Orbán Viktor sem tudja, hogy mikor jön Trump Magyarországra
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában adott interjút, ahol Donald Trump támogatásától a Tisza Párton át a háborús veszélyekig számos témát érintett.
A beszélgetés előtt Donald Trump egy bejegyzésben támogatásáról biztosította Orbán Viktor újraválasztását. A miniszterelnök szerint
Úgy véli, régi szövetség van közte és az Egyesült Államok régi-új elnöke között, aminek alapja a békepártiság. Állítása szerint Európában csak Magyarország képviseli azt az álláspontot, hogy Trump elnöksége alatt nem tört volna ki az ukrajnai háború. „Nem mi vagyunk a legnagyobb ország Európában, de mi vagyunk az egyetlen szövetséges az Egyesült Államoknak a béke ügyében, és erre büszkék is lehetünk” – fogalmazott.
Azt is hozzátette, hogy Trump elnöksége alatt számos felső kategóriás amerikai technológiai befektetés érkezett Magyarországra, és szerinte az amerikai tőkét nem hazaviszik innen, hanem idehozzák. Orbán azt mondta, egyelőre nem tudja, hogy Trump ellátogat-e Magyarországra, valamint, ha igen, akkor mikor.
– fejtette ki a bizonytalanság okát a miniszterelnök.
A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban, a béremelések fedezetét firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta, a magyar gazdaság stabil és kiszámítható, a tavalyi és idei 5 százalékos költségvetési hiány és 73-74 százalékos államadósság szerinte az európai középmezőnybe tartozik.
példaként a 11 százalékos minimálbéremelést, a kamattámogatott hiteleket és a családi adókedvezmény megduplázását említette. Kijelentette: „a valóság az, hogy a magyar gazdaság még egy 1 százalékos növekedés mellett is képes erre a teljesítményre.” A célja az, hogy a következő négy évben befejezzék a magyar gazdaság átállítását egy „családalapú működésre”.
A 13. és 14. havi nyugdíjjal kapcsolatban az azt bíráló ellenzéki szakértők véleményét „nyilvánvaló szamárságnak” nevezte. Szerinte a nyugdíjasoknak jár a magasabb juttatás, a kormány feladata pedig, hogy ezt a gazdaság előteremtse. Állítása szerint Brüsszel minden ilyen intézkedést ellenez, és a magyarországi kritikusok is Brüsszel kérésére fogalmaznak meg bírálatokat.
– mondta a miniszterelnök. Szerinte Brüsszelben „eretnek gondolat”, hogy a kormány megadóztatja a multinacionális cégeket, és a pénzt az embereknek adja. Úgy véli, Brüsszel azt szeretné, ha ezt a pénzt inkább Ukrajnába küldenék. „Erre mi nemet mondunk, mert azt mondjuk, hogy jobb helyen van a pénz a magyar családoknál, mint Kijevben” – jelentette ki.
Ezt a kormányfő a volt Tiszás-aktivistával készített interjúval igyekezett alátámasztani: „Most valamelyik nap láttam egy kiugrott tiszás szakértőt, aki kerek-perec megmondta, hogy hát van egyfajta (...) népvakítás, vagy parasztvakítás (...) és van a valóság, két programmal dolgoznak.” Szerinte a pártot „Brüsszelből, meg Kijevből” finanszírozzák, és a céljuk egy ukránpárti kormány felállítása, amely a magyarok pénzét Brüsszelbe és Kijevbe küldené. Orbán Viktor szerint a pártnak két programja van: egy a magyarok, egy pedig Brüsszel felé. Az is állította, hogy a Tisza Párt tudatosan hazudik a választóknak.
A rezsicsökkentés fenntarthatóságával kapcsolatban kijelentette, hogy azt meg fogják védeni. Szerinte az orosz energia nélkül a magyar családok „öt-hatszázezer forinttal többet fizetnének”. Ebből következően hazugságnak tartja a Tisza Párt azon állítását, hogy az orosz gázról és olajról való leválás mellett is fenntartható a rezsicsökkentés.
A háborús veszélyekről szólva két szakaszt különített el: a jelenlegi veszély szerinte az, hogy a magyarok pénzét Ukrajnába viszik, a következő pedig az, hogy a magyar fiatalokat besorozzák. Egy közös európai hadsereg ötletét elfogadhatatlannak nevezte, mert „valaki más rendelkezne majd a besorozott magyar fiatalok bevetéséről”. A nyugati katonák esetleges ukrajnai állomásoztatásáról azt mondta, az oroszok katonai célpontnak tekintenék őket. „Az azt jelenti, hogy ha katonákat küldünk Ukrajnába úgy, hogy erről nincs megállapodás az oroszokkal, az azt jelenti, hogy európai hadsereg, európai katonák harcolnak az oroszokkal Ukrajna területén” – vázolta a legsötétebb forgatókönyvet.
A kárpátaljai magyarok kényszersorozásával kapcsolatban elmondta, a kormány három felelősnek tartott ukrán vezetőt kitiltott Magyarországról. Bár elismerte, hogy ez „olyan nagyon nagy riadalmat nem okoz” Kijevben, jelzésnek fontosnak tartja. Kritizálta Brüsszelt, amiért szerinte nem védi meg az ukrajnai magyarokat. „Nem érdekli őket a magyarok sorsa. Ez csak nekünk fontos” – jelentette ki, hozzátéve: „ne reméljék abban, hogy ez büntetlenül folytatható.”
Végezetül a nemzeti petíció jelentőségéről szólva értékelte Magyarország lehetőségeit. Szerinte irreális elvárás, hogy Magyarország egyedül megváltoztassa a nagy európai országok háborús politikáját. „Magyarország méretei, ereje ilyen ambíciót nem tesznek reálissá.” A cél ezért nem Európa megváltoztatása, hanem a kimaradás. „Miután nem tudjuk jó dologra változtatni, ezért az az ambíciónk, hogy a rossz dologból kimaradjunk. Az is nagy jó, ha nem vagyunk benne rosszban, így is mondhatnám.” Ehhez szerinte konfliktust kell vállalni Brüsszellel, amire csak egy nemzeti kormány képes, nem pedig egy „brüsszeli bábkormány”.
