Eperjes Károly közpénzt kapott arra, hogy dokumentumfilmben járjon utána az élő Istennek

A 21 Kutatóközpont legújabb mandátumkalkulátora szerint a Fidesz által kialakított választási rendszer nem csupán a győztest jutalmazza, hanem szisztematikusan a kormánypártnak kedvez – írta az Index.

Ha a Mi Hazánk is bejut a parlamentbe, a Tiszának körülbelül 5 százalékpontos előnyre van szüksége az abszolút többséghez, és 3,5 százalékosra a relatív többséghez. Ezzel szemben a Fidesz akár 1–2 százalékpontos Tisza-fölény mellett is megtarthatja az abszolút többséget.

A modellben bárki beállíthatja a pártok feltételezett országos listás eredményeit, a rendszer pedig ez alapján számolja ki a mandátumarányokat.

A kutatók azt ígérik, hogy a választások közeledtével tovább fejlesztik az eszközt. A legtöbb ilyen billegő kerület Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében található.

A Fidesznek kedvező rendszerszintű hatás több tényezőből adódik. A Fidesz erős bástyáinak számító egyéni választókerületek jellemzően kisebbek, így ott kevesebb szavazat is elég egy mandátumhoz, emellett a határon túli magyarok listás szavazatai és a Fidesszel együtt szavazó német nemzetiségi képviselő is a kormánypártnak kedvez.

Kormánypárti érvelés szerint a vegyes rendszer célja a stabil kormányzás biztosítása, a győzteskompenzáció és a határon túliak részvétele pedig legitim elemei a politikai közösségnek. Az ellenzéki oldal szerint a rendszer strukturálisan torzít, és a versenyfeltételek sem egyenlőek.

A magyar Országgyűlés 199 fős, ebből 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93-at pedig országos listán választanak meg. A listás mandátumok elosztásához egy pártnak el kell érnie az 5%-os küszöböt.

Az elemzés szerint

A kisebb pártok, mint a Mi Hazánk, bejutása vagy kiesése pedig alapjaiban változtathatja meg a mandátumarányokat.

Magyar idő szerint délután fél egy után az izlandi Keflavíkban szállt le az Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar delegációt szállító különgép, amely Washingtonba tart. A gépnek a Telex információi szerint

Az ETOPS (Extended-range Twin-engine Operational Performance Standards) engedélyt a két hajtóműves repülőgépek számára állítják ki, hogy meghatározott hatótávolságon belül biztonságosan repülhessenek a legközelebbi alkalmas repülőtérig hajtómű meghibásodás esetén. Ez különösen fontos az óceánok vagy elhagyatott területek átrepülésekor, ahol kevés a lehetőség kényszerleszállásra.

Az ETOPS engedély hiánya miatt a repülőgépnek több lépcsőben kell megtennie a Washingtonba vezető utat, technikai megállót kellett beiktatnia, mielőtt átrepülnének az Atlanti-óceánon.

A gép két órás pihenő után indult tovább.

A WUK9001 járatszámú Airbus útját több mint háromezren követték élőben a Flightradar oldalán, ami a portál statisztikája szerint abban abban az időben világszerte a legmagasabb szám volt.

A Fidesz közismert véleményvezérei, köztük Deák Dániel, Bohár Dániel, Kohán Mátyás, Szánthó Miklós és Lentulai Krisztián is posztoltak a reggel fél kilenckor Budapestről indult gépről – írta a Telex. Lentulai Boarding boss címmel egy rövid videót is megosztott, amelyen a miniszterelnök látható, amint a körülötte állókhoz beszél.

A portál kérdéseket tett fel a Kormányzati Tájékoztatási Központnak és a Honvédelmi Minisztériumnak arról, hogy miért nem a Honvédség saját utasszállító repülőgépével utazott a delegáció, mennyibe került a Wizz Air gépének bérlése, és ki finanszírozta az influenszerek útját, de válaszokat egyelőre nem kaptak. A miniszterelnök saját Instagram-posztjában Csuhaj Ildikó, az ATV korábbi főmunkatársának hangja is hallható, aki jelenleg az állami médiában futó Selyemzsinór című podcast résztvevője.

Magyarország célja egy stratégiai gazdasági csomag elfogadtatása és mentesség elérése az orosz energiát érintő amerikai szankciók alól. Budapest a találkozót egy lehetséges amerikai–orosz csúcstalálkozóhoz vezető út egyik lépéseként is értelmezi.

A magyar kormány az utat a magyar–amerikai kapcsolatok „új fejezeteként” kommunikálja, amely a stratégiai együttműködés megerősítését szolgálja. Szakértők szerint ugyanakkor a szankciós mentességre vonatkozó magyar igény feszültséget kelthet, mivel a Trump-adminisztráció korábban jelezte, elvárja az európai szövetségesektől az orosz energiafüggőség csökkentését.

„Sulyok Tamás "jogász" köztársasági elnöknek azonnal távoznia kell a hivatalából! Orbán Viktor báb-köztársaságielnöke szokása szerint hallgat, miközben a fideszes bűnözők nyíltan listázzák és fenyegetik a honfitársaikat” – kezdte bejegyzését Magyar Péter a Facebookon.

„Itt jelzem, hogy

„A fideszes báb Péterfalvi Attilának, az adatvédelmi hatóság "jogász" vezetőjének is haladéktalanul távoznia kell a pozíciójából, mivel szintén hallgat, miközben Orbánék a legrosszabb történelmi időket idéző módon, politikai alapon listázzák a nyilvánosság előtt a honfitársaikat és egyben visszaélnek a személyes adataikkal” – írta a Tisza Párt elnöke, aki hozzátette: a szatellit ellenzéki pártok szintén hallgatnak, nem szólalnak fel a honfitársaik védelme érdekében. A Fidesz fiókpártja, a Mi Hazánk szerinte egyenesen a kormányzati hazugságokat terjeszti.

Ez ugyanaz a Promenád24, amely néhány hónapja lejárató cikket közölt a hódmezővásárhelyi rendőrkapitányról, aki néhány nappal később öngyilkos lett. Ez a lap és a megrendelő akkor sem kért bocsánatot, most sem fog” – hangsúlyozta Magyar, aki ezután Lázár Jánosnak üzent.

„Ez nem újságírás. Ez bűncselekmény. Aki ezt a bűncselekmény-sorozatot megszervezte, aki ezt jóváhagyta, aki az adatokat közzétette és aki cinkosan hallgat, mind felelős” – tette hozzá.

„Egy kormány dolga az lenne, hogy megvédje a polgárait. Nem az, hogy háborút indítson ellenük.

Közben nem veszik észre, hogy már nincs hatalmuk felettünk: ez egy vesztébe rohanó, erkölcsileg megsemmisült, végnapjait élő rendszer utolsó kétségbeesett próbálkozása. Ez az a pont, ahol mindenkinek választania kell: a megfélemlítés oldalán áll, vagy a szabadságén. A magyar emberek tudni fogják, hogy melyiket válasszák” – zárult a bejegyzés.

Nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas a mohácsi híd fajlagos költsége, amely várhatóan még több lesz, mint amennyivel a kormány számolt – írja a G7.

A kormány 389,3 milliárd forintos teljes költségvetési keretet biztosít a mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat megépítésére, ez egy 2024. augusztusi kormányhatározatból derült ki. A kivitelezésre a Duna Aszfalt nettó 295 milliárd forintos szerződést kötött, ám a kormány egy külön döntéssel további nettó 63 milliárd forintot biztosított arra, hogy az alföldi oldalon a tervezett kétszer egy sáv helyett kétszer két sáv épüljön meg 19,5 kilométeren.

A beruházás keretében valójában három híd épül – egy mederhíd és két ártéri híd –, összesen 756 méter hosszan. A hídon kétszer két sáv mellett egy kerékpárút is helyet kap, a teljes szélessége pedig megközelíti a 23 métert. A nyugati, dunántúli oldalon 8,5 kilométeren épül új, kétszer kétsávos út az M6-os autópályáig, míg a keleti oldalon a már említett 19,5 kilométeres szakasz köti majd össze a hidat az 51-es főúttal.

A projekt fajlagos költsége nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas.

A beruházás indokoltsága körül komoly vita bontakozott ki a várható forgalom miatt. A kormány azzal érvel, hogy a Vajdaságban épülő új gyorsforgalmi út a balkáni tranzitforgalom egy részét Mohács felé tereli majd, tehermentesítve a röszkei határátkelőt és növelve az M6-os autópálya kihasználtságát. A kritikusok szerint azonban a jelenlegi forgalmi adatok alapján a kétszer kétsávos kapacitás teljesen felesleges.

A három déli határátkelő (Röszke, Tompa, Hercegszántó) teljes óránkénti forgalma jelenleg 1360 egységjármű. Még abban az irreális esetben is, ha ez a forgalom teljes egészében az új hídra terelődne,

A számítások szerint még a forgalom megduplázódása esetén is bőségesen elegendő lenne az irányonkénti egy sáv.

A kormányzat álláspontja szerint a mohácsi híd stratégiai beruházás, amely a déli országrész felzárkóztatását szolgálja, és a tranzitforgalom átterelésével jelentős útdíjbevételt is hozhat. A kritikusok ezzel szemben egy alacsony forgalmú területen megvalósuló, túlméretezett és túlárazott projektről beszélnek, amelynek megvalósíthatósági tanulmánya nem nyilvános. A tenderen a Duna Aszfalt nyert, megelőzve a Strabag és a Swietelsky ajánlatát. A beruházás jövőbeli kihasználtságát nagyban befolyásolja a szerbiai gyorsforgalmi út megépülésének üteme, amely nélkül a kormányzati érvelés a tranzitforgalom áttereléséről nehezen tartható.