Nem engedték be Magyar Pétert a Sziget gyermekotthonba – az ajándékok a kapuban maradtak

Kedden két ország is megvétózta az Európai Unió közös nyilatkozatát, amely a demokratikus ellenálló képesség erősítéséről szólt. Adam Szlapka, a lengyel soros elnökség EU-ügyi minisztere a tanácskozás után arról beszélt, hogy a dokumentumot 25 tagállam írta alá. Később megerősítette, hogy Magyarország és Szlovákia nem csatlakozott a nyilatkozathoz, számolt be róla a 24.hu.

Michael McGrath igazságügyi biztos közölte, hogy Brüsszelben megtartották a Magyarországgal szemben zajló hetes cikk szerinti eljárás nyolcadik meghallgatását. Elmondása szerint a legutóbbi jogállamisági jelentés óta több új fejlemény is történt. Ezek között említette azt a törvénytervezetet, amely a sajtó és a civil szervezetek működését korlátozná. A biztos hozzátette, hogy erről is tárgyaltak a tanácsülésen.

McGrath arról is beszélt, hogy

Később pontosították, hogy ebben az esetben ideiglenes intézkedést kérhetnek, vagyis a törvény felfüggesztését a jogi eljárás végéig. Ha a tagállam nem teljesíti ezt, a bíróság bírságot is kiszabhat.

Téma volt a magyarországi Pride betiltása is, amelyet a kormány már elfogadott. McGrath ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy

A hetes cikk szerinti eljárás jelenleg az első szakasznál tart, amely azt vizsgálja, hogy fennáll-e a demokratikus normák megsértésének veszélye. Ezt a tagállamok minősített többsége állapíthatja meg – ez legalább az országok 55 százalékát és az EU népességének 65 százalékát jelenti. Ha ez megtörténik, léphet tovább az eljárás a második szakaszba, ahol már azt kell kimondani, hogy valóban sérültek a demokratikus normák. Ehhez minden tagállam szavazata szükséges, az érintett ország kivételével. Az esetleges szankciókhoz, például a szavazati jog felfüggesztéséhez ismét minősített többségre van szükség.

Ezúttal nem született döntés a folyamat következő szakaszba léptetéséről. A rendelkezésre álló információk szerint ehhez 22 tagállam támogatása lett volna szükséges, de csak 19-20 ország támogatta az előrelépést.

McGrath a meghallgatás végén azt üzente a magyar újságíróknak, akiket el kívánnak lehetetleníteni, hogy „velük vannak, meg fogják védeni őket”.

Vlagyimir Putyin közölte, milyen feltételekkel lenne hajlandó véget vetni az orosz-ukrán háborúnak – számolt be róla a Reuters három, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.

A hírügynökség információi szerint Putyin azt is szeretné elérni, hogy Ukrajna semleges ország maradjon. Emellett az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók részbeni feloldását is követeli, valamint azt, hogy megoldódjon a befagyasztott orosz vagyon kérdése, és biztosítsák az orosz nyelvű lakosság védelmét Ukrajnában.

Egy magas rangú forrás a Reutersnek úgy nyilatkozott:

A forrás szerint, ha az orosz elnök úgy látja, hogy nem tudja elérni céljait tárgyalások útján, akkor katonai eredményekkel akar nyomást gyakorolni, és megmutatni, hogy „a holnapi béke még fájdalmasabb lesz”.

A Kreml nem reagált a Reuters megkeresésére. Putyin és több orosz tisztviselő korábban már kijelentette, hogy bármilyen megállapodásnak a konfliktus kiváltó okait kell kezelnie. Ide tartozik a NATO bővítése és Ukrajna nyugati támogatása is.

Kijev és több európai kormány szerint azonban Putyin célja nem a békekötés, hanem az időhúzás, miközben az orosz csapatok folyamatosan haladnak előre Kelet-Ukrajnában.

Az ukrán vezetés hangsúlyozta: Oroszországnak nem szabad vétójoga lennie Ukrajna NATO-csatlakozását illetően. Úgy vélik, a jövőben csak erős nyugati biztonsági garanciák nyújthatnak védelmet egy újabb orosz támadás ellen.

A témában Donald Trump amerikai elnök is megszólalt, aki korábban már jelezte, hogy véget akar vetni a háborúnak. A Reuters beszámolója szerint a napokban bírálta az orosz elnököt, és azt mondta: „tűzzel játszik”, amikor nem hajlandó tűzszüneti tárgyalásokat folytatni Kijevvel.

(via 24.hu)

Németh Balázs és felesége trafikcége, a Dohánypapír Bt. 2024-ben 489 millió forintos árbevételt ért el – ez az elmúlt öt év legmagasabb bevétele volt a cégnél. A társaság friss pénzügyi beszámolójából az is kiderül, hogy az adózott nyereség ennél jóval alacsonyabb, valamivel kevesebb mint 14 millió forint lett, írta az mfor.hu.

A taggyűlési jegyzőkönyv szerint a mérleget elfogadták, azonban az osztalékfizetésről nem született döntés. A dokumentum alapján a cég eredménytartaléka jelenleg 67 millió forint.

A politikusról még 2013-ban derült ki, hogy érintett a trafikügyben, amikor még az MTVA munkatársaként dolgozott. A trafikügyet Hadházy Ákos független képviselő hozta nyilvánosságra.

Németh az Indexnek akkor azt nyilatkozta: „Nem összeférhetetlen a pozíciómmal az, hogy a családomnak trafikja van. Ennyi erővel, ha van egy taxis barátom, akkor nem foglalkozhatnánk a taxistörvénnyel, ha a szüleim nyugdíjasok, akkor a nyugdíjasokkal, mint ahogy a készülő demográfiai programmal sem foglalkozhatnánk, mivel én is kétgyerekes családapa vagyok.”

Azt is mondta: „A szekszárdi üggyel természetesen foglalkoztunk, ahogy minden fontos mozzanatról beszámoltunk a trafiküggyel kapcsolatban. Nem gondolom, hogy a közmédia alul kezelné ezt az ügyet.”

Az mfor.hu beszámolója szerint a cég az elmúlt öt év során összesen közel 75 millió forint profitot termelt.

(via 24.hu)

Vasárnaptól több jegytípus ára is emelkedik a budapesti tömegközlekedés járatain. A Fővárosi Közgyűlés még márciusban döntött arról, hogy júniustól több BKK termék árát módosítja.

A döntés értelmében 2025. június 1-től a vonaljegy ára 450 Ft helyett 500 Ft lesz, a járművezetőnél váltott jegy ára 600 Ft-ról 700 Ft-ra módosul. A 10 darabos gyűjtőjegyért 4000 Ft helyett 4500 Ft-ot kell fizetni, a 30 perces jegy 530 Ft helyett 600 Ft-ba kerül, a 90 perces jegy ára pedig 750 Ft-ról 850 Ft-ra változik. A Budapest 24 órás jegy 2500 Ft helyett 2750 Ft-ért lesz kapható.

– olvasható a BKK közleményében. A jelenlegi áron, papír alapon váltott vonaljegy típusú jegyek az árváltozás után még egy évig, azaz 2026. május 31-ig, a mobiljegy formában váltott vonaljegyek, időalapú jegyek a vásárlástól számított 1 évig érvényesíthetők.

Az áremelést a forint értékének romlásával és a jövőbeni fejlesztések forrásigényével indokolták.