Egy 2017. évi tanulmány szerint 2100-ra akár 2 milliárd embert - vagyis a világ népességének körülbelül egyötödét - kitelepíthetik otthonaikból, és arra kényszeríthetik őket, hogy az óceánszint emelkedése miatt máshová költözzenek. Banglades különösen veszélyben van. Körülbelül 15 millió ember válhat menekültté a klímaváltozás miatt, ha a tengerszint megemelkedik. Az ország több mint 10%-a kerülhet a víz alá.
Továbbá csökkenthet az ivóvíz mennyisége, ami veszélyeztetheti az élelmiszer-ellátást is. Az emelkedő tengerszint hozzájárul a melegebb globális hőmérséklethez, és hatással van arra, hogy a gazdálkodók milyen típusú növényeket tudnak termeszteni. Egyre nehezebb lesz hozzájutni bizonyos élelmiszerekhez.
A tengerszint emelkedésével a part menti területeken esélyesebbek lesznek az áradások, és az árvizek hatalmas mennyiségű kezeletlen szennyvizet vezethetnek a folyókba, patakokba, utcákba vagy akár otthonokba.
Ez szennyezi a vízforrásokat, károsítja a vadvilágot és elősegíti a betegségek terjedését.
"Sokszor, amikor az emberek a tenger szintjének emelkedéséről beszélnek, kizárólag az árvizekre gondolnak" - mondta Andrea Dutton, a Floridai Egyetem geológia professzora a CNN-nek. "Azt gondolják, hogy ha a házuk nem a parton van, nem kell aggódniuk, ami teljes tévhit" - teszi hozzá.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a világkereskedelem több mint 90%-a tengeren szállít. Így nagy esély van arra, hogy a vásárolt dolgok többsége legalább két kikötőn áthalad: az egyiken az export során, a másikon az importálás során. A kikötők kritikus jelentőséggel bírnak a globális gazdaság szempontjából, és munkahelyeket teremtenek olyan iparágakban, mint a hajóépítés, a halászat, a tenger gyümölcseinek feldolgozása és a tengeri szállítás.
A megemelkedő tengerszint számos kikötő infrastruktúráját károsíthatja, és többféle folyamatot megzavarhat, és a gazdaság egészében kedvezőtlen hatást válthat ki.
"Az olvadó gleccserek befolyásolják az emberek élelmezéshez, vízéhez és energiájához való hozzáférését, amelyek alapvető és fontos dolgok, és amelyekre szükségünk van a túléléshez" - emeli ki Dutton.
A CNN oldalán jelent meg a nem mindennapi hír, miszerint tudósok egy csoportja emléktáblával búcsúzik attól gleccsertől, amelyik "elsőként vesztette el teljesen gleccser jellegét". A szomorú esethez a klímaváltozás vezetett.
A kutatók vasárnap gyűlnek össze az izlandi Borgarfjörðurban, hogy bemutassák a gleccser emléktábláját. Az emlékmű kétnyelvű feliratot kapott Levél a jövőbe címmel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába fogott össze érte az egész sportvilág, 42 évesen elhunyt a Veszprém volt kézilabdázója, Gyáfrás Dávid
Gyáfrás Dávid, a luxemburgi Handball Bieles edzője, közel kétéves küzdelem után hunyt el. A sporttársak 32 milliós gyűjtést szerveztek a németországi kezelésére, de már nem tudták megmenteni.
Gyászol a magyar kézilabda, 42 éves korában elhunyt Gyáfrás Dávid. A Veszprém egykori játékosa közel két éven át küzdött a rákkal, felépüléséért az egész sportág szorított. A halálhírét február 5-én a Szolnok Hangja nevű Facebook-oldal is közzétette.
„Nyugodj békében, Dávid. Emléked örökre megőrizzük. Élete utolsó mérkőzését sajnos elvesztette Gyáfrás Dávid, az egykori kiváló kézilabdázó. Soha nem feledünk…” – írták a bejegyzésben.
A sportoló kálváriája 2024 márciusában egy ártatlannak tűnő vállfájdalommal kezdődött, ekkor derült ki, hogy szervezetét megtámadta a rák. Állapota szeptemberre rosszabbodott, gyógyulását egy 32 millió forint értékű németországi terápiával remélték – írta a Blikk. Bár eleinte a természetes gyógymódokat részesítette előnyben és ellenezte a kemoterápiát, a betegség súlyosbodása miatt végül a németországi kezelés mellett döntött.
A betegség hírére a kézilabda-társadalom példátlan összefogásba kezdett. Luxemburgi klubja, a Handball Bieles gyűjtést indított és jótékonysági mérkőzést szervezett érte. Korábbi csapata, a Veszprém is segítő kezet nyújtott. „A Veszprém Handball Club egy, a csapat által dedikált mezt ajánlott fel, hogy ezzel is hozzájáruljunk Dávid gyógyulásához. Sok erőt és kitartást a felépüléshez! Hajrá, Dávid!” – közölte akkor a magyar klub.
Gyáfrás Dávid 2024 decemberében egy interjúban maga is beszélt a küzdelméről. „Most is egy vizsgálatról jövök, mert sajnos bevizesedett a lábam” – mesélte luxemburgi otthonából, majd a támogatásról is szót ejtett. „Amikor megtudtam, hogy a barátaim titokban gyűjtést szerveztek a részemre, amelybe bevontak tévécsatornákat, újságokat, közösségi felületeteket, nagyon meghatott. Ráadásul, hogy mindez Magyarországra is eljutott, és volt csapatom, a Veszprém is támogat, nagyon mélyen megérintett, és olyan erőt adott, amire gondolni sem mertem volna.” Azt is elmondta, a családja jelenti számára a legnagyobb támaszt: „Hihetetlen sok segítséget kapok az ismerősöktől, a családomtól, feleségemtől, Renátától és a 11 éves kisfiamtól, Bendegúztól. Rengetegen érdeklődnek, hívnak, írnak, mióta megtudták, hogy mi van velem, már csak miattuk is elmondhatom, hogy nem félek semmitől.”
Gyáfrás Dávid a Veszprém után játszott Komlón, Nyíregyházán és Győrben is, majd 2007-ben Luxemburgba szerződött, ahol több csapatban is megfordult, a 2016/17-es idényben a helyi bajnokság gólkirálya lett. Visszavonulása után, 2021-től a Handball Bieles felnőttcsapatának vezetőedzőjeként dolgozott. Klubja is megemlékezett róla: „Mély fájdalommal értesültünk szeretett Davidünk halálhíréről. Dávid, sokunk számára te nem csupán kézilabdázó vagy edző voltál, hanem kolléga is. Egy kolléga, akire mindig számíthattunk, aki mindig kiállt a csapatáért és a 'fiaiért', és akire támaszkodhattunk.”
Gyászol a magyar kézilabda, 42 éves korában elhunyt Gyáfrás Dávid. A Veszprém egykori játékosa közel két éven át küzdött a rákkal, felépüléséért az egész sportág szorított. A halálhírét február 5-én a Szolnok Hangja nevű Facebook-oldal is közzétette.
„Nyugodj békében, Dávid. Emléked örökre megőrizzük. Élete utolsó mérkőzését sajnos elvesztette Gyáfrás Dávid, az egykori kiváló kézilabdázó. Soha nem feledünk…” – írták a bejegyzésben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Feró Lázár Jánosról: Amit ő csinál ebben az országban, az hihetetlen. Olyan, mintha én csinálnám
Lázár János Rétvári Bence képviselővel tartott lakossági fórumot Vácon. Az eseményen a miniszter kitért a 13. havi nyugdíjra és a korábbi, cigányokról szóló kijelentéseire is.
„Mert amit ő csinál ebben az országban, az hihetetlen. Olyan, mintha én csinálnám”
– mondta Nagy Feró, miután tiszteletbeli rockerré avatta Lázár János építési és közlekedési minisztert. A zenész a váci Lázárinfón tette fel az első kérdést, miután méltatta a minisztert.
Lázár János február 5-én tartott lakossági fórumot Vácon, Rétvári Bence KDNP-s képviselővel közösen – írta a 24.hu. Nagy Feró a felszólalásában arra is panaszkodott, hogy ma már mindenki tud énekelni, majd azt tudakolta, mi a terv arra az esetre, ha az ukránok beavatkoznának a magyar választásokba.
Az eseményen
egy kérdező véletlenül miniszterelnök úrnak szólította Lázárt, aki félmosollyal hallgatta a közönség nevetését és tapsát.
„Meg se merek szólalni, még baj lesz belőle” – reagált a miniszter. Az eset később megismétlődött, de arra Lázár már nem reagált.
A fórumon az első kérdések szinte kizárólag a kormánypárti narratívába illeszkedtek. Olyan kérdések hangzottak el, hogy miért akar Ukrajna még több pénzt, a Tisza Párt valóban ki akarja-e vezetni a 13. havi nyugdíjat, és mit tud Magyar Péter, amivel egyből visszaszerezné az uniós forrásokat. Lázár szerint Magyarország jelenleg egy M2-es autópálya árát fizeti be az uniós költségvetésbe, a befizetést pedig emelni fogják, a támogatásokat csökkentik, a váciaktól beszedett eurókat pedig Ukrajnába küldik. A 13. havi nyugdíj kapcsán elárulta, hogy Magyarországon ma egyetlen ember van, aki ötmillió forint feletti nyugdíjat kap. Az uniós forrásokról azt mondta, azokat Orbán Viktor is haza fogja tudni hozni, ha elegen szavaznak rá.
A miniszter kitért a korábbi, cigányokról szóló mondataira is. Elmondta, sokan tanácsolták neki, hogy ne tartson Lázárinfókat, de ő őszintén, a jobbítás szándékával beszél. A „tartalék” szó körüli vitáról azt mondta, ő a szót úgy értette, hogy több százezer, a szegény rétegekből kikerülő magyar munkába állítását szeretné.
„Mert amit ő csinál ebben az országban, az hihetetlen. Olyan, mintha én csinálnám”
– mondta Nagy Feró, miután tiszteletbeli rockerré avatta Lázár János építési és közlekedési minisztert. A zenész a váci Lázárinfón tette fel az első kérdést, miután méltatta a minisztert.
Lázár János február 5-én tartott lakossági fórumot Vácon, Rétvári Bence KDNP-s képviselővel közösen – írta a 24.hu. Nagy Feró a felszólalásában arra is panaszkodott, hogy ma már mindenki tud énekelni, majd azt tudakolta, mi a terv arra az esetre, ha az ukránok beavatkoznának a magyar választásokba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a közösségi oldalán fejtette ki véleményét a külföldön élő magyarok szavazásáról.
Azt írta, hogy
a nemzet nem lakcím kérdése, és bejelentette, hogy pártja petíciót indít a külföldön élő magyarok szavazásának megkönnyítéséért. A politikus szerint a magyarságot a közös nyelv, kultúra, sors és felelősség köti össze, nem a lakóhely.
A TISZA Párt alelnöke úgy fogalmazott, több százezer olyan honfitársunk él külföldön, akik nem adhatják le a szavazatukat levélben. Állítása szerint:
„Ők azok, akik csak szabadnapok, pénz és a családtól elrabolt idő árán élhetnek alapvető jogaikkal. Ők azok, akik a külképviseleti szavazóhelyiségek fájóan alacsony száma miatt sokszor egész napos utazásra kényszerülnek. És ha el is jutnak a külképviseletre, ott zsúfoltság és végeláthatatlan sorban állás várja őket.”
Magyar Péter szerint ez nem maradhat így. Mint írta, a választójog nem kiváltság, hanem alapjog. „A külföldön élő magyarok a nemzet elidegeníthetetlen részei, a közügyek alakításába való beleszólás joga őket is megilleti” – jelentette ki. Éppen ezért közölte, hogy felszólítják a döntéshozókat a külképviseleti szavazóhelyiségek számának növelésére. Konkrét javaslatuk szerint minden külföldi településen létre kellene jönnie egy szavazóhelynek 100 regisztrált választó után, majd minden további 1000 regisztrált fő után újabbaknak. A TISZA Párt elnöke szerint ők olyan rendszert akarnak, amelyben a választójog gyakorlása nem „hivatali akadálypálya”. Álláspontja szerint a külképviseleti szavazás nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy. Posztját a „Szavazz haza!” felhívással zárta.
A magyar választási szabályozás különbséget tesz a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok között aszerint, hogy van-e magyarországi lakcímük. Akiknek nincs, azok levélben szavazhatnak, míg a magyarországi lakcímmel rendelkezők csak személyesen, a külképviseleteken adhatják le voksukat. Ez a keretrendszer hosszú ideje vita tárgyát képezi a választójog egyenlősége szempontjából. A 2022-es országgyűlési választáson a legtöbben Londonban voksoltak, ahol 8138-an szerepeltek a névjegyzékben, és 6951-en szavaztak is.
A külképviseleti szavazás megszervezése a Külgazdasági és Külügyminisztérium feladata, a választási eljárásért pedig a Nemzeti Választási Iroda felel. A kormány a 2024-es EP- és önkormányzati választások idején 147 külképviseleti szavazóhelyről beszélt, amit a kritikusok szerint több országban még mindig kevés a valós igényekhez képest. Sulyok Tamás köztársasági elnök a következő országgyűlési választást 2026. április 12-ére tűzte ki. A TISZA Párt – melynek elnöke és európai parlamenti képviselője a posztot jegyző Magyar Péter – „Szavazz haza!” néven indított kampányt a helyzet megváltoztatásáért.
Magyar Péter a közösségi oldalán fejtette ki véleményét a külföldön élő magyarok szavazásáról.
Azt írta, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
93 éves korában elhunyt Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész és karmester. A Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti a nemzetközi hírű művészt.
Kilencvenhárom éves korában elhunyt Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a nemzet művésze. A halálhírt a Magyar Művészeti Akadémia közölte pénteken az MTI-vel; a köztestület a Szent István Renddel is kitüntetett művészt saját halottjának tekinti.
Vásáry Tamás 1933-ban született Debrecenben, pályafutása zenei csodagyerekként indult: már egészen fiatalon rendszeresen adott zongorakoncerteket.
Mindössze hatévesen, a hivatalos korhatárt meg sem várva vették fel a debreceni Zenedébe, miután eljátszotta Liszt II. rapszódiáját. Első nyilvános koncertjét nyolcévesen adta egy Mozart-emlékesten, tízévesen pedig Dohnányi Ernő tanítványai közé került. Tizennégy esztendősen nyerte meg a Zeneakadémia Liszt-versenyének első díját, és ekkor határozta el, hogy karmester lesz.
Művészdiplomáját 1953-ban szerezte meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora tanszékén.
Kodály Zoltánnak meghatározó szerep jutott az életében, különösen a szülei kitelepítése után.
Kodály és Zathureczky Ede, a Zeneakadémia akkori igazgatója érte el az ifjú tehetség mentesítését. Kodály támogatásával nemcsak tanulmányait folytathatta, de munkát is kapott a Muzsika Hangversenyrendező Vállalatnál.
Nemzetközi karrierje Leningrádban és Moszkvában vette kezdetét, majd az 1950-es években kiemelkedő versenysikereket aratott Varsóban, Párizsban, Brüsszelben és Rio de Janeiróban. Előbb Belgiumban, majd Svájcban élt. 1958-ban megjelent Liszt-lemezét Angliában „az év legjobb lemeze” címre jelölték.
1960-ban Londonban, 1962-ben pedig a New York-i Carnegie Hallban debütált.
Az emigrációban évi átlag száz hangversenyt adott a világ legfontosabb zenei központjaiban. A Deutsche Gramophonnál felvett lemezei világhírt és folyamatos koncertfelkéréseket biztosítottak számára. Rendszeres vendége volt a Salzburgi Ünnepi Játékoknak, az Edinburgh-i Fesztiválnak és a BBC Proms koncertsorozatnak is.
Karmesteri pályája 1970-ben indult, amikor a montreux-i fesztiválon a Liszt Kamarazenekart dirigálta.
Hamarosan saját zenekara lett, a Northern Sinfonia, majd a Bournemouth Sinfonietta vezetőjeként dolgozott. Vezényelte a világ legjelentősebb együtteseit a New York-i Filharmonikusoktól a Berlini Filharmonikusokig. 1972-ben járt először újra Magyarországon, és rövidesen kurzust is tartott a Zeneakadémián. Állandó szakmai otthonra a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekaránál lelt, amelynek karmestere, majd később főzeneigazgatója lett. Repertoárján a magyar kortárs szerzők – köztük Durkó Zsolt, Balassa Sándor és Szokolay Sándor – művei éppúgy helyet kaptak, mint egy teljes Beethoven-ciklus.
2013-ban megalapította a Vásáry Tamás-ösztöndíjat, 2017-ben pedig a Gyermekhíd Alapítványt, amely gyermekotthonban élő gyerekek társadalmi beilleszkedését segíti egyéni mentorok segítségével. Munkásságát számos díjjal ismerték el: 1951-ben Liszt Ferenc-díjat, 1998-ban Kossuth-díjat kapott.
2001-ben a legnagyobb francia művészeti kitüntetéssel, a Chevalier des Arts et Lettres érdemrenddel, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki.
2015-ben ismét a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek főzeneigazgatója lett. 2017-ben a Magyar Szent István Renddel tüntették ki, 2020-ban pedig Dohnányi Ernő-díjban részesült. 2023 szeptemberében, 90. születésnapján ünnepi hangversenyen köszöntötték a Zeneakadémián. 2024-ben jelent meg az előtte tisztelgő, A kilencvenen túl… Hommage a Vásáry Tamás című kötet, és ugyanebben az évben a Bartók Rádió életműdíjasa lett.
Kilencvenhárom éves korában elhunyt Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a nemzet művésze. A halálhírt a Magyar Művészeti Akadémia közölte pénteken az MTI-vel; a köztestület a Szent István Renddel is kitüntetett művészt saját halottjának tekinti.
Vásáry Tamás 1933-ban született Debrecenben, pályafutása zenei csodagyerekként indult: már egészen fiatalon rendszeresen adott zongorakoncerteket.
Mindössze hatévesen, a hivatalos korhatárt meg sem várva vették fel a debreceni Zenedébe, miután eljátszotta Liszt II. rapszódiáját. Első nyilvános koncertjét nyolcévesen adta egy Mozart-emlékesten, tízévesen pedig Dohnányi Ernő tanítványai közé került. Tizennégy esztendősen nyerte meg a Zeneakadémia Liszt-versenyének első díját, és ekkor határozta el, hogy karmester lesz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
