Egy kormányközeli kutatóintézet szerint kétszer annyian hisznek a Fidesz győzelmében, mint a Tisza Pártéban
A Magyar Társadalomkutató szerint az emberek még mindig a Fidesz legyőzhetetlenségében hisznek. Ugyanez a kutatóintézet mérte ki korábban, hogy a magyarok szerint öntelt és agresszív Magyar Péter.
A kormányközeli Magyar Társadalomkutató legújabb felmérése szerint a válaszadók 55 százaléka arra számít, hogy a Fidesz-KDNP nyeri a 2026-os országgyűlési választást – írja az intézet közleményére hivatkozva a 24.hu. Ezzel szemben a felmérés alapján a Tisza Párt sikerében csak 28 százalék hisz.
A kutatás szerint minden vizsgált társadalmi csoportban többen várják a Fidesz győzelmét, mint a Tisza Pártét. Nem számít, hogy a válaszadók férfiak vagy nők, fiatalok vagy idősek, milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek, vagy hol élnek, a többségük a jelenlegi kormány folytatására számít. Mint idézi a lap, a kutatók meg is állapították:
„Annak ellenére, hogy 2024 őszétől kezdve egyes közvéleménykutatók a Fidesz legyőzhetőségét sugallják, kijelenthető, hogy a közvélemény a kormányzás folytonosságára számít 2026 áprilisa után is.”
A Magyar Társadalomkutató tavaly év végén is hasonló eredményre jutott, amikor más közvélemény-kutatók szerint elkezdte beelőzni a kormánypártokat a Tisza Párt. Akkor 15 százalékos Fidesz-vezetést mutattak ki. Erre Magyar Péter akkor úgy reagált:
„Csak arra vigyázzatok, hogy ne legyen több, mint 100 százalék.”
A Magyar Társadalomkutató korábbi megállapításai közül is idéz párat a lap. Ezek között szerepel, hogy a magyarok többsége önteltnek és agresszívnak tartja Magyar Pétert, helyteleníti EP-képviselővé válását és egyetért Orbán Viktor békemissziójával is.
A kormányközeli Magyar Társadalomkutató legújabb felmérése szerint a válaszadók 55 százaléka arra számít, hogy a Fidesz-KDNP nyeri a 2026-os országgyűlési választást – írja az intézet közleményére hivatkozva a 24.hu. Ezzel szemben a felmérés alapján a Tisza Párt sikerében csak 28 százalék hisz.
A kutatás szerint minden vizsgált társadalmi csoportban többen várják a Fidesz győzelmét, mint a Tisza Pártét. Nem számít, hogy a válaszadók férfiak vagy nők, fiatalok vagy idősek, milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek, vagy hol élnek, a többségük a jelenlegi kormány folytatására számít. Mint idézi a lap, a kutatók meg is állapították:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Váratlan pofon Orbán Viktornak: lengyel szövetségese sem támogatja a Trump-féle ukrán béketervet
A lengyel államfő állásfoglalása után azonnal elszabadult a pokol a közösségi médiában a két kormány között. Donald Tusk odaszúrt, Szijjártó Péter pedig keményen visszavágott.
Szembehelyezkedett az Orbán Viktor által is támogatott amerikai béketervvel a magyar kormány szövetségesének tartott lengyel elnök, Karol Nawrocki, aki szerint bármilyen megállapodást először Kijevnek kell jóváhagynia. Nawrocki, akit a magyar miniszterelnök Donald Tusk kormányfővel szemben szövetségesének tart,
világossá tette, hogy a béke ára nem lehet az agresszor stratégiai céljainak elérése
„Oroszország az agresszor, amely nem szokta tiszteletben tartani a szerződéseket.”
A kijelentésre a magyar kormányt rendszeresen bíráló Donald Tusk is reagált. „Orbán miniszterelnök az Ukrajnának nyújtott valamennyi segély azonnali leállítását követeli. Támogatja továbbá az Ukrajna területi engedményeire és részleges leszerelésére vonatkozó javaslatot” – írta, majd hozzátette: „Végülis nem meglepő, hogy Ziobro és Romanowski is Budapesten talált menedéket”. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar kormány álláspontját képviselve válaszolt: „Nem meglepő: mi a béke mellett állunk, ők a háború mellett…”
A vita középpontjában álló, Donald Trump nevével fémjelzett 28 pontos amerikai javaslatcsomag ukrán területi engedményeket, a hadsereg létszámának korlátozását és a NATO-csatlakozásról való lemondást helyez kilátásba. Cserébe Kijev biztonsági garanciákat, részleges orosz csapatkivonást és gazdasági ösztönzőket kapna, miközben Oroszország visszatérhetne a nemzetközi gazdasági körforgásba.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, hogy a terv komoly dilemmát jelent Kijev számára, míg több európai vezető szerint egy ilyen egyezség elfogadhatatlan módon jutalmazná az agresszort. Donald Tusk az EU egységes, Ukrajna-központú tárgyalási pozícióját sürgeti, és bírálja Orbán Viktort, amiért több uniós kezdeményezést is blokkol azzal az indokkal, hogy nem szabad gyengíteni a gyors amerikai diplomáciát.
Karol Nawrocki lengyel elnök állásfoglalása azért is figyelemre méltó, mert beiktatása óta több, a Tusk-kormányhoz köthető törvényt megvétózott, és korábban ellenezte az ukrán menekültek szociális támogatásának meghosszabbítását is.
Orosz-barátsággal ugyanakkor nem vádolható: a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) egykori vezetőjeként ő fejezte be a szovjet emlékművek lebontását Lengyelországban, amiért Moszkva körözést adott ki ellene.
A magyar kormány hosszabb ideje a tűzszünet és a béketárgyalások fontosságát hangsúlyozza, Orbán Viktor pedig Budapestet is felajánlotta egy esetleges csúcstalálkozó helyszínéül, amivel rendszeresen szembekerül az uniós fősodorral. A mostani vita tétje az, hogy az amerikai keretterv módosul-e az európai és ukrán észrevételek hatására, de a kialakult helyzet rövid távon befolyásolhatja a lengyel–magyar viszonyt és az Ukrajnának szánt uniós támogatási csomagok sorsát is.
Szembehelyezkedett az Orbán Viktor által is támogatott amerikai béketervvel a magyar kormány szövetségesének tartott lengyel elnök, Karol Nawrocki, aki szerint bármilyen megállapodást először Kijevnek kell jóváhagynia. Nawrocki, akit a magyar miniszterelnök Donald Tusk kormányfővel szemben szövetségesének tart,
világossá tette, hogy a béke ára nem lehet az agresszor stratégiai céljainak elérése
Vasárnap tárgyalóasztalhoz ültek Genfben Európa, az Egyesült Államok és Ukrajna magasrangú vezetői. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a G20-csúcs után közleményben közölte, hogy bár egy megállapodásnak véget kell vetnie az öldöklésnek, az nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait.
Kiemelték, hogy az EU-nak három alapvető elvárása van:
a határokat nem lehet erővel megváltoztatni;
Ukrajna haderejének méretét nem korlátozhatják úgy, hogy az védtelenné tegye egy későbbi támadással szemben;
és az Európai Uniónak központi szerepet kell játszania a béke szavatolásában.
„Bármely hiteles és fenntartható béketervnek mindenekelőtt meg kell állítania az öldöklést és véget kell vetnie a háborúnak, miközben nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait”
– mondta az Európai Bizottság elnöke. A bizottsági elnök szerint Ukrajna az európai utat választotta, és szuverén országként joga van megválasztani a saját sorsát.
A vita alapja egy 28 pontos amerikai keretjavaslat, amelyet európai fővárosokban is bemutattak. A kiszivárgott vázlat szerint Ukrajna lemondana a Donbasz egészéről, haderejét a jelenlegi körülbelül 880 ezerről 600 ezer fősre csökkentené, és elengedné a NATO-csatlakozás tervét. Cserébe egy külön biztonsági megállapodás garantálná, hogy egy jövőbeli orosz támadás az egész transzatlanti közösség biztonságát fenyegeti, bár ez nem jelentene automatikus katonai beavatkozási kötelezettséget. Az amerikai kormány azóta részben kihátrált a terv mögül, Donald Trump elnök szombaton úgy fogalmazott, a javaslat „nem az utolsó ajánlatom”, ugyanakkor november 27-ig, csütörtökig határidőt adott Kijevnek a válaszra. Hozzátette, ha Volodimir Zelenszkij nem fogadja el a csomagot, „akkor harcolhat tovább, amíg csak a kis szíve bírja.”
Az európai vezetők már a G20 johannesburgi csúcstalálkozója mellett kiadott közleményükben jelezték, hogy a tervezet „alapot adhat”, de „további munkára szorul”. Kijev hivatalos álláspontja is egyértelmű.
„Soha, semmilyen formában nem ismerjük el az ideiglenesen megszállt ukrán területeket oroszként. Földünk nem eladó”
– jelentette ki Hrisztina Hajovisin, Ukrajna helyettes ENSZ-nagykövete. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti beszédében az ország egyik legnehezebb pillanatáról beszélt, és kijelentette: „Az igazi, ‘méltóságteljes’ béke mindig ‘garantált biztonságon és igazságon’ alapul.”
Vasárnap tárgyalóasztalhoz ültek Genfben Európa, az Egyesült Államok és Ukrajna magasrangú vezetői. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a G20-csúcs után közleményben közölte, hogy bár egy megállapodásnak véget kell vetnie az öldöklésnek, az nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait.
Kiemelték, hogy az EU-nak három alapvető elvárása van:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Hogyan is lenne esélye Menczer Tamásoknak, Pócs Jánosoknak iskolaigazgatók, gyermekorvosok ellen?
Nagy a pörgés a Tiszánál, vasárnap délig a jogosultak negyede már le is adta a voksát. A pártelnök szerint a Fidesz még az eddigieknél is jobban retteg.
Vasárnap reggel elindult a Tisza Párt jelöltállításának első fordulója, amelyben délig a szavazásra jogosultaknak már közel a negyede le is adta a voksát – írta a 24.hu. A szavazás hétfő este 19 óráig tart, azt pedig, hogy az egyes körzetekben melyik két jelölt jutott tovább, kedd reggel teszik közzé. A második, már mindenki számára nyitott fordulót november 25. és 27. között tartják, a párt végleges egyéni jelöltjeinek névsorát pedig november 30-án ismertetik.
Magyar Péter szerint a kormánypártok „nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy egy párt valódi szakembereket, és nem zsarolható, levitézelt szavazógombokat jelöl országgyűlési képviselőnek.” A Tisza Párt alelnöke szerint ezzel bebizonyították, hogy a párt „nem egy one man show” - fogalmazott vasárnapi videójában a Facebookon.
„A Fidesz még az eddigieknél is jobban retteg, hiszen hogyan is lenne esélye Menczer Tamásoknak, Pócs Jánosoknak, Hoppál Pétereknek, Csöbör Katalinoknak, Dömötör Csabáknak, Vitályos Esztereknek iskolaigazgatók, gyermekorvosok, mérnökök, volt rendőrkapitányok, tűzoltók, gyógyszerészek, elismert művészek, neves ügyvédek, tisztességes vállalkozók és kiváló gazdák ellen?”
– tette fel a kérdést Magyar, aki arra biztatta támogatóit, hogy használják ki „az orbáni maffia bénultságát”.
A jelöltállításra pár napja Orbán Viktor miniszterelnök is reagált, szerinte a Tisza jelöltjei „túl baloldaliak, túl brüsszeliek és túl kockázatosak”, és lényegében ugyanazt a társaságot látja, mint amit a kormány ellenzéke eddig is felmutatott. A kormánypártok a saját jelöltállításukkal nem sietnek: a közmédiának adott tájékoztatás szerint a Fidesz–KDNP leghamarabb januárban nevezi meg hivatalosan az egyéni képviselőjelöltjeit.
A Tisza Párt november elején szervezte át a jelöltállítási folyamatát, amikor a Tisza Világ applikáció helyett a Nemzet Hangja weboldalra helyezték át a szavazást. „Orbán Viktorék célja egyértelmű, meg akarnak minket félemlíteni…” – írta akkor. A jelöltaspiránsok névsorát november 17-én éjfélig töltötték fel a körzetek felületeire. Magyar Péter a budapesti 3. számú választókerületben indul előválasztás nélkül, két körzetben (Szabolcs 1. és Borsod 7.) pedig technikai okokból halasztást jelentettek be.
Vasárnap reggel elindult a Tisza Párt jelöltállításának első fordulója, amelyben délig a szavazásra jogosultaknak már közel a negyede le is adta a voksát – írta a 24.hu. A szavazás hétfő este 19 óráig tart, azt pedig, hogy az egyes körzetekben melyik két jelölt jutott tovább, kedd reggel teszik közzé. A második, már mindenki számára nyitott fordulót november 25. és 27. között tartják, a párt végleges egyéni jelöltjeinek névsorát pedig november 30-án ismertetik.
Magyar Péter szerint a kormánypártok „nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy egy párt valódi szakembereket, és nem zsarolható, levitézelt szavazógombokat jelöl országgyűlési képviselőnek.” A Tisza Párt alelnöke szerint ezzel bebizonyították, hogy a párt „nem egy one man show” - fogalmazott vasárnapi videójában a Facebookon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Semjén Zsolt: Több ezer templomot újítottunk fel, és egyikből sem lesz mecset vagy bevásárlóközpont
A miniszterelnök-helyettes Hajdúdorogon beszélt a gigantikus egyházi felújítási programról. Azt is elmondta, a keresztény identitásunk támadás alatt áll az EU-ban.
A Kárpát-medencében felújított 3800 és újonnan felépített 200 templom egyikéből „sem lesz se mecset, se bevásárlóközpont” – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap Hajdúdorogon. A miniszterelnök-helyettes annak apropóján beszélt, hogy megáldották a 320 millió forint kormányzati és egyházi forrásból megújult görögkatolikus székesegyházat, írta az MTI.
A politikus szerint a templom a nem vallásos emberek számára is a keresztény civilizáció jelképe, iránytűje és „felkiáltójele”. Kiemelte, a kormány teljesítette vállalását, és valamennyi történelmi egyház püspöki széktemplomát felújította.
Semjén Zsolt adatai szerint a templomok mellett felújítottak 2200 plébániát és parókiát, 400 egyházi iskolát és 400 óvodát, amiből 200 vadonatúj.
A miniszterelnök-helyettes szerint ma Magyarországon a közoktatás húsz százaléka, a felsőoktatás tíz százaléka, a szociális ellátásnak több mint 50 százaléka, a gyerekvédelemben a nevelőszülői hálózatnak pedig 98 százaléka egyházi.
„Együtt vagyunk állam és egyház, mert egyszerre vagyunk polgárai a hazánknak, és tagjai az egyházunknak” – mondta.
A politikus szerint a mai Európai Unióban „keresztény identitásunk támadás alatt van”, ami a „mainstream ideológiában keresztény gyökereink megtagadásában, és az iszlám inváziónak való behódolásban” nyilvánul meg.
Hozzátette: „Fontos tudatosítani, hogy keresztény civilizációnk alapját jelentő személy fogalma – amin az emberi jogok alapulnak – a keresztény teológiából ered.” Kocsis Fülöp érsek-metropolita a székesegyház megáldásakor arról beszélt, a „gyermekeket be kell vezetni a templomba, hogy iránytű és útmutató legyen”.
A Kárpát-medencében felújított 3800 és újonnan felépített 200 templom egyikéből „sem lesz se mecset, se bevásárlóközpont” – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap Hajdúdorogon. A miniszterelnök-helyettes annak apropóján beszélt, hogy megáldották a 320 millió forint kormányzati és egyházi forrásból megújult görögkatolikus székesegyházat, írta az MTI.
A politikus szerint a templom a nem vallásos emberek számára is a keresztény civilizáció jelképe, iránytűje és „felkiáltójele”. Kiemelte, a kormány teljesítette vállalását, és valamennyi történelmi egyház püspöki széktemplomát felújította.
Semjén Zsolt adatai szerint a templomok mellett felújítottak 2200 plébániát és parókiát, 400 egyházi iskolát és 400 óvodát, amiből 200 vadonatúj.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
