prcikk: Egekben az infláció: Egy hónap alatt annyival nőttek az árak, mint 2020-ban egy év alatt | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Egekben az infláció: Egy hónap alatt annyival nőttek az árak, mint 2020-ban egy év alatt

Az éves infláció mellett hónapról-hónapra is jelentősen tapasztalható áremelkedés, előző hónapban 2,3 százalékra gyorsult az infláció.
Fotó:Pixabay/Tumisu - szmo.hu
2022. augusztus 09.



Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit, egy hónap alatt pedig 2,3 százalékkal nőttek - írja a hvg.hu a KSH jelentése alapján.

Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább. Az élelmiszerek ára 27 százalékkal emelkedett, ezen belül:

a leginkább a margarin (65,8 százalék),

a kenyér (57,9 százalék), a sajt (52,6 százalék),

a száraztészta (49,1 százalék),

a tejtermékek (43,8 százalék),

a baromfihús (38,8 százalék),

a péksütemények (38,5 százalék)

és a tojás (37,5 százalék) drágult.

A tartós fogyasztási cikkekért 14,

ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,1,

a szobabútorokért 18,2,

a használt személygépkocsikért 17,9,

az új személygépkocsikért 17,5 százalékkal kellett többet fizetni.

Egyéb termékek, mint a szeszes italok, 13,2, a dohányáruk pedig átlagosan 11,2 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 33,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,5, a testápolási cikkeké 16,9, a jármű üzemanyagoké 6,7 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,7, a járműjavítás és -karbantartás 16,4, az üdülési szolgáltatás 13,1 százalékkal került többe.

A lap szerint akkora a havi infláció, amekkorának az évesnek kellene lennie, amely semmi jót nem vetít előre. A jegybank éves inflációs célja 3 százalék, a toleranciasáv 2-4 százalék között van. Meglepőbb tény, hogy a havi infláció 2,3 százalékra gyorsult, amely ugyebár a jegybank éves inflációs célja, és 2020-ban még ilyen éves adatokat lehetett látni.

Havi lebontásban is elsősorban az élelmiszerek drágulása pörgette az inflációt:

Az élelmiszerek 4,1 százalékkal drágultak,

ezen belül az édesipari lisztesáru 21,3,

a kenyér 12,7, a száraztészta 7,8,

a rizs 7,4,

a sajt 6,9,

az alkoholmentes üdítőitalok 5,7,

a tejtermékek 5,5,

a péksütemények 5,4 százalékkal többe,

az idényáras élelmiszerek 3,7 százalékkal kevesebbe kerültek.

A szeszes italok, dohányáruk ára 3,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruk 3,8, a szeszes italok pedig 3,6 százalékkal drágultak a mindkét termékkört érintő jövedékiadó-emelések következtében.

A jegybank friss prognózisaiban egyre távolabb teszi az infláció csúcspontját, néhány tényező azonban már a júliusi adatot is befolyásolta. Ilyenek például a július elsejétől hatályba lépett extraprofit-különadók, a megemelt népegészségügyi termékadó és jövedéki adó, amelyekről még az MNB is elismeri: az érintett ágazati szereplők továbbhárítják, így azok lényegében azonnal beépülhettek a fogyasztói árakban.

A lap szerint olyan egyéb tényezők, mint a forint gyengülése, az orosz-ukrán háború hatása és az Európa-szerte tomboló aszály tovább ronthat a helyzeten.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor a jegybankról: Minden fillérnek meg kell lennie, és ha nincs meg, azért valakinek felelősséget kell viselnie
A miniszterelnök a Blikk Talk című műsorban az energiaválságról is beszélt, ami szerinte elkerülhetetlen. "Nem arról van szó, hogy el tudjuk kerülni így vagy úgy, hanem be fog következni” – fogalmazott.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 09.



„Nehezebb idők” – ezzel a rövid válasszal indokolta Orbán Viktor a körülötte szigorodó biztonsági intézkedéseket a Blikk Talk című műsorban. A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy nem általános óvintézkedésről van szó: a fokozott védelmet egy konkrét fenyegetéssel hozta összefüggésbe, amit az ukránokhoz köt.

„Igen, ez a konkrét személyre és családra irányuló fenyegetés” – mondta a kormányfő.

Az interjúban Orbán Viktor a „barát” megszólításra is reagált, amit a Putyinnal folytatott beszélgetésben használt. Szerinte ez csupán egy diplomáciai formula. „Nem személyes barátokat kell itt gyűjteni, hanem az ország számára kell értékes kapcsolatokat kialakítani. Ez megszokott formula a politikusok közötti érintkezésben. Nincs ebben semmi különös” – jelentette ki.

Orbán Viktor egy nemrég kiszivárgott telefonbeszélgetés leiratára utalt, amelyben a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyinnal egyeztetett. A felvétel miatt Rácz András külpolitikai szakértő úgy fogalmazott, a magyar miniszterelnök porig alázta saját magát és az országot is, a leirat miatt pedig Orbán Viktor és Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en csúnyán összerúgta a port.

Orbán Viktor a Blikknek nyilatkozva hozzátette, hogy bizonyos vezetőkkel a „brother”, vagyis a testvérem megszólítást is használják. A valódi barátságot ettől élesen elválasztotta. „Emberileg nem tudunk egymással olyan viszonyban lenni, mert ahhoz kellett volna együtt őrizni a disznót, hogy ilyen népiesen fogalmazzak.”

A személyes kapcsolatokról szólva Simicska Lajosról szűkszavúan annyit mondott, hogy „megszűnt a kapcsolat”, és „az egy lezárt történet”. Amikor Fodor Gábor került szóba, akivel szomszédok, arra a kérdésre, hogy adna-e neki egy inget, ha bajban lenne, annyit felelt: „Esetleg a felét.”

Szóba került a gazdaság is.

„Az energiaválság az elkerülhetetlen. Tehát nem arról van szó, hogy el tudjuk kerülni így vagy úgy, hanem be fog következni” – mondta a miniszterelnök, és a következő két-három hónapot különösen nehéznek nevezte.

Az okok között említette a közel-keleti konfliktusban megsérült gázipari létesítményeket és a tengeri szállítás akadozását. A kormány válságkezelési stratégiájának kulcskérdéseként azt jelölte meg, hogy a terheket kinek kell viselnie. „Az a kérdés, hogy kinek fáj. A bankoknak fáj, a multiknak fáj, a családoknak fáj?” – tette fel a kérdést, és jelezte, hogy a kormány továbbra is fenntartja az árszabályozási intézkedéseket és a profitkorlátozást.

A Magyar Nemzeti Bank körüli vitákkal kapcsolatban kijelentette, hogy a kormánynak nincs közvetlen ráhatása az intézmény működésére. „A Jegybankot nem tudom ellenőrizni” – mondta, de hozzátette, hogy az elszámoltathatóság elkerülhetetlen:

„minden fillérnek meg kell lennie, és ha nincs meg, azért valakinek felelősséget kell viselnie.”

Különbséget tett a hibák és a bűncselekmények között, hangsúlyozva, hogy míg az előbbieket lehet korrigálni, „a bűncselekmény alól nem tud a miniszterelnök felmentést adni”.

A választási kampány hajrájával kapcsolatban azt mondta, a belső méréseik szerint nyerésre állnak, az utolsó napokat pedig egy 400 méteres síkfutáshoz hasonlította. Világossá tette a célját: „én arra készülök, hogy vasárnap este mi azt a hírt kapjuk, hogy győztünk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Nagykanizsán: A Tisza a rendszerváltás utáni legnagyobb választási győzelmet arathatja
A pártelnök országjárása szerdai záróállomásán tette eddigi egyik legerősebb állítását a választás előtt. Magyar szerint a minisztériumokban és a NER-cégeknél már megkezdődött az iratok megsemmisítése és a vagyonmentés.


Négy nappal a választások előtt Nagykanizsán zárta szerdai országjárását Magyar Péter, ahol arról beszélt, a Tisza Párt a rendszerváltás utáni legnagyobb választási győzelmet arathatja, ami „arany betűkkel fog bekerülni a magyar történelemkönyvekbe”.

A politikus szerint a hatalom a teljes szétesés óráit éli, és súlyos vádakat fogalmazott meg. „Elkezdődtek az iratmegsemmisítések a minisztériumokban, a NER-es cégeknél és a háttérintézményekben. Mentik ki a szajrét, amit még menthetnek” – mondta.

Elindultak az aranyvonatok Dubaj fele, konténerekben a luxusautókkal.

Magyar Nagykanizsán is üdvözölte az orosz állami propaganda munkatársait. A tömeg a jelenlétükre „ruszkik haza” skandálással felelt, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje pedig angolul is üzent nekik, majd a felszólalását azzal zárta: „Tovarisi, konyec”, azaz „Elvtársak, vége” – írta a 24.hu.

A nagykanizsai üzenet nem volt előzmény nélküli. Szerda délelőtt Kiskunlacházán is feltűntek az orosz propagandisták, akiket Magyar Péter szintén megszólított, a közönség pedig ott is a „ruszkik haza” rigmust skandálta.

Az iratmegsemmisítés vádja sem új, a politikus korábban már a Karmelita kolostor kapcsán is felvetette a kormányzati iratok sorsának kérdését, a mostani állítása ennek kiterjesztése minisztériumi és vállalati szintre.

Magyar Péter a győzelmi várakozásait a Medián legfrissebb méréseire alapozta, amelyek a Tisza Párt számára akár kétharmados parlamenti többséget is valószínűsítettek.

A kormányoldal ezzel szemben másképp látja a kampányhajrát. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója korábban arról beszélt, attól tart, az ellenzék nem fogja elfogadni a választási vereséget, és politikai nyomásgyakorlásra készül. A Fidesz a Medián számait vitatja, és a hozzá közel álló kutatóintézetek méréseire hivatkozva szorosabb versenyre számít.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
27 milliárdot szántak idén a csádi misszióra, ami a kormány szerint nem is létezik
Bár a kormányzat tagadja, hogy egyáltalán lenne csádi misszió, a 444 kiderítette, hogy tavaly ősszel még 2026 végéig terveztek vele, és a Honvédelmi Minisztérium úgy számolt, csak ebben az évben 27 milliárd forintot költenek rá.


A Honvédelmi Minisztérium 2025 őszén 2026. december 31-ig meghosszabbította az esetleges csádi katonai misszió mandátumát, és 27 milliárd forintos költségkerettel számolt a 2026-os évre – írta a 444. A lap birtokába került dokumentumok szerint

a keretösszegből négymilliárd forintot személyi jellegű és pénzügyi-dologi kiadásokra, 21,8 milliárdot logisztikára, 1,1 milliárdot pedig nemzetbiztonsági feladatokra szántak.

A tervezetet november végén továbbították jóváhagyásra egy közigazgatási államtitkári értekezletre, de az „aktuális helyzetre való tekintettel” végül nem került a kormány elé.

A csádi katonai szerepvállalás tervét az Országgyűlés még 2023 novemberében támogatta, amely alapján kétszáz magyar katonát telepítettek volna az afrikai országba. Bár az előkészületek zajlottak, 2025 júniusában nemzetközi sajtóhírek szerint a csádi fél felfüggesztette a tárgyalásokat a haderők jogállásáról, októberben pedig a Honvédelmi Minisztérium nyilvános tervei között már nem szerepelt a misszió.

Ehhez képest a belső minisztériumi dokumentumok alapján a tervezés a háttérben még hónapokig folytatódott.

A kormány azonban idén áprilisban már egyértelműen azt  kommunikálta, hogy „csádi misszió nincs, katonák Csádba nem mennek”.

Azután reagáltak így, hogy Pálinkás Szilveszter százados, a honvédség korábbi toborzóarca egy interjúban arról beszélt, hogy a misszió ötlete Orbán Gáspártól, a miniszterelnök fiától származott, aki „isteni sugallatra” kezdett a tervezésbe. Pálinkás szerint a tervben ötven százalékos „harcértékveszteséggel” számoltak.

„Ami azt jelenti, hogy az ő általa vezetett misszióban az ötven százaléka a katonáknak meg fog halni”.

A százados állításaira a kormányoldalról és a katonai vezetésből is érkeztek reakciók. A vezérkari főnök közleményben cáfolta, hogy politikai döntés született volna a műveletről. Orbán Viktor miniszterelnök pedig a még állományban lévő katonáról azt mondta, rá a katonai szabályok vonatkoznak: „Nem lennék a helyében”.

Az ellenzék élesen bírálta a terveket. Magyar Péter szerint a magyar katonák nem Orbán Gáspár kalandregényének statisztái, Fekete-Győr András pedig azzal vádolta a kormányt, hogy vágóhídra küldte volna a katonákat. Pálinkás Szilveszter később arról is beszélt, hogy a honvédelmi miniszter három ajánlatot is tett neki azért, hogy ne nyilatkozzon.

A misszió előkészületeinek részletei továbbra sem nyilvánosak. 

2025 novemberében a bíróság jogerősen kimondta, hogy a külügyminiszter véleményére hivatkozva a kormánynak nem kell kiadnia a misszió előkészítéséhez kötődő szerződéseket.

Képünkön: Orbán Viktor miniszterelnök 2024 szeptemberében fogadta Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnököt a Szent György téren.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter az ügynökakták megnyitását ígérte Szita Károly városában
A Tisza Párt elnöke a kampánykörútja kaposvári állomásán beszélt az ügynökmúlttal való szembenézés fontosságáról. A téma különösen érzékeny a somogyi megyeszékhelyen, mivel a fideszes polgármester, Szita Károly múltja régóta viták tárgya.


Szerdán Kaposvárra is elért Magyar Péter országjárása, ahol a politikus egyik visszatérő ígéretét, az ügynökakták megnyitását hangsúlyozta. A téma különös jelentőséggel bír a somogyi megyeszékhelyen Szita Károly polgármester vitatott múltja miatt.

„Az ügynökakták kinyitása az egyik első intézkedése lesz a Tisza-kormánynak”

– ígérte a politikus a somogyi megyeszékhelyen.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk