Ferenci: Visszatartja a járványadatokat a kormány, és az egészet megfejeli valami hihetetlen cinizmussal is
"Az őszinte kommunikáció, a transzparens adatközlés és döntéshozatal, az emberek partnerként kezelése a sikeres járványügyi védekezés egyik alapja" - írja Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense a saját oldalán közzétett véleménycikkében, szúrta ki a Telex.
Ferenci írásában hosszan sorolja, milyen adatokat kellene közölnie a kormánynak vagy az illetékes állami szerveknek, de arra is kitér, miért nagyon káros, hogy nem közlik ezeket.
De a kórházi kapacitásra vonatkozó adatok kapcsán meg kellene osztani szerinte az ellátható fekvőbetegek számát, intenzív terápiás osztályon ellátható betegek számát, lélegeztethető betegek számát, az ehhez szükséges eszközökről és emberi kapacitásról szóló információkat, országosan és megyei lebontásban is.
A kórházi terheltségi adatok kapcsán pedig fontos lenne szerinte az új koronavírusos felvételek száma, jelenleg a fekvőbetegellátásban ellátott koronavírusos betegek száma, új kimenetek száma a kimenet típusa szerinti lebontásban (áthelyezett, otthonába elbocsátott, elhunyt) és egyéb betegségek jelentette terhelés országosan és megyei lebontásban is, külön az intenzív osztályra vonatkozó adatok és külön a lélegeztetettekre vonatkozó adatok.
A biostatisztikus úgy véli, külön problémás a halálesetekről szóló adatközlés, mert ez olyan részletes, ami még Ferenci Tamás szerint is szükségtelen, de már az adatok felvétele olyan problémás, hogy az óriási adminisztrációs terhet ró a kórházakra, miközben a végeredmény szinte használhatatlan.
- fogalmaz Ferenci, aki azt is hozzátette: mindez nem hogy nem jelentene plusz terhet a kórházaknak, hanem még egyszerűsítené is a munkájukat.
- jegyzi meg a biostatisztikus, aki példaként azt hozza fel, hogy míg a fertőzöttek életkori eloszlását adatvédelmi okból nem teszi közzé a hatóság, az nem zavarja őket, hogy a halálesetek közül több simán beazonosítható volt, épp a szükségtelenül részletes adatok miatt.
Ferenci szerint az átláthatóság és az adatok széles körű közzététele több okból is a sikeres járványkezelés egyik alapja:
• "Egy járvány kezelésének talán legfontosabb alappillére a lakosság bizalmának megnyerése és folyamatos fenntartása. Ennek egyik alapeszköze a transzparencia, mert az adatok visszatartása a legjobb táptalaj a különböző összeesküvés-elméletek terjedéséhez, így igen komoly károkat tud okozni a járványügyi védekezésnek".
• "Az emberektől csak akkor várhatjuk el, hogy a helyzet súlyának megfelelően viselkedjenek, ha tisztában vannak a helyzet súlyával. Bármennyire is trivialitásnak hangzik, muszáj ezt is hangsúlyozni: nem róható fel, ha nem így cselekednek, ha közben sötétségben vannak tartva a valódi helyzetet illetően".
• Minőségbiztosítás: "Az adatok egyúttal az egészségügyi ellátórendszer működésének jóságáról, a járványkezelés hatékonyságáról is tudósítanak. Ezért fontos maguknak a járványügyi adatoknak is a transzparens minőségbiztosítása (hogy ezek az információk megbízhatóak legyenek), de ami a mi mostani szempontunkból talán még lényegesebb, az ellátás minőségét is jellemző további adatok mérése, nyilvánosság elé tárása. Amennyiben ugyanis ezek csak "belső kommunikációban" van visszacsatolva, akkor sokkal kisebb a nyomás a javítás irányába, ha azonban az érintettek tudják, hogy erről a közvélemény is értesül, akkor ez jellemzően már önmagában is nagyon jól kikényszeríti a sokkal jobb minőségű munkát".
• "...minden állampolgár fizeti a népegészségügyet, ezért joga van megismerni annak minden adatát, ami más jogát nem sérti, pláne, ha az az ő veszélyeztetettségére vonatkozik, de valóban tény, hogy a legtöbb ember nem közvetlenül fogyasztja (fogyasztaná) ezeket az információkat. Hanem hogy? Szakértőkön, elemzéseken, kutatók analízisén keresztül. Ezek megszületésének azonban feltétele, hogy legyenek adatok, amik elemezhetőek!"
Ferenci végezetül több példát is felsorol a magyarországinál jobb adatközlésre, említi például az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Németországot, Olaszországot, Romániát és Szlovákiát is. Sőt, azt is megjegyzi, az Egyesült Államokban például még azt is lehet tudni, hogy hány kórháznak nincs három napra elég kesztyűje vagy hogy hány kórház jelent kritikus létszámhiányt. Ezzel szemben a magyar "Tájékoztató oldal a koronavírusról" hónapok óta hétvégente egyszerűen nem közöl adatokat, de politikai híreket például igen.