SZEMPONT
A Rovatból

„Itt emberként kezelnek, nincs leszúrás, hogy anyuka miért jött így vagy úgy” - ilyen a spanyol egészségügyi rendszer

Mennyire és miben működik másként az egészségügy Spanyolországban, mint Magyarországon? Miért kell fizetni, és mikor mehetsz sürgősségi ellátásra? Új sorozatunkban külföldön élő magyarokat kérdezünk egészségügyi tapasztalataikról.


Hogy Magyarországon milyen helyzetben van az egészségügyi ellátó rendszer, azt mindenki a saját bőrén érzi, akár kisebb betegséggel küzd, akár csak szülésre készül, nem is beszélve az idősek ellátásáról. Fűtetlen kórházi részlegek, várólisták, kioktató, megalázó bánásmód.

Magyarországon nyugodtan átnevezhetnénk az egészségügyet betegségügynek. De mi a helyzet Európa más országaiban?

Hogy működik és mennyibe kerül határainkon kívül? Új sorozatunk első részében Márta mesél nekünk arról, mit tapasztaltak ők, amikor Spanyolországba költöztek.

- Ha a legelején kezdjük, hogy tudtátok igénybe venni az orvosi ellátást a kiköltözésetek után?

- Itt két különböző rendszer működik egymás mellett, az állami és a privát. Mind a kettőről van tapasztalatom. Spanyolországban élünk, de a férjem és én is távmunkában dolgozunk, itt nincs bejelentett állásunk, ezért nem jár nekünk az állami egészségbiztosítás. Az csak azoknak jár, akik itt is dolgoznak. Így aztán a családunknak magánegészségügy-biztosítása van. De van rálátásunk az állami egészségügyi rendszer működésére is, hiszen ha bármi sürgős eset adódik, akkor itt az Európai Egészségbiztosítási Kártyával (kék kártyával) bárkit fogadnak. Olyannyira, hogy vannak, akik ezzel a kék kártyával éveket keresztül elvannak itt, és ha kezelésre van szükségük, akkor a két ország biztosítója egymás közt lerendezi annak költségeit. Talán azért fogadják el ezt a kártyát itt hosszútávon is, mert rengeteg nyugdíjas költözik ide télre. Az, hogy valaki 5-6 hónapig itt él, az teljesen normálisnak számít. Tehát ha bármi akut problémád van, az Európai Egészségbiztosítási Kártyával is elmehetsz orvoshoz, és ellátnak.

- Akár egy fülfájással is?

- Apukám meglátogatott bennünket, fájt a füle, elment az ügyeletre, aztán visszament, hogy kicsit nincs jól, akkor mondták, hogy csinálnak egy vérvételt, hogy kiderüljön, mi a baj. Szóval abszolút komolyan vették a panaszát az uniós kártyával is. Nekünk ugye magánbiztosításunk van, de a kötelező oltásokat állami rendelőkben adják be. Ilyen volt például a 12 éves korban járó HPV-oltás, de a Covid-oltásokat is megkaptuk, amikor kellett. A HPV-oltásért otthon több mint 100.000 Ft-ot kell fizetni a két vakcinára, itt a kék kártyára ingyen beadták a lányomnak, sőt, pótoltak olyan oltást is, ami az itteni oltási rendben benne van, és az otthoniban nincs.

A kötelező oltásokat nem az orvos, az ápoló adja be

- Milyen oltás volt ez?

- Az agyhártyagyulladás elleni oltást ismételték. És nemsokára kap még egy rubeola elleni oltást is, mert itt a rubeolát is ismétlik a nagyobb gyerekeknél. Otthon nálunk egyéves korban kapják, és többet nem.

- Szóval a háziorvosi rendszer nem egészen úgy működik, mint Magyarországon, hanem van párhuzamosan egy magánellátás…

- A magánban is választhatsz orvost itt. Az adott intézményben van mondjuk 3 háziorvos, és ha nem tetszik, átmész a másikhoz. A gyereknél is úgy volt, hogy amikor először mentünk, egy szimpatikus orvost kaptunk, az megtetszett, és utána már kifejezetten hozzá jártunk.

De itt csak akkor mehetsz a rendelőbe, ha van időpontod. Ha bármi akut problémád adódik, mondjuk megfáztál, vagy bármi, akkor a sürgősségire kell menni.

Ezt ne úgy képzeld el, mint otthon a balesetit, mert itt a megfázás is sürgősségi esetnek számít. A háziorvos sem úgy működik, hogy rendel hétfőn-szerdán-pénteken és akármikor mehetsz hozzá a rendelési időben, hanem, ha valami problémád van, akkor időpontot kell kérni. Ha akut problémád adódik, akkor pedig a sürgősségire mész, és ott random orvoshoz kerülsz, ahhoz, aki épp bent van vagy ráér.

- Tehát ha nem látod előre, hogy milyen betegséged lesz jövő héten, akkor a sürgősségin látnak el. Feltételezem, hogy hatalmas a tömeg ott. Általában mennyi időt vártok az ellátásra?

- Itt is attól függ, hogy hányan vannak előttünk. Volt, hogy 10 percet, és olyan is volt, hogy két órát vártunk. De ami igazán nagy különbség, az a hozzáállás. Mind az államiban, mint a magánban. Itt emberként kezelnek. Itt nincs leszúrás, hogy anyuka miért jött így vagy úgy, nincs az az attitűd, ami Magyarországon megszokott, hanem abszolút partnerként bánnak veled. Ha gyerekkel mész, akkor a gyereket is komolyan veszi az orvos, tőle kérdezi meg, hogy hogy van, és nem anyukával beszélgetünk, vagy anyukát kioktatjuk, a gyerek meg csak ott álldogál. Amit mindenképpen el kell mondjak, mert valójában ugyanehhez a kérdéskörhöz tartozik, az az idősek kezelése. Itt az időseket olyan szinten segítik és tisztelik, hogy meglepő. Nincs Kovácsnénizés.

Egy ismerősünk anyukája bekerült kórházba, idős már, 80 éves elmúlt. Amikor hazajött, azt mondta: Királynőként bántak velem.

Nem az van, mint Magyarországon, hogy aki idős, az maradjon csöndben, az már nem számít. Ha itt valaki megöregszik, akkor azt méltósággal teheti.

- Van külön geriátriai rendelés is?

- Az időseket is a felnőtt rendelésen látják el. De mindehhez hozzátartozik, hogy itt a fizetések is lényegesen jobbak, mint otthon. Egy ápoló körülbelül 2000 eurót keres, az orvosok 3000 euró körül, persze ez régiónként változik itt Spanyolországban is.

- Hozzá tudjuk ehhez tenni a megélhetési költségeket? Mennyibe kerül a lakásbérlés, menyi a rezsi átlagosan, havonta?

- Ez is tartományonként más, én a Kanári-szigeteket tudom mondani. 7-800 euróért már jó lakást lehet bérelni, fűtés errefelé nincs, az áram egy négyfős családra olyan 50 euró körül van, a víz nagyjából 20. És általában bérlakásban élnek az emberek, ez a jellemző errefelé. De így is marad az egészségügyi dolgozók béréből annyi, hogy kényelmesen megélhessenek. Van egy ismerős család, ahol a házaspár mind a két tagja ápoló, és jó anyagi körülmények között élnek. Itt nem szenvednek, akik az egészségügyben dolgoznak.

- Nyilván a gyerekekkel gyakrabban juttok el az orvoshoz, milyen tapasztalataitok voltak a gyerekorvosi rendelőben, ami eltért a hazaitól?

- Nagyon érdekes például, hogy itt nem az orvos oltja a gyerekeket, hanem az ápoló. Nem kell mindennel az orvoshoz szaladni, az ápoló sok dolgot megold. Nagyon kedves egyébként. A múltkor elmentünk az oltásra, és otthon felejtettem az oltási könyvet. Nem szúrt le, azt mondta, hogy semmi baj, itt van a matrica, kérsz egy másik időpontot, visszajössz a könyvvel, és beragasztom. Otthon leharapták volna ezért a fejemet.

- Mivel foglalkozik egy gyerekorvos Spanyolországban, ha nem a fülfájós gyerekkel vagy az oltásokkal - itthon ezekkel a gyerekekkel vannak tele a rendelők.

- A mi esetünkben például azzal, hogy a fiam vashiányos volt, és emiatt kell félévente ellenőrzésre menni. Ha szeretnél egy kontrolt, akkor mehetsz a gyerekorvoshoz. Vagy a lányomnak volt egy ciszta a homlokán, azzal is a gyerekorvoshoz mentünk, időpontot kérve, és ő irányított tovább vizsgálatokra, és sebészhez.

- Magánkórházban műtötték meg?

- Ahol mi élünk, ott nincs állami kórház, csak magán, ott látnak el mindenkit, azokat is, akik az állami egészségügyre jogosultak.

- Miben különbözik a kórház a Kanári-szigeteken a hazaiaktól?

- Voltam itt a fővárosban állami kórházban is, tiszta, kulturált és kedvesek az ott dolgozók. Az állami kórházak is sokkal jobb kondícióban vannak, mint otthon.

„Nekem is volt bekészítve ágy, és járt étkezés is, pedig a lányom már 12 éves”

- Hány ágyasak a szobák ott, ahol a lányodat műtötték?

- Egyágyasak, és nekem is volt betéve ágy, pedig már 12 éves. És ételt is kaptam én is, nemcsak ő. Választani lehetett, hogy mit kérünk. Jó, ez magánkórház, és az otthon is jobb ellátást biztosít. Itt a magánkórház egyébként nem nagyon drága, a mi biztosításunk havi 50 euró fejenként, és ezért minden további költség nélkül minden ellátás jár. Szakorvosi, oltás, vizsgálatok, szűrés, szükség esetén kórházi ellátás.

- Ötven euró az most éppen 19.000 Ft. Ha épp munka nélkül vagy, Magyarországon, idén 11.300 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot kell magad után fizetned, hogy a biztosításod egyáltalán érvényes legyen. És ezért az állami ellátást veheted csak igénybe, a várólistákkal és túlterhelt ellátó személyzettel.

- Abszolút nem sok ez az összeg. Mondjuk ha nincs biztosításod itt, akkor viszont egy bármilyen vizit is 130 euró. De nekünk van, így igénybe tudunk venni mindent.

- A felnőttek orvosi ellátása is ugyanúgy működik, mint a gyerekeknél?

- Igen, az akut ügyekkel a sürgősségire kell mennünk nekünk is. Amikor oda bemész, először egy nővér felveszi az általános adatokat, megkérdezi, hogy mi a panaszod, mindezt beviszi a rendszerbe és utána kerülsz be az orvoshoz.

- Az orvos tehát már képben van, amikor bemész hozzá. Így az ő idejével lehet spórolni.

- Pontosan, amikor bent vagy, akkor az adminisztráció már nem rabolja az idejét senkinek.

- Biztosan nem kellett még mentőt hívnotok, de talán hallottál olyan helyzetről, amikor valakinek szüksége volt erre…

- Egy ismerősünkhöz kellett hívni, nagyon gyorsan kiértek, rendkívül kedvesek voltak, és az állami sürgősségire vitték be. Én is mentem vele, mert kellett tolmácsolnom. Nagyon szakszerűen és kedvesen azonnal ellátták.

- Téma egyébként Spanyolországban, hogy nincs elég orvos vagy ápoló?

- Nem igazán. De az nagyon érdekes, hogy az orvos, aki a lányomat műtötte, a szomszéd szigetről jár át rendelni. Itt nincs annyi munkája, ezért itt két hétben egyszer rendel, és átrepül műteni. Utána pedig telefonon tartja a kapcsolatot. Persze vissza is hívta később kontrollra a lányomat, de a műtét után azt kérte, hogy küldjek képet neki a sebről, és telefonon számoljak be, hogy hogyan érzi magát a beteg. Ez is nagyon jó tapasztalat volt.

- Van olyan Spanyolországban, hogy bizonyos egészségügyi problémával a patikust is meg lehet keresni?

- Képzett patikusok vannak, ha bemész valami problémával, akkor tud adni rá gyógyszert.

- Szóval be tudsz menni úgy egy patikába, hogy kisebb ügyekkel nem kell eljutnod az orvosig, neki joga és tudása van ahhoz, hogy segítsen.

- Igen, kisebb problémákkal lehet fordulni hozzájuk. Egyszer a fiam egy nyári táborban volt, valami fertőzést kapott, és hólyagos sebek lettek a lábán. A gyógyszerész adott rá krémet, és teljesen meggyógyult.

Azt fontosnak tartom kiemelni, hogy nem hiszem, hogy itt jobbak vagy rosszabbak lennének az orvosok, mint Magyarországon. A kiszolgálás, a hozzáállás, az ellátás az abszolút magasabb színvonalú, de az orvosok tudásában nem gondolnám, hogy van különbség.

És jó orvost találni itt sem könnyű.

- A rendszer más.

- Igen, a rendszer az jobb, és a hozzáállás. És az sokat számít. Az egészségügyi dolgozók türelmesek. Azzal együtt is, hogy itt sok a külföldi, olyan is, aki nem beszéli a nyelvet, de velük is türelmesek. Illetve van a kórházban svéd- és norvég tolmács, talán német is, hogy ezekben a nyelvi helyzetekben segítsen.

- Mi a helyzet a fogorvosi ellátással?

- Az egy külön téma. Az nincs benne semmilyen biztosításban. Nincs ingyenes állami fogorvosi ellátás. A költségek egy részét fizeti az állam, a másik felét neked kell az állami rendelőben is és a magánban is állni. Ha kontrollra mész, vagy fogkő-eltávolításra, az ingyen van, minden más fizetős.

- Könnyű időpontot szerezni hozzájuk? Nincsenek túlterhelve?

- A fül-orr-gégészhez és a bőrgyógyászhoz akár 1-2 hónap is lehet a várakozási idő, de fogorvos rengeteg van, csak tudd kiválasztani a jót. Volt olyan, hogy elmentem egy problémámmal, és három orvos három különböző dolgot mondott, döntse el az ember, hogy kinek van igaza.

- Fogorvoshoz akkor érdemes hazautazni Magyarországra?

- Nem feltétlenül. Én ennek nem is vagyok híve, mi mindent itt intézünk. És itt olcsóbban is jössz ki, mint Magyarországon. De meg kell találni a jó fogorvost.

- Ha a gyerekeknek szükségük lenne fogszabályzásra, az ugyanolyan brutális összeg ott kint is, mint itthon?

- 3000 euró. És üzleti szempontból minden második gyereknek felírnák, ha elvinné a szülő. A lányomnak volt egy éjjel viselhető fogszabályzója, de most már csak olyat akarnak adni neki, ami állandó, és abszolút azt érzem, hogy a pénzre megy ki az egész. Persze részletekben is lehet fizetni, de ez inkább üzlet. Otthon az állami rendelőben voltunk először, és csak a készüléket kellett kifizetnünk meg a röntgent. Sírt a gyerek minden alkalommal, mert úgy bánt vele a doktornő, de a szakmai ellátásra nem szólhatok semmit, az rendben volt.

- Említetted, hogy az idősekkel milyen szépen bánnak. Hogyan látod, van ennek olyan hozadéka is, hogy jobb egészségügyi állapotban vannak az idősebb emberek ott, ahol most éltek?

- Nem csak az egészségügyben, mindenütt szépen bánnak velük. Nem írják le őket, hogy jajj, ez egy öreg ember, már csak zavar…

Az egész idős társadalmat jobban tisztelik, és azt látom, hogy ők aktívabbak is, mint otthon. Jobb egészségügyi állapotban vannak.

De ha itt egy család kimozdul otthonról, akkor viszik a három hónapos újszülöttet és a 90 éves tolószékes nagymamát is piknikezni a tengerpartra. És az itt élők természetesen panaszkodnak az egészségügyre, nem nézik, hogy itt van wc-papír a rendelő mosdójában, kulturált környezetben vannak, szépen bánnak velük, nem szúrják le őket az állami ellátásban, nem oktatják ki őket mindenért. Nekik ez az alap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Ennél nagyobb politikai bukás kevés volt Orbán Viktor pályafutásában, mintha már nem lenne ura az államnak
A miniszterelnök szándékosan akart egy olyan szituációt előidézni, amelyben a népakarat ellenében az ő akarata érvényesül, erre válaszoltak a tömegek - mondja a politikai elemző. Óriási a bizalomvesztés a hatalommal szemben.


A szervezők szerint 200 ezer ember is lehetett a betiltott Pride-on. Bár nehéz megbecsülni, igazuk van-e, de az biztos, hogy nemcsak minden idők legnagyobb Pride-ja volt szombaton Budapesten, de az utóbbi évek egyik legnagyobb politikai demonstrációja is. Karácsony Gergely szerint a résztvevők „egy jó nagy fityiszt mutattok a pöffeszkedő és gyűlölködő hatalomnak.”

A hatalom által betiltott, de a budapesti önkormányzat által mégis megszervezett vonuláson ott voltak európai polgármesterek, képviselők, sőt, a spanyol miniszterelnök-helyettes is. A tiltó határozatot meghozó rendőrség pedig biztosította a rendezvényt, és megakadályozta, hogy bármi bajt okozzon a maroknyi szélsőjobboldali ellentüntető. Ezután a Mi Hazánk feljelentette a rendőrséget, mert szerintük nem tartották be a törvényeket. Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk a nap tanulságairól.

– Orbán Viktor az évértékelőjének egyik leghangsúlyosabb üzenete volt, hogy szerinte idén nem kell bajlódni a Pride megszervezésével, majd az alaptörvényt és a kétharmados gyülekezési törvényt megváltoztatva el is érték, hogy a rendőrség betiltsa a demonstrációt. Idézek egy klasszikust: „de sikerült?”

– Nem sikerült. Nagyon nehéz szavakat találni arra, ami történt, mert ennél nyilvánvalóbb kudarc kevés volt Orbán Viktor számára. Az elmúlt hónapokban voltak más olyan ígéretei, amelyeket nem tudott betartani, de ez, hogy miniszterelnökként kijelenti, kétharmados többség birtokában, rendeleti kormányzás mellett, hogy senki ne készüljön a Pride-ra, mert az be lesz tiltva, és ehhez meg is teszik a megfelelő lépéseket, betiltják, majd mégis létrejön Magyarország történetének talán legnagyobb tüntetése, vagy vonulása, ahol emberek azért mennek el, hogy világossá tegyék: a miniszterelnök nem mondhatja meg nekik, mit tehetnek és mit nem. Ez a tömeg azt bizonyította, hogy a miniszterelnök szava már nem bír akkora súllyal, hogy amit kijelent, azt valóban végre is tudja hajtani.

Ennél nagyobb politikai bukás kevés volt Orbán Viktor pályafutásában.

– Mi történik akkor, amikor egy rezsim eljut oda, hogy az akaratát semmibe veszik a polgárok?

– Felmerül a kérdés: milyen hatalmi viszonyok között élünk, ha a rendőrség egy betiltott tüntetést professzionálisan, dicséretre méltó módon, felelősségteljesen úgy vezényel le, hogy közben hivatalosan azt kommunikálja: a tüntetés illegális, be lett tiltva. A rend fenntartói tudatában vannak annak, hogy hiába a politikai akarat, mely szerint a tüntetésnek nem lenne szabad létrejönnie, százezer feletti embertömeg biztonságát szavatolniuk kell, ez a feladatuk, ezért tartjuk fenn az adóinkból. És

a rendőrség kiváló munkát is végzett, miközben Orbán Viktor rákényszerítette őket, hogy hivatalos közleményeikben hazudozzanak, az állam békés polgáraival szemben fenyegetőleg lépjenek fel.

Ez a kettősség a politikai akarat és az államigazgatási gyakorlat között nagyon beszédes, rámutat az állami irányítás viszonylagos szétesésére. Ma már nem csak az állami szolgáltatás minősége okoz problémát az embereknek, hanem az a látvány is, hogy

mintha a megválasztott vezetőjük, a kormányfő nem lenne ura annak az államnak,

amelyet elméletileg nap mint nap kezelnie kellene.

– Mennyi szerepe lehetett ebben annak, hogy sok európai polgármester, EP-képviselő, sőt még egy miniszterelnök-helyettes is ott volt? Így azért nagyobb tétje lett volna a rendőri fellépésnek...

– Nyilván volt szerepe. Bár felvetem: Orbán Viktort ez mikor érdekelte? De azt is gondolom, hogy a jelen lévő diplomaták nélkül is egy ország rendőrségének így kellene működnie. Nem tudom a pontos számot, hányan voltak a tüntetésen. De sokan. Ha százezer ember együtt mozog a fővárosban, egységes akarattal, teljes nyugalomban, és kiáll valamiért, akkor a diplomaták jelenléte nélkül is csak egy megoldás marad a rend fenntartására: az, amit a rendőrség most is tett. Nem volt igazoltatás, végigvitték a rendezvényt,

felismerték, hogy létezik a népszuverenitás, tehát hogy a nép dönteni akar a saját sorsáról, ezt pedig ki is fejezik.

És ha a nép így döntött, akkor a rendőrség dolga, hogy biztosítsa a rendet. Ez is történt. Csakhogy a rend biztosítása most szembement a politikai akarattal és a politikusok által megteremtett törvényi, jogszabályi háttérrel. Ez a feszültség eddig nem volt része a demokráciánknak. Ez szerintem független volt a diplomaták jelenlététől. Ki kell mondani: Orbán Viktor felelőssége, hogy előállt ez a helyzet.Mert nem lehe t mást feltételezni, mint hogy

a miniszterelnök szándékosan akart egy olyan szituációt előidézni, amelyben a népakarat ellenében az ő akarata érvényesül,

vagyis hogy betiltja a Pride-ot, mert neki ez politikailag így tetszik. Erre válaszoltak a tömegek: vállalták a fenyegetéseket, az esetleges bírságokat, amelyek nem lesznek.

– Nekem végig volt egy „light-os 56-os" érzésem: október 23-án délelőtt is ment a huzavona, hogy be van-e tiltva a délutáni felvonulás vagy sem. Aztán szerencsére az analógia itt véget is ért, mert nyugodtan zajlott le minden.

– Nekem inkább az 1988-as Bős–Nagymaros párhuzam jutott eszembe. Ott is volt egy ügy, amiről azt gondolta a hatalom, hogy senkit nem fog érdekelni, mégis egyre nagyobb tüntetések lettek belőle, amelyek elindították a rendszerváltást. Most is valami hasonló történik:

óriási a bizalomvesztés a hatalommal szemben. Az emberek nem hisznek a miniszterelnöknek és a kormányának. Azt mondják: ha te, Orbán Viktor azt mondod, hogy nem tehetek meg valamit, akkor én csakis ezért már meg fogom tenni.

A kérdés az, hogy ez az attitűd milyen más területekre fog még kihatni. Ez a tegnapi esemény ugyanis nem pusztán csak egy Pride volt. A kormány részéről a következő hetekben nyilván megpróbálják elérni, hogy mindez csak egy Pride-ként maradjon meg az emlékezetben. De ez nem csak az volt. Ott volt természetesen a hagyományos Pride-közönség is, de mellettük megjelent a magyar polgárság tízszeres erővel, sokan közülük életükben először. Nem azért jöttek, mert Pride-on akartak részt venni, hanem mert úgy gondolták: ha valaki Pride-ot akar szervezni, akkor azt nyugodtan megtehesse az Európai Unió egyik fővárosában.

Megvédeni jöttek a Pride-osokat, és ezt igen felemelő volt látni.

Miközben ez a jelenség messze nem független attól, hogy ők Orbán Viktort hibáztatják ezen helyzet fennállásáért, és persze számos más dologért is, amelyet ezzel a tüntetéssel, mert ez az volt, ki tudtak békésen és vidáman fejezni.

– Állított-e ez elő olyan kollektív társadalmi tapasztalatot, ami meggyorsíthat bizonyos folyamatokat? Az emberek e Pride után felvérteződtek a tapasztalással, hogy igenis meg tudjuk csinálni azt, amit akarunk, és ez talán a még apátiában lévőket is felrázhatja?

– Ami biztosan kijelenthető, hogy Budapest hosszú távra elveszett a Fidesz számára. Az viszont továbbra sem látható, hogy mi történik Budapesten kívül. Egyelőre nem lehet ebből a nagy Pride-eseményből országos következtetéseket levonni. Az látszik, hogy országos szinten a Fidesz már elveszítette a többségét. A Medián és az Závecz kutatásai számomra többet jelentenek, mint a Nézőpont Intézeté, amely túlságosan sok kormányzati megrendelést kap, nem is létezne ezek nélkül. Korábban is voltak jelek arra, hogy Budapesten elindult Hankiss Elemér szavaival, egy második polgárosodás, vagy második társadalom kialakulása.

A NER alatt is épül egy tudatos polgárság, amely képes ilyen tettekre, mint amit tegnap láttunk. Azt azonban ettől még nem tudjuk pontosan, mi van a vidéki Magyarországon.

A kutatások azt mutatják, mintha a városok szintjén is elindult volna az átbillenés, a Fidesz elvesztette a bizalmat ezeken a helyeken is. Ha ez igaz, akkor nagyon nehéz lesz megnyernie a következő választást.

– Sokan mondják, hogy a Fidesznek még van egy nagy eszköz a tarsolyában: a választási törvény módosítása. Nem nőtt meg ennek a kockázata Orbán Viktor számára a mai tömeget látva?

– A választási törvényt még lehet módosítani, és én is számítok rá, hogy lesz ilyen próbálkozás. Az a változtatás meg fogja mutatni, hogy Orbán Viktor hogyan is gondolkodik, a 2026-os választásokról, illetve hogy milyen politikai berendezkedésre készül. De ezzel még várnunk kell. Ne felejtsük el azonban azt, hogy

ma újra megerősödött egy politikus: Karácsony Gergely. Ráadásul érdekes módon Karácsony és Magyar Péter most egymást akaratlanul is erősítették.

Magyar Péternek jó volt, hogy nem neki kellett felvállalni ezt a tematikát, hanem megtette helyette egy másik politikus, Karácsony Gergely, ő áll ugyanis Pride-ügyben vitában a kormánnyal. A kormány pedig így nem tudott közvetlenül Magyar Péterrel konfrontálódni Pride-ügyben, pedig ez lett volna az eredeti szándéka. Karácsony nagyon jó pozícióba került azzal, hogy kockáztatott és élére állt ennek az eseménynek. Karácsony győzött. Ez nagy politikai siker neki. Így most az ellenzéki oldalon Magyar Péter mögött már van minimum egy olyan szereplő, aki adott esetben a helyébe tud lépni, ha valami miatt Magyar meggyengülne. Ha az ellenzéki tábor egyben tud maradni, mert felismeri, hogy Orbán Viktort csak egységben lehet legyőzni, akkor mindig lesz olyan politikai vezető, aki képes lesz vezetni ezt a tábort a Fidesszel szemben.

– Még mindig elképzelhető, hogy megpróbálják levenni a tábláról Magyar Pétert?

– Ebben az országban, ismerve a történelmét akár több száz évre visszamenőleg is, sok mindent elképzelhetőnek tartok. Jelenleg csak abból tudunk kiindulni, amit látunk:

Magyar Péter jól csinálja, Karácsony Gergely jól csinálta, és Orbán Viktor pedig egy újabb politikai kudarcot könyvelhet el. 2025 nem az ő éve eddig. ahogy 2024 sem volt az. Az a fajta tévedhetetlenség, ami eddig körüllengte őt, megszűnt.

Szerintem már a saját táborán belül is érzik, hogy a főnök mintha stratégiai homályba került volna.

– Kíváncsiak lehetünk, mit mutatnak majd a következő mérések a Pride után?

– Persze, nagyon is kíváncsiak vagyunk rá, mit fogunk látni. És nem csak arra, hogy a számok mit mutatnak, hanem hogy ez az esemény a lelkekben milyen folyamatokat indít el. Ha csak a közösségi médiát nézzük: már a tüntetés előtt is az emberek az arcukkal vállalták, hogy részt vesznek rajta. A tüntetés alatt is, és utána is kommunikálták, hogy ott voltak. Minimum százezer ember, nyilván családtagjaik, barátaik is vannak, közöttük a politika beszédtéma. Ez óriási erő, főleg úgy, hogy közben

ott volt a fenyegetettség, hogy akár több százezer forintra is megbüntethetik a résztvevőket. És ez sem érdekelte őket.

Orbán Viktornak keresnie kellene, hogyan tudná megfordítani ezeket a rá nézve negatív folyamatokat. Ő ugyanis súlyos stratégiai hibát követett el: kivezényelte magát a politikai centrumból. Végigsétáltam a tüntetésen, és azt láttam, hogy kulturált, középosztálybeli emberek vonulnak, miközben a másik oldalon, elkülönítve, ott állt 15 ember fekete ruhában, akik a Pride ellen tüntettek, olyan üzenetekkel például, hogy „mi vagyunk Spárta, nem Athén”, meg hasonlók. Szomorú volt látni, hogy Orbán Viktor most ezeknek az embereknek az oldalán áll. Velük szemben, vele szemben pedig ott álltak a tömegek.

– Az korábbi Pride-okon alig volt kevesebb ellentüntető, mint most, miközben most erős bátorítást kaptak a kormányzattól.

– Ráadásul hatalmas kampány előzte meg az egészet. Én is azt gondoltam, hogy erős ellentüntető mag lesz. De nem volt. Semmi nem volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Kuncze Gábor a Pride-ról: A rendőrség meg sem próbál büntetni, akik ezt kitalálták, vereséget szenvedtek
A volt belügyminiszter szerint súlyos tévedés volt Orbán Viktor részéről, hogy egy egyébként problémamentes demonstrációt betiltatott, a rendőrség pedig a jogszabályoknak és feladatkörének megfelelően járt el.


A rendőrség már napok óta hallgat arról, számíthatnak-e büntetésre azok, akik részt vettek a Pride-on, pedig korábban a kormány még a gyülekezési törvényt is megváltoztatta, hogy lehetővé tegye arcfelismerő kamerák bevetését a betiltott rendezvényeken, Tuzson Bence igazságügyi miniszter kijelentette, szabálysértésnek minősül, ha valaki részt vesz a felvonuláson.

Kuncze Gábor 1994 és 1998 között volt Magyarország belügyminisztere. Őt kérdeztük arról, szerinte kell-e bárkinek is büntetéstől tartania, és hogyan értékeli a rendőrség szombati fellépését.

– Miközben a rendőrség folyamatosan azt kommunikálta, hogy a szombati rendezvényt betiltotta, meg sem próbálta feloszlatni a tömeget, ehelyett biztosította az útvonalat. Mi történhetett?

– Ennek a hátterét természetesen nem ismerjük pontosan, de a rendőrség a törvényben foglalt feladatainak megfelelően járt el. Ha elolvassuk a vitában megszólaló jogászokat (nem politikusokat), nekik egyöntetűen az a véleményük, hogy a főváros, vagy bármely önkormányzat a saját területén nem köteles engedélyt kérni rendezvény megtartására. Természetesen, ha közterületet vesznek igénybe, akkor a rendőrségnek jelen kell lennie a rend fenntartása érdekében. Ezen túlmenően a rendőrségnek jelen esetben nem voltak további feladatai.

A rend fenntartását viszont kiválóan ellátták: elterelték a tömeget, és így megelőztek egy spontán összetűzést a szélsőjobboldali tüntetők és a demonstrálók között.

Ez a döntés a rendőrség részéről dicséretes és szakszerű volt.

– Számomra úgy tűnik, mintha a rendőrségnek lenne egy politikai „énje”, amelyik azt kommunikálta, hogy ez egy betiltott rendezvény, miközben engedélyt adott a szélsőjobboldalnak szinte ugyanarra a területre, és van egy szakmai énje, amelyik közben rendben végzi a dolgát.

– Inkább az ön szavaival élve, a rendőrségnek van egy „énje”, és van egy „felettes énje”. Az „énje” az, amelyik ismeri a jogszabályokat és azok szerint cselekszik. Felettesei pedig törvényes felügyeletet gyakorolnak felette, és a dolgok így mennek a maguk útján. Természetesen előfordulnak túlkapások is, láttunk ilyeneket az elmúlt 30 évben bőven, de jelen esetben a rendőrség a jogszabályoknak és feladatkörének megfelelően járt el.

Hogy a korábbi napokban és hetekben milyen politikai handabandák kísérték ezt az egészet, az egy más kérdés.

Valószínűleg a rendőrség az utasításoknak megfelelően kommunikált, de a rendezvény során a törvények szerint végezte a dolgát.

– Akkor nézzük ezt a „felettes ént”, amely most akár ismét előtérbe kerülhet, és azt mondhatja: nosza, kezdjünk el büntetni. Az arcfelismerő rendszer használata kapcsán ez egyáltalán lehetséges? Van rá jogszabály, ezt tudjuk, de technikailag kivitelezhető-e, hogy több tízezer emberrel szemben indítsanak eljárást? Van erre elegendő emberi erőforrás, papír, infrastruktúra?

– A rendőrség jelenleg nem akar büntetni. Természetesen lehet büntetni felvételek alapján, például ha valaki közterületen súlyosan megszegi a közlekedési szabályokat, a rendőrség büntethet, és az meg is áll jogilag. De jelen esetben nincs olyan felvétel. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy ha valakinek az volt az ötlete, hogy Budapestet Peking mintájára kamerákkal figyelje meg, az is problémás lenne. Ráadásul maga a rendőrség terelte más útvonalra az embereket. Ha például az Erzsébet hídra terelés ott helyben született döntés volt, akkor utólag nehezen lehetett volna oda kamerákat felszerelni. De ezt nem tudom biztosan.

Viszont, ha a rendőrség mégis ezzel próbálkozna, akkor újra életbe lép a jogállam.

Az ügyek eljutnak a bíróságra, és ott azt vizsgálják majd, hogy a demonstráció törvényes volt-e. Véleményem szerint a bíróság azt fogja megállapítani, hogy az volt, így nincs alapja bírság kiszabásának. Egyébként is, engedély nélküli demonstráción való részvétel miatt büntetni a fővárosi rendezvény résztvevőit, ez teljesen kizárt. Ha a rendőrség önállóan jár el, ebbe bele sem kezd.

– A feljelentéseiről elhíresült Tényi István ezúttal azt javasolta, hogy gyakoroljanak közkegyelmet a Pride-on résztvevőkkel szemben.

– Ez a javaslat körülbelül olyan, mint amikor azt mondták, hogy „Orbán Viktor mesterterve valósult meg”, miszerint ő szándékosan idézte elő ezt a helyzetet, hogy az ellenzéket egy ernyő alá sodorja, ami egyszerűen nevetséges. A közkegyelemre való hivatkozás is hasonló. Ha közkegyelem alapján mindenkit mentesítenének, azzal úgy tüntetnék fel magukat, mint nagyvonalú, megértő szereplők, miközben

valójában elkerülnék azt a vitát, hogy egyáltalán joguk volt-e szankcionálni.

Egyébként közkegyelmet már gyakoroltak korábban. A taxisblokád idején is, majd a 2006-os zavargások résztvevőit részesítette a Fidesz 2010 után, közkegyelemben. De mekkora különbség van a két korábbi eset és a mostani között! A szombati rendezvényen semmilyen atrocitás nem történt, rendben lezajlott, míg 2006-ban súlyos összecsapások voltak. A közkegyelem mostani emlegetése egyszerű kimenekülési kísérlet. A Fidesz így próbálja menteni a menthetőt.

– Van-e annak jogi lehetősége, hogy valaki azt mondja: „én nem kérek közkegyelmet”, és jogi útra tereli az ügyet?

– Ahhoz, hogy jogi útra lehessen terelni az ügyet, előbb valakit konkrétan fel kell jelenteni a részvételéért, névvel, címmel. A trükk éppen az, hogy a közkegyelemre hivatkozva nem indítanak eljárást senki ellen.

– Orbán Viktor eleinte kijelentette, hogy nem lesz Pride, kár is készülni rá. Aztán, ahogy haladtak az események, előálltak azzal, hogy nem fognak beavatkozni, mert „nem szokás Magyarországon bántani egymást”. Majd szombaton minden eddiginél nagyobb Pride-ot rendeztek. Hogyan lehet definiálni egy olyan államhatalmat, amely képtelen érvényt szerezni a saját akaratának?

– Én ezt kissé másként látom. Az állam képes cselekedni, és képes nagyokat hibázni is. Ha hibázik, a legszerencsésebb, ha ezt belátja, és visszavonul. Most ez történt. Súlyos tévedés volt a miniszterelnök részéről, hogy egy egyébként problémamentes demonstrációt betiltatott.

Ez egyértelműen politikai haszonszerzési kísérlet volt, semmilyen más célja nem volt.

Amikor kiderült, hogy ez nem fog működni, nem visszavonultak, hanem fenyegetőzéssel és törvénykezéssel próbálták érvényt szerezni az akaratuknak. Mikor ez sem vált be, kommunikációs trükkökkel próbálják visszavonulásukat győzelemként beállítani. De a valóság az, hogy egy nagyon rossz elképzelés megbukott. Akik ezt kitalálták, vereséget szenvedtek. Ami ennél is fontosabb: a civil társadalom és a jogállam viszont győzött.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Lengyel Tamás a Pride-ról: Zászló, zászló, szív - Ezt még Kapu Tibor is látja
A színész posztja alapján szintén ott sétált a 200 ezresre becsült tömegben. A rövid bejegyzésben kétszer is odaszúrt Orbán Viktornak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. június 28.



Szombat délutáni bejegyzése alapján Lengyel Tamás is a 200 ezresre becsült tömegben sétált a Pride-on. A színész fotója alapján akkor járhatott a Ferenciek tere magasságában, amikor az emberek már teljesen megtöltötték az Erzsébet hidat.

Lengyel két szivárványos zászló mellé egy piros szívet tett a poszt elején, utalva az Orbán Viktor által életre hívott Harcosok Klubja elhíresült sorvezetőjére.

Ezután ugyancsak a miniszterelnök egyik korábbi, választási győzelem után elmondott győzelmi beszédéhez hasonlóan írta le a tömeg méretét:

„Ezt még Kapu Tibor is látja”

- olvasható a színész bejegyzésében, aki a héten a Nemzetközi Űrállomásra első magyarként eljutó árhajósra célzott.

Lengyel Tamás ezzel Orbán 2022 áprilisában mondott beszédére utalt. Akkor a miniszterelnök a negyedik kétharmados választási győzelem után úgy fogalmazott: „Akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Havas Henrik: Orbán Viktornál tetten érhető a zavart gondolkodás, a hallucinációk és téveszmék gyors térnyerése
Az újságíró szerint vannak olyan emberek, akik a képzelet és a valóság határán állnak, és nem mindig tudják megkülönböztetni, hogy amit látnak, esetleg hallanak, az valós vagy sem.
F. O. - szmo.hu
2025. június 28.



Havas Henrik Orbán Viktor szerda reggeli, brüsszeli rögtönzött sajtótájékoztatójáról fejtette ki véleményét a közösségi oldalán. A miniszterelnök az Ukrajna uniós csatlakozása ellen indított kormányzati szavazás eredményéről azt mondta: a leadott szavazatok 95 százaléka, vagyis 2 168 431 szavazat nem támogatta Ukrajna európai uniós csatlakozását.

„Vastagabb lett, férfiasabb lett a hangom, végül is több mint kétmillió magyar ember hangján fogom ma azt mondani a tárgyaláskor, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását. Ezek a szikár tények” – mondta Orbán Brüsszelben.

„Engem egyetlen egy dolog érdekel ebben a pillanatban: ki volt az az idióta, aki azt mondta a magyar miniszterelnöknek, hogy vastagabb, férfiasabb lett a hangja?

Nem tudok másra gondolni, mint hogy Orbán hormonkezelésen esett át, és már arra készül, hogy egy újabb Voks25-tel megalapozza a halálbüntetés visszaállítását,

és akkor még vastagabb lesz a hangja” – fogalmazott az újságíró a Facebookon, ezután pedig arról írt, hogy megpróbált utánajárni, „mivel magyarázható, hogy Orbán Viktor valóban azt gondolja, hogy nem 26 EU-s tagországnak van igaza, hanem egyedül neki”.

„A szakirodalom szerint vannak olyan emberek, akik a képzelet és a valóság határán állnak, és nem mindig tudják megkülönböztetni, hogy amit látnak, esetleg hallanak, az valós vagy sem.

Miután annak idején 8 hónapig a Lipóton dolgoztam, pontosan tudom, hogy ezek a tünetek hatalmas megterhelést jelentenek a betegek számára, ezért Orbán Viktornál tetten érhető a zavart gondolkodás, a hallucinációk és téveszmék gyors térnyerése.

Ha valaki a fentiek alapján bipoláris zavarra tippel, az téved. Én annak idején a pszichiátrián elég sok skizofréniában szenvedő emberrel találkoztam… Egyáltalán nem tartom lehetetlennek, hogy lesz még nemzeti konzultáció a halálbüntetés visszaállításáról. Ez olyan biztos, mint Orbán Viktornak az az álláspontja, hogy ha nem is értünk mindig egyet egymással, nem szoktuk bántani egymást. 2006-ban sem ostromolta senki a tévészékházat, az csak egy közönségtalálkozó volt” – írta Havas.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk