„Készen állok” – először szólalt meg Dobrev Klára válása és Gyurcsány Ferenc visszavonulása óta

Orosz titkosszolgálatok gyújtották fel a Marywilska 44 nevű varsói bevásárlóközpontot – jelentette be vasárnap Donald Tusk lengyel miniszterelnök. A politikus az X-en azt írta, hogy a vizsgálat lezárult, és egyértelműen kiderült, kik álltak a tavaly májusi tűzeset mögött.

A tűz 2024. május 12-én keletkezett, és az épületben működő körülbelül 1400 bolt és szolgáltatóhely szinte teljesen megsemmisült. A vásárlóközpontban sok vietnámi kereskedő dolgozott, ezért az eset a varsói vietnámi közösséget is súlyosan érintette.

A bevásárlóközpontban 1400 bolt működött, az épület 80 százaléka égett le. Tusk azt írta:

A lengyel miniszterelnök a tűzeset után bejelentette, hogy bizottságot állítanak fel, amely az orosz befolyást vizsgálja, mert kémkedéstől tartanak.

A lengyel hatóságok szerint a gyújtogatás egy olyan szabotázssorozat része volt, amelyet Oroszországból irányítottak. A nyomozást egy éven át folytatták a rendőrség és a belbiztonsági ügynökség bevonásával. A vizsgálat során 121 napon keresztül helyszíni szemléket tartottak, 55 ügyész és 100 rendőr dolgozott az ügyön. Több mint 70 tanút, valamint több mint 500 károsultat hallgattak ki.

Adam Bodnar igazságügyi miniszter és Tomasz Siemoniak belügyminiszter közölte, hogy részletes ismereteik vannak az ügyről. Azt mondták, a gyújtogatásokat egy Oroszországban tartózkodó ember szervezte és irányította.

A két miniszter közös közleményben hangsúlyozta: „Elszántan felelősségre vonjuk azokat, akik ezeket a szégyenletes szabotázsakciókat elkövették.”

Márciusban a litván ügyészség azt állította, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) állt a tavalyi vilniusi IKEA-tűz mögött. Ez három nappal a varsói gyújtogatás előtt történt. Az ügyész szerint a két kamaszkorú gyanúsított Varsóban találkozott, és ott egyeztek meg a megbízóikkal, hogy üzleteket gyújtanak fel Lettországban és Litvániában. A megbízásért 10 ezer eurót (nagyjából 4 millió forintot) és egy BMW-t ígértek nekik.

A bejelentés éppen akkor történt, amikor Európa több országában is egyre nagyobb aggodalommal figyelik az orosz titkosszolgálatok titkos akcióit, amelyek célja a térség destabilizálása lehet.

Donald Trump amerikai elnök vasárnap este jelentette be, hogy az Egyesült Államok védelmi minisztériuma átmenetileg használatba kap egy Boeing 747-es repülőgépet, amely a következő években elnöki gépként szolgál majd. A bejelentés a sajtóhírekre adott reakció volt, amelyek szerint a katari királyi család ajándékozta a járművet a Fehér Háznak.

Trump közölte, hogy a most érkező gép válthatja le a jelenlegi Air Force One-t. Az elnöki repülőgép neve Air Force One, ami arra is utal, hogy az amerikai elnök a hadsereg főparancsnoka.

A Reuters információi szerint egy forrás azt mondta, hogy

Az amerikai média vasárnap arról számolt be, hogy a gép értéke 147 milliárd forint. A hírek szerint Trump a hivatali idejének végéig használja majd, utána pedig a gép tulajdonjoga az elnöki könyvtárára szállna.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője korábban azt mondta, hogy „bármely, külföldi kormány által felajánlott ajándék elfogadása minden vonatkozó törvény betartásával történhet.”

Hozzátette: „Trump elnök kormányzata teljes átláthatóságra törekszik.”

Trump vasárnap este saját közösségi oldalán, a Truth Socialon így írt:

A katari külügyminisztérium szóvivője, Ali Al-Ansari a New York Times-nak azt nyilatkozta, hogy a gép esetleges átadása még mérlegelés alatt áll, és „még nem született döntés.”

A bejelentés előtt egy nappal Trump bejelentette közel-keleti látogatását, amely Katart is érinti. Az út három országot foglal magában: Katart, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket. Ez lesz Trump első előre tervezett hivatalos külföldi útja januári hivatalba lépése óta.

A Boeing repülőgépgyártó 2018-ban kapott megrendelést két új elnöki gép megépítésére Trumptól. A 3,9 milliárd dolláros projektet a cég a tervek szerint 2029-re fejezi be.

Trump februárban megtekintette a katari tulajdonban lévő 747-8-as repülőt, amikor az a floridai Palm Beach nemzetközi repülőtéren állt, a Mar-a-Lago üdülőhelye közelében. A Fehér Ház akkor azt közölte, hogy az elnök azért nézte meg a gépet, hogy jobban megismerje az új Air Force One kialakítását.

Április 26-án Trump rendkívüli, egynapos utazást tett Rómába és a Vatikánba, ahol részt vett Ferenc pápa búcsúztatásán és gyászszertartásán.

Chuck Schumer, a Szenátus demokrata vezetője az X-en azt írta: „Semmi sem jelzi jobban, hogy 'Amerika az első', mint hogy az Air Force One-t Katar biztosítja.” Azt is hozzátette: „Ez nem egyszerűen vesztegetés, hanem csúcskategóriás külföldi befolyás, extra lábtérrel.”

A magyar kormány zaklatottan reagált arra, hogy Ukrajna állítólag magyar kémeket fogott el, akik katonai megszállást készítettek volna elő. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő, aki korábban főtisztként dolgozott a szolgálatnál, azt mondta a Telexnek: „Ha valóban létezett terv Kárpátalja megszállására, az csak az orosz stratégiához igazítva születhetett.”

Buda szerint az nem meglepő, hogy minden ország kémkedik és védekezik is ellene. Itt azonban nem erről van szó, hanem arról, hogy az elfogott személyek a vádak szerint nem Magyarország védelmében gyűjtöttek adatokat, hanem Ukrajna ellen.

Az ukrán hatóságok állítása szerint ezek az emberek az ottani védelmi rendszert térképezték fel, és a társadalmi hangulatot mérték fel. A szakértő szerint ha ez igaz, akkor ezzel egy komoly biztonsági fenyegetést sikerült felfedni. Ha viszont nem igaz, akkor Ukrajna olyan vádakkal próbálja lejáratni Magyarországot, amelyek semmilyen alapot nem mutatnak.

Szijjártó Péter külügyminiszter először arra kérte az embereket, hogy „minden ilyen ukrán propagandában megjelenő hírrel szemben tanúsítson óvatosságot”. Később Magyarország kiutasított két ukrán diplomatát, pont annyit, ahány embert Ukrajna elfogott. Buda szerint ez inkább úgy hatott, mint a vádak hallgatólagos elismerése, nem pedig mint egy egyértelmű tagadás.

Felmerült az is, hogy az egész ügy orosz háttérből indult, és Ukrajnára próbálta terelni a figyelmet, de Buda szerint az ukrán hatóságok valószínűleg ezt is számba vették, mielőtt ekkora ügyet csináltak belőle.

– mondta Buda.

A szakértő szerint nem volt még olyan a rendszerváltás óta, hogy egy háborúban álló ország, amely EU- és NATO-tagságra törekszik, ilyen váddal állt volna elő egy másik NATO-tagállam ellen.

Nem sokkal korábban magyar részről is elhangzott, hogy az ukrán titkosszolgálat Orbán Viktor lejáratására készülhetett. Ez még a nemzetbiztonsági bizottságban is szóba került.

Az ukrán hatóságok hivatalos nyilatkozatokkal álltak elő, és Buda szerint ez azt is jelenti, hogy Magyarország és szövetségesei hivatalos csatornákon keresztül bizonyítékokat kérhetnek.

A két ország között nemrég úgy tűnt, javulhat a kapcsolat: Magyarországon járt Ukrajna euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese, és új nagykövet is érkezett Budapestre. Mégis, a magyar kormány lemondta a május 12-re tervezett kárpátaljai kisebbségekről szóló tárgyalást.

„Az eset mindenképpen példátlan bizonyos szempontból” – mondta Buda. Szerinte a botrány óriási és kibékíthetetlen ellentétet jelez. Ha a vádak igazak, az Magyarország számára lehet megsemmisítő. Ha hamisak, akkor Ukrajna veszíthet sokat.

A helyzet nagyon könnyen eszkalálódhat. Egyik fél sem engedhet, és emiatt – ahogy Buda fogalmazott – „arra számítok, hogy mindkét oldalon újabb esetek fognak megjelenni.”

Buda szerint „elengedhetetlennek érzem kívülálló fél bevonását az eset kivizsgálásába”. Ha valaki ezt megtagadja, azzal gyakorlatilag önmagáról mond ítéletet.

Múlt héten megérkezett a nyolcadik CAF-villamos a BKV Vasúti Járműjavító Kft. Fehér úti telephelyére. A spanyol gyártó tavaly október óta küldi az új szerelvényeket Budapestre, eddig havonta jött egy-egy villamos. Összesen 51 darabot rendeltek: 46 rövid és 5 hosszú járművet. Ezeket a BKK egy korábbi szerződés opciós tételének lehívásával vásárolta meg a gyártótól.

A CAF az előre egyeztetett ütemezés szerint teljesít, a BKK viszont nem tud fizetni. A ki nem egyenlített számlák összege már elérte a 4,65 milliárd forintot. Minden új villamos tovább növeli az adósságot. Egy rövid jármű 920 millió forinttal, egy hosszú pedig 1,42 milliárd forinttal növeli a tartozást - írja a Népszava.

A Népszavának küldött válaszukban közölték: „Ők a vállalt 0,56 százalékos önrészt határidőre megfizették”.

A maradék támogatási összeget az új uniós ciklus IKOP Plusz programjába tervezték átvinni. Erről 2023-ban kormányhatározat is született, de a szükséges új támogatási szerződés nem készült el, így ebből a forrásból sem érkezett pénz. A BKK azóta is dolgozik azon, hogy a projekt visszakerüljön ebbe a programba, de eddig ez nem történt meg.

Időközben a kormány áthelyezte a fővárosi közlekedési fejlesztések egy részét a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) programjába. Ez a döntés egy megállapodás része volt, amit Lázár János közlekedési miniszterrel kötöttek. A főváros elfogadta a javaslatot, és azzal indokolta a döntést, hogy „a kormány által tervezett projektek megvalósulása fővárosi érdek is, hiszen ezek előnyeit a budapestiek is élvezhetik”.

A CAF-villamosok beszerzése is bekerült az RRF-csomagba, de a támogatási szerződés aláírásához szükséges felhívás nem jelent meg. Később világossá vált, hogy az RRF-források felhasználása nem megoldható. A BKK ezután próbálta visszavinni a projektet az IKOP Pluszba, de az új szerződés azóta sem született meg.

A CAF egyelőre csak a teljesítés felfüggesztésének lehetőségét jelezte, más jogi lépéseket nem helyezett kilátásba. A BKK folyamatosan egyeztet a céggel, az Irányító Hatósággal és a minisztériumokkal. Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója több alkalommal írásban kérte a helyzet rendezését, míg Karácsony Gergely főpolgármester a miniszterelnökhöz fordult. Egyikük sem kapott választ.

A Magyar Közlönyben megjelent legutóbbi Éves Fejlesztési Keret (ÉFK) listán nem szerepel a budapesti villamosbeszerzés. Pedig az IKOP Plusz keret felét még nem használták fel, tehát lenne rá forrás.

További fővárosi közlekedési fejlesztések is megakadtak. 2022-ben Lázár János több beruházást felfüggesztett, köztük a HÉV-vonalak korszerűsítését és a járműpark cseréjét is. A kormány ezekhez az RRF-program forrásait tervezte felhasználni, de ezek a pénzek csak 2026 augusztusáig érhetők el. A HÉV-járműcsere ennyi idő alatt nem bonyolítható le.

A főváros kasszája eközben kimerült. Húsvétkor már 31 milliárd forintos mínuszban volt az önkormányzati számla. A kormány pedig folyamatosan inkasszózza a 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás részleteit. A CAF eddig nyolc villamost szállított le az 51 megrendeltből.