HÍREK
A Rovatból

Lecsapott a Mikepércsi Anyákra is a Szuveneritásvédelmi Hivatal, szerintük ők is a Soros-hálózat részei

Az akkumlátorgyárak ellen küzdő civil szervezetnek felróják például, hogy aktív résztvevői voltak a közmeghallgatásoknak, mindenféle beadványokat írtak, sőt, a Tisza-szigetekkel közösen szerveztek tiltakozást az akkumulátorgyárak ellen.


A Szuverenitásvédelmi Hivatal legújabb jelentése szerint Debrecen 2010 után „kiemelt célpontja lett a Soros-hálózatnak.” Azt írják, a hálózat az ellenzéki pártokkal együttműködve „nyomásgyakorló tevékenységet” folytat. A jelentés szerint ennek bizonyítéka, hogy David Pressman volt amerikai nagykövet is több alkalommal megjelent a helyi szervezetek eseményein, és zárt ajtók mögött egyeztetett a vezetőikkel.

A dokumentum szerint a debreceni hálózathoz érkező támogatások jelentős része külföldről érkezett. A jelentésben bemutatott szervezetek 2018 és 2023 között összesen 1,2 milliárd forint támogatásban részesültek. Az összeg 57 százaléka közvetlenül külföldről érkezett. A Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány 521 millió forintot biztosított a szervezetek számára, ami a külföldi támogatások 75,9 százalékát tette ki. Az USA nagykövetsége 20,2 millió forinttal, a berlini MitOst e. V. pedig 18,8 millió forinttal támogatta a hálózatot.

A jelentés szerint a céljuk az volt, hogy „dezinformálják a város közéletét”, és politikai változásokat érjenek el.

A dokumentum szerint a támogatott szervezetek részt vettek tüntetések szervezésében, népszavazási kezdeményezéseket indítottak, közérdekű adatokat igényeltek és sajtókampányokat folytattak.

A jelentés külön kiemeli a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesületet (Miakö), amely az észak-alföldi hálózat egyik „forrásfelhasználója.”

Felróják, hogy az egyesület elnöke, Kozma Éva már a szervezet alakulása előtt is „rendszeresen szónokolt” ellenzéki pártok tüntetésein. Felszólalt többek között az LMP által 2023. február 10-ére és a Momentum által 2023. március 4-ére szervezett akkumulátorgyár-ellenes tüntetésen, illetve a Tisza Párt által 2024. május 4-ére összehívott, a kormány akkumulátorpolitikája elleni demonstráción is.

A jelentés szerint a szervezet 2023-ban 16 helyi népszavazási kezdeményezést nyújtott be Debrecenben, valamint 18 alkalommal fordult a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalhoz különböző beadványokkal.

Megállapították, hogy az egyesület tagjai aktív résztvevői voltak az akkumulátoripari beruházások kapcsán tartott közmeghallgatásoknak is, amelyeken írásbeli és szóbeli szakmai kérdéseket intéztek az önkormányzati tisztségviselőkhöz és egyéb szervek képviselőihez, például a Debreceni Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetőjéhez. A debreceni önkormányzat környezeti monitoringbizottságának konzultációs meghívását azonban 2023 nyarán visszautasították, amivel a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint azt „jelezték, hogy nem az együttműködésben, megállapodásban, a kialakult helyzet megnyugtató rendezésében érdekeltek.”

2025. február 1-jén pedig a Mikepércsi Anyák az akkumulátorgyárak ellen tiltakozást szerveztek az Akárteis szervezettel, a Zebraszerda mozgalommal, valamint a Tisza-szigetekkel együttműködésben.

A dokumentum szerint a szervezet az Ökotárs Alapítványtól és az Európai Bizottság CERV programjából kapott támogatásokat. Kiderítették, hogy a Miakö 2023-ban 1,6 millió forintból gazdálkodott, amelynek 90 százaléka ismeretlen eredetű támogatásokból származott. Egy évvel később pedig már ötször ekkora összeg állt a rendelkezésére, és az Ökotárs Alapítványtól 7,7 millió forintos támogatást kapott.

A jelentés végkövetkeztetése szerint „a debreceni hálózat egy nagyobb országos rendszer része, amely a 2026-os választásokat is befolyásolhatja.”

A dokumentum szerint ezek a szervezetek „külső érdekek mentén” működnek, és a politikai változások előkészítésében is szerepet vállalhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: „Miniszterelnök úr, Szedje össze a bátorságát, és rúgja ki Nagy Mártont, a magyar gazdaság Mekkmesterét, vagy távozzanak kézen fogva!”
Az ellenzéki politikus szerint a repülőrajt helyett a kormány az első két hónapban a teljes éves államháztartási hiány 42 %-át hozta össze, és újra európai csúcstartó lett Magyarország az élelmiszerárak drágulásában. Véleménye szerint nem kétséges, hogy ezért ki a felelős.


Hónapok óta szinte minden nap katasztrófális adatok jönnek ki a magyar gazdaság és költségvetés állapotáról – írja legújabb Facebook-posztjában Magyar Péter. Az ellenzéki pártvezető nem hagy kétséget afelől sem, hogy ezért kit tesz felelőssé.

„Elég volt Orbánék totális gazdasági és pénzügyi dilettantizmusából! Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek haladéktalanul távoznia kell!”

– írja posztjában.

Hozzáteszi: „Az orbáni repülőrajt olyan “jól” sikerült, hogy ma éppen az derült ki, hogy 2025 első két hónapjában összehozta a kormány a teljes éves államháztartási hiány 42 %-át és közben újra európai csúcstartó lett Magyarország az élelmiszerárak drágulásában.”

A Tisza Párt elnöke szerint „zuhannak a beruházások és teljesen kiszárad a magyar gazdaság, túlélésért küzdenek a magyar vállalatok”.

Magyar Péter Orbán Viktort is megszólítja bejegyzésében. Azt írja:

„Miniszterelnök úr, Szedje össze a bátorságát és rúgja ki Nagy Mártont, a magyar gazdaság Mekkmesterét, vagy távozzanak kézen fogva!”

A teljes bejegyzést ITT lehet elolvasni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Kibelezte a lakást!” – ajtófélfa és konnektor nélkül adta vissza az önkormányzati bérlakását a fideszes képviselő
Kecskeméti László kiköltözésekor a lakásból eltűntek az ajtók, ajtófélfák, konnektorok, kapcsolók és a konyhaszekrény is. Az önkormányzat perel, ha nem visz mindent vissza a csupasz falakig kirámolt lakásba.
FM. Kép: Facebook - szmo.hu
2025. március 10.



Január végén, több mint négy évvel azután, hogy ki kellett volna költöznie, visszaadta az önkormányzat bérlakását Kecskeméti László, a Fidesz józsefvárosi képviselője. Csakhogy az önkormányzat szerint Kecskeméti lakhatatlanná tette a lakást, amit hátrahagyott.

„Úgy látom, sajnos ez a lakás nem beköltözhető, mert a képviselő úr kibelezte”

– fogalmaz Sátly Balázs alpolgármester abban a videóban, amit az önkormányzat hétfőn osztott meg közösségi oldalán. Az ingatlan állapotát bemutató felvételeken látszik, hogy a lakásból eltűntek az ajtók, ajtófélfák, konnektorok, kapcsolók és a konyhaszekrény is.

„A képviselő úr biztos azért vitte el ezeket a dolgokat, mert azt hitte, hogy az övé. De ez nem így van. Amikor Kecskeméti úr ide beköltözött, akkor teljes mértékben beköltözhető állapotban volt, és ezt így is kellett volna visszaadnia”

– mondta Sátly. Az alpolgármester arra kérte Kecskemétit, hogy hozza vissza a hiányzó elemeket, és állítsa helyre a lakást, különben jogi lépéseket tesznek.

Kecskeméti az önkormányzat szerint 2020. októbere óta nem volt jogosult a bérlakásra - derül ki a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ egy tavaly januári közleményéből. A fideszes képviselő a közösségi oldalán arról írt, hogy nem tudja megoldani családja lakhatását, amiért elveszik tőle a kedvezményesen bérelt önkormányzati lakást. Vagyonnyilatkozatában ugyanakkor 1,8 millió forintos havi jövedelmet tüntetett fel – emlékeztet a 24.hu.

Sátly szerint a lakásra hamarosan egy pályázatot írnak ki, majd egy rászoruló helyi család kapja azt meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Hadházy Ákos: Az állatorvos kollégám végül nem volt hajlandó beengedni sem a miniszterelnököt, sem a minisztert a telepre
Az ellenzéki politikus szerint nem is lett volna megengedett, hogy a miniszterelnök – és az agrárminiszter – a telepen járjon, mert az részéről nem csak felesleges lett volna, de ártott is volna a védekezésnek.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy István agrárminiszter ellátogatott a kisbajcsi marhatelepre, ahol a hatóságok folyamatosan dolgoznak a száj- és körömfájás miatt leölt állatok elszállításán. Ezután egy újabb posztban már védőruhás képeket osztott meg magukról

Ezzel azonban jókora kritikát váltott ki Hadházy Ákos független képviselőből. A korábban állatorvosként dolgozó politikus Facebook-posztjában azt írta:

„Az állategészségügyi törvényt (és annak végrehajtási rendeletét) és a józan ész legelemibb szabályát is megsértette Orbán, amikor – a Telex szerint – néhány propagandavideó és -fotó kedvéért elment a ragadós száj-és körömfájással fertőzött telepre.

Megfogalmazása szerint „a járványvédelem egyik alapvető szabálya a zárlat, ami pedig érthetően arról szól, hogy a telepre csak az megy be és az jön onnan ki, akinek nagyon-nagyon muszáj. (Pontosan így fogalmaz a rendelet: „A lezárt területre csak hatósági állatorvosi engedéllyel és azok léphetnek be, akiknek ottléte az állatok ellátásához, gyógyításához vagy egyéb elengedhetetlen okból szükséges.”)”

Frissítésében Hadházy már azt is írja:

„Közben megtudtam, hogy az állatorvos kollégám – élve jogával és kötelességével – végül nem volt hajlandó beengedni sem a miniszterelnököt, sem a minisztert a telepre. HATALMAS RESPEKT neki és hatalmas remény nekünk.”

A független országgyűlési képviselő szerint Orbán és Nagy „a kontár tolvajkormány vezetője nem csak TELJESEN FELESLEGESEN, hanem ÁRTVA IS ment be a telepre "irányítani a harcot" (ami az állatok leölését és elszállítását és megsemmisítését jelenti). Mindezt azért, hogy ha valami iszonyat szerencsével sikerülne lokalizálni a járványt, akkor majd diadalmas hadvezérként jelenthesse”.

Szerinte a Fidesz által szétvert állategészségügyi hatóság nem lesz képes megbirkózni a járvánnyal, így a Fidesz „még több propaganda videóval fog "küzdeni"”.

Hadházy Ákos teljes bejegyzése ITT tekinthető meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Letérdelt és kegyelemért könyörög a költségvetés - Már most az éves hiány 40 százalékánál tartunk
A költségvetési törvény alapján az idei évre 4200 milliárd forintos hiányt terveztek. Ennek már két hónap alatt majdnem a fele teljesült.


2025 első két hónapjában az államháztartás központi alrendszere 1722,8 milliárd forintos hiányt halmozott fel – írja a hvg.hu a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatása alapján. Ezzel már most összejött az éves tervezett hiány közel 40 százaléka, ugyanis a költségvetési törvény alapján az idei évre 4200 milliárd forintos hiánnyal számoltak.

A központi költségvetés egészen pontosan 1683,5 milliárd forintos hiányt mutatott, a társadalombiztosítás pénzügyi alapja pedig 77,3 milliárd forintos deficittel zárt, míg az elkülönített állami pénzalapok 38 milliárd forintos többletet értek el.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az áfa-visszatérítések 319 milliárd forintot vittek el, a „rezsicsökkentés támogatása” pedig 151 milliárd forinttal lett magasabb a szokásosnál. A 13. havi nyugdíjjal együtt 536 milliárd forint ment el nyugdíjakra. A lakossági állampapírok hozamkifizetései is jelentős kiadást jelentettek, ezek 1038 milliárd forintot emésztettek fel.

Tavaly februárban is hasonló volt a helyzet, és végül nem is sikerült tartani az akkorra már meg is emelt, GDP-arányosan 4,5 százalékos hiánycélt.

Az NGM közleményében nem tért ki arra, hogy a kormány továbbra is tartani akarja-e a hiánycélt. Korábban ezt rendszeresen hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium.

Az idei hiánycél azonban még tartható lehet a lap szerint. A tavalyi pénzforgalmi hiány kisebb volt az idei évre előirányzottnál. És noha a gazdasági növekedés várhatóan elmarad a kormány becsléseitől, az adó- és járulékbevételek 13,5 százalékkal magasabbak lettek az előző év első két hónapjához képest.


Link másolása
KÖVESS MINKET: