Időzített bomba az antibiotikum-rezisztencia – évtizedek óta áll a kutatás, nem üzlet senkinek
„Amikor az egyik már nem működött, adtak egy másikat” - mondta az Antibiotics Research UK-nek . - Nem volt probléma ... úgy tűnt, hogy a kezeléseknek végtelen lehetősége létezik, ám sajnos nem így lett" - mondja a nő, aki elvesztette munkáját, nincs esélye ápolói karrierjét folytatni, és gyógymód nélkül maradt.
"Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia egy időzített bomba, ami hamarosan hatalmas problémává válik, hacsak nem születik megoldás" - mondja a beteg nő.
A baktériumokkal szembeni rezisztencia kialakulása egyelőre nem gyakori, ám a kutatók úgy vélik, hogy ettől függetlenül szükséges lenne lépéseket tenni a helyzet megoldására.
A Nobel-díjas Alexander Fleming, aki 1928-ban fedezte fel a penicillint, 1947-re jósolta az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulását.
"Sok esetben olcsóbb antibiotikumot adni, mint diagnosztikai tesztet végezni, és kitalálni, mi valójában baj valakivel" - mondja a cikkben dr. Klein.
Még nem fejlesztettük ki az antibiotikumok alternatíváit, és az igazi aggodalomra ad okot az, hogy ha már nem hatnak, akkor visszatérünk egy olyan korba, ahol lehetséges, hogy meghalhatunk egy egyszerű fertőzéstől - állítják a szakemberek, akik a vállalatokat sürgetik, hogy reagáljanak a problémára. A gond az, hogy az antibiotikumok nem annyira jövedelmező gyógyszerek, mint például a Viagra - mondják a szakértők, mert csak rövid időn át szedjük azokat.
Egy brit jelentés szerint 2050-ig évente 10 millió ember halhat meg antibiotikum-rezisztencia miatti fertőzésekben.
"Ezt globális egészségügyi válságnak kell tekintenünk, és ennek megfelelően reagálnunk kell" - mondja Gibson.