SZEMPONT
A Rovatból

„Itt emberként kezelnek, nincs leszúrás, hogy anyuka miért jött így vagy úgy” - ilyen a spanyol egészségügyi rendszer

Mennyire és miben működik másként az egészségügy Spanyolországban, mint Magyarországon? Miért kell fizetni, és mikor mehetsz sürgősségi ellátásra? Új sorozatunkban külföldön élő magyarokat kérdezünk egészségügyi tapasztalataikról.


Hogy Magyarországon milyen helyzetben van az egészségügyi ellátó rendszer, azt mindenki a saját bőrén érzi, akár kisebb betegséggel küzd, akár csak szülésre készül, nem is beszélve az idősek ellátásáról. Fűtetlen kórházi részlegek, várólisták, kioktató, megalázó bánásmód.

Magyarországon nyugodtan átnevezhetnénk az egészségügyet betegségügynek. De mi a helyzet Európa más országaiban?

Hogy működik és mennyibe kerül határainkon kívül? Új sorozatunk első részében Márta mesél nekünk arról, mit tapasztaltak ők, amikor Spanyolországba költöztek.

- Ha a legelején kezdjük, hogy tudtátok igénybe venni az orvosi ellátást a kiköltözésetek után?

- Itt két különböző rendszer működik egymás mellett, az állami és a privát. Mind a kettőről van tapasztalatom. Spanyolországban élünk, de a férjem és én is távmunkában dolgozunk, itt nincs bejelentett állásunk, ezért nem jár nekünk az állami egészségbiztosítás. Az csak azoknak jár, akik itt is dolgoznak. Így aztán a családunknak magánegészségügy-biztosítása van. De van rálátásunk az állami egészségügyi rendszer működésére is, hiszen ha bármi sürgős eset adódik, akkor itt az Európai Egészségbiztosítási Kártyával (kék kártyával) bárkit fogadnak. Olyannyira, hogy vannak, akik ezzel a kék kártyával éveket keresztül elvannak itt, és ha kezelésre van szükségük, akkor a két ország biztosítója egymás közt lerendezi annak költségeit. Talán azért fogadják el ezt a kártyát itt hosszútávon is, mert rengeteg nyugdíjas költözik ide télre. Az, hogy valaki 5-6 hónapig itt él, az teljesen normálisnak számít. Tehát ha bármi akut problémád van, az Európai Egészségbiztosítási Kártyával is elmehetsz orvoshoz, és ellátnak.

- Akár egy fülfájással is?

- Apukám meglátogatott bennünket, fájt a füle, elment az ügyeletre, aztán visszament, hogy kicsit nincs jól, akkor mondták, hogy csinálnak egy vérvételt, hogy kiderüljön, mi a baj. Szóval abszolút komolyan vették a panaszát az uniós kártyával is. Nekünk ugye magánbiztosításunk van, de a kötelező oltásokat állami rendelőkben adják be. Ilyen volt például a 12 éves korban járó HPV-oltás, de a Covid-oltásokat is megkaptuk, amikor kellett. A HPV-oltásért otthon több mint 100.000 Ft-ot kell fizetni a két vakcinára, itt a kék kártyára ingyen beadták a lányomnak, sőt, pótoltak olyan oltást is, ami az itteni oltási rendben benne van, és az otthoniban nincs.

A kötelező oltásokat nem az orvos, az ápoló adja be

- Milyen oltás volt ez?

- Az agyhártyagyulladás elleni oltást ismételték. És nemsokára kap még egy rubeola elleni oltást is, mert itt a rubeolát is ismétlik a nagyobb gyerekeknél. Otthon nálunk egyéves korban kapják, és többet nem.

- Szóval a háziorvosi rendszer nem egészen úgy működik, mint Magyarországon, hanem van párhuzamosan egy magánellátás…

- A magánban is választhatsz orvost itt. Az adott intézményben van mondjuk 3 háziorvos, és ha nem tetszik, átmész a másikhoz. A gyereknél is úgy volt, hogy amikor először mentünk, egy szimpatikus orvost kaptunk, az megtetszett, és utána már kifejezetten hozzá jártunk.

De itt csak akkor mehetsz a rendelőbe, ha van időpontod. Ha bármi akut problémád adódik, mondjuk megfáztál, vagy bármi, akkor a sürgősségire kell menni.

Ezt ne úgy képzeld el, mint otthon a balesetit, mert itt a megfázás is sürgősségi esetnek számít. A háziorvos sem úgy működik, hogy rendel hétfőn-szerdán-pénteken és akármikor mehetsz hozzá a rendelési időben, hanem, ha valami problémád van, akkor időpontot kell kérni. Ha akut problémád adódik, akkor pedig a sürgősségire mész, és ott random orvoshoz kerülsz, ahhoz, aki épp bent van vagy ráér.

- Tehát ha nem látod előre, hogy milyen betegséged lesz jövő héten, akkor a sürgősségin látnak el. Feltételezem, hogy hatalmas a tömeg ott. Általában mennyi időt vártok az ellátásra?

- Itt is attól függ, hogy hányan vannak előttünk. Volt, hogy 10 percet, és olyan is volt, hogy két órát vártunk. De ami igazán nagy különbség, az a hozzáállás. Mind az államiban, mint a magánban. Itt emberként kezelnek. Itt nincs leszúrás, hogy anyuka miért jött így vagy úgy, nincs az az attitűd, ami Magyarországon megszokott, hanem abszolút partnerként bánnak veled. Ha gyerekkel mész, akkor a gyereket is komolyan veszi az orvos, tőle kérdezi meg, hogy hogy van, és nem anyukával beszélgetünk, vagy anyukát kioktatjuk, a gyerek meg csak ott álldogál. Amit mindenképpen el kell mondjak, mert valójában ugyanehhez a kérdéskörhöz tartozik, az az idősek kezelése. Itt az időseket olyan szinten segítik és tisztelik, hogy meglepő. Nincs Kovácsnénizés.

Egy ismerősünk anyukája bekerült kórházba, idős már, 80 éves elmúlt. Amikor hazajött, azt mondta: Királynőként bántak velem.

Nem az van, mint Magyarországon, hogy aki idős, az maradjon csöndben, az már nem számít. Ha itt valaki megöregszik, akkor azt méltósággal teheti.

- Van külön geriátriai rendelés is?

- Az időseket is a felnőtt rendelésen látják el. De mindehhez hozzátartozik, hogy itt a fizetések is lényegesen jobbak, mint otthon. Egy ápoló körülbelül 2000 eurót keres, az orvosok 3000 euró körül, persze ez régiónként változik itt Spanyolországban is.

- Hozzá tudjuk ehhez tenni a megélhetési költségeket? Mennyibe kerül a lakásbérlés, menyi a rezsi átlagosan, havonta?

- Ez is tartományonként más, én a Kanári-szigeteket tudom mondani. 7-800 euróért már jó lakást lehet bérelni, fűtés errefelé nincs, az áram egy négyfős családra olyan 50 euró körül van, a víz nagyjából 20. És általában bérlakásban élnek az emberek, ez a jellemző errefelé. De így is marad az egészségügyi dolgozók béréből annyi, hogy kényelmesen megélhessenek. Van egy ismerős család, ahol a házaspár mind a két tagja ápoló, és jó anyagi körülmények között élnek. Itt nem szenvednek, akik az egészségügyben dolgoznak.

- Nyilván a gyerekekkel gyakrabban juttok el az orvoshoz, milyen tapasztalataitok voltak a gyerekorvosi rendelőben, ami eltért a hazaitól?

- Nagyon érdekes például, hogy itt nem az orvos oltja a gyerekeket, hanem az ápoló. Nem kell mindennel az orvoshoz szaladni, az ápoló sok dolgot megold. Nagyon kedves egyébként. A múltkor elmentünk az oltásra, és otthon felejtettem az oltási könyvet. Nem szúrt le, azt mondta, hogy semmi baj, itt van a matrica, kérsz egy másik időpontot, visszajössz a könyvvel, és beragasztom. Otthon leharapták volna ezért a fejemet.

- Mivel foglalkozik egy gyerekorvos Spanyolországban, ha nem a fülfájós gyerekkel vagy az oltásokkal - itthon ezekkel a gyerekekkel vannak tele a rendelők.

- A mi esetünkben például azzal, hogy a fiam vashiányos volt, és emiatt kell félévente ellenőrzésre menni. Ha szeretnél egy kontrolt, akkor mehetsz a gyerekorvoshoz. Vagy a lányomnak volt egy ciszta a homlokán, azzal is a gyerekorvoshoz mentünk, időpontot kérve, és ő irányított tovább vizsgálatokra, és sebészhez.

- Magánkórházban műtötték meg?

- Ahol mi élünk, ott nincs állami kórház, csak magán, ott látnak el mindenkit, azokat is, akik az állami egészségügyre jogosultak.

- Miben különbözik a kórház a Kanári-szigeteken a hazaiaktól?

- Voltam itt a fővárosban állami kórházban is, tiszta, kulturált és kedvesek az ott dolgozók. Az állami kórházak is sokkal jobb kondícióban vannak, mint otthon.

„Nekem is volt bekészítve ágy, és járt étkezés is, pedig a lányom már 12 éves”

- Hány ágyasak a szobák ott, ahol a lányodat műtötték?

- Egyágyasak, és nekem is volt betéve ágy, pedig már 12 éves. És ételt is kaptam én is, nemcsak ő. Választani lehetett, hogy mit kérünk. Jó, ez magánkórház, és az otthon is jobb ellátást biztosít. Itt a magánkórház egyébként nem nagyon drága, a mi biztosításunk havi 50 euró fejenként, és ezért minden további költség nélkül minden ellátás jár. Szakorvosi, oltás, vizsgálatok, szűrés, szükség esetén kórházi ellátás.

- Ötven euró az most éppen 19.000 Ft. Ha épp munka nélkül vagy, Magyarországon, idén 11.300 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot kell magad után fizetned, hogy a biztosításod egyáltalán érvényes legyen. És ezért az állami ellátást veheted csak igénybe, a várólistákkal és túlterhelt ellátó személyzettel.

- Abszolút nem sok ez az összeg. Mondjuk ha nincs biztosításod itt, akkor viszont egy bármilyen vizit is 130 euró. De nekünk van, így igénybe tudunk venni mindent.

- A felnőttek orvosi ellátása is ugyanúgy működik, mint a gyerekeknél?

- Igen, az akut ügyekkel a sürgősségire kell mennünk nekünk is. Amikor oda bemész, először egy nővér felveszi az általános adatokat, megkérdezi, hogy mi a panaszod, mindezt beviszi a rendszerbe és utána kerülsz be az orvoshoz.

- Az orvos tehát már képben van, amikor bemész hozzá. Így az ő idejével lehet spórolni.

- Pontosan, amikor bent vagy, akkor az adminisztráció már nem rabolja az idejét senkinek.

- Biztosan nem kellett még mentőt hívnotok, de talán hallottál olyan helyzetről, amikor valakinek szüksége volt erre…

- Egy ismerősünkhöz kellett hívni, nagyon gyorsan kiértek, rendkívül kedvesek voltak, és az állami sürgősségire vitték be. Én is mentem vele, mert kellett tolmácsolnom. Nagyon szakszerűen és kedvesen azonnal ellátták.

- Téma egyébként Spanyolországban, hogy nincs elég orvos vagy ápoló?

- Nem igazán. De az nagyon érdekes, hogy az orvos, aki a lányomat műtötte, a szomszéd szigetről jár át rendelni. Itt nincs annyi munkája, ezért itt két hétben egyszer rendel, és átrepül műteni. Utána pedig telefonon tartja a kapcsolatot. Persze vissza is hívta később kontrollra a lányomat, de a műtét után azt kérte, hogy küldjek képet neki a sebről, és telefonon számoljak be, hogy hogyan érzi magát a beteg. Ez is nagyon jó tapasztalat volt.

- Van olyan Spanyolországban, hogy bizonyos egészségügyi problémával a patikust is meg lehet keresni?

- Képzett patikusok vannak, ha bemész valami problémával, akkor tud adni rá gyógyszert.

- Szóval be tudsz menni úgy egy patikába, hogy kisebb ügyekkel nem kell eljutnod az orvosig, neki joga és tudása van ahhoz, hogy segítsen.

- Igen, kisebb problémákkal lehet fordulni hozzájuk. Egyszer a fiam egy nyári táborban volt, valami fertőzést kapott, és hólyagos sebek lettek a lábán. A gyógyszerész adott rá krémet, és teljesen meggyógyult.

Azt fontosnak tartom kiemelni, hogy nem hiszem, hogy itt jobbak vagy rosszabbak lennének az orvosok, mint Magyarországon. A kiszolgálás, a hozzáállás, az ellátás az abszolút magasabb színvonalú, de az orvosok tudásában nem gondolnám, hogy van különbség.

És jó orvost találni itt sem könnyű.

- A rendszer más.

- Igen, a rendszer az jobb, és a hozzáállás. És az sokat számít. Az egészségügyi dolgozók türelmesek. Azzal együtt is, hogy itt sok a külföldi, olyan is, aki nem beszéli a nyelvet, de velük is türelmesek. Illetve van a kórházban svéd- és norvég tolmács, talán német is, hogy ezekben a nyelvi helyzetekben segítsen.

- Mi a helyzet a fogorvosi ellátással?

- Az egy külön téma. Az nincs benne semmilyen biztosításban. Nincs ingyenes állami fogorvosi ellátás. A költségek egy részét fizeti az állam, a másik felét neked kell az állami rendelőben is és a magánban is állni. Ha kontrollra mész, vagy fogkő-eltávolításra, az ingyen van, minden más fizetős.

- Könnyű időpontot szerezni hozzájuk? Nincsenek túlterhelve?

- A fül-orr-gégészhez és a bőrgyógyászhoz akár 1-2 hónap is lehet a várakozási idő, de fogorvos rengeteg van, csak tudd kiválasztani a jót. Volt olyan, hogy elmentem egy problémámmal, és három orvos három különböző dolgot mondott, döntse el az ember, hogy kinek van igaza.

- Fogorvoshoz akkor érdemes hazautazni Magyarországra?

- Nem feltétlenül. Én ennek nem is vagyok híve, mi mindent itt intézünk. És itt olcsóbban is jössz ki, mint Magyarországon. De meg kell találni a jó fogorvost.

- Ha a gyerekeknek szükségük lenne fogszabályzásra, az ugyanolyan brutális összeg ott kint is, mint itthon?

- 3000 euró. És üzleti szempontból minden második gyereknek felírnák, ha elvinné a szülő. A lányomnak volt egy éjjel viselhető fogszabályzója, de most már csak olyat akarnak adni neki, ami állandó, és abszolút azt érzem, hogy a pénzre megy ki az egész. Persze részletekben is lehet fizetni, de ez inkább üzlet. Otthon az állami rendelőben voltunk először, és csak a készüléket kellett kifizetnünk meg a röntgent. Sírt a gyerek minden alkalommal, mert úgy bánt vele a doktornő, de a szakmai ellátásra nem szólhatok semmit, az rendben volt.

- Említetted, hogy az idősekkel milyen szépen bánnak. Hogyan látod, van ennek olyan hozadéka is, hogy jobb egészségügyi állapotban vannak az idősebb emberek ott, ahol most éltek?

- Nem csak az egészségügyben, mindenütt szépen bánnak velük. Nem írják le őket, hogy jajj, ez egy öreg ember, már csak zavar…

Az egész idős társadalmat jobban tisztelik, és azt látom, hogy ők aktívabbak is, mint otthon. Jobb egészségügyi állapotban vannak.

De ha itt egy család kimozdul otthonról, akkor viszik a három hónapos újszülöttet és a 90 éves tolószékes nagymamát is piknikezni a tengerpartra. És az itt élők természetesen panaszkodnak az egészségügyre, nem nézik, hogy itt van wc-papír a rendelő mosdójában, kulturált környezetben vannak, szépen bánnak velük, nem szúrják le őket az állami ellátásban, nem oktatják ki őket mindenért. Nekik ez az alap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak” - az Utcából Lakásba Egyesület az önazonossági törvényről
Kistelepülések sora szűrné ezentúl a beköltözőket, például büntetlen előélethez, érettségihez, szakképesítéshez kötnék, hogy valaki ingatlant vehessen náluk. Kovács Vera szerint mindez elsősorban a szegénységben élőket, azokon belül is a romákat sújthatja.


Van ahol érettségihez vagy szakképesítéshez kötnék a betelepülést, máshol a büntetett előéletűeknek tiltanák meg, hogy ingatlant vegyenek, vagy épp néhány tízezer forintot kérnének el, de olyan település is van, ahol minden egyes kívülről érkező ingatlanvásárlót előzetesen meghallgatna a képviselőtestület.

Mindezeket a helyi önazonosság védelméről szóló új törvényre hivatkozva vezetnék be az önkormányzatok, ami a hivatalos indoklás szerint elsősorban azt akadályozná meg, hogy újabb beköltözők tegyék élhetetlenné a már amúgy is túl sűrűn lakott budapesti agglomerációt vagy a Balaton környékét. A szigorításokat eddig azonban olyan települések tervezik bevezetni, mint Taktaharkány, Újlengyel vagy Vámosszabadi. Az Utcáról Lakásba Egyesület alapító-társelnökével, Kovács Verával arról beszélgettünk, milyen hatással lehet mindez a szegénységben élőkre.

– Feltételezhetjük, hogy a jogalkotó nem gondolt minden következményre.

– Feltételezem, hogy nem. De szerintem ez inkább egy gesztus a szélsőjobbnak, lehetőséget adva arra, hogy a települések kirekesszék az általuk nem kívánatosnak tartott beköltözőket, különösen a szegénységben élőket, ezen belül is a roma embereket. Az a gond, hogy azok a települések védekeznek leginkább ezek ellen a családok ellen, amelyeknek már csak ezek a települések lehetnének éppen megfizethetőek. Így csapdahelyzet jön létre: senki nem akar a legelmaradottabb településekre költözni, hiszen azok hátrányos helyzetűek. Oda azok mehetnének, akiknek nincs más lehetőségük.

Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak.

Előfordult, hogy roma családok, teljesen függetlenül anyagi helyzetüktől, nem tudtak házat venni egy településen pusztán etnikai hovatartozásuk miatt.

– Felmerül a másik kérdés, hogyan kerülje el egy eleve szegény település a további gettósodást, ami szociálpolitikai szempontból sem kívánatos.

– Igen, de ezt nem kirekesztéssel, hanem felzárkóztatással kell kezelni. Többféle megoldás lehetséges. A már szegregálódott településeken fontos a munkahelyteremtés, a közműfejlesztés, a célok világos meghatározása. Egyes esetekben, például a Miskolc környéki szegregátumoknál az segíthet, ha ezeket a területeket bekapcsolják a város életébe.

Más esetekben viszont kívánatos lehet a szegregátumok megszüntetése, a lakók integrált környezetbe költöztetése, ahol munka, iskola és infrastruktúra is elérhető.

De minden település más: a földrajzi elhelyezkedés, a lakosságszám, a helyi adottságok meghatározzák, hogy hol melyik beavatkozás a leghatékonyabb. A jó programok azok, amelyekben helyi megvalósítók vesznek részt, és a valódi helyi igényekre reagálnak. Valahol a munkahelyteremtés a kulcs, máshol a szegregált lakóterület teljes felszámolása.

– Egy generációk óta mélyszegénységben élő családnál nem elég a költöztetés vagy a munkahelyteremtés. Szükség van szociális beillesztésre, mentorációra is, hogy valódi esélyt kapjanak.

– Valóban, a helyi igényeket ismerő szervezeteknek kellene ezeket megvalósítani szociális munkával. Ez a munka nagyon összetett. Nem gyámkodni kell felettük, hanem a lehetőségeket kell biztosítani számukra, amelyektől akár generációk óta el vannak zárva, és a részvétel módját is segíteni kell. Például

ha egy gyerek úgy nő fel, hogy a szülei sosem dolgoztak bejelentett állásban, csak napszámban, az teljesen kilátástalan helyzetet teremt. Ilyenkor egyszerre kell foglalkozni a szülőkkel és a gyerekekkel: meg kell tanítani, mit jelent rendszeresen munkába járni, havi fizetést kapni, és a tanulás értékét is meg kell mutatni.

Ez nehéz, mert az eredmények sokszor csak a gyerekeknél vagy unokáknál jelentkeznek.

– Megvan-e ehhez az állami vagy önkormányzati intézményrendszer, illetve a megfelelő civil szervezeti háttér?

– A tudás megvan, de az emberi erőforrás nincs. Állami szinten a legnagyobb ilyen program jelenleg a „Felzárkózó kistelepülések”, melynek a fő pályázója a Máltai Szeretetszolgálat. Ez kívülről nem tűnik átütő sikernek, de a kormány és a Máltaiak nem adnak nyilvánosan adatokat. Ugyanakkor számos civil szervezet, például az Igazgyöngy Alapítvány, vagy a Van Helyed Alapítvány, képes több generációval párhuzamosan dolgozni. Bátonyterenye térségében, Bonyhád környékén és másutt is vannak jó gyakorlatok, amelyeket országos szintre lehetne emelni.

– De ez az intézményesítés még nem történt meg.

– Így van. Ezek jellemzően helyi civil kezdeményezések, legfeljebb néhány településen dolgoznak. A Máltai Szeretetszolgálat „jelenlét” típusú programjai a legkiterjedtebbek, de egységes, országos rendszer nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET: