„Feldolgozhatatlan, hogy elveszítettem a gyermekemet” –- könnyeivel küszködve nyilatkozott a 18 évesen elhunyt focista édesanyja
Viktor a hétfői edzésen esett össze. Társai azonnal elkezdték az újraélesztést és a mentők is hosszan küzdöttek az életéért, de már nem tudták megmenteni. A tragédiát a fiú szülei is végignézték, sőt barátnője és testvére is látták, hogy mi történik.
Mint azt korábban mi is megírtuk, hétfőn összeesett edzés közben és meghalt egy 18 éves focista Zalaegerszegen. Viktort hiába próbálták újraéleszteni, már nem tudták megmenteni.
A tragédiát a fiú szülei is végignézték, sőt barátnője és testvére is látták, hogy mi történik. Édesanyja könnyek között nyilatkozott a Tényeknek.
"Feldolgozhatatlan számomra, hogy elveszítettem a gyermekemet, de az ad erőt, hogy ő boldog volt, hogy az utolsó leheletéig boldog volt, mert mindent elért, amit szeretett volna. És tudta azt, hogy mi a legjobban szeretjük a világon"
- mondta a fiú édesanyja.
A tragédia a hétfői edzésen történt. A 18 éves Viktor játék közben lett rosszul, és összeesett. A szülők a közelben laknak, amikor meghallották, mi történt, azonnal átfutottak a pályára. Viktort már akkor próbálták újraéleszteni.
"A többiek, a fiúk, nagyon gyorsan, szakszerűen elkezdték az újraélesztését, használták a defibrillátort, a mentők által adott utasításokat is betartva. Közben kiérkeztek a mentők is, és hát sajnos közel 1 órás küzdelem után sem tudták újraindítani a szívét"
- mondta a Tényeknek Soós Zoltán, a Tarr Andráshida SC elnöke.
"Sokoldalú volt, tehetséges és nagyon-nagyon céltudatos, maximalista"
- jellemezte Viktort az édesanyja, aki azt is elmondta, a fiú néptáncolt, 16 éves kora óta focizott, bátyja, Olivér példakép volt számára. Edzője szerint Viktor profi játékos volt.
"Okos, intelligens embernek ismertem meg, ugye azért még 18 éves volt... csak jót tudnék mondani róla, mert tényleg egy intelligens játékos volt, és emberileg... az emberi oldala, az az egyik legfontosabb dolog szerintem, az nagyon rendben volt nála"
- fogalmazott Tóth László.
A Tényeknek nyilatkozó orvos szerint leggyakrabban a szívritmuszavar okoz ilyen tragédiát.
Videó: A Tények riportja
Mint azt korábban mi is megírtuk, hétfőn összeesett edzés közben és meghalt egy 18 éves focista Zalaegerszegen. Viktort hiába próbálták újraéleszteni, már nem tudták megmenteni.
A tragédiát a fiú szülei is végignézték, sőt barátnője és testvére is látták, hogy mi történik. Édesanyja könnyek között nyilatkozott a Tényeknek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter március 21. óta kizárólag a Magyar Honvédség repülőgépeit használja hivatalos külföldi útjaihoz, írta meg az Átlátszó. Az elmúlt több mint két hónapban 36 alkalommal repült különböző városokba, köztük Ankarába, Moszkvába, Brüsszelbe, Londonba, Iszlámábádba és Jeruzsálembe. Ezeken az utakon a honvédség négy repülőgépe – a 604-es, 605-ös, 606-os és 607-es lajstromjelű gépek – közül vett igénybe különböző típusokat.
A legtöbbször, 15 alkalommal a 605-ös, 11 úton pedig a 604-es repülőgéppel utazott. Ezek a típusok akár 140 utast is szállíthatnak, az első néhány sorban első osztályú kényelmi szinttel, míg a többi ülés három-három fős kiosztású. A kisebb, de kényelmesebb futárgépekkel – a Falcon 7X típusú 606-ossal és 607-essel – összesen 11 alkalommal repült. Ezek a gépek hosszabb utakra is alkalmasak, többek között fekvőhelyeket is ki lehet alakítani rajtuk éjszakai módra.
A külügyminiszter utazásairól készült közösségi médiás bejegyzések alapján látható, hogy az elmúlt időszakban minden esetben a honvédségi repülőgépek jelentek meg a képeken.
Korábban voltak olyan fotók, amelyeken a repülőgép nem szerepelt, ezekből arra lehetett következtetni, hogy Szijjártó magánrepülőgépet használt.
Az Átlátszó megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályát, hogy megtudja, miért álltak le a magángépes utazások, és van-e ennek köze a bírósági döntéshez, de 48 órán belül nem érkezett válasz. A portál korábban pert indított a külügy ellen, amelyben a miniszter utazásainak költségeit szerették volna megismerni. A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében kimondta, hogy a minisztériumnak ki kell adnia ezeket az adatokat, mivel nem tartotta jogszerűnek a külügy által hivatkozott jogszabályt. Bár a minisztérium fellebbezett, a döntés másnapjától már nem béreltek magángépet Szijjártó hivatalos útjaihoz.
A Magyar Honvédség gépeinek használatáról az Átlátszó hosszú ideje rendszeresen beszámol. A cikkeikben szó esett a gépek beszerzéséről, költségeiről, valamint az utazások célpontjairól is. Azt is megírták, hogy egy jogszabály-módosítás nyomán a honvédség már magánutakra is szállíthat védett személyeket, például Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert. Korábban előfordult olyan eset is, amikor egy hivatalos marokkói út után a 604-es repülőgép 1000 kilométeres kitérőt tett Olaszországba, hogy Pisában tegye ki a miniszterelnököt.
A Falcon 7X típusú gépekkel nemcsak állami vezetők, hanem üzletemberek is utaznak világszerte. Az OTP Bank tulajdonában álló Air-Invest Kft. flottájában is két ilyen gép van, köztük egy újabb Falcon 8X típusú változat.
Szijjártó Péter március 21. óta kizárólag a Magyar Honvédség repülőgépeit használja hivatalos külföldi útjaihoz, írta meg az Átlátszó. Az elmúlt több mint két hónapban 36 alkalommal repült különböző városokba, köztük Ankarába, Moszkvába, Brüsszelbe, Londonba, Iszlámábádba és Jeruzsálembe. Ezeken az utakon a honvédség négy repülőgépe – a 604-es, 605-ös, 606-os és 607-es lajstromjelű gépek – közül vett igénybe különböző típusokat.
A legtöbbször, 15 alkalommal a 605-ös, 11 úton pedig a 604-es repülőgéppel utazott. Ezek a típusok akár 140 utast is szállíthatnak, az első néhány sorban első osztályú kényelmi szinttel, míg a többi ülés három-három fős kiosztású. A kisebb, de kényelmesebb futárgépekkel – a Falcon 7X típusú 606-ossal és 607-essel – összesen 11 alkalommal repült. Ezek a gépek hosszabb utakra is alkalmasak, többek között fekvőhelyeket is ki lehet alakítani rajtuk éjszakai módra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Milliárdokat kaszált külföldről a kormányközeli Mediaworks, mégis nagyon kicsi a nyereség
Hiába folyt be 57 milliárd forint a Mediaworkshöz, a cég majdnem veszteséges lett. A kiadások nőttek, a támogatások elapadtak, a haszon pedig szinte teljesen eltűnt.
A Mediaworks Hungary Zrt. tavaly 57 milliárd forintos árbevételt ért el, ami alig maradt el a 2023-as 57,2 milliárdtól. A bevétel négy fő területről származott: az online tevékenység 12,6 milliárdot hozott, a nyomtatott lapok értékesítése 11,9 milliárdot tett ki, a hirdetésekből kicsivel több mint 11 milliárd forint folyt be, a nyomdai szolgáltatások pedig 10 milliárd forintot hoztak, összegezte a 444.
A hirdetési bevételek csökkenést mutattak: míg 2023-ban közel 15 milliárd forintot tettek ki, 2024-re ennél alacsonyabb összeget könyvelt el a cég ezen a soron.
A társaság exportból származó árbevétele 2,5 milliárd forint volt.
A legtöbb pénz Szlovákiából érkezett (több mint 1 milliárd forint), ezt követte Írország 723 millióval és Románia 463 millióval. Emellett az Egyesült Államokból 62 millió, Szingapúrból 1,8 millió, a Virgin-szigetekről pedig kicsivel több mint 1 millió forint származott.
Az egyéb bevételek viszont jelentősen csökkentek: a 2023-as 3,2 milliárd forint után 2024-ben már csak 1,3 milliárdot könyveltek el. Ennek egyik oka az volt, hogy nem volt elengedett követelés, másrészt
a támogatások összege is visszaesett – míg korábban meghaladta az 1 milliárdot, tavaly csupán 50 millió forintot tüntettek fel ezen a soron.
A költségek emelkedtek: az anyagjellegű ráfordítások 35,8 milliárdról 36,8 milliárdra nőttek, a személyi jellegű kiadások pedig 16 milliárd után már 18 milliárd forintot tettek ki.
Ennek eredményeként a vállalat üzemi szinten 444 millió forintos veszteséget könyvelt el.
Ezt azonban kompenzálta a MédiaLog-DMHM Kft.-től érkező 886 millió forintos osztalék, így végül 321 millió forintos nyereséggel zárták az évet. Ez az eredmény jelentősen elmaradt a 2023-as 3,3 milliárd forintos profittól.
A Mediaworks Hungary Zrt. tavaly 57 milliárd forintos árbevételt ért el, ami alig maradt el a 2023-as 57,2 milliárdtól. A bevétel négy fő területről származott: az online tevékenység 12,6 milliárdot hozott, a nyomtatott lapok értékesítése 11,9 milliárdot tett ki, a hirdetésekből kicsivel több mint 11 milliárd forint folyt be, a nyomdai szolgáltatások pedig 10 milliárd forintot hoztak, összegezte a 444.
A hirdetési bevételek csökkenést mutattak: míg 2023-ban közel 15 milliárd forintot tettek ki, 2024-re ennél alacsonyabb összeget könyvelt el a cég ezen a soron.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta a Podmaniczky Mozgalom javaslatát. A döntés értelmében Budapest kiáll a sajtó- és véleményszabadság mellett. A javaslat 29 igen szavazatot kapott, míg az MSZP és a Párbeszéd jelenlévő képviselői nem szavaztak.
Ez azt jelenti hogy Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője és társai is az igen gombot nyomták meg.
A politikus bejegyzésében azt írta: „Bármilyen meglepő is ez, ebben a törvény elfogadását megelőző, zavaros helyzetben örülünk ennek, és fontosnak tartjuk, hogy Budapest érdekei és egyben Magyarország alkotmányos alapértékei mellett a javaslatunk nyomán ekkora egyetértésben tudott kiállni a Fővárosi Közgyűlés”.
A közgyűlés által elfogadott nyilatkozat szerint
„minél inkább sokszínű a nyilvánosság, minél nagyobb esélye van a különböző véleményeknek hasonló súllyal megjelenni a közbeszédben, annál inkább képes az ország védekezni a külső befolyásszerzéssel szemben.
A Fővárosi Közgyűlés ezért a leghatározottabban kiáll a sajtó- és véleményszabadság mellett, és ellenzi annak korlátozását”.
A dokumentumban hangsúlyozták azt is, hogy „csak olyan átláthatósági szabályok elfogadhatóak, amelyek az adott szektor minden szereplőjére egységesen vonatkoznak, és nem alkalmasak diszkriminatív, a sajtó-, a szólás- és véleményszabadság hatalmi vagy pártpolitikai szempontok szerinti korlátozására”.
A közgyűlés egyértelművé tette azt is, hogy „a Fővárosi Közgyűlés meggyőződése, hogy mind Magyarország, mind Budapest biztonsága és fejlődése szempontjából létfontosságú, hogy az ország az Európai Unió tagja maradjon, a tagságunk ne kérdőjeleződjön meg”.
Bár a szöveg tudatosan kerülte az aktuálpolitikai felhangokat, abból – és a benyújtás idejéből – nehéz arra következtetni, hogy nem a Fidesz „átláthatósági törvénynek” nevezett nagytakarítási törvényjavaslatára reagált.
Vitézy Dávid a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta a Podmaniczky Mozgalom javaslatát. A döntés értelmében Budapest kiáll a sajtó- és véleményszabadság mellett. A javaslat 29 igen szavazatot kapott, míg az MSZP és a Párbeszéd jelenlévő képviselői nem szavaztak.
Ez azt jelenti hogy Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője és társai is az igen gombot nyomták meg.
A politikus bejegyzésében azt írta: „Bármilyen meglepő is ez, ebben a törvény elfogadását megelőző, zavaros helyzetben örülünk ennek, és fontosnak tartjuk, hogy Budapest érdekei és egyben Magyarország alkotmányos alapértékei mellett a javaslatunk nyomán ekkora egyetértésben tudott kiállni a Fővárosi Közgyűlés”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Partizán megbízásából készített reprezentatív kutatás szerint a magyarok többsége úgy véli, hogy a kormány az új törvényjavaslattal a kritikus médiát és civil szervezeteket szeretné elhallgattatni. A válaszadók 52 százaléka gondolta így, míg 26 százalék szerint a cél az átláthatóság növelése és a külföldi befolyás megakadályozása, írta a Telex.
A 21 Kutatóközpont május 22. és 27. között végezte a kutatást telefonon, ezer fő megkérdezésével. A minta országosan reprezentatív volt, és a kisebb torzításokat életkor, iskolai végzettség és lakóhely alapján súlyozták. A felmérés hibahatára plusz-mínusz három százalék, de részminták esetén ez nagyobb is lehet.
A kutatásban azt is vizsgálták, mennyire ismerik az emberek az úgynevezett „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot,
amelyet Halász János fideszes országgyűlési képviselő nyújtott be május 14-én. A válaszadók 44 százaléka sokat, 33 százalék valamit hallott a javaslatról, 23 százalék pedig egyáltalán nem értesült róla. A leginkább tájékozott korcsoport a 18–29 éveseké volt: 50 százalékuk számolt be arról, hogy sokat hallott a törvénytervezetről.
A tájékozottság a végzettséggel is összefügg. Azok közül, akik sokat hallottak a javaslatról, 64 százalék felsőfokú végzettséggel, 48 százalék érettségivel, 34 százalék érettségi nélküli középfokú végzettséggel, 24 százalék pedig alapfokú végzettséggel rendelkezik. Azoknál, akik nem hallottak róla, mindössze 8 százalék felsőfokú végzettségű, 19 százalékuknak van érettségije, 32 százalékuknak középfokú végzettsége érettségi nélkül, 39 százalékuknak pedig alapfokú végzettsége van.
Területi megoszlás szerint a fővárosiak (63 százalék) és a megyei jogú városokban élők (55 százalék) tájékozottabbak a témában. A legnagyobb arányban a falvakban, községekben élők (30 százalék) számoltak be arról, hogy nem hallottak a törvényjavaslatról.
A válaszadók 46 százaléka teljesen, 9 százalék inkább nem ért egyet a törvényjavaslattal. Tíz százalék inkább egyetért, míg 17 százalék teljes mértékben támogatja azt. A Fidesz szavazói körében 49 százalék teljesen, 25 százalék inkább egyetértett a javaslattal, míg 2-2 százalék nem, vagy inkább nem értett egyet vele. A Tisza párt szimpatizánsainak 92 százaléka szerint a törvény célja az elhallgattatás, 86 százalékuk egyáltalán nem értett egyet a javaslattal, 10 százalékuk inkább nem értett egyet, és 1 százalékuk inkább egyetértett vele. Olyan válaszadó nem volt, aki teljes mértékben támogatta volna azt.
Ahogy már írtunk róla,
a törvényjavaslat célja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzékbe vehesse azokat a külföldről támogatott szervezeteket, amelyek szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.
Az így listára került szervezetek nem gyűjthetnek adó 1 százalékot, és minden támogatóról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérniük, amely igazolja, hogy a pénz nem külföldről származik. Ez alól az uniós pályázati támogatások sem jelentenek kivételt.
A törvény kötelezővé tenné, hogy a listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és ellenőrző testületi tagjai vagyonnyilatkozatot tegyenek, és kiemelt közszereplőként szerepeljenek. Ha felmerül a gyanú, hogy a szervezet külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösének megfelelő bírságot szabhat ki, amit 15 napon belül be kell fizetni. A bírságból származó összegek, valamint a megszűnt szervezetek vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül. A hivatal helyszíni ellenőrzést is tarthat, amely során hozzáférhet iratokhoz, számítógépekhez, adathordozókhoz, és másolatokat is készíthet. A folyamat során kérheti a rendőrség segítségét is.
A Partizán megbízásából készített reprezentatív kutatás szerint a magyarok többsége úgy véli, hogy a kormány az új törvényjavaslattal a kritikus médiát és civil szervezeteket szeretné elhallgattatni. A válaszadók 52 százaléka gondolta így, míg 26 százalék szerint a cél az átláthatóság növelése és a külföldi befolyás megakadályozása, írta a Telex.
A 21 Kutatóközpont május 22. és 27. között végezte a kutatást telefonon, ezer fő megkérdezésével. A minta országosan reprezentatív volt, és a kisebb torzításokat életkor, iskolai végzettség és lakóhely alapján súlyozták. A felmérés hibahatára plusz-mínusz három százalék, de részminták esetén ez nagyobb is lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
