December 24. is munkaszüneti nap legyen? – A Kúria döntést hozott
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) tavaly kezdeményezte, hogy december 24. is munkaszüneti nap legyen Magyarországon. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) rábólintott a népszavazásra, de a Kúria végül elutasította a kezdeményezést.
A KASZ 2024-ben nyújtotta be népszavazási kérelmét az NVB-hez azzal a céllal, hogy szenteste is hivatalos munkaszüneti nap legyen. Bár a bizottság elfogadta a kérdést, több magánszemély megtámadta a döntést a Kúrián.
A Jobbik szombaton közölte, hogy a Kúria döntést hozott, és elutasította a népszavazás kiírását. Az ellenzéki párt azt is jelezte, hogy idén újra megpróbálja elérni a változtatást - írja a Portfólió.
A Kúria február 6-i határozatában ez áll: „A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 438/2024. számú határozatát megváltoztatja, és a Szervező által országos népszavazásra javasolt […] kérdés hitelesítését megtagadja.”
A döntés indoklása szerint a népszavazás nem felel meg az Alaptörvény és a népszavazási törvény előírásainak. A Kúria szerint, ha a kérdés népszavazásra kerülne, az közvetlenül az Alaptörvény módosítását eredményezné, ami jogi problémát vetne fel.
Emellett a megfogalmazás sem volt egyértelmű sem a választópolgárok, sem a jogalkotás számára. A Kúria úgy látja, hogy a jogorvoslathoz való jog is sérült volna az indokolás hiányosságai miatt.
A KASZ korábban felhívta a figyelmet arra, hogy Lengyelországban a parlament alsóháza nagy többséggel megszavazta, hogy december 24. munkaszüneti nap legyen, hogy az emberek a családjukkal tölthessék az ünnepet.
A Jobbik egyik képviselője, Balassa Péter, tavaly már próbálkozott ezzel az ügyben az Országgyűlésben. A párt közleményében azt írta, hogy „a magát kereszténynek valló kormány meghallja és megérti a többség óhaját, és most az egyszer nem a saját, hanem a magyar emberek érdekei szerint fog cselekedni, és megszavazza a Jobbik javaslatát.”
A KASZ szerint a lengyel döntés megdönti azt az érvet, hogy Magyarországon már így is túl sok a munkaszüneti nap, és a gazdaság nem bírna el egy újabbat.
A KASZ 2024-ben nyújtotta be népszavazási kérelmét az NVB-hez azzal a céllal, hogy szenteste is hivatalos munkaszüneti nap legyen. Bár a bizottság elfogadta a kérdést, több magánszemély megtámadta a döntést a Kúrián.
A Jobbik szombaton közölte, hogy a Kúria döntést hozott, és elutasította a népszavazás kiírását. Az ellenzéki párt azt is jelezte, hogy idén újra megpróbálja elérni a változtatást - írja a Portfólió.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
HVG: A TISZA-jelöltek harmada nő, az átlagéletkor 40-50 év közötti és sok köztük az orvos, mérnök, pedagógus
A TISZA Párt bemutatja azt a 315 jelölt-aspiránst, akik a 2026-os országgyűlési választás előtt megmérkőznek az indulásért. Két körben, online szavazáson dől el, kik lesznek a befutók.
Ma este bemutatja a Tisza Párt azt a 315 jelölt-aspiránst, akik a 2026-os országgyűlési választás 105 egyéni választókerületében megmérkőznek a párt színeiben való indulásért. A 106. körzetben, Budapest 3-as számú választókerületében (Hegyvidék) nem tartanak előválasztást, ott a pártelnök, Magyar Péter lesz a jelölt. A többi körzetben kétfordulós online szavazás dönt: az első fordulóban, november 23–24. között a Tisza Párt regisztrált tagjai szűkítik a háromfős mezőnyt kettőre, majd a második körben, november 25–27. között már az adott választókerület bármely polgára szavazhat a versenyben maradt két jelöltre. A végeredményt november 30-án teszik közzé.
a jelölt-aspiránsok mintegy harmada nő, az átlagéletkoruk pedig 40-50 év között van. Magyar Péter korábban úgy fogalmazott, a jelöltjeik között lesznek „Orvosok, tanárok, ápolók, gyermekvédelmi szakembereket, vállalkozókat, gazdák, jogászok, művészek, mérnökök. Hús-vér emberek, bátor magyar hazafiak”.
A lap úgy tudja, a 315 fős mezőnyben valóban lesz húsznál több orvos vagy gyógyszerész, féltucatnál több ápoló vagy mentős, körülbelül tucatnyi pedagógus, több mint félszáz doktori fokozattal rendelkező, valamint 30-40 mérnök végzettségű jelölt is.
A hivatalos bejelentésig ugyanakkor már több lehetséges induló neve is napvilágot látott. A Telex szerintBódis Kriszta író, dokumentumfilmes nem Zuglóban, hanem a VIII. kerület központú körzetben indulhat. Zuglóban Magyar Péter kabinetfőnöke, Velkey György László lehet a három jelölt egyike, míg a budapesti I. kerületben Tanács Zoltán programalkotási szakember, Óbudán pedig Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke mérettetheti meg magát.
Nagy Ervin színész megerősítette, hogy „több mint valószínű”, hogy ő is a jelöltek között lesz Dunaújvárosban.
A szavazást a párt nem az eredetileg tervezett Tisza Világ applikáción, hanem a Nemzet Hangja nevű felületen tartja meg, ahol kétlépcsős azonosítást alkalmaznak. A váltás oka az a korábbi adatvédelmi incidens, amely során a Tisza Világ appból kerültek ki adatok, és amit Magyar Péter „összehangolt titkosszolgálati akciónak” nevezett. Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda ismeretlen tettes ellen nyomoz, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) pedig a kiszivárgott adatok közlését jogellenesnek minősítette. A kormánypárti sajtó eközben listákat közölt az adatbázisban szereplőkről, a Tisza Párt felelősségét hangsúlyozva.
Ma este bemutatja a Tisza Párt azt a 315 jelölt-aspiránst, akik a 2026-os országgyűlési választás 105 egyéni választókerületében megmérkőznek a párt színeiben való indulásért. A 106. körzetben, Budapest 3-as számú választókerületében (Hegyvidék) nem tartanak előválasztást, ott a pártelnök, Magyar Péter lesz a jelölt. A többi körzetben kétfordulós online szavazás dönt: az első fordulóban, november 23–24. között a Tisza Párt regisztrált tagjai szűkítik a háromfős mezőnyt kettőre, majd a második körben, november 25–27. között már az adott választókerület bármely polgára szavazhat a versenyben maradt két jelöltre. A végeredményt november 30-án teszik közzé.
Hétfő este jön a lista: Ruszin-Szendi Romulusz és Rost Andrea is a TISZA Párt jelöltje lehet
A volt vezérkari főnök és a világhírű operaénekes is a Fidesz bevehetetlennek hitt bástyáit ostromolhatja meg. A végleges döntést azonban a szavazók hozzák meg.
Hónapokig tartó várakozás után hétfő este mutatja be a TISZA Párt, hogy a 106 egyéni választókerületben kik közül választhatják ki a szavazók a 2026-os országgyűlési választás jelöltjeit. Egy kivétel van: a Budapest 03. számú (hegyvidéki) választókerület, ahol biztosan Magyar Péter indul, hiszen a pártvezetés úgy döntött, saját politikust nem hoz olyan helyzetbe, hogy a mozgalom alapítójával kelljen versenyezni.
A 24.hu értesülései szerint a jelöltaspiránsok között van Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök is, aki a Hajdú-Bihar megyei 5-ös, hajdúszoboszlói központú körzetben szállhat harcba a 2010 óta veretlen fideszes Bodó Sándorral.
Ugyancsak a jelöltek között lehet Rost Andrea operaénekes, aki a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 1-es, szolnoki központú kerületben próbálkozhat. Itt az elmúlt két választást a fideszes Kállai Mária nyerte, bár a hírek szerint nem biztos, hogy 2026-ban is őt indítja a kormánypárt. A Győr-Moson-Sopron megyei 3-as számú, Csorna központú körzetben pedig Bóna Szabolcs agrármérnök küzdhet meg a 2006 óta folyamatosan nyerő Gyopáros Alpárral.
A Telex információi szerint Nagy Ervin színész a Fejér megyei 4-es, dunaújvárosi körzetben lehet jelölt. A lap úgy tudja, Budapesten is körvonalazódnak a nevek: Zuglóban Magyar Péter kabinetfőnöke, Velkey György László, a VIII. kerület központú 2-es választókerületben Bódis Kriszta, a XXII. kerületben a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke, Kulcsár Krisztián, a belvárosi 1-es kerületben pedig a párt programalkotásáért felelős Tanács Zoltán neve merült fel a lehetséges jelöltek között.
A pártelnök korábban részletesen is beszélt arról, hogy milyen embereket keresnek: „orvosokat, tanárokat, ápolókat, gyermekvédelmi szakembereket, vállalkozókat, gazdákat, jogászokat, művészeket, mérnököket. Hús-vér embereket, bátor magyar hazafiakat. Olyan embereket, aki önzetlenül szeretnének tenni a hazájukért és a választókerületükben élőkért”.
A kiválasztás folyamata kétfordulós lesz. A hétfő esti bemutatkozás után november 23-án és 24-én először a Tisza közösség regisztrált tagjai szavazhatnak, majd két napig a választókerületben élő bármely választópolgár leadhatja voksát. A végleges, 106 fős jelöltlista november 30-án áll össze.
A párt a hivatalos bejelentésig nem kommentálja az egyre több nevet előre megszellőztető sajtóértesüléseket.
Hónapokig tartó várakozás után hétfő este mutatja be a TISZA Párt, hogy a 106 egyéni választókerületben kik közül választhatják ki a szavazók a 2026-os országgyűlési választás jelöltjeit. Egy kivétel van: a Budapest 03. számú (hegyvidéki) választókerület, ahol biztosan Magyar Péter indul, hiszen a pártvezetés úgy döntött, saját politikust nem hoz olyan helyzetbe, hogy a mozgalom alapítójával kelljen versenyezni.
A 24.hu értesülései szerint a jelöltaspiránsok között van Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök is, aki a Hajdú-Bihar megyei 5-ös, hajdúszoboszlói központú körzetben szállhat harcba a 2010 óta veretlen fideszes Bodó Sándorral.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tizenkét évnyi állásfoglalás, a nemzetiségi jogokért felelős korábbi biztoshelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet munkái tűntek el egyik napról a másikra az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) honlapjáról. A Qubit vette észre, hogy a szombatról vasárnapra elérhetetlenné vált dokumentumok sok esetben az egyedüli nyilvános szakmai anyagok voltak a kisebbségeket, romákat és gyermekeket érintő diszkriminációs ügyekben.
Szalayné november 4-én vonult nyugdíjba, de távozása előtt még több kemény hangú állásfoglalást publikált. Egyik írása azt elemezte, milyen hatással van a romákra a településekre való beköltözést megnehezítő, úgynevezett önazonossági törvény, egy másik pedig az egyházi fenntartású iskolákban tapasztalható szegregáció mértékét tárta fel.
Miközben Szalayné anyagai eltűntek, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, Bándi Gyula dokumentumai továbbra is fent vannak az oldalon.
A hivatal sajtófőnöke, Mikula Andrea a lapnak technikai okokkal magyarázta a történteket.
„Az új honlapra több technikai műveleten keresztül áll át a Hivatal, mely érintette a korábbi alapvető jogok biztosa, dr. Kozma Ákos és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó korábbi biztoshelyettes, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet tevékenységével kapcsolatos tartalmat” – közölte, és hozzátette, hogy a Szalayné közreműködésével készült közös jelentések a „Jelentések” menüpont alatt továbbra is megtalálhatók. A sajtófőnök azt is kiemelte, hogy a biztoshelyettesek önállóan nem adhatnak ki jelentést, csupán elvi állásfoglalást, amelyre a címzetteknek nincs válaszadási kötelezettsége.
A magyar ombudsmani rendszer 2011-ig négy autonóm, egymástól független biztosból állt, akik külön feleltek az állampolgári, adatvédelmi, kisebbségi jogokért és a jövő nemzedékek érdekeiért.
Önálló vizsgálatokat folytathattak, és saját nevük alatt adhattak ki gyakran kormánykritikus jelentéseket, melyekre az állami szerveknek kötelező volt érdemben reagálniuk. A Fidesz-kormány azonban az Alaptörvény megalkotásával párhuzamosan átszervezte a rendszert, és létrehozta az egyetlen ombudsman vezette AJBH-t.
A korábbi biztosok autonómiájának elvesztését ellensúlyozandó, a biztoshelyettesek kényszermegoldásként hozták létre az „állásfoglalás” intézményét. Ezekhez nem kellett a főombudsman aláírása, így nem estek cenzúra áldozatául, és az elmúlt években a nemzetiségi jogok terén ezek a dokumentumok számítottak a legfontosabb szakmai anyagoknak, amelyekben kritikusan vizsgálták például a romákat érintő diszkriminációs gyakorlatokat. Az ombudsmani rendszer központosítása miatt a Velencei Bizottság már 2021-ben jelezte aggályait, mert szerintük az veszélyezteti az intézmény függetlenségét és hatékonyságát.
A hivatalt 2019-től 2025 májusáig Kozma Ákos vezette. Utódja Juhász Imre, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke lett, Szalayné Sándor Erzsébet helyét pedig Gyeney Laura vette át.
Tizenkét évnyi állásfoglalás, a nemzetiségi jogokért felelős korábbi biztoshelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet munkái tűntek el egyik napról a másikra az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) honlapjáról. A Qubit vette észre, hogy a szombatról vasárnapra elérhetetlenné vált dokumentumok sok esetben az egyedüli nyilvános szakmai anyagok voltak a kisebbségeket, romákat és gyermekeket érintő diszkriminációs ügyekben.
Szalayné november 4-én vonult nyugdíjba, de távozása előtt még több kemény hangú állásfoglalást publikált. Egyik írása azt elemezte, milyen hatással van a romákra a településekre való beköltözést megnehezítő, úgynevezett önazonossági törvény, egy másik pedig az egyházi fenntartású iskolákban tapasztalható szegregáció mértékét tárta fel.
Miközben Szalayné anyagai eltűntek, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, Bándi Gyula dokumentumai továbbra is fent vannak az oldalon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár keménykedik Mészáros Lőrinccel – ha a V-Híd Zrt. nem fogadja el az állam játékszabályait, kizárhatják a közbeszerzésekből
A vita egy 10 százalékos haszonkulcsról és az alvállalkozók átláthatóságáról szól. A miniszter a parlamentben tette egyértelművé, hogy senkinek, még Mészáros cégének sem kegyelmez.
Nyílt konfliktus robbant ki a kormány és Mészáros Lőrinc cégbirodalma között, a tét pedig a magyarországi vasútépítések jövője. Lázár János építési és közlekedési miniszter a parlament gazdasági bizottságának hétfői ülésén világossá tette: ha a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. nem fogadja el az állam játékszabályait, egyszerűen kizárhatják a közbeszerzésekből.
A miniszter a HVG kérdésére megerősítette, hogy a kormány két feltételből nem enged: a legfeljebb 10 százalékos haszonkulcsból és az ellenőrizhető alvállalkozói szerződésekből.
Lázár szerint a V-Híd ezeket vitatja, és peres útra terelte az ügyet.
„A minisztériumnak az a politikája beruházóként, hogy aki dolgozik az államnak, az 10 százaléknál többet nem kereshet. Ezt a V-Híd vitatja, nem fogadja el, ezért a vele fönnálló viszonyainkat peresíti, és ezt a tételt folyamatosan vitatni kívánja a jövőben. Nem akarja továbbá megmutatni az alvállalkozói és szub-alvállalkozói szerződéseket” – részletezte a miniszter, majd a lehetséges következményekről is beszélt.
„Ha ő nem fogadja el, hogy 10 százalékot kereshet, és nem hajlandó betekintést engedni a számaiba, akkor nyilván nem fog vasutat építeni Magyarországon.”
A V-Híd idén októberben megtámadta a Lázár vezette tárca 26,5 milliárd forintra becsült tenderét, amely a Gubacsi vasúti híd kivitelezésére vonatkozott. A cég jogsértőnek tartotta a 10 százalékos nyereséghányad előírását és az alvállalkozói láncolat teljes ellenőrizhetőségét is, a Közbeszerzési Döntőbizottság azonban elutasította a kifogásaikat. A V-Híd alvállalkozói gyakorlatáról korábban több sajtóorgánum is írt, miszerint a cég olykor szerződés nélkül dolgoztat partnereket, és a kifizetésekkel annyit csúszik, hogy cégek kerülnek a csőd szélére. Nemrég menesztették Sárváry István cégvezetőt is - többek szerint Lázár nyomására.
Mészáros Lőrinc egy novemberi Index-interjúban reagált a vádakra, amelyeket politikai támadásnak nevezett. Azt állította, furcsa lenne, ha egy miniszter hatására menesztené egy cégvezetőjét. „A Mészáros Csoportban mindig tisztességesen jártunk el a velünk dolgozó vállalatokkal, főként azokkal, akik korrektül teljesítettek. Fővállalkozó és alvállalkozó között természetesen előfordulhat vita, de ezeket minden esetben rendezzük” – mondta, majd hozzátette: „Én is voltam alvállalkozó, tudom, milyen érzés, ha valakit hátrány ér.
A fővállalkozónak nincs joga megkeseríteni az alvállalkozó életét – ezt én soha nem tűrném el.”
A gazdasági bizottság ülésének másik fő témája a közbeszerzési törvény módosítása volt, amelyet a Strabag körüli botrány indított el az M30-as autópálya hibás szakasza miatt. Lázár korábban úgy fogalmazott, a Strabag „átbaszott minket”, majd benyújtotta a törvénymódosítást, amellyel a szerződésszegő cégeket kizáratná az állami beruházásokból. Bár a kizárás lehetősége már most is szerepel a törvényben, a javaslat az eddigi két évről ötre emelné a büntethetőség időtartamát, és a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjesztené a szabályt.
Nyílt konfliktus robbant ki a kormány és Mészáros Lőrinc cégbirodalma között, a tét pedig a magyarországi vasútépítések jövője. Lázár János építési és közlekedési miniszter a parlament gazdasági bizottságának hétfői ülésén világossá tette: ha a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. nem fogadja el az állam játékszabályait, egyszerűen kizárhatják a közbeszerzésekből.
A miniszter a HVG kérdésére megerősítette, hogy a kormány két feltételből nem enged: a legfeljebb 10 százalékos haszonkulcsból és az ellenőrizhető alvállalkozói szerződésekből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
