ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Felvettek az egyetemre? Ezeket kell tudnod, ha különköltözöl a szüleidtől

Cikkünkben hasznos tippekkel segítünk, hogy ne érjenek váratlan meglepetések.


Közeleg a tanév kezdete, így az egyetemre, főiskolára készülő diákoknak már csak pár hetük maradt, hogy megfelelő otthont találjanak maguknak, ha kirepülnének a családi fészekből. A függetlenné válás időszaka izgalmas, ám számos kihívásra is fel kell készülni ahhoz, hogy biztonságban tudhassuk magunkat például egy albérletben vagy akár saját lakásban. Az alábbiakban hasznos tippekkel segítünk, hogy ne érjenek váratlan meglepetések.

Az egyetemi évek remek lehetőséget adnak arra, hogy függetlenedjünk a szüleinktől és felkészüljünk a nagybetűs életre. Az önállósodás azonban nemcsak azt jelenti, hogy akkor megyünk bulizni, amikor akarunk, hanem sok új helyzetre is fel kell készülni – anyagilag is –, amelyekre korábban, a családi otthonban, szüleink figyelmét élvezve valószínűleg nem gondoltunk. Ide tartozik az is, hogy mire kell figyelni egy lakás kiválasztásánál és a beköltözés előtt; mi történik, ha meghibásodik valami vagy beázik a lakásunk, de az is, hogyan biztosíthatjuk a személyes értékeinket kár esetére. Az Allianz szakértői összegyűjtöttek néhány tanácsot az önálló életre való felkészüléshez.

1. Válassz okosan lakótársat!

Ha külön költözöl a szüleidtől, érdemes olyan albérletet keresni, amit egy vagy akár több lakótárssal is megoszthatsz, így jobban eloszlanak a költségek, és a hónap végén több pénz marad a zsebedben szórakozásra. Ugyanez igaz akkor is, ha olyan szerencsés vagy, hogy saját lakásba költözhetsz, és abban van elég hely lakótárs számára. Amennyiben van párod, ez remek alkalom lehet az összebútorozásra, de ha nincs, egy barát is ideális választás lehet lakótársnak. Ne tarts az idegenekkel való összeköltözéstől sem, hiszen az örök klasszikus Lakótársat keresünk film is jól bemutatja, hogy akár életre szóló barátságot vagy szerelmet is találhatsz így! Célszerű olyasvalakit választani, aki közel áll hozzád korban, hasonló az életritmusa és akivel van közös érdeklődési köröd, de az is nagyon fontos, hogy megbízható legyen és anyagilag biztos háttérrel rendelkezzen.

2. Alaposan járd körbe a részleteket!

Egy albérlet kiválasztása során számos kérdést tisztázni kell, mielőtt szerződsz a tulajdonossal. Többek között, hogy milyen feltételek vonatkoznak a látogatók fogadására, a lakás dekorálására és a falat érintő szerelésekre. Társasház esetén van-e bármilyen fontos szabály, amit szem előtt kell tartani, illetve érdemes azt is egyeztetni a tulajdonossal, hogy kinek a feladata és költsége a javítások, karbantartások elvégzése.

Ugyanilyen fontos, hogy a tulajdonos kötött-e lakásbiztosítást és ha igen, milyen fedezetekre, továbbá, hogy kit és milyen időszakban kereshetsz, ha bármi elromlik vagy vészhelyzet van. Egyértelmű kell legyen az is, hogyan történik a fizetés: a rezsit a bérleti díjjal együtt a tulajnak kell átadni, vagy a számlákat és a közös költséget a bérlő fizeti. Illetve, ha bármilyen okból késnél a fizetéssel, akkor számít-e fel kamatot a tulaj, ha igen, milyen mértékűt. Fontos, hogy a kaució összegéről és a kiköltözést követően a visszatérítés feltételeiről is rendelkezzen a szerződés, csak úgy, mint a rendes és a rendkívüli felmondásról! Mielőtt aláírnád a szerződést, ne sajnáld az időt arra, hogy figyelmesen végigolvasd!

3. Rögzítsd a lakás állagát és készíts leltárt!

Beköltözés előtt alaposan nézd át a lakás minden szegletét, fotózd le a hibákat, és vetesd bele ezeket az átadás-átvételi jegyzőkönyvbe! Egyúttal a bérbeadóval közösen készíts leltárt a lakásban található tárgyakról és bútorokról, és ezeket is fényképezd le! Ha valamilyen berendezési eszköz nem működik vagy sérült egy bútor, és ezek cseréjéről vagy éppen nem cseréjéről szóban megállapodsz a tulajdonossal, akkor azt írásban is rögzítsétek, a jegyzőkönyv részeként, ami mindkét felet védi. Így elkerülhetők a későbbi viták, és hogy olyasmiért vonjanak le a kauciódból, amit nem te okoztál. Ebben a dokumentumban kell rögzíteni a közműórák gyári számát és aktuális állását is.

4. Nézz utána az előzményeknek!

Vannak olyan esetek, amikor egy albérlő sajátjaként hirdet meg kiadásra egy lakást vagy szobát, és így próbál többhavi kauciót kicsalni a gyanútlan lakáskeresőktől. Ezért, ha biztosra szeretnél menni, a szerződés aláírása előtt kérdezd le a lakás tulajdoni lapját az interneten, hogy ne ess csalás áldozatául. Mielőtt pedig beköltözöl az új otthonodba, ellenőrizd, nem maradt-e az előző lakó vagy tulajdonos után közműtartozás! Ezt a közüzemi szolgáltatóktól bekért igazolással tudod megtenni.

5. Ne csak a szórakozásról, az értékeidről is gondoskodj!

Tudtad, hogy a csőtörések és a viharok okozzák a legtöbb lakáskárt?

„Bérlőként sokszor nem gondolunk bele, mi történik egy tűzeset, csőtörés, viharkár vagy betörés esetén, és eleve azt feltételezzük, hogy a bérbeadónak van lakásbiztosítása, ami ezt fedezi. Ám ez korántsem biztos, hogy így van, de ha a tulajdonosnak van is biztosítása, az általában az ingatlanra és a saját berendezési tárgyaira terjed ki.

Bár társasház esetében a ház biztosítása fedezi a közös részekben, csövekben, vezetékekben keletkező károkat, az ingóságaink – vagyis saját bútoraink, használati és vagyontárgyaink, háztartási és szórakoztatóelektronikai berendezéseink, számítógépünk – biztonságáról magunk kell gondoskodjunk, és kár esetén nekünk szükséges pótolni azokat” – magyarázza Tollmayer György, az Allianz Hungária Zrt. lakossági vagyon termék-és portfólió menedzsment osztályának vezetője.

Éppen ezért ajánlott fontolóra venni, hogy bérlőként is köss otthonbiztosítást, és jó ha tudod, hogy ezt a saját ingóságaidra is meg tudod kötni, így egy káresemény után a biztosító megtérítheti a sérült/eltűnt/használhatatlanná vált értékeidet. Egy biztosítás elsőre felesleges kiadásnak tűnhet, de ha egyszer bekövetkezik a baj, nagyon jól jön.

6. Kérdezd meg a szüleidet a pénztári megtakarításról!

Érdemes rákérdezned a szüleidnél, van-e egészség- és önsegélyező pénztári megtakarításuk, hiszen sokan nem tudják, de az itt gyűlő összeget a 25 év alatti, felsőoktatási intézménybe járó gyerek albérletének vagy kollégiumi díjának finanszírozására is fel lehet használni. Ráadásul az ilyen típusú megtakarításhoz állami támogatás formájában 20 százalékos adóvisszatérítés is jár. A szüleid tehát akár így is támogathatják a lakhatásodat, amíg nincs saját kereseted.

Készülj fel az Allianz-cal, és hozd ki a számodra legjobbat minden élethelyzetből! Tudj meg többet itt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk