„Ha a bíróság hív, megyek” - Két miniszternek is korrupciós ügyek miatt kellett magyarázkodnia a Kormányinfón

A kormánypártok magabiztosan vezetnek a pártok versenyében, míg Magyar Péter elutasítottsága jelentősen nőtt az elmúlt egy hónapban - erre jutott a kormányközeli Századvég a legfrissebb közvélemény-kutatásában.

Szerintük a politikai szempontból aktív - vagyis a választási részvételüket biztosra vagy valószínűre ígérő - magyar lakosság körében

A pártok rangsorában harmadik helyen a Magyar Kétfarkú Kutyapárt áll 7 százalékkal, a Mi Hazánk Mozgalom támogatottsága 6 százalék. A Századvég kutatása alapján ebben a közegben a Demokratikus Koalíció, a Momentum és az MSZP nem éri el az 5 százalékos bejutási küszöböt, míg a bizonytalanok hányada 7 százalék.

Mivel a Századvég szerint az elmúlt hetekben több vitatható – és jelentős sajtóvisszhangot kiváltó – politikai akció és botrány kapcsolódott a Tisza Párt elnökéhez, ezért a felmérésben kitértek Magyar Péter személyének megítélésére is. Itt visszautaltak a közelmúltban kiszivárgott hangfelvételekre, és ide sorolták azt is, hogy Magyar „egy vita hevében arrébb lökte a kormánypárti Menczer Tamást”. Ezzel utaltak a pécsi gyermekotthon előtt lezajlott eseményekre, amikor a Fidesz kommunikációs igazgatója szokatlanul durva hangnemben állt bele a Tisza Párt elnökébe.

A Századvég kutatása szerint Magyar kedveltségi indexe - vagyis a kedvező és kedvezőtlen vélemények különbsége - szeptembertől decemberig a negatív tartományban mozgott, vagyis a politikusról kedvezőtlenül vélekedők hányada meghaladta a pozitív véleményt formálók arányát.

Ezenfelül novemberben a megkérdezettek 42 százaléka pozitívan, 54 százaléka negatívan nyilatkozott Magyar Péter személyéről, míg decemberben a politikusról kedvező véleményt alkotók tábora 39 százalékra csökkent, a kedvezőtlenül vélekedőké pedig 57 százalékra nőtt.

- állapította meg a Századvég elemzése.

Az a kutatásukból nem derült ki, hogy áll más politikusok, például Orbán Viktor kedveltségi indexe, amivel össze lehetne hasonlítani a Magyar Péternél mért adatokat.

Nem kívánják fiuk gyilkosának halálát, de hosszú időre bezáratnák - ezt mondták a Blikknek Till Tamás szülei. F. Jánosnak nem üzentek semmit, nem is szeretnének soha találkozni vele.

- mondta lapnak Tillné Vörös Katalin. A szülők 24 éven át reménykedtek abban, hogy a fiuk élve előkerül.

A meggyilkolt kisfiú édesapja azt mondta, hogy a mögöttünk álló időszak is borzasztó volt, de akkor még volt olyan reményük, hogy egyszer Tamás csak hazajön. Most ez is elszállt.

„Minden reményünket elvette a gyilkosa. Sajnos el kellett őt temetnünk, onnan pedig már nem tudjuk visszahozni. Annak persze »örülünk«, hogy méltó módon el tudtuk búcsúztatni, de oda ki is kell mennünk hozzá. Azt pedig elfelejteni most már sosem fogjuk tudni, hogy mi történt vele. A 24 év alatt teljesen tönkretettek bennünket” - mondta Till Mátyás.

A rendőrséget nem akarják hibáztatni, de azt nehezményezik, hogy szerintük az első pillanatokban nem tettek meg mindent Tamás megtalálása érdekében, Sőt, később az édesapát és a másik fiát is hazugságvizsgálóra kötötték, és még a padlásukon is kutatást végeztek.

„Nem kívánom a halálát a gyilkosnak. Ha engem kérdeznek, én bezárnám hosszú időre, hogy a halálsoron várakozzon, de végül sosem végezzék ki. Dolgoztassák egy bányában éjjel-nappal, és csak egy pohár vizet és egy szelet kenyeret adjanak neki. Közben gondolkodhatna azon, mit művelt a családunkkal” - mondta Tamás édesapja.

Szerintük olyan jogszabályok kellenének, hogy legközelebb ne járhasson így senki, és ne kelljen ezt a szenvedést senki másnak még egyszer átélnie. Szeretnének létrehozni egy alapítványt is, ami a tragikus sorsú fiukról lenne elnevezve és ami segítséget nyújtana olyan családoknak, akik hasonló cipőben járnak.

A szülők annyira bíztak abban, hogy Tamás előkerülhet, hogy a szobáját is érintetlenül hagyták. Minden ünnep alkalmával ajándékot is vettek neki, amit ott helyeztek el.

A gyilkosnak a szülők nem akarnak üzenni semmit, és nem is szeretnének vele soha találkozni.

A gyermekétkeztetés és a szociális étkeztetés áfájának csökkentését kezdeményezte Márki-Zay Péter Orbán Viktornak írt levelében. A hódmezővásárhelyi polgármester szerint a jelenlegi rendszer egyáltalán nem családbarát és nem tükrözi a társadalmi szolidaritás elvét.

„Magam is tapasztalom és a szociális igazgatásban résztvevő kollégáim is folyamatosan jelzik, hogy jelentősen megemelkedett az önhibájukon kívül, egyre nehezebb helyzetbe került családok száma, mivel az étkeztetéssel és a lakhatással kapcsolatos kiadások ebben az évben ugrásszerűen megnövekedtek, a bevételi források viszont nem, vagy csak alig követték a költségeket” - írta a Facebook-oldalán is közzétett levélben Márki-Zay.

A városvezető úgy látja, hogy a jelenlegi rendszer egyáltalán nem családbarát, nem tükrözi a társadalmi szolidaritás elvét, és nehezen egyeztethető össze azzal az elvárással is, hogy az állami támogatások a rászorulókhoz és a gyermekeket nevelő családokhoz jussanak el.

Különösen igaz ez szerinte a kisebb településekre és a gazdaságilag hátrányos helyzetű térségekre, ahol a lehetőségekkel együtt az erőforrások is eleve szűkösek.

Márki-Zay ezért sürgős kormányzati intézkedést kért a miniszterelnöktől, mert ez a probléma „további terhekkel sújtja az amúgy is egyre nehezebben élő, a nem sérülékeny célcsoportokba tartozó családokat is”.

Már-már menetrendszerűen komoly konfliktus van kibontakozóban a főváros és a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) között. Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője határozott lépést tett annak érdekében, hogy a főváros egységesen lépjen fel az ellen a minisztériumi terv ellen, amely szerint 99 évre magánkézbe adnák Budapest főbb pályaudvarainak ingatlanjait.

Vitézy előterjesztése, amelyet a Fővárosi Közgyűlés elé terjesztettek, nemcsak a kormány terveivel szembeni tiltakozást jelenti, hanem konkrét fejlesztési elképzeléseket is tartalmaz. Ha a képviselők elfogadják a javaslatot, azzal szerintük Budapest egyértelmű üzenetet küldene: a város fejlődését és közlekedési érdekeit nem hajlandó alárendelni az ÉKM terveinek.

Az előterjesztés egyik kulcseleme, hogy a főváros elköteleződik a budapesti pályaudvarok és környezetük fenntartható fejlesztése mellett. A javaslat szerint:

• A felszabaduló barnamezős területeken megfizethető lakásokat hoznának létre
• Növelnék a zöldfelületeket, például a Nyugati pályaudvar és Rákosrendező közötti szakaszon
• A nagyberuházásokat a rozsdaövezeti területekre irányítanák, olyan városnegyedeket kialakítva, amelyek közösségi közlekedésre épülnek és fenntarthatók
• Biztosítanák, hogy a területek hasznosítása támogassa a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia megvalósítását.

A javaslatnak van egy politikai üzenete is: ha a közgyűlés megszavazza, a főváros kinyilvánítja, hogy elfogadhatatlannak tartja a kormány egyeztetés nélküli döntéshozatalát. Vitézy emellett kihasználná a főváros felterjesztési jogát is, hogy közvetlenül a kormánynál kezdeményezzen változtatásokat a pályaudvarok ügyében. Ez magában foglalná:

• A Fővárosi Önkormányzat bevonását a pályaudvar-fejlesztési tervekbe
• Az ingatlanokra kiírt ajánlattételi felhívások visszavonását
• A pályaudvarokhoz kapcsolódó beruházások engedélyezésének fővárosi hatáskörbe adását

Az előterjesztés elfogadásához legalább 17 képviselő szavazata szükséges. Bár az ellenállás szimbolikus lépésnek is tekinthető, a főváros abban bízik, hogy a kormányt tárgyalóasztalhoz kényszerítheti. Az viszont egyelőre kérdéses, hogy a fővárosi fellépés elég lesz-e ahhoz, hogy ellehetetlenítse Lázár János terveit.

A vita tétje tehát volt főpolgármester-jelölt szerint nemcsak a pályaudvarok sorsa, hanem az is, hogy a főváros mennyire tudja érvényesíteni érdekeit a kormányzati döntésekkel szemben.