HÍREK
A Rovatból

„Célzott támadás” érhette hétfőn az Északi Áramlatot, szivárog mind a két földgázvezeték

A Kreml a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti, az uniós szóvivő közölte, a bizottság nem találgat, hogy szabotázs történt-e.
MTI - szmo.hu
2022. szeptember 27.


Link másolása

"Célzott támadás" okozhatott szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken

a német szövetségi kormány szakértői szerint – közölte kedden a Der Tagesspiegel.

A berlini lap a hírportálján biztonsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Balti-tenger medrében futó két – használaton kívüli – vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen.

A körülmények – időzítés, érintett vezetékek, a nyomásvesztés mértéke – alapján

kizárólag olyan „forgatókönyv” tűnik elképzelhetőnek, amely „célzott támadásról” szól

– mondta a Der Tagesspiegelnek egy meg nem nevezett szakértő, aki egy szövetségi hatóság képviseletében vizsgálja az esetet.

Tengermederben fektetett földgázvezetékek ellen „célzott támadást” végrehajtani komoly feladat, a művelethez különleges képességű erők, például haditengerészeti búvárok vagy tengeralattjárók kellenek – magyarázták a lap forrásai, kifejtve, hogy a támadók kilétét illetően két lehetőség tűnik valószínűnek.

Meglehet, hogy a támadásért Ukrajna vagy az orosz támadás ellen védekező ország valamely támogatója felelős. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy úgynevezett hamiszászlós művelet, "önmerénylet" történt, vagyis orosz egységek hajtották végre a támadást azzal a szándékkal, hogy növeljék az EU földgázellátása körüli bizonytalanságot, tovább mélyítve az energiaválságot és ismét felhajtva a földgáz piaci árát, amely az utóbbi napokban csökkent.

Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat-2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Napközben a dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este az Északi Áramlat-1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Mindkét vezetékpár üzemen kívül van. Az Északi Áramlat-1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat-2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban leállította a rendszer üzembe helyezési eljárását.

A Kremlt is reagált a hírre: rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti

– jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtószóvivő.

Peszkov elmondta, hogy kedden mind a Gazprom, mind az Északi Áramlat vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG cég közölte a „rendkívül aggasztó hírt”, hogy a csővezetékben a dán kizárólagos gazdasági övezetben tisztázatlan eredetű meghibásodás keletkezett, ami jelentős nyomáscsökkenést eredményezett.

„Ez egy teljesen példátlan helyzet, amely sürgős kivizsgálást igényel. Fölöttébb aggasztónak tartjuk ezt a hírt” – hangoztatta a szóvivő. Peszkov nem zárta ki, hogy a gázvezetékek megszakadása szabotázs eredménye lehet. „Jelenleg semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni” – mondta. „Nyilvánvaló, hogy a cső valamilyen módon megrongálódott, és azzal kapcsolatban, hogy mi okozta ezt, mielőtt a vizsgálatok eredményei rendelkezésre állnak, nem zárhatunk ki semmilyen lehetőséget” – tette hozzá.

Peszkov szerint ez az ügy az egész kontinens energiabiztonságával összefügg. Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e a történtek miatt kapcsolatfelvétel Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár között, a Kreml szóvivője kijelentette: a német féllel való kapcsolattartás az üzemeltető cég dolga.

Nagyon korai lenne még azt találgatni, hogy mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken – közölte kedden Tim McPhie, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője a testület sajtótájékoztatóján.

A Uniós szóvivő elmondta: a bizottság figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és mérlegelik a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a szivárgások gyanúsan egybeestek a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, Baltic Pipe nevű vezeték felavatásával, McPhie hangsúlyozta: még korai bármilyen egybeesésből következtetéseket levonni.

Eric Mamer uniós szóvivő megerősítette: „a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk



Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:



Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:



Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET: