Direkt36: Kínai kémoffenzíva lett Orbán keleti nyitásából
Különös meglepetés érte a komolyzenét játszó budapesti Klasszik Rádió hallgatóit 2011. június 24-én. A délelőtti adás egyszer csak megszakadt, az éppen futó európai klasszikus zene helyét pedig egy kínai tematikájú zenés-beszélgetős műsorblokk vette át. “Félbehagyták az aktuális Wagner vagy Bach-zeneművet, és borzasztó magyarsággal felvezetve sírós hangszerekkel megspékelt kínai zene kezdődött” – idézte fel a rádió kínai tematikájú adásait vezető Hankó Viktor a Direkt36 cikkében, ami a 444.hu-n jelent meg.
A műsorváltozás pontosan annyi ideig tartott, mint egy autóút a reptérről a belvárosig rendőri felvezetéssel. A kínai műsort a rádió munkatársa szerint azért kellett beszúrni, hogy „az egy darab fickónak, aki ott ül a limuzinjában, mutogathassák, hogy még a magyar rádióban is kínai adás szól”. A kocsiban ülő nagyhatalmú utas Ven Csia-pao, Kína miniszterelnöke volt, aki magyarországi látogatásra érkezett aznap. Előtte huszonnégy évig nem járt kínai kormányfő Budapesten.
A Direkt36 szerint a Klasszik Rádió kínai kérésre változtatott műsorán, mert anyagilag függött a kínai állami rádiótól: 2010 decemberében partnerségre lépett és eladta adásideje egy részét egy kínai cégnek. De azért, hogy a kínai miniszeterelnök jól érezze magát, a magyar kormány is mindent megtett. A magyar rendőrség megakadályozta, hogy a repülőtérről a városba beérő kínai miniszterelnöki konvojt Tibet-párti aktivisták megzavarhassák transzparensekkel és bekiabálásokkal. Sőt, a Bevándorlási Hivatal több Magyarországon élő tibetit előre berendelt épp a látogatás napjára.
– állítja a Direkt36.
A cikk szerint miközben a kormány nagyértékű beruházások reményében igyekszik a legváltozatosabb módokon Kína kedvében járni, a kínai titkosszolgálat magyarországi aktivitása olyan látványos lett 2020 végére, hogy magyar titkosszolgálati vezetők már kínai offenzíváról beszéltek a parlament nemzetbiztonsági bizottságában.
A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat például megerősítette, hogy a magyar politikai-gazdasági elitről is adatokat gyűjtő Zhenhua Data a kínai hírszerzésnek dolgozott. Ez az a kínai cég, melynek tavaly ősszel kiszivárgott adatbázisában szerepel Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István volt főpolgármester egy-egy gyereke is.
A Kínának látványos gesztusokat tevő Orbán-kormánynak már 2010 óta meggyűlik a baja a kínai hírszerzéssel. Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után nem sokkal egy FBI-akcióban elfogtak a ferihegyi reptéren két kínait, akik ballisztikus rakéták vezérléséhez szükséges nyugati mikrochipeket próbáltak megszerezni. Azokat a kémeket végül kiadták a magyar hatóságok az Egyesült Államoknak, azóta viszont a magyar kormány mindent elkövet, hogy elkerülje a konfliktusokat, és próbál minden lehetőséget kihasználni arra, hogy Kína kedvében járjon. Annak ellenére is, hogy a cserében remélt kínai beruházások eddig elmaradtak.
Ez történt például az Európai Unió és Kína 2019-es csúcstalálkozója előtt is, amikor Nagy-Britannia vezetésével több uniós tagállam ki akarta mondatni az EU-val, hogy Kína a felelős egy súlyos kibertámadásért. A Vörös Apolló, vagy APT10 nevű hackercsoport akkor már évek óta lopott el technológiai titkokat Amerikától Japánig gyakorlatilag minden fontos iparágból. Ezt próbálták közös nyilatkozatban elítélni. A kezdeményezés elbuktatásából mások mellett a Kína-barát politikát folytató németek és a magyarok is kivették a részüket, mondták a Direkt36-nak uniós diplomaták.
Az Orbán-kormány részben azért is követi a német iránymutatást, mert a kínai-magyar külkereskedelem valójában jórészt Kína és Németország közt zajlik. „A Magyarországról Kínába irányuló export 60%-át az Audi-motorok és hasonlók teszik ki, a magyar kkv szektor részesedése nagyon szerény” – magyarázta egy Kínát jól ismerő volt diplomata. A Győrben készült motorokat például egy észak-kínai gyárban szerelik be az autókba. A német kormány évek óta látványosan kerüli a konfliktust Kínával: Angela Merkel kancellár alig szólal fel emberi jogsértések ellen, nehogy hátráltassa a német nagyvállalatok kínai boldogulását.
Olyanok is vannak, akiknek csak kiszerveznek feladatokat. Erről beszélt például egy corvinusos diák, aki bizalmasabb viszonyba került egy itt tanuló kínai diáklánnyal. „Teljes természetességgel megemlítette, hogy amúgy talált egy tök jó pénzkereseti lehetőséget: telefonbeszélgetéseket kell lefordítania.” A feladatokat Pekingből delegálták és a hanganyagok – teljesen vegyes tartalmú, angol nyelvű beszélgetések – a kínai WeChat mobilapplikáción érkeztek. Ezeket először szóról-szóra le kellett írni angolul, majd lefordítani mandarinra. A hanganyagokon Kínában élő külföldiek beszéltek telefonon.
„Segítségükkel az apró információmorzsákat be tudják gyűjteni, mert sok tízezren vannak. Sokszor jelentéktelennek tűnő információkat jelentenek le, de mivel ezek nagy mennyiségben érkeznek be, a pekingi központban össze lehet őket kötni és a végén kiadhatnak valamit.”
„Minden szervezetnek vagy állampolgárnak a törvénnyel összhangban támogatnia és segítenie kell, valamint együtt kell működnie az állami hírszerző tevékenységgel, és a nemzeti hírszerzési tevékenységet titokban kell tartania a nyilvánosság előtt” – áll az új kínai hírszerzési törvényben, amit 2017-ben fogadtak el. Egy magyar hírszerzési szakértő szerint „ez az úgynevezett népi hírszerzés. Minden kínai, aki külföldre megy és ott politikai, gazdasági, technológiai, katonai intézményekkel kerül kapcsolatba, akár egyetemista, akár barát, akár házastárs, az bizony leadja a jelentéseket” – magyarázta.
Egy amerikai külpolitikai szakértő pedig azt tapasztalta, hogy bárhová is megy, kínaiak figyelik Magyarországon. Épp csak betért egy elegáns cukrászdába a Vörösmarty téren, amikor a szomszédos asztalhoz leült egy ázsiai férfi, majd elkezdte őt a mobiltelefonjával fényképezi. Ugyanez ismétlődött meg egy felkapott Szent István téri borbárban, egy elegáns budai bisztróban, és mindenütt, ahová beült.
Az Orbán-kormány Kína-barát politikája ugyanakkor egyre több konfliktust szül, mióta pár éve az Egyesült Államok elkezdte kiszorítani az európai 5G-mobilhálózatokból a Huawei kínai techóriás eszközeit. „Az amerikaiak rákényszerítették a közép-európai régiót, hogy nyilatkozzanak, álljanak ide vagy oda. Magyarország meg Kína mellé állt, mert a legnagyobb külkereskedelmi partnerré vált, válik” – magyarázta az 5G hálózatok körüli háború következményeiről Gecse Mariann, a Huawei magyar leányvállalatának egyik vezetője. Így lett Magyarország az olyan egyetlen uniós tagállam, amelyik semmilyen szinten nem csatlakozott az amerikaiak Huawei-ellenes szövetségéhez.
A jó viszonynak azonban sokszor van súlyos ára. A Huawei körüli csatározásban Kína letartóztatott és kémkedéssel gyanúsít egy magyar állampolgársággal is rendelkező kanadai exdiplomatát, Michael Kovrigot. Szijjártó Péter külügyminiszter zárt ajtók mögött segítséget ajánlott Kanadának az 1990-es években még Budapesten újságíróként dolgozó férfi kiszabadítására. A nyilvánosság előtt azonban hallgat a magyar kormány a több mint két éve Kínában raboskodó Kovrigról, és a szabadon bocsátását követelő felhívások egyike mellé sem áll oda.
A magyar külügyminisztérium nem reagált a Direkt36 megkereséseire.
A teljes cikk a 444-en érhető el.
