News here
hirdetés

A Rovatból
hirdetés

Hatszor vitte a mentő kórházba a 43 éves rákos nőt, de mindig hazaküldték, mert nem volt hely a covidos betegek miatt

A kétgyermekes édesanya januárban az otthonában halt meg. Férje azt mondja, nem biztos, hogy felesége életben maradt volna, de úgy érzi, az asszony nem kapott méltó és alapos egészségügyi ellátást.

Link másolása

hirdetés

Hatszor vitte a mentő kórházba az utolsó hónapokban, de mindig hazaküldték a 43 éves rákos veresegyházi nőt a családjához. Az indoklás mindig az volt, hogy nincs hely kórházban a covidos betegek miatt. Erről a nő férje beszélt az RTL Híradónak. A nő januárban az otthonában halt meg.

Szőke Anitánál először 2016-ban diagnosztizáltak mellrákot. A betegség 2020-ban kiújult a kétgyermekes anyánál. Férje tavaly február végén ájultan talált rá otthon, kórházba vitték. De nem sokáig maradhatott bent, mert hamarosan elkezdődtek a kórházi kiürítések a koronavírus-járvány miatt.

"Szóltak, hogy kiürítik az intenzív osztályt, és haza tudnánk-e hozni"

- mondta az RTL Híradónak Ruff Gábor.

A nő sugárterápiára járt, ismét jobban lett, majd tavaly novemberben megint rosszabbul, nagy fájdalmakkal vitték be az egyik vidéki kórház sürgősségi osztályára.

"Reggel 9 órától este 8 óráig a folyosón feküdt szegény. Azt mondták neki, hogy nem tudjak felvenni őt az osztályra, annyi a covid-beteg"

- mesélte Antia férje.

hirdetés

A nőt ezután hazavitték, aztán pár héttel később ismét vissza a kórházba.

"Újra telefonált a párom, hogy másnap egy mentő haza fogja hozni, mert kiürítik a covid-betegek miatt az osztályt"

- mondja a férj, aki szerint ez hatszor ismétlődött meg az utolsó hónapokban.

"Ezt nézték végig a gyerekeim nap mint nap hétről hétre, hogy anyát elviszik a mentők"

- fogalmazott.

Szőke Anita végül január 3-án az otthonában halt meg. Ruff Gábor szerint nem biztos, hogy felesége életben maradt volna, de úgy érzi, az asszony nem kapott méltó és alapos egészségügyi ellátást.

"Legmélyebb részvétem a covidan elhunyt betegek hozzátartozóinak, de vannak krónikus betegek akikkel nem foglalkoztak. Igenis tudják meg az emberek, hogy vannak ilyen esetek is, ahol nem kapták meg azokat a feltételeket a krónikus betegek, ami járt volna nekik"

- mondja Anita férje.

A főként végstádiumú rákbetegek ápolásával foglakozó Hospice-Palliatív Egyesület alelnöke azt mondta az RTL Híradónak, hogy a daganatos betegek családtagjaira még nagyobb teher hárult a koronavírus-járvány alatt.

"Nagyon sok kolléga, aki kórházakban dolgozik más osztályokon és részmunkaidőben dolgozik a hospice ellátásban, az ő jelentős részüket átvezényelték, illetve volt olyan intézmény, ami megtiltotta azt, hogy részmunkaidőben máshol dolgozzanak a kollégák"

- mondta Schaffer Judit.

A Ruff családban időközben az apánál is krónikus betegség alakult ki, és most egyedül neveli két gyerekét, az ötéves Dorinát és a hétéves Márkot, dolgozni pedig egyelőre nem tud.

Ha tudsz és szeretnél segíteni a családnak, akkor azt erre a számlaszámra utalva teheted meg: Ruff Dániel: 11773425-03916849

VIDEÓ: Az RTL Híradó riportja



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Novák Katalin nem írta alá az ukrajnai annexiót elítélő nyilatkozatot – minden más közép-európai államfő viszont igen
„Megerősítjük, hogy támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Nem ismerjük el és soha nem fogjuk elismerni Oroszország azon törekvését, hogy annektálja Ukrajna bármilyen részét” – áll a nyilatkozatban.

Link másolása

hirdetés

Az közép-kelet-európai elnökök elítélik Oroszország ukrajnai annexióját, soha nem fogják azt elismerni, és követelik az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növelését a közös nyilatkozatban. Az aláíró vezetők közül azonban feltűnően hiányzik Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökének neve - szúrta ki a hvg.hu.

A nyilatkozatot hivatalos oldalán tette közzé Zuzana Caputová, szlovák államfő.

Novák Katalin neve nem szerepel az aláírók között, és a magyar köztársasági elnök hivatalos oldalán sincs nyoma a nyilatkozatnak.

A közös elnöki nyilatkozat szövege így szól:

„Mi, Közép- és Kelet-Európa országainak elnökei, amelyeknek vezetői ellátogattak a háború sújtotta Kijevbe, és saját szemükkel győződtek meg az orosz agresszióról, nem hallgathatunk, amikor Oroszország nyíltan megsérti a nemzetközi jogot, ezért a következő nyilatkozatot tesszük:

Megerősítjük, hogy támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Nem ismerjük el és soha nem fogjuk elismerni Oroszország azon törekvését, hogy annektálja Ukrajna bármilyen részét.

Szilárdan kiállunk a 2008-as NATO-csúcs döntése mellett, mely Ukrajna eljövendő NATO-tagságáról szól. Támogatjuk Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésben, követeljük, hogy Oroszország azonnal húzódjon vissza az összes megszállt területről és felszólítjuk az összes Szövetségest, hogy jelentősen növelje az Ukrajnának szánt katonai segítséget. Mindenkit, aki agresszív bűnöket követ el, felelősségre kell vonni.”

hirdetés

A hvg.hu megkérdezte a Köztársasági elnöki Hivatalt, hogy Novák Katalin miért nem írta alá a nyilatkozatot, illetve hogy mi az álláspontja az orosz annexióval kapcsolatban, azonban eddig nem kaptak választ.

Íme a nyilatkozatot támogató vezetők listája:

• Zuzana Čaputová, Szlovákia köztársasági elnöke,

• Miloš Zeman, Csehország köztársasági elnöke,

• Alar Karis, Észtország elnöke,

• Egils Levits, Lettország elnöke,

• Gitanas Nauseda, Litvánia elnöke,

• Stevo Pendarovski, Észak-Macedónia elnöke,

• Milo Đukanović, Montenegró elnöke,

• Andrzej Duda, Lengyelország elnöke,

• Klaus Iohannis, Románia elnöke.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Putyin akár Hirosima-léptékű csapást is mérhet Ukrajnára az elemzők szerint
A taktikai fegyverek jelentős pusztítást okozhatnak – mint azt Hirosimában is láthattuk.
Fotó: DeSa81/Pixabay - szmo.hu
2022. október 02.


Link másolása

hirdetés

Vlagyimir Putyin ismét azzal fenyegetőzött, hogy nukleáris fegyverekhez, azon belül nagy valószínűséggel taktikai nukleáris fegyverekhez fordulhat Ukrajnában - írja a CNN.

„Hazánk területi integritásának veszélye esetén, valamint Oroszország és népünk védelme érdekében minden rendelkezésünkre álló fegyverrendszert felhasználunk. Ez nem blöff” - figyelmeztetett az orosz elnök múlt heti beszédében.

Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint az orosz fegyverrendszerek 4477 telepített és tartalék nukleáris robbanófejet tartalmaznak, amelyek közül körülbelül 1900 „nem stratégiai” robbanófej, más néven taktikai nukleáris fegyver. Oroszország legerősebb stratégiai nukleáris robbanófejei 500-800 kilotonnás robbanóanyag-tartalmukkal egész városok elpusztítására is alkalmasak lehetnek.

Ám a taktikai fegyverek is elegendőek ahhoz, hogy jelentős pusztítást okozzanak – amint azt a világ 1945-ben is megtapasztalhatta, amikor az Egyesült Államok atombombát dobott le Hirosimára és Nagaszakira Japánban.

hirdetés

A Nemzetközi Kampány a Nukleáris Fegyverek Felszámolására (ICAN) nevű szervezet szerint Európában az atomfegyverek használata jóval nagyobb veszéllyel fenyeget, mint 1945-ben Japánban, amely kisebb lélekszámú és viszonylag elszigetelt volt.

Európában ma „egyetlen nukleáris detonáció valószínűleg civilek százezreit ölné meg, és sokkal többen megsérülnének; a radioaktív csapadék több országban is nagy területeket szennyezhetne be”

– olvasható az ICAN honlapján.

„A segélyszolgálatok nem tudnának hatékonyan reagálni, és a széles körben elterjedt pánik tömeges migrációt és súlyos gazdasági zavarokat váltana ki. A többszörös detonáció természetesen még ennél is rosszabb lenne” – tették hozzá.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Az MSZP felszólította Ujhelyi Istvánt, hogy adja vissza EP-képviselői mandátumát, és fizesse ki tartozását
A képviselő rendkívüli nyílt levélben jelentette be ma délelőtt kilépését.

Link másolása

hirdetés

Az MSZP felszólította európai parlamenti képviselői mandátumának visszaadására Ujhelyi Istvánt, majd hozzátették, hogy rendezze tartozásait a szocialista párt felé - írja az MTI.

Már korábban beszámoltunk róla, hogy Ujhelyi rendkívüli nyílt levélben jelentette be kilépését a pártból, vasárnap délelőtt.

hirdetés
A vasárnap eljuttatott közleményükben az MSZP azt írta: „csalódva, de barátsággal” gondolnak Ujhelyi Istvánra, és arra kérték, hogy „rendezze a szocialista párt felé az elmúlt években felhalmozott jelentős tartozását”.

Egyben felszólították az európai parlamenti képviselői mandátumának visszaadására, amelyet a Magyar Szocialista Párttól kapott. Sajnálattal vették tudomásul, hogy az MSZP nevének sikertelen megváltoztatása, a visszavont népszavazási kezdeményezése és a feladott pártelnöki ambíciója után Ujhelyi István úgy döntött, kilép a pártból.

Ujhelyi István - aki 2019-ben az MSZP és a Párbeszéd közös listájáról jutott az EP-be - mély kiábrándultsága miatt lépett ki a pártból.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Árván maradt ukrán gyermekeket hurcolnak ki az oroszok Ukrajnából, miközben elvesztették Limant is
Zelenszkij elnök szerint az ukránok „Limant teljesen megtisztították. Köszönet katonáinknak, harcosainknak!”

Link másolása

hirdetés

A Donyeck megyei Liman városát teljesen megtisztították az orosz megszállóktól - jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap délutáni videoüzenetében.

Délután fél egyre "Limant teljesen megtisztították. Köszönet katonáinknak, harcosainknak" - fogalmazott az államfő.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál magyarázatképpen hozzátette, hogy

Limant az orosz csapatok erődített állásként használták a közeli Szlovjanszk elleni támadásokra. Liman ukrán ellenőrzés alá kerülésével a luhanszki régió délnyugati szektorában lévő orosz csapatok ellátását is akadályozhatják, ugyanis a Szvatove településről Kreminnába vezető utat is tűz alatt tarthatják innét

A brit hírszerzés közölte: a stratégiai jelentőségű Liman feletti orosz ellenőrzés elvesztése jelentős politikai kudarc Moszkva számára.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített összeállításában arról számolt be, hogy az orosz erők vasárnap reggel és előző éjjel ágyúzták Zaporizzsja és Mikolajiv megyeszékhelyeket, továbbá az orosz határ menti ukrán területeket, Herszon megyében pedig változatlanul heves harcok zajlanak. Donyeck megyében egy nap alatt három civil vesztette életét és kilencen sérültek meg, Mikolajiv megyében egy faluban az éjjel ketten vesztették életüket, a többi térségből nem jelentette áldozatokat - írták.

hirdetés

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő csatornán az írta, hogy

az oroszok árván maradt ukrán gyermekeket hurcolnak ki az országból. Szavai szerint újabb 76 ukrán árvát vittek el Oroszországba. Rajtuk kívül még további 104, a szakadár luhanszki területen lévő szociális intézményekben felügyelet alatt álló gyermeket készülnek átadni orosz nevelőszülőknek.

Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentésében kiemelte, hogy Oroszország Ukrajnában már több mint 60 ezer katonát veszített el, az elmúlt napban pedig mintegy ötszázat. Szombaton az ukrán erők az oroszok nyolc parancsnoki állását, tíz felszereléskoncentrációs területét, három lőszerraktárát és egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerét találták el a jelentés szerint.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arról számolt be, hogy részletesen tájékoztatta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt Ukrajna tagsági kérelméről, szombaton pedig Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel beszélt telefonon az Ukrajnának nyújtandó további támogatásokról. A kijevi külügyminisztérium sajtószolgálatának közlése szerint az amerikai diplomácia vezetője tájékoztatta ukrán kollégáját az Ukrajnának nyújtott segítséggel kapcsolatos legutóbbi amerikai döntésekről, kiemelve az 1,1 milliárd dolláros katonai segélycsomagot.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW - Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben - amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett - arra mutattak rá, hogy

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek valószínűleg fontosabb, hogy a megszálló rezsim délen, a zaporizzsjai és a herszoni régiókban megmaradjon, mint az oroszok helyzetének erősítése a keleti Luhanszk megyében.

"Ukrán és orosz források következetesen rámutatnak arra, hogy az orosz csapatok tovább erősítették az orosz pozíciókat Herszon és Zaporizzsja megyékben, annak ellenére, hogy a Harkiv-Izjum front a közelmúltban összeomlott, és az orosz erőket bekerítették Limanban. Azt a döntést, hogy nem erősítik meg Kupjanszkban vagy Limanban a sebezhető arcvonalakat, szinte bizonyosan Putyin, nem pedig a katonai parancsnokság hozta meg, és ez azt mutatja, hogy Putyin sokkal többet törődik a herszoni és a zaporizzsjai régiók stratégiailag fontos területeinek megtartásával, mint Luhanszk megyével" - írták az intézet elemzői.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: