Friss kutatás: Egyre kevesebben büszkék rá, hogy magyarok, nőtt viszont azok száma, akik szégyenérzetet tapasztalnak Magyarország miatt
A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2024-es Társadalmi Riportjában megjelent tanulmány Csepeli György és Örkény Antal kutatására épül. A szakemberek négy időpontban – 1995-ben, 2003-ban, 2013-ban és 2023-ban – vizsgálták, hogyan változott a magyarok nemzeti identitása, mit gondolnak az országukról, valamint a bevándorlásról – írja a Telex.
Az egyik legnagyobb változás a bevándorlás megítélésében történt. 1995-ben a válaszadók közel fele elutasító volt a bevándorlókkal szemben, de 2003-ra és 2013-ra ez az arány csökkent. A fordulat 2015-ben következett be, amikor a menekültválság hatására a kormány migrációellenes kampányt indított. A kutatás szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2023-ra ismét nőtt az elutasítás, és meghaladta az előző évtizedek szintjét. „A radikális fordulatot az jelzi, hogy megnőtt azok aránya, akik ebben a kérdésben szélsőségesen elutasítók és nem elfogadók” – írják a kutatók.
A nemzeti identitás meghatározása is változott.
A Magyarországról alkotott vélemények is jelentősen változtak. Míg 1995-ben sokan úgy gondolták, hogy Magyarország nem jobb más országoknál, de mégis jó érzés magyarnak lenni, 2023-ra egyre többen váltak pesszimistává. A válaszadók 48,3 százaléka már nem érzi úgy, hogy különösen jó magyarnak lenni, vagy hogy Magyarország kiemelkedően jó ország lenne.
A kutatás szerint a nemzeti büszkeség forrása nem a modernizációs eredményekben keresendő, hanem inkább a történelmi múltban, a kultúrában és a sporteredményekben. „Egészében véve azt mondhatjuk, hogy a rendszerváltozást követően a magyar társadalomban a nemzeti büszkeség nem a modernizációs teljesítményekből, hanem a szimbolikus jelentőségű, kulturális, történelmi és a kollektív-nemzeti toposszá transzformált sportsikerekből meríti erejét” – áll a tanulmányban.
Ezzel párhuzamosan
A nacionalizmus különböző formái is átalakultak. 1995-ben a gazdasági nacionalizmus (az import és a külföldi cégek befolyásának korlátozása) volt a legjellemzőbb, 37,7 százalékkal. 2003-ra az antinacionalisták kerültek többségbe (29 százalék), és ez a trend 2023-ra is folytatódott (35 százalék). Az agrárnacionalizmus aránya 2013 és 2023 között 17,4 százalékról 23,6 százalékra nőtt.
A kutatás szerint egyre többen távolodnak el a nemzeti identitástól kulturális és politikai értelemben is. 1995-ben még csak 13 százalék nyilatkozott így, 2023-ra viszont ez az arány 46 százalékra nőtt.
A tanulmány szerzői szerint a szélsőséges etnocentrikus és populista politikai diskurzusok hatása gyengül. Úgy látják, hogy „a Magyarországot napjainkban olyannyira jellemző szélsőséges etnocentrista, etnonacionalista, populista, antidemokratikus politikai hisztériakeltés kontraproduktívnak tekinthető. Az emberek nagy része mintha belefáradt volna a szűnni nem akaró, agresszív politikai diskurzusba.”
