HÍREK
A Rovatból

Donald Trump megnevezte alelnökjelöltjét, aki miatt fél Európa aggódik

JD Vance sok jót nem jelent Európára nézve: keményebb nézeteket vall főnökénél mind az ukrajnai háború, mind a kereskedelem terén. Zelenszkij még reménykedik Trump elkötelezettségében.


Európai politikusok és diplomaták már felkészültek az USA-val való kapcsolatok változásaira egy esetleges második Donald Trump elnökség esetén. Most, hogy a republikánus jelölt az ohiói szenátort, JD Vance-t választotta alelnökjelöltjének, a BBC elemzése szerint ezek a különbségek még élesebben kirajzolódnak Ukrajna háborúja, a biztonság és a kereskedelem terén.

JD Vance, aki élesen kritizálta az USA ukrajnai segítségnyújtását, az idei Müncheni Biztonsági Konferencián azt mondta, hogy Európának tudomásul kell vennie az USA Kelet-Ázsia felé való „átfordulását”.

„Az amerikai biztonsági ernyő lehetővé tette az európaiak elkényelmesedését”

– mondta.

Nils Schmid, Olaf Scholz német kancellár pártjának vezető képviselője a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy

biztos abban, hogy egy republikánus elnökség továbbra is a NATO keretein belül maradna, még akkor is, ha JD Vance izolacionistábbnak tűnik,

és Donald Trump továbbra is „kiszámíthatatlan” marad. Emellett viszot arra figyelmeztetett hogy újabb „kereskedelmi háborúk” várhatók az USA-val egy esetleges második Trump-kormány alatt.

Egy uniós diplomata szerint négy év Donald Trump után senki sem naiv: „Megértjük, mit jelent, ha Trump visszatér egy második ciklusra, függetlenül attól, ki az alelnöke.”

Az USA Ukrajna legnagyobb szövetségese, és Volodimir Zelenszkij elnök ezen a héten azt mondta:

„Nem félek attól, ha ő lesz az elnök, együtt fogunk dolgozni.”

Az ukrán elnök úgy véli, a republikánus párt többsége támogatja Ukrajnát és népét.

Zelenszkij és Trump közös barátja Boris Johnson, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke, aki mindig is következetesen támogatta Ukrajna segélyezését, nemrég találkozott az egykori elnökkel a Republikánus Nemzeti Konvención. A találkozó után Johnson a X-en azt posztolta, hogy nem kétséges, hogy

Trump erős és határozott lesz abban, hogy támogassa Ukrajnát, és megvédje a demokráciát”.

De még ha ez az így is lenne, nem biztos, hogy mindez vonatkozik JD Vance-re, aki napokkal a teljes körű invázió előtt egy podcastban azt találta mondani, hogy „igazából egyáltalán nem érdekli, mi történik Ukrajnában”.

Az alelnökjelölt korábban fontos szerepet játszott egy 60 milliárd dolláros katonai segélycsomag késleltetésében.

„Próbálnunk kell meggyőzni őt az ellenkezőjéről” – mondta Jevhen Mahda, a Kijevi Világpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója. „Egy tény, amit felhasználhatunk, hogy Irakban harcolt, ezért meg kell hívni Ukrajnába, hogy saját szemével lássa, mi történik, és hogyan költik el az amerikai pénzt.”

Jevhen Mahda egyetért abban, hogy Trump kiszámíthatatlansága problémát jelenthet Kijev számára az amerikai elnökválasztás előtt.

Az Európai Unióban a legnagyobb támogatója a Trump-Vance párosnak Orbán Viktor, aki nemrég tért vissza a republikánus jelölttel való találkozóról, miután meglátogatta Zelenszkijt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, akivel szoros kapcsolatot ápol. Egy EU-vezetőknek írt levelében Orbán azt mondta, hogy a győztes Donald Trump nem várna az elnöki beiktatásáig, mielőtt gyorsan béketárgyalásokat követelne Oroszország és Ukrajna között.

„Részletes és jól megalapozott tervei vannak erre”

– áll a levélben.

Zelenszkij maga is azt mondta ezen a héten, hogy Oroszországnak részt kell vennie egy békecsúcson, amelyre esetleg novemberben kerülhet sor, és megígérte, hogy „teljesen kész tervvel” áll elő. Azt azonban világossá tette, hogy nem került semmilyen nyugati nyomás alá ennek érdekében.

Orbán Viktor legutóbbi „békemissziói” Moszkvába és Pekingbe azt a vádat váltottak ki Európában, miszerint visszaél hazája hat hónapos, rotációs európai tanácsi elnökségével.

Az Európai Bizottság tisztviselőit ezért arra utasították, hogy ne vegyenek részt a magyarországi találkozókon Orbán magtartása miatt.
Mi a helyzet az egymillió ukrán menekülttel?

Vance nagy rajongója Orván Viktornak, és szívesen oszt meg olyan tartalmakat Magyarországról, melyek inkább bizonyulnak konteónak, mint valóságnak.

Történt ez akkor is, amikor a magyarországi 25 százalékos rekordinflációt azzal magyarázta még 2023-ban, hogy az ország egymillió (!) ukrajnai menekültet fogadott be a háború kezdete óta. A Telex akkor utánajárt az állítás valóságtartalmának. Valójában az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége (UNHCR) adatbázist tart fenn arról, hogy mely országok fogadtak be ukrán menekülteket a háború kezdete óta és mennyit. Az adatokat közvetlenül az adott ország hatóságától szerzik. Eszerint a magyar hatóságok akkori legfrissebb, 2023. január 31-i adatai szerint a háború kitörése óta 33 603 ukrán állampolgár adott be menedékkérelmet Magyarországon, ami a Vance által említett 1 millió menekültnek mindössze a 3,36 százaléka. A jelzett időpontig a háború kitörése óta összesen 2 151 419-en lépték át a magyar-ukrán határt Ukrajna felől, azonban a határátlépők óriási többsége csak átutazott Magyarországon.

Ami az akkori inflációt illeti, Vance állítását egy egyszerű összehasonlítással lehet cáfolni. Magyarország a népessége 0,34 százalékának megfelelő számú ukrán menekültet fogadott be hivatalosan. De még abban az esetben is, ha minden ukrán-magyar kettős állampolgár Magyarországra menekült volna, akkor se lenne magasabb az arány a lakosság 2 százalékánál.

Eközben a 38 millió lakosú Lengyelország összesen 1 563 386 ukrán menekültet fogadott be a háború kitörése óta. Ez az ottani népesség több mint 4 százalékát teszi ki. Míg azonban Magyarországon 25 százalékos volt az infláció, addig Lengyelországban mindössze 15,3 százalékos az Eurostat adatai szerint.

A Trump-kormány idején az USA vámokat vetett ki az EU-ban gyártott acélra és alumíniumra. Bár ezeket Joe Biden kormányzása alatt felfüggesztették, Trump azóta felvetette a 10%-os vámot minden tengerentúli importra, ha visszakerülne a Fehér Házba.

Az újabb gazdasági konfrontáció nem sok jóval kecsegtet, így értékelik Trump terveit a legtöbb európai fővárosban.

„Az egyetlen dolog, amit biztosan tudunk, hogy fel kell készülnünk egy újabb kereskedelmi háborúra”

- mondta Nils Schmid, a Bundestag Szociáldemokrata Pártjának külpolitikai vezetője.

JD Vance az év elején külön kritizálta Berlint katonai felkészültsége miatt. Azt mondta, hogy a fegyvergyártást alátámasztó ipari bázisuk nem elégséges. Ez további nyomást fog gyakorolni Németországra, Európa legnagyobb gazdaságára, hogy lépjen fel, mint fő szereplő az európai biztonság alátámasztásában.

A 2022-es teljes körű ukrajnai invázióra adott „zeitenwende” (fordulópont) beszéde után Olaf Scholzot gyakran vádolták azzal, hogy habozik fegyvereket szállítani Kijevnek. De szövetségesei mindig hangsúlyozzák, hogy Németország az Egyesült Államok után a második helyen áll Kijev katonai támogatása tekintetében, miközben

a hidegháború vége óta először, elérte a GDP 2%-át a német védelmi kiadások összege.

Az elemzők azonban nem győződtek meg arról, hogy a színfalak mögötti európai felkészülés komoly és elégséges lenne.

Kevés az olyan elkötelezett vezető, aki politikai befolyással vagy hajlandósággal rendelkezik ahhoz, hogy az ingatag európai kontinens jövőbeli biztonsági struktúrájának szószólója legyen.

Scholz kancellár visszafogott stílusú és egyértelműen ódzkodik attól, hogy bátor külpolitikai álláspontokat képviseljen, ráadásul nagyon is valószínű, hogy jövőre kiesik a hivatalból.

Emmanuel Macron francia elnök pedig súlyosan meggyengült azután, hogy parlamenti választásokat hirdetett, amelyek politikai bénultságba sodorták országát.

Andrzej Duda lengyel elnök kedden arra figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna elveszíti a harcát Oroszországgal szemben, akkor

Oroszország lehetséges háborúja a Nyugattal rendkívül közelivé válik”

„A falánk orosz szörny újra és újra támadni akar majd” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiadták a figyelmeztetést: Szupercella érkezik nyugatról délután, végigsöpör az országon
A szupercellás zivatarhoz kapcsolódóan nagyobb méretű, akár 3-4 centiméteres jég, 90 kilométer/órát meghaladó erejű kifutószél és felhőszakadás társulhat.


Szupercella száguld végig az országon, Szombathelynél lépett be az eleje az országba, a keleti határig életben maradhat -írja az Időkép .

Egy veszteglő hidegfront alakítja időjárásunkat, amely eddig a nyugati, északnyugati tájakra hozott záporokat, zivatarokat. Szombathelyen a kora délelőtti zivatar 21 milliméter esőt hagyott hátra, Sopronban is közel 20 milliméter esett eddig.

Az igazi izgalmak azonban még csak ezután jöhetnek. A legtöbb numerikus időjárás előrejelző modell szerint nyugatról kelet felé egy izolált szupercella szelheti át az országot, amely kora délután Szombathely környékén léphet be az országba, majd napnyugtát követően hagyhatja el keleti határainkat.

A szupercellás zivatarhoz kapcsolódóan nagyobb méretű, akár 3-4 centiméteres jég, 90 kilométer/órát meghaladó erejű kifutószél és felhőszakadás társulhat.

Ez a szupercella nagyjából a Szombathely-Dunaújváros-Szolnok-Debrecen vonal mentén vonulhat végig, de zivatarok tőle északra is kialakulhatnak.

A Dunántúlra és északkeletre 2-es szintű figyelmeztetést adtak ki a várható heves viharok miatt. De az ország egész területén riasztás van érvényben, a viharok, és egyes megyékben a hőség miatt is.

Estétől megnyugszik a légkör, a következő napokban fokozódik a kánikula.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Jégeső, viharos szél, felhőszakadás – Nyugat-Magyarországot már letarolták a szupercellák
Körmenden és Szentgotthárdon is látványos égi jelenséget produkált az időjárás, a vihar pedig folyamatosan halad tovább kelet felé.


Ahogy arról korábban írtunk, Szombathely környékén szupercella lépett az országba, ami kelet felé mozog, és nyomában hatalmas viharok várhatóak.

Koradélután végül meg is érkezett az országba – sőt nem is egy, hanem mindjárt kettő is. Az egymástól izolált szupercellák Ausztria felől jöttek meg. A heves zivatarok viharos széllel, felhőszakadással törtek be az Alpokaljára, Körmendről jégesőt jelentettek – írja az Időkép.

Látványos videón a körmendi helyzet:

Az Őrségben is fantasztikus látványt nyújtott:

Brutális vihar Szarvaskenden:

Felhők Szentgotthárd felett:

Fotó: Horváthné Jakabfy Csilla / Időkép

Szentpéterfa felett az ég:

Fotó: Johanna Pipics / Időkép

Peremfelhők Körmend felett:

Fotó: Fálmann Nikolett / Időkép

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor elárulta, hogy 10 év múlva milyen esetben nem tudna elszámolni a lelkiismeretével maga, az unokái és az ország előtt
Szívhez szóló, hosszú üzenetben közli a miniszterelnök, hogy miért fontos szavazni arról, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen-e.


Hetek óta buzdítja a kormány a magyarokat, hogy vegyenek részt a VOKS2025 elnevezésű kvázi-nemzeti konzultáción, „járjuk a vidéket, fórumokat tartunk, interjúkat adunk” – írta Facebook-oldalán Orbán Viktor.

Ez alkalommal arról kérdezik az embereket irányított kérdésben, hogy szeretnék-e, ha Ukrajna az Európai Unió tagja lenne. A kormány válasza természetesen nem kérdés: az össze lehetséges fórumon arról írnak, milyen nagy veszély lenne ez Magyarország számára.

Most a miniszterelnök arról ír, hogy bár a megtámadott ország felvétele messzinek tűnhet, mégis számunkra nemzeti sorskérdés.

„Az ajtó megint résnyire nyitva: az Európai Uniót bővíteni, a tagállamok közösségét bővíteni és megerősíteni nemes gondolat. Évtizedek óta dolgozunk is rajta, például a Nyugat Balkán országaival” – írja. Hozzáteszi:

„Ebbe a résbe akarják a brüsszeli bürokraták benyomni Ukrajnát - kihasználva az európai polgárok jóhiszeműségét. A brüsszelieknek az ukrán csatlakozás létfontosságú kérdés: politikai kármentés és jó üzlet egy vesztes háború közepette.”

Szokatlanul hosszú posztjában ugyanakkor hozzáteszi: „az üzlet az európai családok bőrére megy. Ukrajna elszívna minden egyes eurót, forintot és zlotyt, amit eddig az európai családok, az európai gazdák és az európai ipar megerősítésére költöttünk.”

Szerinte „mi a magyar családokért, a magyar vállalkozókért és a magyar gazdákért tartozunk felelősséggel. Tíz év múlva nem tudnék elszámolni a lelkiismeretemmel sem magam, sem az unokáim, sem az ország előtt, ha nem tennék meg most mindent, hogy Magyarországot és az Európai Uniót megóvjuk az ukrán csatlakozás brüsszeli lázálmától.”

Nem tudni, a visszaküldött válaszok megfelelnek-e a kormány által vártaknak, de úgy tűnik, szükség van a biztatásra, mert Orbán Viktor posztja végén azt írja: „Ezért hiába a kánikula, és hiába jön a szünidő, nekünk most a VOKS-ról kell beszélnünk. Minden nap minden órájában, hogy minél több magyar elmondja a véleményét arról, milyen országban és milyen unióban akar élni a következő évtizedekben.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, mennyi nyereséget termelt Magyar Péter cége tavaly
A TISZA Párt politikusa a nyereségből nem vett fel osztalékot, az összeget eredménytartalékba helyezte.


Magyar Péter cége, az LLM Zrt.

2024-ben 36,7 millió forint árbevételt ért el, amelyből 16,7 millió forint adózott nyereséget könyveltek el

– derült ki a vállalat hivatalos beszámolójából. A dokumentum szerint az év végére 47,6 millió forint pénzeszköz és 30 millió forintnyi készlet gyűlt össze, ugyanakkor a rövid lejáratú kötelezettségek összege 51,7 millió forintra rúgott.

A cég eredménye jelentősen javult az előző évhez képest. 2023-ban még 11,4 millió forint nettó árbevétel mellett mindössze 324 ezer forint nyereséget ért el, vagyis egy év alatt az árbevétel megháromszorozódott, a profit pedig ötvenszeresére nőtt.

A TISZA Pártot arról kérdezték, hogy miből származott az LLM Zrt. bevétele, amire azt a választ adták: „Az LLM Zrt. 2024-ben nem végzett tanácsadási tevékenységet. A bevétele könyvkiadásból származott.”

Az LLM Zrt.-t Magyar Péter 2022 végén vásárolta meg. A cég eredetileg Császár Dániel miniszterelnökségi helyettes államtitkár alapítása volt. A tulajdonosok között korábban szerepelt Kruchina Károly is, aki 2006-ban a budapesti zavargások során sérült meg, később pedig a Nemzeti Sportügynökség felügyelőbizottságának elnöke lett. Kruchina és Magyar még ügyvédjelöltként dolgoztak együtt.

A vállalat másik korábbi részvényese Palatinus-Woth Márton volt, aki a PlanB tanácsadó cégnél töltötte be a társadalmi kapcsolati igazgatói posztot. Ez a cég korábban a Miniszterelnökség megbízásából Varga Juditnak tartott kommunikációs tréningeket – írta korábban a Hvg360.

Magyar Péter az európai parlamenti választáson való indulása idején nyilvánosságra hozta, hogy az LLM Zrt. 100 százalékos tulajdonosa. Akkor még azt közölte, hogy a vállalatból nem származott jövedelme. A 2024-es 16,7 millió forintos nyereségből sem vett fel osztalékot, az összeget eredménytartalékba helyezte.

Forrás: Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET: