Ha nem lesz elég önkéntes, kijelölik, ki legyen iskolaőr – állítja egy rendőrségi alkalmazott, aki nem szeretné elvállalni a munkát

A kormány új otthontámogatási javaslatot dolgozott ki, amelynek célja a közszolgálatban dolgozók segítése. A tervek szerint évente egymillió forintos támogatást kaphatnának azok, akik az állami szférában dolgoznak.

Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai kormányülés szünetében jelentette be a kezdeményezést, írja a Magyar Hang.

A miniszterelnök a videóban elmondta, hogy az évi egymilliós támogatás összevonható az Otthon Start Hitellel is. A részleteken még dolgoznak, de várhatóan ősszel végleges döntés születhet a program bevezetéséről.

Azt is bejelentette, hogy lezárult az Otthon Start Program társadalmi egyeztetése, és a kormányülésen véglegesítették a hitel feltételeit.

A Bankmonitor gyorselemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a havi 83 333 forintos támogatás elsőre nem tűnik soknak, valójában komoly segítséget jelenthet. Számításaik szerint ez az összeg fedezheti például egy 17,5 millió forintos, 3 százalékos kamatozású Otthon Start vagy CSOK Plusz hitel teljes havi törlesztőrészletét, illetve egy 12,3 millió forintos, 6,5 százalékos kamatozású piaci hitelét is, ha a futamidő 25 év.

A támogatás az önerő csökkentésében is segíthet. A Bankmonitor szerint előfordulhat, hogy az állami hozzájárulás miatt a vásárlónak kevesebb saját tőkét kell felmutatnia, akár a szokásos 10 százalék alá is csökkenhet ez az arány. Példaként említették, hogy az egymillió forintos támogatás 10 százalékos önerőelvárás esetén 10 millió forintos, míg 20 százalékos elvárásnál 5 millió forintos lakásvásárlási lehetőséget nyithat meg. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták: a nagyobb hitelösszeg vállalása hosszú távú anyagi felelősséggel jár.

Harminc éve nem látott árvaszúnyog-rajzás zajlik a Balatonnál, különösen Siófok környékén. A jelenség sok kellemetlenséget okoz a helyieknek és a turistáknak is, főként az esti órákban.

A rovarok nem csípnek, de jelenlétük zavaró, különösen a vendéglátóhelyeken. A siófoki Petőfi sétányon működő egyik bárban már képtelenség rendet tartani. Pörnye Attiláné az RTL Híradónak azt mondta:

Azt is megemlítette, hogy a mosdók takarítása is szinte lehetetlen: „Este kinyitjuk a vécét, a vécében is így tódul minden, szóval nem tudunk takarítani, nem tudunk tisztán tartani semmit.”

Nemcsak ez az egy vendéglátóhely küzd a problémával. Egy másik étterem ügyvezetője, Varga Attila így fogalmazott: „Beleesik a pohárba, belemegy a kajába, s a vendégek csapkodnak össze-vissza, mint hogy ha rendes csípős szúnyogok lennének. Nem tudják, hogy mi ez. Nem tudják kezelni. Ez probléma, le kell oltanunk a lámpákat.”

Az árvaszúnyogok a turisták által kevésbé látogatott helyeken is megjelentek. Egy nézői felvételen például egy helyi benzinkúton látható a rajzás. A környéken élők és nyaralók próbálnak alkalmazkodni. Vincze Tünde azt mondta: „Nagyon sok van belőlük. Nem szabad felkapcsolni a villanyt, használni kell szúnyoghálót, és akkor semmi probléma nincs.” Egy másik megszólaló pedig így panaszkodott:

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója szerint a mostani rajzás nem meglepő. „30 éve ilyen mértékű rajzás nem volt, ezt láttuk előre” – mondta az RTL Híradónak. Vasas Gábor hozzátette: „A nyarunk száraz, hidegfrontos időszakokkal volt szabdalva, és ennek következtében nem néhány héten belül, hanem elhúzódva indult meg a rajzás. És ennek következtében lehet azt tapasztalni, hogy leginkább a Balaton keleti medencében, és a keleti medence nagyobb városai környékén tapasztalatú, naplemente környékén, esti órákban az erőteljes rajzás.”

A kutató szerint az idei rajzás mértéke elérheti a tízezer tonnát is. Bár a rovarok bosszúságot okoznak, csípni nem tudnak, és az emberre nem jelentenek veszélyt. Irtani sem lehet őket, mivel fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában: segítik a Balaton öntisztulását, és táplálékot nyújtanak a halaknak és a madaraknak.

Mráz Ágoston Sámuel vitára hívta Hann Endrét, a Medián ügyvezetőjét, hogy nyilvánosan beszéljék meg, miért mutatnak ennyire eltérő adatokat a közvélemény-kutatásaik. Hann szerint azonban nincs értelme számokon vitatkozni, mert – ahogy fogalmazott – „a Medián ezt mérte, a Nézőpont azt mérte (vagy azt az eredményt hallgatta el), ki-ki számoljon el a saját szakmai lelkiismeretével”.

A történet itt nem ért véget. A Magyar Nemzet egy cikkben arról írt, hogy Hann „megfutamodott a nyilvános vita elől”, és mindezt „egyéb elfoglaltságaira” hivatkozva tette. A Medián vezetője azonban máshogy látta a helyzetet, és közösségi oldalán részletesen reagált a vádakra, vette észre a Telex.

Szerinte Mráz Ágoston Sámuel nemcsak a beleegyezése nélkül hozott nyilvánosságra részleteket a levelezésükből, hanem szándékosan torzította a valóságot – írta a Facebookon, majd hozzátette: Mráz vagy hazudott, vagy tudatosan félretájékoztatta a Magyar Nemzet újságíróját.

Hann külön kiemelte, hogy az idézetek nemcsak engedély nélkül kerültek ki, de állítása szerint pontatlanul is jelentek meg. „A Nézőpont vezetője hazudik, vagy sunyin félretájékoztatja a Magyar Nemzet újságíróját, hogy vele mondassa ki a hazugságokat” – fogalmazott.

A Medián ügyvezetője ezután úgy döntött, hogy maga teszi közzé a Mráznak július 17-én küldött levelét. A bejegyzés végén azt írta:

A háttérben egy régóta húzódó szakmai vita állhat, amely az eltérő kutatási eredmények miatt alakult ki. Míg a független intézetek – például a Medián, az IDEA vagy a Závecz – többször is szoros versenyt és Tisza Párt-előnyt mutattak ki, addig a kormányközeli Nézőpont gyakran kétharmados Fidesz-előnyt mért.

Az év elején a Nézőpont hosszabb időre elhallgatott, hónapokig nem jelent meg friss kutatásuk. Nemrég azonban új adatokkal álltak elő, amelyek szerint a Fidesz továbbra is vezet – igaz, már csak kevéssel a Tisza előtt.

Néhány órával azután, hogy erős földrengés rázta meg Oroszország keleti partvidékét, kitört a Kamcsatkán magasodó Kljucsevszkaja Szopka, írja a Meduza. A rengés 8,7–8,8-as erősségű volt, és szökőárriadót adtak ki nemcsak Oroszországban, hanem Japánban és az Egyesült Államokban is.

Az Orosz Tudományos Akadémia Geofizikai Szolgálata szerint

A Kljucsevszkaja Szopka az elmúlt napokban egyre aktívabbá vált: hamufelhőt lövellt ki a kráteréből, és éjszakánként látványosan izzott.

Szerdán napközben a tűzhányó körülbelül három kilométer magasságba juttatta fel a hamut a tengerszint fölé – közölte az orosz állami média.

Július 19-én a Vulkánkutató és Szeizmológiai Intézet egy különleges fényképet is közzétett: a felvételen egy lencse alakú felhő látható a kráter fölött, amelyet alulról világított meg az izzó láva.