HÍREK
A Rovatból

Lázár János: A Strabag átbaszott bennünket – A miniszter szerint „mohó volt” az építőipari cég

Borsodban, a Szikszó–Miskolc szakaszon mérgesedett a vita a megsüllyedt pályán. Lázár szigorú fellépést ígér, a cég az altalaj lassú tömörödésére hivatkozik.


Lázár János keményen nekiment a Strabagnak az M30-as csúszása miatt. „A Strabag átbaszott bennünket” – fogalmazott csütörtöki Facebook‑videójában és a békéscsabai Lázárinfón, szúrta ki a Telex.

Hozzátette: „És a nagyobb baj az, hogy ezzel a Borsod megyeiket bünteti, mert Szikszó és Miskolc között ugyan megsüllyedt az M30-as a Strabag hibájából, de azt vállalta, hogy tíz hónap alatt, október 31-ig helyreállítja.”

„Hittünk a Strabagnak, ez súlyos hiba volt” – fogalmazott. Lázár szerint a cég „mohó volt”, kihagyta a megfelelő műszaki megoldást, és bocsánatot kért az érintettektől.

„Én azt nem szeretem, hogy a magyarok munkájából a hasznot a külföldiek viszik el. Ha van magyar útépítő cég, akkor mit keres ebben az országban a Strabag? Semmi keresnivalója nincs” – tette hozzá a miniszter.

Lázár megfogalmazása szerint: „A pénzt az országból elvitték, most nem hajlandóak visszahozni. Átcsesztek bennünket, átbasztak bennünket. De, de, ez így van, átbasztak bennünket. […]”

„Hogy megéri-e a Strabagnak Orbán Viktort, a kormányt és engem átcseszni, az majd ki fog derülni a következő hetekben és hónapokban.”

A minisztérium perrel fenyegette a Strabagot a javítási határidő miatt. A cég szerint az október 31-i dátum egyeztetés nélkül született, és az altalaj tömörödése lassabb a vártnál, ezért a pályaszerkezeti rétegek építése még nem kezdhető meg; erről belső levélben tájékoztatták a dolgozókat.

Lázár a Lázárinfón azt mondta, egy műszaki egyetemi vizsgálat szerint a Strabag nem tartotta be a műszaki előírásokat, hogy 5 milliárd forintot spóroljon. A kérdezőnek – akiről állította, hogy a Strabagnál dolgozik – azt mondta, akkor is lesz munkája, ha a cég már nem lesz az országban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Jogerős: a Honvédelmi Minisztériumnak ki kell adnia, hány darab páncélozott szállító harcjárművet adott Szerbiának
A per során a minisztérium azzal érvelt, hogy nem ők bonyolították le az ügyletet, ezért nem is rendelkeznek az információkkal. A bíróság ezt nem fogadta el.
F. O. Fotó: MTI/HM - szmo.hu
2025. október 31.



A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete alapján a Honvédelmi Minisztériumnak ki kell adnia azokat az adatokat, amelyek a Szerbiának átadott páncélozott szállító harcjárművek számára és az ügylet részleteire vonatkoznak, írta a Transparency International Magyarország a Facebookon. 

A járművek ügye az elmúlt másfél évben többször is megjelent a nyilvánosság előtt, különböző számok és verziók formájában.

Egyes beszámolók 26, más források 50, míg más hírek 66 darab PSZH – vagyis páncélozott szállító harcjármű – Szerbiának való átadásáról szóltak. Azt sem lehetett tudni, hogy az eszközöket ajándékba kapta-e az ország, vagy pénzbeli ellenszolgáltatás fejében jutott hozzájuk.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerette volna tisztázni az ügy részleteit. Kérdéseket tett fel a Honvédelmi Minisztériumnak azzal kapcsolatban, hogy hány jármű került átadásra, milyen formában történt az átadás, és ki engedélyezte az ügyletet. A tárca azonban nem adta ki az adatokat, ezért a képviselő pert indított.

A Fővárosi Törvényszék első fokon, majd a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is Hadházy Ákos keresetének adott helyt. A jogerős ítélet kimondta, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak rendelkeznie kell a kért adatokkal, és köteles azokat kiadni.

A per során

a minisztérium azzal érvelt, hogy nem ők bonyolították le az ügyletet, ezért nem is rendelkeznek az információkkal.

A bíróság ezt az érvelést nem fogadta el, és hangsúlyozta: a vonatkozó jogszabályok alapján a feleslegessé vált haditechnikai eszközök értékesítéséről a honvédelmi miniszter dönt, így az adatoknak a tárca rendelkezésére kell állniuk.

Az ítélet kitért arra is, hogy „a honvédelmi minisztertől mint a kormány honvédelemért felelős tagjától elvárható, hogy tudomása legyen azon harcjárművek sorsáról, amelyeket a Magyar Honvédség már nem használ”.

A bírósági eljárásban Hadházy Ákos jogi képviseletét a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda látta el, a munkát a Transparency International Magyarország segítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Így alakul az üzletek nyitva tartása szombaton és vasárnap
A jogszabályok szerint az ünnepnapon is nyitva lehetnek bizonyos boltok. Ide tartoznak például a benzinkutak üzletei, az ügyeletes gyógyszertárak, az éjjel-nappali boltok, valamint az újságárusok és édességboltok.


November 1-je, mindenszentek napja munkaszüneti nap Magyarországon, ezért a legtöbb üzlet, bevásárlóközpont és kiskereskedelmi egység zárva tart. Aki mégis vásárolni szeretne, több lehetőség közül választhat, főleg a nap 24 órájában működő szolgáltatások esetében.

A jogszabályok szerint az ünnepnapon is nyitva lehetnek bizonyos boltok, például a benzinkutak üzletei, az ügyeletes gyógyszertárak, az éjjel-nappali boltok, valamint az újságárusok és édességboltok. Emellett nyitva tarthatnak a vendéglátó- és szórakozóhelyek, az önálló virágboltok és a temetői virágárusok is.

A vendéglátóhelyek nyitva tartása üzletenként eltérhet, ezért érdemes előzetesen tájékozódni.

A legtöbb temető meghosszabbított nyitva tartással várja a látogatókat

A Budapesti Közművek BTI Temetkezési Divíziója idén is meghosszabbított nyitva tartással segíti a méltó megemlékezést. A fővárosi fenntartású köztemetők csütörtöktől vasárnapig reggel 7 órától este 8 óráig lesznek látogathatók.

Ebben az időszakban az alábbi temetők tartanak nyitva a meghosszabbított rend szerint: Új köztemető, óbudai, budafoki, csepeli, kispesti, megyeri, pestszentlőrinci, cinkotai, pesterzsébeti, rákospalotai, farkasréti temető, valamint a csömöri sírkert. A részletes információk a bti.budapestikozmuvek.hu oldalon érhetők el.

A Budapesti Közlekedési Központ a temetők könnyebb megközelítése érdekében sűrűbb indulásokkal és rendkívüli járatokkal segíti a közlekedést.

A temetőket érintő fővárosi vonalakon nagyobb kapacitású járművek közlekednek.

A MÁV-Volán-csoport is megnövekedett forgalomra számít. A vasúti és autóbusz-közlekedésben is több járatot indítanak, több városban közvetlen temetői járatok is közlekednek. A vonatok szombati, az autóbuszok és a HÉV-járatok ünnepnapi menetrend szerint közlekednek november 1-jén és 2-án is.

Az Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Polgárőr Szövetség fokozott jelenléttel biztosítja, hogy a megemlékezés nyugodt és méltóságteljes lehessen.

A rendőrség felhívja a figyelmet arra is, hogy különösen fontos vigyázni az értékekre ebben az időszakban. Kiemelik, hogy a temetőknél felügyelet nélkül hagyott táskák, lezáratlan kerékpárok, valamint a gépkocsikban jól látható helyen hagyott tárgyak könnyen célponttá válhatnak. A nyitva hagyott, nem megfelelően biztosított otthonok is veszélynek lehetnek kitéve.

(via atv.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Tombol a szőlőhalál! Súlyos szigorítást vezetett be a kormány
A betegség már a Tokaji borvidéket is elérte. A fertőzött tőkék nem menthetők meg, csak a megelőzés és a közös fellépés segíthet.


A kormány csütörtökön új rendeletet tett közzé a Magyar Közlönyben, amely szigorítja az aranyszínű sárgaság elleni védekezést. Az intézkedések célja, hogy lassítsák a szőlőültetvényeket pusztító betegség terjedését.

Az új szabályok értelmében, ha egy szőlőültetvényt egy teljes vegetációs időszakon keresztül nem művelnek rendeltetésszerűen, a hegybíró figyelmezteti az ültetvény használóját. Ezután hét napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy megkezdte a művelést, vagy másvalakivel elvégezteti azt. Ha ez nem történik meg, akkor

a tulajdonost 60 napon belül kötelezhetik az ültetvény kivágására.

A vegetációs időszak márciustól októberig tart, és évente körülbelül 220-260 napot ölel fel. Ha a figyelmeztetés ellenére nem történik érdemi intézkedés, vagy a bejelentés ellenére a művelés mégsem indul el 14 napon belül, a hegybíró mulasztási bírságot szabhat ki, és elrendelheti az ültetvény kivágását.

Amennyiben a tulajdonos a hatósági határozat után sem teljesíti a kivágási kötelezettséget, a hegybíró közérdekű kivágást rendelhet el. Ez nemcsak a szőlőtőkék, hanem a támberendezések eltávolítását is jelenti. A kivágás költségei a tulajdonost terhelik, és azokat adók módjára hajtják be. A rendelet rögzíti, hogy a közérdekű kivágást „célirányosan, költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással járó eljárással kell elvégezni”. Emellett az érintett tulajdonos nem jogosult sem kártalanításra, sem kártérítésre.

A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó ellen nem létezik ismert gyógymód. A fertőzést az amerikai szőlőkabóca terjeszti, ezért a védekezés is csak ennek az élősködőnek a visszaszorításán keresztül lehetséges. A fertőzött növényeket már nem lehet megmenteni, ezért kiemelten fontos a megelőzés.

A szeptemberi kormányrendelet indoklása szerint: „Bár a károsító terjedését az elmúlt 12 évben sikerült lassítani, az idei évben azonban tovább súlyosbodott a helyzet. A betegség ellen kizárólag a növényvédő szeres védekezés nem elegendő. Mára egyértelművé vált, hogy mindez kizárólag minden érintett szereplő közös fellépésével tehető meg.”

Az intenzív felderítésnek és a felelős gazdálkodói magatartásnak köszönhetően

egyre több borvidéken azonosították a betegséget okozó fitoplazmát. A szőlő aranyszínű sárgasága már megjelent a Mátrai és a Tokaji borvidéken is.

Az új rendelet lehetőséget ad arra is, hogy a hegyközségek mentesüljenek a közbeszerzési szabályok alól, ha olyan beszerzést végeznek, amely a növényegészségügyi veszélyhelyzet megelőzését vagy elhárítását, illetve közérdekű védekezést szolgál, és nem éri el az uniós közbeszerzési értékhatárt.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A NER bűnözői ma bekebelezték a Blikket
A Tisza elnöke szerint „Orbánék közpénz százmilliárdokat költenek propagandára és a független sajtó bedarálására”. Magyar szolidáris a független sajtó munkatársaival.


„A NER bűnözői ma az utolsó nagy példányszámú, független, nyomtatott újságok közül újabbakat, a Blikket és a Kiskegyedet kebelezték be” – írta Magyar Péter a Facebook-oldalán, miután megvásárolta a Blikk kiadóját az index.hu tulajdonosa, az Indamedia.

A Tisza elnöke szerint

„Orbánék közpénz százmilliárdokat költenek propagandára és a független sajtó bedarálására”.

Így változtatták aljas, hazug propagandafegyverré a közmédiát, a TV2-t, az Indexet, a megyei lapokat és még több tucat nagy múltú médiumot. És ezt teszik most a Blikkel és a Kiskegyeddel is – írta Magyar.

Elmondta azt is, hogy szolidárisak a független sajtó munkatársaival, és egyben

kérte, hogy „a még kitartó szerkesztőségek nyújtsanak segítő kezet a most bekebelezett lapok újságíróinak”.

Az Indamedia a magyar médiapiac egyik legnagyobb szereplője, amely fele részben Vaszily Miklós, a Mészáros Lőrinchez sorolt, kormányközeli TV2 elnök-vezérigazgatójának tulajdona, másik felét Ziegler Gábor birtokolja. Mint ismert, a csoport zászlóshajója, az Index a kormányzati propaganda fontos szócsövévé vált azóta, hogy 2020-ban a teljes szerkesztőség felállt, emlékeztet rá a 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk