HÍREK
A Rovatból

José Manuel Barroso: Senki sem hiszi, hogy Ukrajna vissza fogja kapni a Krímet

Az Európai Bizottság korábbi elnöke felidézte, hogy Putyin azt mondta neki: nem tartja Ukrajnát valódi országnak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. november 13.



José Manuel Durão Barroso, az Európai Bizottság korábbi elnöke az Euronewsnak adott exkluzív interjúban felidézte, hogyan próbáltak az uniós vezetők közös megoldást találni a Krím félsziget orosz megszállására. Elmondta, hogy Orbán Viktor tíz éve elsőként fejezte ki ellenérzését a szankciókkal kapcsolatban.

Barroso az Európai Unió egykori vezetőjeként, amikor a Krím annektálása történt, első kézből tapasztalta az EU-n belüli egység kialakításának nehézségeit Vlagyimir Putyin törekvéseivel szemben. Elmondása szerint az unió mára lemondott arról a reményről, hogy Ukrajna valaha visszakapja a Krímet.

„A fejünkben, illetve az európai kormányok fejében ott volt, hogy a Krím különleges eset. Ezért ma, őszintén szólva, senki sem hiszi, hogy Ukrajna visszakapja a Krímet. Ez a valóság”

– nyilatkozta Barroso.

Az Európai Bizottság jelenlegi szóvivője hangsúlyozta: „a Krím Ukrajna”, és hozzátette, hogy ez az uniós tagállamok közös álláspontja 2014 óta. Ugyanakkor Barroso kijelentette, hogy továbbra is támogatni kell Ukrajnát a teljes körű orosz invázióval szemben. Azt is kiemelte, hogy a háború globális konfliktussá nőtte ki magát az észak-koreai csapatok megjelenése miatt.

Barroso felidézte azokat a diplomáciai egyeztetéseket is, amelyek során három lehetőséget vitattak meg: hadüzenet Oroszországnak, szankciók bevezetése, vagy csupán egy elítélő nyilatkozat. Végül az EU a szankciók mellett döntött, bár Barroso szerint Orbán Viktor elsőként emelte fel a szavát ellenük. Az unió korábbi elnöke szerint ez a szankciócsomag végül minimális volt ahhoz képest, amit később elfogadtak.

Barroso Putyinnal folytatott beszélgetéseiről is szólt, ahol az orosz vezető kifejtette, hogy nem tartja Ukrajnát valódi országnak.

„Putyin nem akar az orosz nép elé járulni, és azt mondani: 'Oké, nyertünk még egy kis területet, egy kicsit Donbászt, egy kicsit a Krímet.' Nem. Putyin célja az volt, hogy Ukrajna (ne) legyen ország. Tudom, mert beszéltem vele erről.”

Barroso azt is felidézte, hogyan zajlott ez a párbeszéd közte és az orosz elnök között:

„Azt mondta nekem: 'Miért véded Ukrajnát? Nagyon jól tudod, hogy Ukrajna egy mesterséges ország, amelyet a CIA és az Európai Bizottság hozott létre'. Mondtam neki: "Nézze, ha az Európai Bizottság hozta létre Ukrajnát, akkor arról engem is tájékoztatni kellene.”

Az EU-nak döntenie kell, hogy támogatja Ukrajnát, hogy valóban önálló ország lehessen, vagy engedi Putyin elképzeléseit érvényesülni. Barroso szerint bár Brüsszel nem tud konkrét csatlakozási időpontot ígérni Ukrajnának, „mindent meg kell tennünk, hogy segítsük Ukrajnát a taggá válásban”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Újabb részletek derültek ki a hálapénzt elfogadó győri főorvosról: „Közben a zsebét matatta”
A rendőrök december 6-án négy gyanúsítottat értek tetten. A gyanú szerint rendszeresen pénzt kértek a páciensektől a kezelésekért.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. december 08.



Idén december 6-án éppen az onkológiai osztály vezetőjén, egyik beosztott orvosán és két asszisztensen ütöttek rajta a rendőrök - a gyanú szerint a személyzet tagjai hálapénzt fogadtak el a páciensektől.

A Blikk szerint az egyik legismertebb onkológus főorvosnak számít a betegek körében az a doktor, akire lecsapott a rendőrség: a gyanú szerint rendszeresen pénzt kért pácienseitől a kezelésekért.

A lap megkereste a főorvos egyik korábbi páciensének névtelenséget kérő hozzátartozóját, aki értetlenül állt a történtek felett.

"Őt ismerve szinte kizártnak tartom, hogy ilyesmit csinált volna"

- mondta az asszony, aki elmondta, nekik soha nem kellett fizetniük a kezelés alatt.

A közösségi oldalon egy hozzászólásban azonban éppen ennek ellenkezőjéről számolt be egy kommentelő, aki azt írta, miközben az egyik orvos megígérte nekik, hogy meggyógyítja a családtagjukat, a zsebét matatta.

A posztoló azt nem írta, hogy a főorvosra vagy egy másik doktorra gondolt-e.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Bekeményít a tél: többfelé lesz havazás az országban
A szél sokfelé élénk lesz. A hét második felében jellemzően borult, párás időre kell készülni, 1-6 Celsius-fok körüli csúcshőmérséklettel.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. december 08.



A jövő hét elején még többfelé várható eső, havas eső, havazás, majd csökken a csapadék esélye, és a hét második felében jellemzően borult, párás időre kell készülni, 1-6 Celsius-fok körüli csúcshőmérséklettel. A szél sokfelé élénk lesz. Ez derült ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.

Hétfőn borult, többfelé párás idő várható, a csapadéksáv gyengülve tovább mozdul észak felé, délután elsősorban az ország északkeleti, északi felén lehet időszakos csapadék, zömmel eső, záporeső. Az északias szél főként a Nyugat-Dunántúlon és a Zemplén térségében lesz élénk, néhol erős. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 7 fok között alakul.

Kedden erősen felhős vagy borult lesz az ég, szórványosan előfordul szitálás, főleg az ország északi felén helyenként eső, havas eső, hószállingózás is. Az északi szelet néhol élénk lökések kísérik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1 és plusz 4, a legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 8 fok között alakul.

Szerdán erősen felhős, illetve borult időre lehet számítani, szórványosan előfordulhat szitálás, eső, havas eső, hószállingózás. Az északi szél többfelé megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 2 és plusz 3 fok között valószínű, a csúcsérték 1 és 6 fok között várható.

Csütörtökön nagyrészt borult lesz az ég, majd a nap második felében vékonyodhat, helyenként felszakadozhat a felhőzet, számottevő csapadék nem valószínű. A légmozgás mérsékelt marad, a hajnali mínusz 4, plusz 2 fokról 1 és 6 fok közé emelkedik a hőmérséklet.

Pénteken többnyire rétegfelhős, párás idő várható, számottevő csapadék nem valószínű. Néhol megélénkül a keleti, délkeleti szél. Hajnalban mínusz 5, plusz 2, a kora délutáni órákban 1-6 fok valószínű.

Szombaton többfelé rétegfelhős, párás idő valószínű, majd vastagodhat a felhőzet és elszórtan előfordulhat vegyes csapadék. Sokfelé megélénkül a déli, délkeleti szél. A hajnali mínusz 5, plusz 2 fokról 1 és 7 fok közé melegszik fel a levegő.

Vasárnap a pára, köd, rétegfelhőzet megszűnése után általában közepesen vagy erősen felhős időre van kilátás, néhol előfordulhat vegyes csapadék. Helyenként megélénkül a nyugati, északnyugati szél. A minimum-hőmérséklet mínusz 5 és plusz 3, a maximum 2 és 8 fok között alakul.

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Itt vannak a hatoslottó nyertes számai, valaki 235 millió forintot nyert
Most megnézheted a nyertes számokat, hátha te is a győztesek között vagy! Egy játékos 235 millió forinttal lett gazdagabb.


A mai Hatoslottó sorsoláson egy játékos 235 millió forinttal lett gazdagabb. Az összeg bár csábító, mégis messze elmarad a két héttel ezelőtti gigantikus, 1,93 milliárdos főnyereménytől – amely minden idők nyolcadik legnagyobb nyereménye volt a Hatoslottón.

2024. december nyolcadikán, vagyis az év 49. hetében a hatos lottó nyerőszámai a következők voltak:

  • 16 (tizenhatos)
  • 21 (huszonegyes)
  • 28 (huszonnyolcas)
  • 37 (harminchetes)
  • 42 (negyvenkettes)
  • 44 (negyvennégy)

Az egy telitalálatos szelvényen túl 30 darab öt találatos (484 715 Ft), 1 507 darab négyes (9 650 Ft) és 27 176 darab hármas szelvény volt (3 255 Ft).


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Zelenszkij: 43 ezer ukrán katona halt meg eddig a háborúban
Az ukrán elnök az újraválasztott Donald Trump egyik közösségi médiás üzenetére reagált, amelyben Trump 400 ezer ukrán és 60 ezer orosz katonai veszteségről írt, bár a forrást nem tüntette fel.


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint közel három év háború alatt az ukrán hadsereg veszteségei meghaladták a 400 ezer főt – írja a BBC. Az ukrán elnök vasárnap közölte, hogy

a harcokban 43 ezer ukrán katona vesztette életét, és 370 ezer sebesültet regisztráltak

– bár az utóbbi adat tartalmazhat duplikációkat is, mivel többen többször is megsérültek.

Az adatokat független forrásból nem lehet megerősíteni, ahogy azok az orosz veszteségekről szóló számok is vitathatók, amelyeket Zelenszkij szintén közölt. Szerinte eddig 198 ezer orosz katona halt meg, és 550 ezren sebesültek meg.

A most nyilvánosságra hozott számok jelentős ukrán veszteségnövekedést mutatnak. Februárban Zelenszkij még 31 ezer halottról beszélt. Az elnök most Donald Trump egy közösségi médiás üzenetére reagált, amelyben Trump 400 ezer ukrán és 60 ezer orosz katonai veszteségről írt, forrás megjelölése nélkül.

A brit védelmi minisztérium szerint az orosz hadsereg novemberben 45 680 sebesültet veszített,

és napi szinten 1523 főre becsülik az orosz veszteségeket – halottakat és sebesülteket együtt. A vezető nyugati tisztviselők szerint az orosz veszteségek halottakat és sebesülteket összesítve 800 ezer körül lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: