Kizárják a DK-ból a kecskeméti jelöltet, aki a párt szerint a Tisza Párt zsarolására lépett vissza

Magyar Péter szerint nemcsak Gulyás Gergely csütörtöki kijelentése utal arra, hogy szerinte a kormány beszállna az iráni háborúba, hanem a honvédelmi miniszter egyik megszólalása is.

A TISZA Párt elnöke a Facebook-oldalán tette közzé azt az interjúrészletet, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf arra a kérdésre, hogy „Magyarország engedélyezne-e egy ilyen típusú katonai vagy bármilyen más típusú betelepítést”, annyit mondott, hogy ahogy korábban, úgy most sem válaszol.

A minisztert azért faggatták erről, mert Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón a 444.hu riporterének kérdésére, miszerint Donald Trump kérésére küldenének-e magyar katonákat az Irán által lezárt Hormuzi-szoros felszabadítására, úgy reagált: „ha ő [Donald Trump] ezt kérné, akkor megfontolnánk”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentésére Orbán Viktor Brüsszelben, az EU-csúcs után azt mondta, „marhaság”.

Magyar Péter szerint „Gulyás Gergely háborús mondata után Orbán honvédelmi miniszterének megszólalása is arra utal, hogy Orbánék beszállnának az iráni háborúba.”

– írta Facebook-posztjában a TISZA elnöke.

Azt üzente: „Követeljük, hogy Orbán Viktor és a Fidesz hagyjon fel a háborús készülődéssel! Követeljük, hogy utasítsák el Magyarország részvételét a háborúban!”.

Arról szerdán érkezett hír, hogy JD Vance amerikai alelnök a napokban Budapestre utazhat, hogy támogassa Orbán Viktor választási kampányát. Erről a Reuters hírügynökség írt először, majd az Indexnek kormányzati források is megerősítették a hírt. A látogatás azonban korántsem biztos. Az alelnök ugyanis Washingtonban maradhat, amíg tart az Egyesült Államok és Izrael légi háborúja Irán ellen.

A március 5-én végrehajtott látványos TEK-rajtaütés, amely során pénzt és aranyat foglaltak le egy ukrán pénzszállító konvojtól, valójában nem egy bűnügyi akció, hanem egy kampánycélú titkosszolgálati akció lehetett – állítja a VSquare friss hírlevele.

Március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai csaptak le az ukrán állami tulajdonú Oscsadbank két páncélozott járművére, miközben azok Bécsből Kijevbe tartva haladtak át Magyarországon. A művelet során a bank hét alkalmazottját őrizetbe vették, a rakományt pedig lefoglalták. A kormányzati kommunikáció szerint a szállítmány illegális volt, „háborús maffiához” köthető, és vizsgálni kell, hogy a pénzből jutott-e itthoni politikai szervezeteknek. A hatóságok hivatalosan pénzmosás gyanújára hivatkoztak.

Ő a titkosszolgálatokat és a kormánypropagandát is felügyelő Rogán Antal egyik kulcsembere és államtitkára a Miniszterelnöki Kabinetirodán.

Négy, a műveletről részleteket ismerő forrás alapján azt írják, a itkosszolgálati akcióra az szolgáltatta az ürügyet, hogy a szállítmányt egy volt SZBU-tiszt kísérte. Így hivatalosan kémelhárítási vizsgálat indult.

A VSquare szerint a magyar titkosszolgálatok legalább 2026 januárja elejétől figyelték a bank pénzszállítóinak rendszeres útjait Bécs és Ukrajna között. A titkosszolgálati megfigyelés egy részét külföldön végezték: a magyar szolgálatok például azonosították, melyik bécsi szállodában szállnak meg az ukrán pénzszállítók, és feltérképezték az Ausztrián átvezető útvonalaikat.

Ezért bízták a TEK-re a rajtaütést, amelyet Farkas Örs személyesen felügyelt a TEK vezetési pontjáról, a polgári titkosszolgálatok képviselőinek jelenlétében.

Ez a terv azonban nem vált be. A rajtaütésnél kiderült, hogy az ukránoknál nincsenek fegyverek, valamint rendben vannak az irataik is. Ekkor kapkodva kidolgoztak egy „B-tervet": a NAV-ot kérték meg, hogy pénzmosás gyanúja címén indítson vizsgálatot. Ez a lépés az oknyomozó portál szerint a NAV-on belül is nagyon komoly felháborodást váltott ki, mivel még a hatóság saját pénzmosás-ellenes részlegét sem vonták be kezdetben a folyamatba.

Mivel razziának, az azt követő előállításnak, az ügyvéd nélküli kihallgatásoknak és az ukrán kísérők kiutasításának semmiféle valódi jogi alapja nem volt, utólag próbálták jogilag megalapozni az egészet egy sebtében hozott kormányrendelettel, majd a parlament rendkívüli eljárásban elfogadott törvénymódosításával.

Az akció rögtönzött, politikailag vezérelt jellegét VSquare szerint az mutatja a legjobban, hogy a pénzszállítók kapcsán terjesztett „háborús maffiáról" szóló narratíva ellenére a katonai titkosszolgálatot még csak nem is tájékoztatták a műveletről, a Honvédelmi Minisztériumot pedig csak azután értesítették, hogy a TEK a rajtaütés során rájött: nincsenek kéznél olyan járművei, amelyekkel el tudná szállítani a lefoglalt ukrán furgonokat és azok rakományát. Ezért végül katonai szállítóeszközöket kellett kérniük a helyzet megoldásához.

Zelenszkij arról beszélt, hogy odaadja katonáinak annak a személynek az elérhetőségét, aki blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós támogatási csomagot.

Vagyis úgy látják, a provokációjuk sikerrel járt, és bele tudták hergelni az ukrán elnököt egy olyan kijelentésbe, amely jól jött a Fidesz-kampánynak

A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a NAV nem válaszolt a VSquare megkereséseire. Eközben az Oscsadbank jogi képviselője hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanúja miatt feljelentést tett a magyar ügyészségen.

Korábban ugyancsak a VSquare írta meg, hogy a rajtaütés napján a NAV-rajtaütés egyik kulcsszereplője nagy, több mint százfős ünnepséget tartott egy somogyi farmon előléptetése alkalmából. Magas rangú NAV-vezetők, kormányzati tisztviselők és politikusok is szerepeltek a vendéglistán.

A rendőrség és a NAV azonban nem adott ki nyilvános tájékoztatást, a portál értesülései szerint azért, nehogy eltereljék a történtek a figyelmet a pénzszállító elleni akcióról.

„Állítsuk meg a Fidesz háborús őrületét!” – ezzel a felütéssel posztolt egy Facebook-videót pénteken Magyar Péter. A TISZA Párt elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón egy kérdésre válaszolva azt mondta, Donald Trump kérésére megfontolná a kormány, hogy küldjenek-e magyar katonákat az Irán által lezárt Hormuzi-szoros felszabadítására. Erre a felvetésre Orbán Viktor később úgy reagált, hogy „marhaság”.

Magyar Péter a videójában azt mondta, Szalay-Brobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter később újságírói kérdésre sem akarta cáfolni azt, hogy a kormány hajlandó lenne akár magyar katonákat is küldeni az iráni háborúba, ezért szerinte „összeállt a kép”.

Szerinte a magyarok tudják, hogy mindez mit jelente, hiszen nincs olyan család az országban, ahol a felmenők ne meséltek volna a háború borzalmairól. Úgy véli, ezért kell most kiállni egy emberként a béke mellett, mert abban mindenki egyetért, legyen akár fideszes vagy tiszás, hogy semmilyen áron nem engedhetjük háborúba sodorni az országot.

A pártelnök úgy látja, „Orbán és csapata retteg, látják, hogy el fogják veszíteni a választást, és szorult helyzetükben bármit megtennének, hogy megakadályozzák a rendszerváltást”.

A videóban a miniszterelnök sokat hangoztatott szavait idézve azt üzente: „Állítsuk meg Orbán Viktorékat! Ne hagyjuk, hogy belesodorjanak minket egy nemzetközi fegyveres konfliktusba, mert annak beláthatatlan következményei lennénk hazánkra. (...) Mondjunk közösen nemet április 12-én a háborúra és igent a békére”.

„Rosszabb, mint 2022-ben” – röviden így foglalta össze egy benzinkutakat üzemeltető vállalat ügyvezetője a kisebb töltőállomások jelenlegi helyzetét a G7-nek.

Bár a kormány a védett árak mostani bevezetésénél elvileg figyelt arra, hogy ne döntse be a gyakran családi vállalkozásként működő kutakat, a helyzet mégis kritikussá vált. A probléma forrása, hogy bár papíron a biztonsági készletből a piac minden szereplője kaphat a hatósági árnál olcsóbb üzemanyagot, ebből a független kutak üzemeltetői szerint még senki nem látott semmit.

A kútbezárástól a jogszabályban előírt kötelezettségek tarthatják vissza a kisebb kutakat. A tankolási korlátozás azt jelentené egy G7-nek megszólaló benzinkutas szerint, hogy csak a kiadható legkisebb mennyiséget lehetne náluk vásárolni, azaz egyszerre legfeljebb két litert. Van, ahol már most is bevezettek hasonló korlátozást, de ennél jóval magasabb mennyiségben (például 30 liter) állapították meg a maximumot.

– fogalmazott a G7 kérdésére Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) szakértője.

A mostani helyzetet nagyban árnyalja a 2022-es üzemanyagárstop emléke. Akkor a kormány a 480 forintos árplafont csak a kiskereskedelmi árra vezette be, a nagykereskedelmi árat nem szabályozta. Az orosz–ukrán háború kitörése után az olaj világpiaci ára elszállt, így a magyarországi kutak hetekig olcsóbban voltak kénytelenek adni a gázolajat, majd a benzint is, mint amennyiért azt megvették, vagyis minden eladott literen veszteséget termeltek. A helyzetet súlyosbította az üzemanyag-turizmus, ami miatt a megszokottnál is többet kellett értékesíteniük veszteséggel. A kormány végül a piac összeomlása előtt lépett: kizárta a külföldieket az ársapkából, és 480 forintban maximálta a nagykereskedelmi árat is. Ezzel a kisebb kutak már nem buktak az eladásokon, de árrésük sem maradt, hiszen ugyanannyiért kellett adniuk az üzemanyagot, amennyiért kapták.

A mostani helyzetben a kutasok úgy érzik, gyorsan kell lépniük, mert attól tartanak, az áprilisi választás után már nem tudnak majd semmilyen engedményt kiharcolni. Ahogy egyikük fogalmazott:

Érdekesség, hogy a cégadatok alapján a 30 legnagyobb, nem nagy lánchoz tartozó kúthálózat profitabilitása 2022-ben nem csökkent. Ágazati szereplők szerint ennek oka egyrészt az állami támogatás volt, másrészt pedig az, hogy ezek a vállalkozások jellemzően több lábon állnak, és a benzinkút mellett foglalkoznak például szállítmányozással vagy mezőgazdasággal is, ahol ellensúlyozni tudták a veszteségeket.