December 24. is munkaszüneti nap legyen? – A Kúria döntést hozott
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) tavaly kezdeményezte, hogy december 24. is munkaszüneti nap legyen Magyarországon. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) rábólintott a népszavazásra, de a Kúria végül elutasította a kezdeményezést.
A KASZ 2024-ben nyújtotta be népszavazási kérelmét az NVB-hez azzal a céllal, hogy szenteste is hivatalos munkaszüneti nap legyen. Bár a bizottság elfogadta a kérdést, több magánszemély megtámadta a döntést a Kúrián.
A Jobbik szombaton közölte, hogy a Kúria döntést hozott, és elutasította a népszavazás kiírását. Az ellenzéki párt azt is jelezte, hogy idén újra megpróbálja elérni a változtatást - írja a Portfólió.
A Kúria február 6-i határozatában ez áll: „A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 438/2024. számú határozatát megváltoztatja, és a Szervező által országos népszavazásra javasolt […] kérdés hitelesítését megtagadja.”
A döntés indoklása szerint a népszavazás nem felel meg az Alaptörvény és a népszavazási törvény előírásainak. A Kúria szerint, ha a kérdés népszavazásra kerülne, az közvetlenül az Alaptörvény módosítását eredményezné, ami jogi problémát vetne fel.
Emellett a megfogalmazás sem volt egyértelmű sem a választópolgárok, sem a jogalkotás számára. A Kúria úgy látja, hogy a jogorvoslathoz való jog is sérült volna az indokolás hiányosságai miatt.
A KASZ korábban felhívta a figyelmet arra, hogy Lengyelországban a parlament alsóháza nagy többséggel megszavazta, hogy december 24. munkaszüneti nap legyen, hogy az emberek a családjukkal tölthessék az ünnepet.
A Jobbik egyik képviselője, Balassa Péter, tavaly már próbálkozott ezzel az ügyben az Országgyűlésben. A párt közleményében azt írta, hogy „a magát kereszténynek valló kormány meghallja és megérti a többség óhaját, és most az egyszer nem a saját, hanem a magyar emberek érdekei szerint fog cselekedni, és megszavazza a Jobbik javaslatát.”
A KASZ szerint a lengyel döntés megdönti azt az érvet, hogy Magyarországon már így is túl sok a munkaszüneti nap, és a gazdaság nem bírna el egy újabbat.
A KASZ 2024-ben nyújtotta be népszavazási kérelmét az NVB-hez azzal a céllal, hogy szenteste is hivatalos munkaszüneti nap legyen. Bár a bizottság elfogadta a kérdést, több magánszemély megtámadta a döntést a Kúrián.
A Jobbik szombaton közölte, hogy a Kúria döntést hozott, és elutasította a népszavazás kiírását. Az ellenzéki párt azt is jelezte, hogy idén újra megpróbálja elérni a változtatást - írja a Portfólió.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Miközben az európai uniós külügyminiszterek csütörtökön még arról tanácskoztak Brüsszelben, hogy Ukrajna és Európa nélkül nem születhet béke,
Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már kézhez is kapta a Fehér Ház 28 pontból álló, részletes béketervét.
A dokumentumot pénteken az Axios amerikai hírportál hozta nyilvánosságra, miután Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere átadta azt az ukrán elnöknek.
Zelenszkij jelezte, kész az „őszinte” munkára, és a napokban Donald Trump amerikai elnökkel is egyeztet.
A terv, amely egy augusztusi alaszkai Trump–Putyin csúcstalálkozó óta formálódik, súlyos engedményeket kér Ukrajnától. Ezek között szerepel a Donbasz (Luhanszk és Donyeck) teljes orosz ellenőrzésének de facto elismerése, a Krím orosz státuszának rögzítése, valamint a frontvonalak befagyasztása Herszon és Zaporizzsja megyékben.
Ukrajnának alkotmányban kellene rögzítenie, hogy soha nem csatlakozik a NATO-hoz, hadseregének létszámát pedig 600 ezer főben maximalizálnák.
Cserébe az Egyesült Államok és Európa egy NATO-cikkelyhez hasonló biztonsági garanciát adna, amely egy újabb orosz támadás esetén közös katonai választ helyezne kilátásba. A csomag része egy átfogó gazdasági fejezet is: 100 milliárd dollárnyi (körülbelül 33,2 billió forint) befagyasztott orosz vagyont fordítanának Ukrajna újjáépítésére, amit Európa további 100 milliárd dollárral egészítene ki.
A terv a zaporizzsjai atomerőmű újraindítását is tartalmazza, a megtermelt áram 50-50 százalékos megosztásával. Emellett fokozatosan feloldanák az Oroszország elleni szankciókat, és visszavennék az országot a G8-ak közé. A humanitárius pontok között szerepel a „mindenki a mindenkiért” elvű hadifogolycsere és egy általános amnesztia is.
A tervet Európában hűvösen fogadták. „Békét nem lehet kapitulációként értelmezni” – mondta Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter. Az Európai Unió külügyi főképviselője, Kaja Kallas pedig hangsúlyozta, hogy bármely terv csak akkor működhet, ha abban az ukránok és az európaiak is részt vesznek.
Eközben a Kreml azt közölte, hogy egy tartós rendezésnek a konfliktus kiváltó okait kell felszámolnia. „A rendezésnek a konfliktus kiváltó okainak felszámolásához kell vezetnie” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Reuters szerint.
Az ukrán oldalon is vegyes a fogadtatás. Míg Zelenszkij a diplomáciai nyitottságot hangsúlyozta, Roman Kostenko ukrán parancsnok és képviselő szerint a javaslat elfogadhatatlan. „Ez kapitulációt jelent – Ukrajnának, Európának és Amerikának” – mondta a Guardiannek.
Miközben az európai uniós külügyminiszterek csütörtökön még arról tanácskoztak Brüsszelben, hogy Ukrajna és Európa nélkül nem születhet béke,
Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már kézhez is kapta a Fehér Ház 28 pontból álló, részletes béketervét.
A dokumentumot pénteken az Axios amerikai hírportál hozta nyilvánosságra, miután Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere átadta azt az ukrán elnöknek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Halálos fenyegetéseket kap Rónai Egon az Orbán-interjú miatt, feljelentést tesz az ATV
Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója szerint a műsorvezető nemcsak a közösségi oldalán kapott fenyegetéseket, hanem nyilvánosan is megfenyegették.
Halálos fenyegetéseket kap Rónai Egon az Orbán Viktorral készített interjúja miatt, így a csatorna közölte: a fenyegetések miatt feljelentést tesznek - írja a Blikk. Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója szerint a műsorvezető nemcsak a közösségi oldalán kapott fenyegetéseket, hanem nyilvánosan is megfenyegették, a csatorna ezért döntött úgy, hogy jogi lépéseket tesznek.
„Megvédjük a kollégáinkat azoktól a támadásoktól, amelyeket már nem kötelesek elszenvedni, ezért a Rónai Egont érő halálos fenyegetések miatt feljelentést teszünk”
– tudatta a vezérigazgató, aki a Blikknek azt is elmondta, több olyan folyamatban lévő ügyük is van, amelyben a csatorna valamelyik munkatársa bűncselekmény áldozata lett.
A feljelentést a büntető törvénykönyv idén január elsején hatályba lépett 332/A paragrafusára alapozzák. Ez azokat bünteti akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel, akik az interneten, nagy nyilvánosság előtt erőszakos cselekményre uszítanak, vagy ilyen szándékot fejeznek ki.
A csatorna munkatársait különösen elszomorította, hogy más médiumoknál dolgozó kollégáktól is érkeztek olyan kijelentések, amelyek az ATV vezetése szerint kimerítik a bűncselekmény fogalmát. Ezek közé tartozik Bruck András, az Élet és Irodalom publicistájának múlt szombati Facebook-posztja is, amelyben azt írta:
„Rónai meg most nyilván fél méterrel a föld felett jár, a pályafutása tetőpontjának tartja, hogy időtlen-idők óta ő lett az első »ellenzéki«, akivel Orbán szóba állt, ahelyett, hogy egy végigmanipulált szakmai élet csúcsára jutva, a felismeréstől gyötörve főbe lőné magát, vagy legalább beadná a felmondását”.
Rónai Egon még a múlt héten, a helyzet elfajulása előtt így nyilatkozott a reakciókról:
„Az, hogy a közösségi médiában a legszélsőségesebb pozitív és negatív reakciók jönnek, mára már a munkánk részévé vált. Itt a mennyiség az, ami kiugró”.
A november 11-én közzétett, több mint egymillió megtekintést elért interjú komoly politikai vitákat is generált. A beszélgetés után Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó és több kormánypárti médium is álhírnek nevezte az interjúban elhangzott, a gyermekszegénységre vonatkozó adatot. Rónai Egon később nyilvánosan pontosított, és elismerte, hogy a helyes EU-s mutató 22,9 százalék, nem pedig 20,9.
De az alatt az interjú alatt készítette a híres rajzát a miniszterelnök, amelyet azóta pólóra és pulcsira is nyomtattak. Orbán Viktor egyébként később azt mondta, ezek nem firkák, hanem „rejtjeles” jegyzetek voltak.
Halálos fenyegetéseket kap Rónai Egon az Orbán Viktorral készített interjúja miatt, így a csatorna közölte: a fenyegetések miatt feljelentést tesznek - írja a Blikk. Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója szerint a műsorvezető nemcsak a közösségi oldalán kapott fenyegetéseket, hanem nyilvánosan is megfenyegették, a csatorna ezért döntött úgy, hogy jogi lépéseket tesznek.
„Megvédjük a kollégáinkat azoktól a támadásoktól, amelyeket már nem kötelesek elszenvedni, ezért a Rónai Egont érő halálos fenyegetések miatt feljelentést teszünk”
– tudatta a vezérigazgató, aki a Blikknek azt is elmondta, több olyan folyamatban lévő ügyük is van, amelyben a csatorna valamelyik munkatársa bűncselekmény áldozata lett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Míg októberben valamelyest csökkenteni tudta a Fidesz a hátrányát a Tiszával szemben, novemberre újra nőtt a különbség a két párt között – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb felméréséből, amely a Népszava megbízásából készült.
A felmérés szerint a Tisza Párt a teljes népességben 7, a biztos szavazóknál 5, a biztos pártválasztóknál pedig 9 százalékponttal vezet.
A kutatás szerint
a teljes népességen belül a Tisza 33, a Fidesz 26 százalékon áll, a biztos szavazóknál 37–32 az arány a Tisza javára, a biztos pártválasztók körében pedig 48 százalék szavazna Magyar Péter pártjára, míg a Fideszre 39.
A Mi Hazánk 4 százalékon áll a biztos pártválasztók között, így a felmérés szerint nem jutna be a parlamentbe, a DK viszont 6 százalékos támogatottságával éppen csak átlépné a küszöböt.
A Tisza előnyének növekedése annak tudható be, hogy a Fidesz egy százalékpontot vesztett valamennyi választói csoportban, a Tisza pedig 1-2 százalékponttal erősödött.
A friss felmérés szerint a parlamenti választáson rekordot dönthet a részvétel:
a most megkérdezettek 81 százaléka állítja, hogy elmegy szavazni áprilisban.
A bizonytalanok tábora 31 százalékot tesz ki. Azok között, akik biztosan részt vesznek a választáson, szintén van 20 százaléknyi, pártválasztásában ingadozó szavazó.
A relatív többség, az összes megkérdezett 46 százaléka annak örülne, ha a Fidesz elveszítené a választást. A kormány maradását csak 33 százalék szeretné (21 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni). A bizonytalanok között több mint kétszer annyian akarnak kormányváltást, mint ahányan továbbra is hatalomban tartanák a Fideszt (38 százalék a 15 százalékkal szemben). A bizonytalanok 47 százaléka ugyanakkor nem válaszolt.
Míg októberben valamelyest csökkenteni tudta a Fidesz a hátrányát a Tiszával szemben, novemberre újra nőtt a különbség a két párt között – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb felméréséből, amely a Népszava megbízásából készült.
A felmérés szerint a Tisza Párt a teljes népességben 7, a biztos szavazóknál 5, a biztos pártválasztóknál pedig 9 százalékponttal vezet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kirúgtak két vezetőt a Semmelweis Egyetemen – csalás gyanújával indult nyomozás, miután Merkely Béla feljelentést tett ellenük
Az egyetem közlése szerint a Hallgatói Szolgáltatások Igazgatóságának két vezetőjét azért menesztették, mert a vezetői és korábban HÖK-vezetői tevékenységükkel kapcsolatban gazdasági visszaélés alapos gyanúja merült fel.
Csalás gyanújával indított nyomozást a rendőrség a Semmelweis Egyetemen, tudta meg a Telex. A lap értesüléseit a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) is megerősítette. Mint írták: a BRFK „feljelentés alapján folytat nyomozást csalás bűntett gyanúja miatt; gyanúsítotti kihallgatás válaszadásunkig nem történt”.
Az egyetem közlése szerint
Merkely Béla rektor tett feljelentést október 13-án, miután aznap azonnali hatállyal elbocsátotta a Hallgatói Szolgáltatások Igazgatóságának (HSZI) két vezetőjét, mivel a vezetői és korábban HÖK-vezetői tevékenységükkel kapcsolatban gazdasági visszaélés alapos gyanúja merült fel.
A folyamatban lévő eljárás részleteiről sem az egyetem, sem a rendőrség nem adott felvilágosítást, ugyanakkor a Telex értesülései szerint az ügynek akár húsz érintettje is lehet. A lap úgy tudja: a rendőrség őket folyamatosan hallgatja meg tanúként.
A felmentett igazgató jogi képviselője, Mórotz Zsolt ügyvéd a Telex megkeresésére azt közölte, hogy ügyfele nem gyanúsított, és nem folyik ellene büntetőeljárás. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy védence a korábbi pozícióiban csupán szakmai irányítást végzett, nem volt sem kötelezettségvállaló, sem pénzügyi ellenjegyző. Hozzátette, szerinte ezért „nincs olyan gazdasági bűncselekmény, ami szóba jöhetne” az ügyfelével kapcsolatban.
Az ügyvéd a lapnak megerősítette, hogy ügyfelének munkaviszonya nem közös megegyezéssel, hanem a munkáltató, vagyis az egyetem kezdeményezésére szűnt meg.
Mórotz Zsolt azt is elmondta, hogy védence ellen fegyelmi eljárás is zajlik az egyetemen, mégpedig az aktív hallgatói jogviszonya miatt. Hozzátette: ügyfele „nincs felfüggesztve, aktívan dolgozik, kutat”.
A HSZI felmentett igazgatója korábban három évig volt a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) elnöke. Az egykori orvostanhallgatók beszámolói szerint nagyon aktív szereplője volt az egyetemi közéletnek. A vele együtt menesztett igazgatóhelyettes pedig ugyanabban az időszakban a HÖK alelnöki tisztségét töltötte be.
Csalás gyanújával indított nyomozást a rendőrség a Semmelweis Egyetemen, tudta meg a Telex. A lap értesüléseit a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) is megerősítette. Mint írták: a BRFK „feljelentés alapján folytat nyomozást csalás bűntett gyanúja miatt; gyanúsítotti kihallgatás válaszadásunkig nem történt”.
Az egyetem közlése szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
