Van közös számlánk, amire minden hónapban egy előre megbeszélt összeget átutalunk fizukor, és abból fedezzük a kiadásokat. Ezenkívül mindkettőnknek van saját számlája is, amiről mennek a saját kiadások, hobbik. Ha nagyobb kiadást tervezünk megbeszéljük, de általában én vagyok a spórolósabb, visszahúzó erő.” Az ifjú pár a megtakarításra is ügyel, van közösen félretett pénzük, illetve külön is, de valószínűleg mindegyik az új lakás megvásárlására megy majd, ha költözésre kerül a sor.

“Lényegében az a pénzügyeink alapja, hogy legyen közös is, de legyen mindenkinek külön is, amit arra költ, amire akar”.

piggy-bank-850607_1280

“Mi külön kasszán vagyunk, a fizetnivaló dolgokat pedig fele-fele arányban intézzük. Van egy megtakarításos számlánk, amire minden hónapban félreteszünk egy kis összeget (mindenki annyit, amennyi belefér neki az adott hónapban), hogy azt a későbbiekben a közös életünkre tudjuk fordítani” - meséli Judit, aki a nagyobb kiadásokról is dönt. “Jobban átlátom a közelgő kiadásokat, illetve felelősségteljesebb vagyok a barátomnál, aki ezzel tisztában is van, emiatt bízza rám ezeket a döntéseket. De szerintem ez abszolút kapcsolatfüggő. Valahol a férfi jobb ezekben a döntésekben.”

Éva és párja negyvenes éveikben járnak, egy kisgyermek boldog szülei és kapcsolatuk a kezdetektől fogva az egyenlőségen alapul, és azon, hogy mindkettejüknek joga van saját bevételhez, saját megtakarításhoz, egyfajta függetlenséghez. “A függőségben és kiszolgáltatottságban nem hiszünk.

Mindkettőnknek külön bankszámlája van, amelyhez a másik nem férhet hozzá. Külön-külön kezeljük a saját megtakarításainkat. Ugyanakkor a költségeket (mint amilyen a rezsi, díjak befizetése), közösen kezeljük.

Felváltva vásárolunk be, vagy akinek éppen eszébe jut, aki éppen ráér.” A megtakarításaikat is külön intézik és nincs ehhez számlájuk sem - nem is terveznek ilyet.

wallet-2668463_1280

A pénzügyi döntéseiket azonban közösen hozzák meg, hiszen az egymás és gyermekük életét is befolyásolja: “Közösen döntünk mindenben. Felmerül egy ötlet, megbeszéljük, tervezünk, számolunk. Átgondoljuk, alszunk rá egyet. Valamelyikünk bedob egy újabb ötletet. Megnézzük, újratervezünk, számolunk, majd döntünk, hogy igen, ezt szeretnénk mindketten, és ilyen vagy olyan paraméterekkel. Így cseréltük le a gyerekszobában a bútort és így szereztünk be nagy, többajtós gardróbszekrényt is az IKEA-ból. De közös döntés az is, hogy nem vásárolunk autót, hanem annak a fenntartása helyett inkább egészségesen étkezünk. A munkavállalással, munkával kapcsolatos döntéseinket és dilemmáinkat is megbeszéljük, mivel ez mindhármunk életét befolyásolja.”

Ez a recept a jelek szerint náluk bevált, ugyanis nincsenek pénzügyi konfliktusaik: “Gondolom, pontosan azért, mert tiszteletben tartjuk a másikat, a másik határait, nem hozunk mindhármunk (mi ketten plusz gyerek) életét befolyásoló, anyagi helyzetünkre hatással lévő döntéseket a másik feje felett, és nem turkálunk sem szó szerint, sem átvitt értelemben egymás pénztárcájában.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk