Egyetlen nap alatt közel kétezer új úthibát rögzítettek Budapesten, ami új napi rekordot jelent. A Budapest Közút adatai szerint
január 27. és február 2. között összesen 6020 kátyút jelentettek be, a csúcsnapon, február 2-án pedig 1966 bejelentés érkezett az útellenőröktől. A társaság becslése szerint az első negyedévben összesen 10-12 ezer darab burkolathibára számítanak
A rendkívüli helyzetet a sűrű fagyási-olvadási ciklusok okozzák: napközben a repedésekbe beszivárgó víz éjjel megfagy, kitágul, majd olvadáskor tovább lazítja az aszfaltot. A forgalom, különösen a nehéz járművek, mindezt tovább gyorsítják. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a Budapest Közút által kezelt 1104 kilométernyi úthálózat közel negyede eleve leromlott állapotú, felújításra szorul.
A fővárosban jelenleg három műszakban 30 brigád dolgozik a kátyúk megszüntetésén, január 19. óta megemelt kapacitással. A hidegben azonban csak ideiglenes megoldás van: ilyenkor hidegaszfalttal foltoznak, ami nedves, fagyos felületen is használható, de nem tartós.
A valódi, melegaszfaltos helyreállítás csak március–áprilistól indulhat, amikor stabilan száraz az idő, és az aszfaltkeverő-telepek is újra üzemelnek.
Az autósok a saját bőrükön tapasztalják a helyzetet: az M1–M7-es autópálya kivezető szakaszán, a szélső sávban szerdán több mint tíz autó állt az út szélén, feltehetően defekt miatt.
Kátyúkár után a legfontosabb tennivalók: le kell fotózni a kátyút, a sérülést és a helyszínt, valamint feljegyezni a pontos időt és címet. Budapesten a Budapest Közutat kell értesíteni. A Budapesti Rendőr-főkapitányság közlése szerint nem feltétlenül szükséges rendőrt hívni, elég, ha az autós „a helyszín tágabb és szűkebb környezetéről, valamint a gépkocsit ért rongálódásokról fényképeket készít”. Megfontolandó a külön kátyúkár-biztosítás is, mert sok vitától és időveszteségtől kíméli meg az autósokat - írja a Telex.
Egyetlen nap alatt közel kétezer új úthibát rögzítettek Budapesten, ami új napi rekordot jelent. A Budapest Közút adatai szerint
január 27. és február 2. között összesen 6020 kátyút jelentettek be, a csúcsnapon, február 2-án pedig 1966 bejelentés érkezett az útellenőröktől. A társaság becslése szerint az első negyedévben összesen 10-12 ezer darab burkolathibára számítanak
Váratlan kérdésre adott váratlan választ Lázár János a csütörtök esti váci Lázárinfón. A miniszternek egy 18 éves, saját állítása szerint roma fiatal arról beszélt, hogy
több biztonsági őr is ráugrott, és elvették tőle azt a WC-kefés Lázár-fejet, amit ajándékba hozott a fideszes politikusnak.
„Az ön humorát ismerve, mosolyogva vette volna át ezt” – fejezte be a fiatalember.
Lázár János úgy reagált: nem tudja, kik vették el tőle az ajándékot, de úgy gondolja, azok az emberek nem hozzá köthetők, hanem valószínűleg helyi biztonsági őrök. Végül azt mondta: arra kéri a fiatalembert hogy várja meg a fórum végén, és szívesen átveszi tőle WC-kefés Lázár-fejet.
Váratlan kérdésre adott váratlan választ Lázár János a csütörtök esti váci Lázárinfón. A miniszternek egy 18 éves, saját állítása szerint roma fiatal arról beszélt, hogy
több biztonsági őr is ráugrott, és elvették tőle azt a WC-kefés Lázár-fejet, amit ajándékba hozott a fideszes politikusnak.
„Az ön humorát ismerve, mosolyogva vette volna át ezt” – fejezte be a fiatalember.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A bíróság után az ügyvédi kamara is szót emelt a szolidaritási hozzájárulás ügyében hozott rendelet miatt
A Fővárosi Törvényszék nem állítja le a főváros szolidaritási hozzájárulás miatti perét. A bíróság alkotmányossági normakontrollt kezdeményez, és március 16-ra új tárgyalási napot tűzött ki.
A kormány február 3-án rendelettel tiltotta meg, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt, de a lépés a jogászszakma és a bíróságok heves ellenállásába ütközött. A rendelet kimondja, hogy a hozzájárulás megállapítása és beszedése nem minősül hatósági aktusnak, így nem lehet ellene közigazgatási pert indítani. A jogszabály szerint annak rendelkezéseit „a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell”, ami a most zajló perek leállítását jelentené.
A Magyar Ügyvédi Kamara csütörtöki közleményében úgy fogalmazott, a rendelet „sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a jogbiztonság elvét, a joghoz való hozzáférés elvét, a jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát”
– írta a Telex. A kamara szerint a rendelet közvetlen beavatkozás „a bíróságok független ítélkezési tevékenységébe, hiszen folyamatban lévő ügyek érdemi elbírálására vonatkozó direkt utasítást tartalmaz.”
A rendelet kihirdetése után több bíróság is jelezte, hogy nem állítja le a folyamatban lévő eljárásokat.
Egy Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró a tárgyalás elhalasztásáról döntött, és március 19-re tűzött ki új időpontot. Csütörtökön a Főváros és a magyar állam perében eljáró Fővárosi Törvényszék is kiadott egy végzést, amelyben alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg. A bíróság szerint „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. A törvényszék egyúttal jelezte, hogy a következő, március 16-i tárgyalást megtartják.
Az ügyben a Kúria is megszólalt a 24.hu megkeresésére. A legfelsőbb bírói fórum azt írta:
„A kérdésben érintett szolidaritási hozzájárulás ügyében indult perek alsóbb fokú bíróságok előtt jelenleg is folyamatban vannak.
E folyamatban lévő perekben az elbírálásukra kijelölt bíráknak kell döntést hozniuk.” Hozzátették, hogy „az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerint Magyarországon a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”
A mostani kormányrendelet előzménye, hogy a Kúria tavaly novemberben a fővárosnak adott igazat egy szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos felülvizsgálati perben, ami mozgásteret nyitott más önkormányzatok számára is a perindításhoz.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormány ezzel kimondta, hogy bármilyen bírósági ügyet rendelettel eldönthet a saját javára.
A főpolgármester bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordul. Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint a rendeletre az Alkotmánybíróság korábbi döntései miatt volt szükség a fizetési kötelezettségek következetes érvényesítése érdekében.
A kormány február 3-án rendelettel tiltotta meg, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt, de a lépés a jogászszakma és a bíróságok heves ellenállásába ütközött. A rendelet kimondja, hogy a hozzájárulás megállapítása és beszedése nem minősül hatósági aktusnak, így nem lehet ellene közigazgatási pert indítani. A jogszabály szerint annak rendelkezéseit „a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell”, ami a most zajló perek leállítását jelentené.
A Magyar Ügyvédi Kamara csütörtöki közleményében úgy fogalmazott, a rendelet „sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a jogbiztonság elvét, a joghoz való hozzáférés elvét, a jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát”
– írta a Telex. A kamara szerint a rendelet közvetlen beavatkozás „a bíróságok független ítélkezési tevékenységébe, hiszen folyamatban lévő ügyek érdemi elbírálására vonatkozó direkt utasítást tartalmaz.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meghalt Kontra György, az M1 Híradó ismert bemondója
A halálhírt egykori munkahelye, a kiskunfélegyházi Rádió Smile közölte. Kontra György 2015 óta volt az MTVA munkatársa, ahol országos ismertségre tett szert.
Elhunyt Kontra György, az M1 Híradó ismert bemondója. A halálhírt február 6-án egykori munkahelye, a kiskunfélegyházi Rádió Smile közölte a közösségi oldalán.
Pályafutása során dolgozott az egykori Sirius Rádiónál, valamint a Kiskun és a Trió TV-nél is. 2011 és 2014 között a kiskunfélegyházi Rádió Smile hírszerkesztője és hírolvasója volt,
2015-ben pedig az MTVA-hoz került, ahol az M1 Híradó bemondójaként vált országosan ismertté.
A közmédia egy 2020-as, az M1 megújult arculatáról szóló anyagában idézték fel egyik jellegzetes beköszönését: „Kontra György vagyok, jó reggelt kívánok.” Halálának körülményeiről egyelőre nem közöltek részleteket.
Elhunyt Kontra György, az M1 Híradó ismert bemondója. A halálhírt február 6-án egykori munkahelye, a kiskunfélegyházi Rádió Smile közölte a közösségi oldalán.
Pályafutása során dolgozott az egykori Sirius Rádiónál, valamint a Kiskun és a Trió TV-nél is. 2011 és 2014 között a kiskunfélegyházi Rádió Smile hírszerkesztője és hírolvasója volt,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy a kátyúvészhelyzetről: Ez így nem maradhat, a városvezetésnek komolyabban kell vennie az ügyet
A közlekedési szakember szerint már az új buszok is inognak-binognak a zuglói utakon. Személyes tapasztalatai alapján sürget azonnali beavatkozást a városvezetéstől, az kéri, mozgósítsanak minden erőforrást az utak javítására.
Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnöke szerint rémes a budapesti kátyúhelyzet. Facebook-posztjában kifejtette, hogy a fővárosban „kátyú vészhelyzet” van, és párhuzamot vont azzal, amikor Karácsony Gergely főpolgármesterré választása után a közgyűlés első dolga a klímavészhelyzet kihirdetése volt.
Vitézy szerint nem túlzás, hogy az állapotok egy háborús tudósításra emlékeztetnek.
Személyes tapasztalatáról is beszámolt, mondván, amikor Újpalotáról a 8E busszal utazott,
a zuglói szakaszon már alig tudta megkülönböztetni az út eredeti felületét a kátyúktól.
Állítása szerint a vadonatúj buszok és az autók is „inognak-binognak”, a járművek lelassítanak, és a sofőrök a kátyúkat kerülgetve áttérnek a másik sávba, ami balesetveszélyes helyzeteket teremt.
„Ez így nem maradhat. Nyilván Budapest nem áll jól anyagilag, rengeteg politikai, jogi, pénzügyi probléma van, ezt én pontosan tudom, de mégis arra kérem a főpolgármestert, és minden közreműködésemre felajánlom, hogy állítsunk össze egy válságstábot és kezeljük helyén ezt az ügyet,
mert Budapesten egy súlyos válság van az útállapotok miatt, ezt nem lehet a normál menetrendben kezelni, hogy majd kimegy a Budapest Közút, amikor lesz ideje. Minden erőforrás, ami a városban van, célgépek, humán erőforrás, képesség, azt összpontosítani kellene arra, hogy elkezdjük ezeket a kátyúkat megszüntetni” – idézte fel a helyzetet Vitézy.
Szerinte a Budapest Közútnak a fagyok elmúltával, a normál működésben sem lesz elég kapacitása a probléma megoldására, ezért városvezetői lépésekre van szükség.
Elmondta, hogy a szakbizottság elnökeként már kérte a Budapest Közutat, hogy mutassanak be egy teljes leltárt a hibákról, azok eloszlásáról, és a következő bizottsági ülésen számoljanak be erről, javaslatot téve arra is, hogy a fővárosi képviselők milyen erőforrásokat tudnának felszabadítani a helyzet megoldására. Vitézy Dávid hozzátette, mivel a város operatív vezetője a főpolgármester, őt kéri arra, hogy a válságkezelést vegyék politikai szintre, és kezdjék el komolyan irányítani. Kijelentette, hogy a közgyűlés, a szakbizottság és frakciójuk is minden segítséget megad ehhez, mert „ez a helyzet a budapesti utakon így nem maradhat”.
A hideg és csapadékos tél következtében szokatlanul sok úthiba keletkezett a fővárosban.
A Budapest Közút adatai szerint január 27. és február 2. között 6020 úthibát rögzítettek, a február 2-i napon pedig rekordot jelentő 1966 új bejelentés érkezett.
A cég szerint a fővárosi úthálózat közel negyede eleve felújításra szorul, a fagyás-olvadás ciklusai pedig drasztikusan megnövelték a kátyúk számát.
A kialakult helyzetre reagálva a Budapest Közút megerősített üzemmódban, január 19. óta napi három műszakban dolgozik. A javításokat mintegy 30, részben külső vállalkozókból álló brigád végzi, egyelőre ideiglenes technológiával. A tartós helyreállításra várhatóan a tavaszi-nyári időszakban kerülhet sor. A cég előrejelzése szerint az év első negyedévében 10–12 ezer kátyú kezelésére lehet szükség.
Az úthibák több helyen okoztak balesetveszélyt és járműkárokat, a sajtó többek között az M1–M7-es autópálya bevezető szakaszán és más nagy forgalmú csomópontokban kialakult kráterekről is beszámolt. A hatóságok azt kérik az érintett autósoktól, hogy kár esetén azonnal tegyenek bejelentést és vetessenek fel jegyzőkönyvet. Budapesten a károk bejelentését a Budapest Közút Zrt. felé kell megtenni.
Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnöke szerint rémes a budapesti kátyúhelyzet. Facebook-posztjában kifejtette, hogy a fővárosban „kátyú vészhelyzet” van, és párhuzamot vont azzal, amikor Karácsony Gergely főpolgármesterré választása után a közgyűlés első dolga a klímavészhelyzet kihirdetése volt.
Vitézy szerint nem túlzás, hogy az állapotok egy háborús tudósításra emlékeztetnek.
Személyes tapasztalatáról is beszámolt, mondván, amikor Újpalotáról a 8E busszal utazott,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
