Duda Ernő: Ideális lenne az Astra első oltását kombinálni a Szputnyik elsőjével vagy a Janssen vakcinájával
Interjút adott az Indexnek Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem immunológus-, genetikusprofesszora.
Mint elmondta, közel 80 évesen ő a legszívesebben a Pfizer mRns alapú vakcináját adatná be magának, ami biztonságosabb az idősebbeknek, illetve krónikus betegséggel küzdőknek. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy nem vitatja a kína Sinopharm elölt vírusok alapján működő vakcináját sem, még ha ő maga ódzkodik is tőle.
Mint elmondta, a koronavírus képes a központi idegrendszer, a szív, a vese, az erek ellen hosszú távon káros hatást kifejteni.
„Az úgynevezett "hosszú Covid"-tünetek egy részét azok az ellenanyagok okozzák, amiket a szervezetünk megtermel a vírus bizonyos alkatrészeivel szemben. Ha ezeket az alkatrészeket bevisszük, s az immunválaszt felerősítő adjuvánst (hatásnövelő alkotóelemet) teszünk melléjük, akkor az immunrendszer minden vírusdarabka ellen termel antitestet. Azok ellen is, melyek ezt a hosszú Covid-szindrómát okozzák.
- tette hozzá a szakértő.
Duda szerint nem valószínű, hogy a kínai gyártó iparjogvédelmi okok miatt nem hozza nyilvánosságra a klinikai 3-as fázis eredményeit, mert senki nem akarná ellopni a „legósdibb technológiát”.
Arról is beszélt, hogy Kína célja, hogy lemossa magáról az imázst, hogy ők az az ország, ahonnan elindult a koronavírus. Sőt, valójában inkább a megmentő szerepében akarnak tetszelegni, elsősorban a harmadik világ országai számára. Mint fogalmazott, ezeket az országokat kevésbé érdeklik a tudományos dokumentációk, sokkal fontosabb a számukra, hogy mihamarabb oltáshoz jussanak.
- mondta el Kína alapvető oltási stratégiájáról.
Hozzátette, ezekben az országokban jóval alacsonyabb az átlagéletkor, mint Európában vagy Amerikában, és a populáció kevésbé szenved krónikus betegségektől is. Így annak a valószínűsége is kisebb, hogy a kínai vakcina komolyabb mellékhatásokat okozhat a számukra. Fontosnak tartotta ugyanakkor kiemelni, hogy nem a távol-keleti ország oltóanyagának hatékonyságát akarja megkérdőjelezni.
A nemrég zöld utat kapott Johnson&Johnson vakcináról Duda Ernő elmondta: az ugyanazon a technológián alapul, mint az AstraZeneca vagy a Szputnyik oltóanyaga, csak ebből elég egy adag. Hozzátette: szakmai alapon meg lehetne vizsgálni, hogy esetleg utóbbi két vakcinánál is elhagyható-e a második adag.
- tette hozzá a szakértő.
Arról is beszélt, hogy szerinte helyes az oltási terv megváltoztatása, azaz ha mindenki minél hamarabb megkapja az első adag vakcinát, hiszen „mindenki, aki életében immunizált már, tudja, hogy az immunrendszert felpörgető emlékeztető oltást nem napra pontosan a 21. vagy a 28. napon kell beadni”.
Arra a kérdésre, hogy szükségszerűen a koronavírus elleni vakcinák fogják-e uralni a piacot, Duda Ernő azt felelte:
Ugyanis „ha egy mutáció során erősebb kötődés alakul ki, akkor ragályosabb lesz a vírus, nő a reprodukciós rátája, ezt látjuk most az angol variánsnál. A közeljövőben is lesz még ilyen példa, de ez nem egy korlátlan, végtelen dolog, mert a vírus fertőzési folyamata rettentő bonyolult”.
Kifejtette azt is, hogy minden jel arra utal, hogy a mutánsok ellen termelt ellenanyag nélkül is meg lehet gyógyulni.
- mondta erről Duda Ernő.
A vírus közeljövőjével kapcsolatban felidézte a múltat. Bebizonyosodott, hogy a vírus 2019 végén már felbukkant Európában és az USA-ban. Az első áldozatokat viszont márciusban regisztrálták. A köztes néhány hétben mit csináltak a hatóságok?
A kínaiak már tavaly január közepén feltérképezték a vírus genomját, ez alapján PCR-teszttel kimutatták a kórokozót. Ha a hálózatkutatók megjósolták, hogy a vírus februárra már Európában, Olaszországban robban, miért fogadtunk napi több száz járatot Kínából, miért nem teszteltek minden reptéren?
- tette hozzá Duda Ernő.