Időzített bomba az antibiotikum-rezisztencia – évtizedek óta áll a kutatás, nem üzlet senkinek
Ha nem lesz politikai gyökerű változás, a fogyasztás 2030-ra várhatóan 200%-kal nő, 128 milliárdos napi adagra.
A összes növekedés, Klein szerint, könnyen érthető: "Az országok most már megengedhetik maguknak az antibiotikumok kórházi rendszerükbe illesztését. Az 1960-as és 1980-as években kifejlesztett gyógyszerek közül soknak mára lejárt a szabadalma, ami azt jelenti, hogy a gyógyszerek általános, olcsóbb változatai is felhasználhatók - mondja a szakember hozzátéve, hogy mindez azt jelenti, hogy olcsóbb a betegek számára a vásárlás, így könnyebben hozzájutnak ahhoz, amit éppen korlátozni kellene.
A kutatókat aggasztja az új gyógyszerekkel kapcsolatos sikeres kutatások hiánya is:
"Még mindig nagyjából ugyanazokat az antibiotikumokat használjuk, mint a 60-as és 70-es években"
- mondja Gibson. "Nem történt beruházás az új antibiotikumok kifejlesztésére. 1980 óta nem fedeztek fel új, jóváhagyott antibiotikumosztályt, és 1962 óta nem fedeztek fel semmit az úgynevezett „gram-negatív” baktériumok ellen - amelyek számos betegséget okoznak. Mindez azért, mert ez éppen nem elég jövedelmező a gyógyszergyártók számára" - mondja Gibson, aki nyilatkozatában felszólította a kormányt az új antibiotikumok fejlesztésének ösztönzésére.
„Nem lesz szükség új rák- vagy szívgyógyszer kifejlesztésére, ha valaki meghal a kórházban szerzett fertőzés miatt. Alapvető fontosságú, hogy új antibiotikumokat fejlesszenek ki" - mondja Laura Piddock, a Globális Antibiotikum Kutatási és Fejlesztési Társaság egyik vezetője lapnak.
A cikkben bemutatott Emily Collins 21 éves korában baktérium-rezisztens, évek óta húgyúti fertőzésekben szenved, melyeket antibiotikumokkal kezeltek.