Elítélt pedofil a Harcosok Klubjában: a pétervásárai otthon tinijeit vitte autózni

Donald Trump pénteken, az Air Force One fedélzetén kapott kérdést arról, hogy Orbán Viktor mentességet kérne az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciók alól, vette észre a Telex. Azt felelte:

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy Magyarországnak nincs tengere, így a közvetlen tengeri szállítás nem opció. Az ország szárazföldi útvonalakon, csővezetékeken jut energiához, és ha ehhez a helyzethez nem alkalmazkodunk, nem lesz energiánk.

A miniszterelnök szerint ezt az amerikaiaknak is meg kell érteniük, ha azt szeretnénk, hogy az orosz energiabehozatalra vonatkozó amerikai szankciók alól valamilyen felmentést kapjunk. Szeptemberben Orbán és Trump telefonon egyeztetett az orosz energiafüggőségről, akkor úgy tűnt, a magyar kormányfő meggyőzte az amerikai elnököt, hogy az USA ne büntesse Magyarországot azért, mert nem válik le az orosz energiaimportról.

Az Egyesült Államok múlt héten szankciókat jelentett be a Lukoil és a Rosznyeft ellen, mert Oroszország nem tesz eleget a békéért. Nem sokkal később Matt Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Fox Newsnak arról beszélt, hogy az olyan országoknak, mint Magyarország, Törökország és Szlovákia, mielőbb tervet kell készíteniük és végre kell hajtaniuk az orosz energiahordozóktól való függetlenedést.

Orbán Viktor nemrég a La Repubblicának azt mondta, hogy orosz energia nélkül a magyar energiaárak „az egekbe szöknek”, és „megpróbálunk kiutat találni, különösen Magyarország számára”. Orbán Balázs később jelezte, hogy a miniszterelnök Washingtonban a szankciók kérdését is megvitatja az amerikai elnökkel. Hozzátette, különösen az érdekli, hogyan tudnának „a magyar gazdaság számára egy működőképes rendszert kialakítani, mivel Magyarország nagymértékben függ az orosz olajtól és gáztól. Nélkülük az árak az egekbe szöknének, és súlyos ellátási hiány alakulhatna ki”.

Toroczkai László a közösségi médiában reagált Magyar Péter kezdeményezésére, vette észre a 24.hu. Azt írta: csak akkor csatlakozik a pártelnökök etikai nyilatkozatához, ha a Meta szerepe is bekerül a szövegbe.

„Magyar Péter ma felszólította az összes párt vezetőjét, hogy írják alá a választás tisztaságát, egymás emberi méltóságát és a tisztességes versenyt lehetővé tevő nyilatkozatot. Azonnal aláírom, ha belekerül az is, hogy

– írta Toroczkai László az X-en.

A Mi Hazánk elnöke szerint enélkül nincs tisztességes verseny, és a választások tisztaságáról sem lehet beszélni.

Állítása szerint a Meta több ponton korlátozza a jelenlétét a közösségi felületeken.

„A Meta ugyanis továbbra sem engedi, hogy oldalt hozzak létre, és a napokban éppen Konok Péter publicista és Horváth Tamás újságíró bejegyzését is törölte, mert leírták a nevemet. Ha bárki beírja a Facebook vagy Instagram keresőjébe ékezetek nélkül a nevemet, akkor a Meta tömeggyilkosokkal, sorozatgyilkosokkal együtt említve, veszélyes személynek nevez” – magyarázta.

Bejegyzését a következőkkel zárta:

„A Meta önkényesen alkalmaz politikai cenzúrát, diszkriminációt, és rágalmaz. A Facebook ma a legnagyobb véleményformáló kommmunikációs eszköz, a legerősebb média Magyarországon, amely nélkül egy pártelnök még egy országjárást se tud normálisan lebonyolítani. Ha ezt nem támogatja Magyar Péter, vagy újra cinikus módon azt hazudja, hogy nem is létezik ez a Meta-cenzúra ellenem, akkor ennek az etikai kódexnek semmi értelme, akkor ez csak egy újabb trükk”.

Ukrajna hírszerzése arról számolt be, hogy a Kapusztyin Jar lőtéren, az oroszországi Asztrahán megyében megsemmisítettek egy kilövőrendszert, amely három, indításra kész Oresnyik ballisztikus rakétához tartozott. Az akcióban a katonai hírszerzés (HUR), az SZBU és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZRU) vett részt, számolt be róla a Kyiv Post.

Az SZBU vezetője, Vaszil Maljuk szerint az akció „az ő területükön, Kapusztyin Jarnál” zajlott. Úgy fogalmazott: „Nagyon sikeres hadművelet volt. A megsemmisítés száz százalékos.” Azt is hozzátette: „ez olyasmi, amit eddig soha nem hoztunk nyilvánosságra… Ez még azelőtt történt, hogy az ‘Oresnyik’ nevet széles körben használták volna.”

Az ukrán hírszerzés becslése alapján Oroszország eddig egy Oresnyiket indított, egyet megsemmisítettek, és legalább egy még a készletben maradt. A külföldi hírszerzés vezetője, Oleh Ivascsenko így fogalmazott:

Volodimir Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy Oroszország az Oresnyiket Fehéroroszországba is áttelepítheti. Szavai szerint „a becsült hatótávolságuk 5 500 kilométer. És van egy 700 kilométeres holtzóna. Ez azt jelenti, hogy az európaiaknak, különösen Kelet-Európában, figyelniük kell erre. És mindenkinek másnak is. Figyelnünk kell ezekre a kockázatokra.”

Az orosz állami média bizonyíték nélkül azt állítja, hogy az Oresnyik egy órán belül bármely európai célpontot eléri, és akár hat, önállóan manőverező, atomtöltettel felszerelt robbanófejjel képes pusztítani. A rakéta első, eddig megerősített bevetése tavaly november 21-én történt, a Dnyipro elleni támadáskor. Nyugati elemzők az Oresnyiket a szovjet RS–26 Rubezs közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta módosított változatának tartják, több mint 4 000 kilométeres hatótávval és hat, nukleáris vagy hagyományos, több, egymástól függetlenül célra irányítható hiperszonikus visszatérő egységgel.

Ma korábban Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára a „Oroszország és a FÁK népei” fórumon arra kérte a kétkedőket, hogy „higgyenek” Moszkva új, fejlesztés alatt álló fegyvereiben: a nukleáris meghajtású Burevesztnyik cirkálórakétában és a Poseidon nukleáris torpedóban. Emlékeztetett, hogy Vlagyimir Putyin 2018-as beszédében jelentette be először ezeket. „Lehet, hogy akkor nem hittek benne, de most már kénytelenek lesznek.”

Putyin október 26-án azt közölte, hogy befejezték a Burevesztnyik interkontinentális cirkálórakéta „végső tesztjeit”, amit „a világon egyedülállónak” nevezett. Valerij Geraszimov vezérkari főnök elmondta, hogy a nukleáris meghajtású rakéta a tesztrepülés során 14 000 kilométert repült, és körülbelül 15 órát töltött a levegőben. Szerinte a műszaki jellemzők „lehetővé teszik, hogy bármilyen távolságban, nagy védettségű célpontokat is garantált pontossággal elérjen.” Putyin utasította a hadrendbe állításhoz szükséges infrastruktúra előkészítését.

A CNN értesülései szerint az amerikai védelmi minisztérium jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok hosszú hatótávolságú Tomahawk rakétarendszereket adjon Ukrajnának, magas rangú amerikai és európai katonai vezetőkre hivatkozva. Ha Donald Trump rábólint a lépésre, elindulhat a több mint ezer kilométeres hatótávú fegyverek szállítása.

Az ukrán hadsereg vezetése és Volodimir Zelenszkij a háború kezdete óta kérte a Tomahawkokat. Trump sokáig halogatta a döntést, és október elején feltételül szabta, hogy előbb tudni szeretné, mire használnák a rakétákat.

A BGM–109 Tomahawk robotrepülőgépek hatótávolsága 2500 kilométer, ezért az ukrán erők akár Moszkvát is elérhetnék velük.

Október közepén Zelenszkij a Fehér Házban ismételte meg a kérését Trumpnak. A találkozó előtt Putyin és Trump telefonon egyeztetett, és Putyin állítólag kompromisszumképesnek tűnt, ennek ellenére Trump végül nem bólintott rá a szállításra. Akkor azt mondta: „nem szeretnénk odaadni olyan dolgokat, amelyekre nekünk is szükségünk van.”

A CNN szerint a döntés nem végleges: az elmúlt hetekben megkezdődött a rakéták lehetséges szállításának előkészítése. Forrásaik szerint a rendszer alkalmazása előtt az ukrán katonákat alapos kiképzésben kellene részesíteni.

(via Telex)