HÍREK
A Rovatból

Állami pénzből vett nyuszimotorokat osztogatnak fideszes politikusok a bölcsődékben

Koncz Zsófia államtitkár országos programot hirdetett, de a játékokat helyben már a párt emberei adják át. A minisztérium egyelőre hallgat a program pontos költségeiről.


A Fidesz politikusai osztogatják országszerte azokat a nyuszimotorokat, amelyeket a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vásárolt állami pénzből a bölcsődéknek. Koncz Zsófia, a minisztérium családokért felelős államtitkára november elején jelentette be, hogy minden vidéki bölcsődébe juttatnak a játékmotorokból. Számos helyen viszont nem a minisztérium, hanem a Fidesz lehetséges helyi jelöltjei adják át a játékokat – írta a 444.hu.

A minisztérium által vásárolt játékokból például Kelei Zita, a Fidesz Somogy megyei 2-es választókerületének elnöke is vitt a helyi bölcsődéknek. Egy videóban maga mondta el:

„Koncz Zsófia államtitkárságáról kaptuk ezeket a nyuszimotorokat, amit a választókerületünknek a bölcsődéibe fogunk eljuttatni”.

Hasonlóan járt el Cseresnyés Péter, a Zala 3-as választókerület hivatalban lévő fideszes országgyűlési képviselője is. „A Kulturális Minisztériumtól kaptuk adományként. Koncz Zsófia államtitkár asszony küldte, és küldjük ki, visszük ki majd személyesen a bölcsődékbe” – közölte. A gyakorlat több más választókerületben is megfigyelhető, Komárom térségében Czunyiné Bertalan Judit országgyűlési képviselő, Körmenden pedig V. Németh Zsolt államtitkár, miniszterelnöki biztos és országgyűlési képviselő adott át motorokat.

A kiosztások a KIM által szervezett Családbarát roadshow részeként zajlanak. A program hivatalos célja Koncz Zsófia államtitkár szerint, hogy „az országos bölcsődei kismotoros program keretében minden vidéki bölcsődébe eljuttatunk új járműveket a legkisebbek számára”.

Az államtitkár szerint a kismotorok „szimbolizálják a kisgyermekek mindennapjait”. A kormányzat a programot egy szélesebb családpolitikai csomag részeként kommunikálja, amelynek eleme a munkahelyi bölcsődék létrehozására kiírt 1,3 milliárd forintos pályázat és a bölcsődei térítésidíj-támogatás meghosszabbítása is.

A 444.hu a politikusok szerepvállalását a jövő évi országgyűlési választások kampányával hozza összefüggésbe. A portál kérdéseket küldött a KIM-nek a program költségvetéséről, a beszerzés részleteiről és arról, milyen protokoll alapján adhatják át pártpolitikusok az állami pénzből vett eszközöket, de egyelőre nem kaptak választ. Az ügyben közérdekű adatigénylés is indult, amelyre a minisztériumnak november 25-ig kell válaszolnia. Bár a Fidesz hivatalosan még nem jelentette be, kiket indít az egyéni választókerületekben, a választókerületi elnökök jellemzően a párt jelöltjei szoktak lenni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Maruzsa Zoltán visszament tanítani az ELTE-re, de sok kollégája nem kér belőle
Tiltakoznak ELTE-s oktatók Maruzsa Zoltán volt köznevelési államtitkár visszatérése ellen. A nyílt levél szerint a Maruzsa által képviselt oktatáspolitika csorbította az oktatás szabadságát, ezért az intézménynek mérlegelnie kellene, milyen értékeket akar képviselni.


Tizennégy év fizetés nélküli szabadság után május 15-én visszatért az ELTE-re tanítani Maruzsa Zoltán volt köznevelési államtitkár, kollégái azonban egy nyílt levélben tiltakoznak a visszatérése ellen. A dokumentumról hétfőn számolt be a hvg.hu.

A nyílt levél szerzői elismerik, hogy a volt államtitkárnak a hatályos szabályozás biztosítja a lehetőséget a visszatérésre.

„Tisztában vagyunk az ELTE munkajogi kötelezettségeivel. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy az egyetem működése nem csupán jogi, hanem morális és szakmai normákon is alapul” – fogalmaznak.

Szerintük az egyetem értékközösség is, ezért az ügy nem kezelhető kizárólag munkajogi kérdésként. A tiltakozók az intézmény alapvető céljaira hivatkoznak.

„Az ELTE célja a szakmai tudás átadása mellett a szabad, felelős értelmiségiek és a jövő pedagógusainak képzése. Az elmúlt másfél évtized oktatáspolitikai intézkedései azonban álláspontunk szerint csorbították az oktatás szabadságát és az iskolai autonómiát, nehéz helyzetbe hozva az ezekért kiálló tanárokat is.”

A levél írói leszögezik, hogy nem személyes megbélyegzés a céljuk, hanem egy nyílt, felelős és őszinte szakmai párbeszédet szeretnének kezdeményezni az egyetem jövőjének értékalapjairól. Azt írják, morális szolidaritást éreznek a korábban meghurcolt pedagógustársaik iránt.

„Meggyőződésünk, hogy a hallgatók, az oktatók és az egyetemi közösség egésze felé is felelősséggel tartozunk azért, hogy ezekről a kérdésekről ne hallgassunk.”

A tiltakozók egy konkrét jogalkotási javaslatot is megfogalmaztak. Szükségesnek tartják a felsőoktatási intézményekbe hosszabb fizetés nélküli szabadság után visszatérő közalkalmazottakra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát.

„Megfontolandónak tartjuk olyan rendelkezések kialakítását, amelyek az egyetemek számára – megfelelő garanciák mellett – mérlegelési lehetőséget biztosítanak azokban az esetekben, amikor valaki hosszú időn, például négy vagy annál több éven keresztül távol volt az intézménytől, és ez idő alatt sem tudományos tevékenységével, sem oktatói munkájával, sem az egyetemi közösséggel fenntartott szakmai kapcsolataival nem vett részt az egyetem életében.”

A petíciót a következő oktatók kezdeményezték: Prof. Varga Zsuzsanna, Prof. em. Erdődy Gábor, Prof. Szilágyi Ágnes, Prof. em. Székely Gábor, Dr. Mátay Mónika, Prof. em. Csepeli György, Dr. Szabari Vera, Dr. Krász Lilla, Prof. Olay Csaba, Prof. Polyák Gábor, Dr. Czoch Gábor, Prof. Schein Gábor, Prof. Ferenczi Attila

Maruzsa Zoltán egykori köznevelési államtitkár megszólalásai a közelmúltban komoly vitákat születek, ilyen volt például az iskolai hőség enyhítésére javasolt hajnali szellőztetés, vagy az a kijelentése, hogy „egy jó konténertanterem sokkal jobb, mint egy régi tanterem”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter több gyermekvédelmi vezető kirúgását is bejelentette a parlamentben
Magyar Péter a parlamentben tartott napirend előtti felszólalásában élesen bírálta az Orbán-kormányt, amely szerinte nem végezte el a dolgát a gyermekvédelem területén. A bántalmazási ügyek kivizsgálására miniszteri biztost neveznek ki, és felállítanak egy egymilliárd forintos kártalanítási alapot, amely orvosi és lelki segítséget nyújt a bántalmazottaknak.


Több gyermekvédelmi vezető menesztéséről döntött a kormány: Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet, a Kopp Mária Intézet, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetőjét is kirúgta – jelentette be Magyar Péter hétfőn a parlament ülésén.

A miniszterelnök a gyermekvédelmi rendszerben eszközölt változákról beszélt napirend előtti felszólalásában. Beszédét azzal kezdte, hogy felidézte: a bicskei gyermekotthon egyik korábbi lakója, Szabolcs, aki most 29 éves lenne, öngyilkos lett, miután vallomást tett a pedofil igazgatóról. Magyar szerint a tragédia elkerülhető lett volna.

„Egyértelműnek tűnik, hogy ha a magyar állam elvégezte volna a dolgát, ha az előző kormány és az orbáni hatalom a magára hagyott gyerekeket védte volna a pedofil rém, a Fidesz által kitüntetett igazgató helyett, ha hitt volna a gyerekeknek a magyar állam, akkor ez a gyerek ma is élne” – mondta a kormányfő.

A miniszterelnök ezután elmondta, hogy személyesen látogatott el gyerekotthonokba, köztük a bicskei intézménybe, és beszélt az ott dolgozókkal. Ezeken a látogatásokon arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon valójában kétféle gyerekvédelem létezett. Egyrészt az „álszent, farizeus, gonosz orbáni gyerekvédelmi kommunikáció”, másrészt a gyerekvédelem valódi, lesújtó helyzete, amit a szolgálatoknál és a gyerekotthonok folyosóin lehet megtapasztalni.

Rámutatott, hogy „ma is itt ülnek az ellenzéki padsorokban azok a fideszes képviselők, akik felelősek ezért”. A kormányfő azt ígérte, hogy nem fogják elfelejteni azt, amit az előző kormány tett a gyerekek ellen az elmúlt években.

Magyar Péter azzal folytatta, hogy személyes tapasztalatai is vannak a rendszer áldozataival. „Találkoztam olyan gyerekekkel, akik korábban veszítették el a bizalmukat a felnőttekben, mint azt bárkinek meg kéne tapasztalnia” – mondta. A kegyelmi ügy kapcsán arról beszélt, hogy „a hazug, patyomkin, gyermekvédelmi propagandával szembejött a valóság”, az ügy aktáinak nyilvánosságra hozása pedig csak az első lépés lehet. Fel kell tárni a történteket és újra kell építeni „a földig rombolt rendszert” – jelentett ki.

A kormányfő szerint választ kell találni arra, hogyan juthatott el az ország odáig, hogy miközben a hatalom a családok védelméről beszélt, addig több ezer gyerek várt családra. Kiemelte, hogy nevelőszülők hiányoznak a rendszerből, és gyerekek kényszerülnek hónapokig kórházakban élni.

Közölte, hogy átfogó rendszervizsgálatot kért a családügyi minisztériumtól. Hangsúlyozta, hogy a céljuk nem a bűnbakkeresés, nem a dolgozókat akarják vegzálni, hanem válaszokat kapni azokra a kérdésekre, hogy például ki tudott a gyermekvédelemből érkező vészjelzésekről, milyen iratok érkeztek, és kik tudtak volna közbelépni? Azt akarják kideríteni, kik hozták létre a politikai környezetet, ami ezt lehetővé tette.

Magyar Péter adatokkal is alátámasztotta a rendszer válságát.

Elmondása szerint mintegy 23 ezer gyerek és fiatal felnőtt él a gyermekvédelmi rendszerben, miközben körülbelül 1600 gyerek vár arra, hogy megfelelő helyet kapjon a szakellátásban. Állítása szerint róluk az állam már tudta, hogy veszélyben vannak, mégsem tudott nekik segíteni.

A miniszterelnök a finanszírozási problémákra is kitért, mondván, az előző kormány tavaly alig pár milliárd forintot költött a gyerekek étkeztetésének emelésére. Ezzel szemben szerinte 2025-ben az Orbán-kormány százmilliárdokat költött „aljas, félelemkeltő hazugságkampányokra”, és ugyanebben az évben Balásy Gyula cége 200 milliárd forintos árbevételt ért el közpénzből.

Arra is kitért, hogy jelenleg 325 magyar gyerek él kórházakban hónapokig vagy akár évekig anélkül, hogy erre orvosi szükségük lenne.

„Nem azért vannak ott, mert betegek, hanem mert az előző kormány gyerekvédelmi rendszere kudarcot vallott” – jelentette ki. Ugyanakkor a rendszerben dolgozókról úgy vélekedett, „a gyerekvédelemben dolgozók túlnyomó többsége áldozata annak a rendszernek, ami rájuk tolta a felelősség nagy részét, miközben nem adott pénzt és megbecsülést”.

Arról is beszélt, hogy körülbelül kétezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden 12 év alatti gyerek családban nőhessen fel, ahogy azt a törvény előírja. „Magyar emberként én szégyellem magam az előző hatalom helyett is” – fogalmazott. Állítása szerint a fogyatékkal élő vagy súlyosan traumatizált gyerekek akár másfél évet is várnak a megfelelő gondozási helyre. Elmondta azt is, hogy megfordult egy korábbi tendencia: „hosszú időn keresztül több örökbe fogadni vágyó volt, mint gyerek, de ez mára megfordult, több a szülőre várakozó gyerek.”

Úgy fogalmazott: „az Orbán-kormány öröksége drámai”. Szerinte a Fidesz egy túlterhelt, megalázott rendszert hagyott hátra, ahol a döntéshozók a valóság eltakarásával foglalkoztak.

A miniszterelnök szerint „a bántalmazások kivizsgálása nem volt sokszor hatékony és következetes”, ezért bejelentette, hogy a kormány miniszteri biztost nevez ki a bántalmazási ügyek kivizsgálására. A biztos feladata lesz meghallgatni az áldozatokat és javaslatokat tenni a jóvátételre.

Döntöttek egy egymilliárd forintos kártalanítási alap felállításáról is, amely orvosi és lelki segítséget nyújt majd a bántalmazottaknak. „Az a minimum, hogy az állam legalább utólag megpróbál segíteni nekik, ha már megvédni nem tudtuk őket” – mondta. A jövőre nézve azt ígérte, hogy „a gyermekvédelem újjáépítésének ára lesz, ezt ki fogják fizetni.”

Azt is kijelentette, hogy „a gyermekvédelem költségvetése felülről nyitott lesz”, és „lesz pénz új szakemberekre, férőhelyekre, bérrendezésre, kiszámítható életpályára, szakmai-mentális segítségre.”

A miniszterelnök konstruktív együttműködésre kérte a Fidesz és a KDNP képviselőit, és jelezte, készen állnak a vitára arról, honnan csoportosítsanak át forrásokat. Célként jelölte meg a nevelőszülői hálózat bővítését, a gyerekek kórházban hagyásának megszüntetését, és a családsegítő szolgálatok megerősítését.

„Vissza fogjuk adni a gyermekvédelem becsületét, a szakemberekét, a bántalmazott gyerekekét” – ígérte.

Ugyanakkor reálisan látja a helyzetet, tudja, hogy egy év alatt nem fognak tudni mindent kijavítani. Azt viszont megígérte, hogy nem fordítják el a fejüket, és nem hagyják, „hogy a segélykiáltások eltűnjenek a bürokráciában.”

„Látjuk őket, meghallgatjuk őket, és végre olyan államot építünk, ami meg is védi őket”

– mondta a kormányfő.

Beszédét azzal a gondolattal zárta, hogy az állam Szabolcs történetét már nem tudja jóvátenni, de tartoznak neki és a többi áldozatnak annyival, hogy a történtek ne ismétlődhessenek meg. „Ha ezt elérjük, akkor talán méltók leszünk Szabolcs emlékéhez” – fejezte be felszólalását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Az embereknek vissza kell kapniuk, amit elloptak tőlük” – az Integritás Hatóság elnöke szerint több ezer milliárd forint tűnt el a korrupció miatt
Biró Ferenc Pál szerint a közbeszerzési pályázatokat manipulálták, alapvető tételeket a piaci ár többszöröséért számoltak el, a magyar állam pedig „a piac legnagyobb szereplőjévé vált”. A hatóság elnöke azt mondta, készek átadni az általuk feltárt bizonyítékokat az illetékes szerveknek.


„Magas rangú politikusok ellen lehet, és jó eséllyel kell is vádat emelni” – ezt állítja az Integritás Hatóság elnöke, aki szerint a korábbi kormány idején milliárdok tűntek el túlárazott állami szerződéseken keresztül.

Biró Ferenc Pál, a hatóság vezetője a Politicónak arról beszélt, hogy egy rendszerszintű séma működött, amelynek keretében három cég kapta a kormányzati szerződések többségét.

Elmondása szerint az elmúlt négy évben a kormány mintegy 10 milliárd eurót költött ezeknél a vállalatoknál, a mesterségesen felduzzasztott árak miatt pedig a korrupció kockázata elérheti a 3,5 milliárd eurót.

Biró szerint a közbeszerzési pályázatokat manipulálták, alapvető tételeket a piaci ár többszöröséért számoltak el, a magyar állam pedig „a piac legnagyobb szereplőjévé vált”. A hatóság elnöke úgy látja, reális cél a pénz visszaszerzése.

Azt mondta, csapata számos büntetőügyet azonosított, „amelyekben az országnak képesnek kellene lennie visszaszerezni ezeket az összegeket, és hazahozni a pénzt, mivel ennek a nagy része már elhagyta az országot”.

Biró szerint az új kormánynak kulcsmandátuma a korrupció elleni harc, és a hatóság készen áll megosztani a birtokában lévő információkat. Úgy fogalmazott:

„Igazságot kell szolgáltatni, és az embereknek vissza kell kapniuk, amit elloptak tőlük.”

Az Integritás Hatóság elnöke egy másik, friss interjúban hosszabban is beszélt a rendszerszintű korrupcióról, és részletesen beszámolt arról is, hogy állítása szerint hogyan próbálta elérni az Orbán-kormány, hogy ne folytassa azt a munkát, amire felesküdött.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
444: Radnai Márk segítője a Mi Hazánk-os Varga Tamástól próbált terhelő információkhoz hozzájutni Tóth Péter tiszás kampányfőnökről egy hangfelvétel szerint
A hangfelvétel szerint a Mi Hazánk-os politikus, azért volt nyitott az egyeztetésre, mert el akarta kerülni, hogy a Tóth Péter féle „kommunisták” visszatérjenek a hatalomba. Hanzel nem kommentálta a kiszivárgott beszélgetést, így céljai - legalábbis, ha a felvételen tényleg ő hallható - nem ismertek.


A 444.hu egy hangfelvételt publikált hétfőn, melyen

állítólag a Tisza Párt alelnökének kampányát segítő Hanzel Henrik egyeztet a Mi Hazánk pécsi politikusával, Varga Tamással, annak érdekében, hogy hozzájusson a Tisza akkori kampányfőnökére, Tóth Péterre nézve terhelő információkhoz, nagyjából 70 nappal a választás előtt.

A hangfelvétel bemutatásához készült cikk szerint a megbeszélésen Hanzel és Varga mellett Budai Balázs, egy fővárosi Tisza-sziget alapítója is részt vett, aki az összekötő lehetett a lap szerint.

A beszélgetés elején Budai jelzi, hogy olyan dokumentumot és szóbeli jelzéseket kapott Vargától, amik „nem kellemesek” Tóth Péterre nézve, és azért találkoznak most Hanzellal is, mert ő tud megszervezni adott esetben egy találkozót Radnai Márkkal.

Az felvétel szerint Vargának az volt a célja a találkozóval, hogy „a Tóth Péter-féle kommunistákat nem szabad sehova beengedni.” Erre a Hanzelként azonosított hang úgy válaszol: „Vagyunk így egy páran ezzel.”

„Csak az a baj, hogy szerintem elaludtatok, és az a baj, hogy visszaengedtétek ezeket… Odakerültek újra ezek a Bajnai-féle mindenféle szarok” – folytatja Varga.

„Azért ne ülj fel minden történetnek, mert azért itt is vannak éleslátású emberek, ha megengeded” – válaszolja a tiszás Hanzel, akinek az adatszerzéssel kapcsolatos pontos motivációit homály fedi.

A beszélgetés során Hanzel Henrik kockázatosnak ítélte a helyzetet, de bízott a diszkrécióban.

„Azt gondolom, hogy ez egy nagyon veszélyes találkozó, ezért megpróbálok nagyon óvatosan fogalmazni” – mondta, hozzátéve, hogy bízik a „csibészbecsületben”.

A résztvevők a találkozón bepillantottak egy Vargánál lévő dokumentumban, amely állítása szerint kellemetlen adatokat tartalmazott Tóth Péterről. Varga a nála lévő iratot nem adta át, de azt megengedte Hanzeléknek, hogy jegyzeteljenek belőle.

A megbeszélésen felmerült egy következő, magasabb szintű találkozó lehetősége is Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke és Kisberk Szabolcs, a Mi Hazánk kommunikációs igazgatójának részvételével - akitől a Mi Hazánk-os politikus utalásai szerint a Tóth Péterrel kapcsolatos információk származtak -, de Varga szerint erre végül nem került sor.

Az anyag megbízhatóságát firtató kérdésre a Varga úgy felel a felvételen: „Őszintén? 70 százalék olyan, amit nem tudhatnak.”

A felvétel metaadatai szerint a találkozó január 30-án történt Pécsen vagy a város környékén. A cikk szerint a rögzítés módja arra utal, hogy a felvevőeszköz Varga Tamásnál lehetett.

Az ügyben megkeresett érintettek eltérően reagáltak:

Radnai Márk azt közölte, semmit nem tudott a találkozóról, és nem adott rá utasítást.

„Nem tudtam a találkozóról, mert odáig nem is jutott, hogy nekem ajánljon ilyet, és egyébként sem éltem volna vele” – fogalmazott.

Hanzel Henrik először arra hivatkozott, hogy nem emlékszik a találkozóra, majd elzárkózott a nyilatkozattételtől.

Varga Tamás elismerte a megbeszélés tényét, azt állította, hogy Hanzelék kezdeményezték, de tagadta, hogy ő készítette volna a felvételt.

Tóth Péter, akiről a hangfelvétel szerint Hanzel adatokat próbált szerezni, a választásokat követően a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója lett.

Hanzel Henrik neve egyébként szintén egy lehallgatási ügy miatt vált országosan ismertté még 2024 végén. Akkor egy Vogel Evelinnel folytatott beszélgetésről készült felvétel került nyilvánosságra, amelyen Magyar Péter volt barátnője 30 millió forintot kért.

A lap hozzáfűzi, úgy tudják, hogy a „2024. őszi lehallgatós botrányok után Hanzel távol került a párt vezetésétől, egyedül Radnai Márkkal maradt meg a jó kapcsolata”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk