HÍREK
A Rovatból

Friss kutatás: Egyre kevesebben büszkék rá, hogy magyarok, nőtt viszont azok száma, akik szégyenérzetet tapasztalnak Magyarország miatt

Egy friss kutatás szerint „a Magyarországot napjainkban olyannyira jellemző szélsőséges etnocentrista, etnonacionalista, populista, antidemokratikus politikai hisztériakeltés kontraproduktívnak tekinthető.”


A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2024-es Társadalmi Riportjában megjelent tanulmány Csepeli György és Örkény Antal kutatására épül. A szakemberek négy időpontban – 1995-ben, 2003-ban, 2013-ban és 2023-ban – vizsgálták, hogyan változott a magyarok nemzeti identitása, mit gondolnak az országukról, valamint a bevándorlásról – írja a Telex.

Az egyik legnagyobb változás a bevándorlás megítélésében történt. 1995-ben a válaszadók közel fele elutasító volt a bevándorlókkal szemben, de 2003-ra és 2013-ra ez az arány csökkent. A fordulat 2015-ben következett be, amikor a menekültválság hatására a kormány migrációellenes kampányt indított. A kutatás szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2023-ra ismét nőtt az elutasítás, és meghaladta az előző évtizedek szintjét. „A radikális fordulatot az jelzi, hogy megnőtt azok aránya, akik ebben a kérdésben szélsőségesen elutasítók és nem elfogadók” – írják a kutatók.

A nemzeti identitás meghatározása is változott.

1995-ben a válaszadók 19 százaléka még szigorúbb szempontokat vett figyelembe, például az állampolgárságot, a születési helyet, a vallást és a politikai nézeteket. 2023-ra ez az arány 12 százalékra csökkent, míg azok aránya, akik szerint ezek nem számítanak, 61 százalékra emelkedett. Ez az arány 2013-ban még csak 11 százalék volt.

A Magyarországról alkotott vélemények is jelentősen változtak. Míg 1995-ben sokan úgy gondolták, hogy Magyarország nem jobb más országoknál, de mégis jó érzés magyarnak lenni, 2023-ra egyre többen váltak pesszimistává. A válaszadók 48,3 százaléka már nem érzi úgy, hogy különösen jó magyarnak lenni, vagy hogy Magyarország kiemelkedően jó ország lenne.

A kutatás szerint a nemzeti büszkeség forrása nem a modernizációs eredményekben keresendő, hanem inkább a történelmi múltban, a kultúrában és a sporteredményekben. „Egészében véve azt mondhatjuk, hogy a rendszerváltozást követően a magyar társadalomban a nemzeti büszkeség nem a modernizációs teljesítményekből, hanem a szimbolikus jelentőségű, kulturális, történelmi és a kollektív-nemzeti toposszá transzformált sportsikerekből meríti erejét” – áll a tanulmányban.

Ezzel párhuzamosan

nőtt azok aránya, akik szégyenérzetet tapasztalnak Magyarország miatt. Míg 2003-ban a megkérdezettek kétharmada úgy gondolta, hogy nincs ok szégyenkezésre, 2023-ra a válaszadók 45 százaléka már úgy érezte, hogy van.

A nacionalizmus különböző formái is átalakultak. 1995-ben a gazdasági nacionalizmus (az import és a külföldi cégek befolyásának korlátozása) volt a legjellemzőbb, 37,7 százalékkal. 2003-ra az antinacionalisták kerültek többségbe (29 százalék), és ez a trend 2023-ra is folytatódott (35 százalék). Az agrárnacionalizmus aránya 2013 és 2023 között 17,4 százalékról 23,6 százalékra nőtt.

A kutatás szerint egyre többen távolodnak el a nemzeti identitástól kulturális és politikai értelemben is. 1995-ben még csak 13 százalék nyilatkozott így, 2023-ra viszont ez az arány 46 százalékra nőtt.

A tanulmány szerzői szerint a szélsőséges etnocentrikus és populista politikai diskurzusok hatása gyengül. Úgy látják, hogy „a Magyarországot napjainkban olyannyira jellemző szélsőséges etnocentrista, etnonacionalista, populista, antidemokratikus politikai hisztériakeltés kontraproduktívnak tekinthető. Az emberek nagy része mintha belefáradt volna a szűnni nem akaró, agresszív politikai diskurzusba.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Orbán Viktor munkatársai kifizették a magángépet, hogy a nyaralásuk alatt a miniszterelnökkel dolgozhassanak
A miniszter szerint magánügy, mennyibe került a horvátországi út, és nem is tartozik a nyilvánosságra. Úgy véli, a miniszterelnök szabadsága alatt is dolgozhat.


A Kormányinfón Gulyás Gergely több kérdést is kapott azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hogyan utazott Horvátországba a nyár elején. A miniszter nem árulta el, mennyibe került a repülőgép bérleti díja, amivel Orbán és kísérete érkezett, arra hivatkozva, hogy „nem a közvéleményre tartozik, hanem magánügy”.

Gulyás hangsúlyozta, hogy a magángépes utat minden résztvevő – köztük Orbán Viktor, valamint a politikai igazgatója, titkára és kommunikációs vezetője – a saját pénzéből fizette.

A miniszter szerint „fel sem merül”, hogy ne tudnák kifizetni a költségeket a saját jövedelmükből. Azt is hozzátette, hogy egy ilyen repülőgépet vagy vitorláshajót – „nem jacht, vitorlás!” – sokan ki tudnak bérelni, újságírók is.

A 444 kérdésére Gulyás úgy fogalmazott: ebben az esetben Orbán munkatársai azért állták az útiköltséget, hogy a főnökükkel dolgozhassanak.

A miniszter szerint azt sem tilthatja meg senki a kormányfőnek, hogy a szabadságán munkát végezzen. Vitályos Eszter államtitkár ehhez hozzátette: „Az államigazgatásban úgy szoktunk szabadságra menni, hogy közben dolgozunk is” – fogalmazott. Majd Magyar Péterre utalva megjegyezte, mások ezzel szemben „végignyaralták az elmúlt hónapokat”.

Gulyás a Kormányinfón kitért arra is, hogy Orbán Győző anyagi helyzetével kapcsolatban sincs kétsége: szerinte a miniszterelnök apjának „több tízmilliárdos” felújításokra is megvolt a fedezete a hatvanpusztai birtokon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Máris lemondták egy fellépését az énekesnek, aki botrányt keltett Himnusz-éneklésével augusztus 20-án
Már nem csak üzengetnek neki Osváth Zsolttól Pataky Attiláig, de Dunakeszi város önkormányzata például nem is tartja méltónak a város fesztiváljához.


Dunakeszi Város Önkormányzata tájékoztatja a lakosságot, hogy a szervezők visszavonták Ajsa Luna fellépését a Dunakeszi Feszt 2025 programjából” – írja a Pest megyei település Facebook-oldala.

Bár a fellépésre még nem került sor, ennek ellenére azzal indokolnak, hogy az előadás

„sem művészi színvonalban, sem hozzáállásban nem méltó Dunakeszi legnagyobb rendezvényéhez”.

Hozzáteszik: „A kiesett fellépő helyett természetesen más előadóról gondoskodunk a pénteki napra, hogy a fesztivál teljes élményt nyújtson a közönségnek.”

Mint arról korábban mi is írtunk, a fiatal énekesnő a Műegyetem rakparton cigarettával a kezében, ülve, rossz hangfekvésben énekelte a magyar himnuszt, kommentelők ezreinek fatváját magára rántva. Emellett produckiójáról megszólalt – politikai oldaltól függetlenül – többek között Pataky Attila vagy Osváth Zsolt is, míg Ókovács Szilveszter szakmai kritikát és egy meghívást meghívást ajánlott fel neki az Erkel Színházba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Minden idők leghidegebb nyári hőmérsékletét mérték a Bükkben – mínusz 10 fok volt
A különleges mikroklímájú Mohos-töbörben estére már fagypont alá esett a hőmérséklet. Hajnalra pedig olyan hideg lett, amire senki sem számított nyár közepén.
Malinovszki András / Fotó: Gekonek/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. augusztus 25.



A sajátos mikroklímájú Mohos-töbörben -10 fok alá süllyedt a hőmérséklet hétfő hajnalra – írta az Időkép.

A nyár eleji -8 fok volt az eddigi legalacsonyabb mérés a Miskolci Egyetem-Földrajz-Geoinformatika Intézet bükk-fennsíki mérőállomásán. Most viszont a sokéves átlag alatt alakultak a minimumok, anticiklon uralja az időjárásunkat, a hideg és száraz idő kedvezett a jelentős lehűlésnek.

A sajátos mikroklímával rendelkező helyen este fél 8-ra már fagypont alá ment a hőmérséklet, majd a késő hajnali órákra -10 fok alá hűlt le a levegő.

4 óra 50 perckor -10,14 fokot mutatott a hőmérő, ami a mindenkori legalacsonyabb nyári hőmérséklet Magyarországon, beleértve a nem hivatalos méréseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lengyel Tamás és Molnár Áron társulata betiltatná a közpénzből fizetett félrevezető politikai reklámokat – népszavazást kezdeményeznek
Több mint 230 ezren álltak a színészek kezdeményezése mögé, miután petíciót indítottak a szabad közbeszédért. Most már a Nemzeti Választási Bizottságnál pattog a labda, hogy lesz-e népszavazás.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. augusztus 25.



Több mint 230 ezer ember írta alá a LOUPE Színházi Társulás „Levegőt! Szabad Közbeszédet, Szabad Köztereket és Életteret!” című petícióját, amivel a színészek Orbán Viktornak és Rogán Antalnak akarnak üzenni.

A társulat közölte: népszavazási kezdeményezést nyújtott be az ügyben.

„Beadtuk. A népszavazási kezdeményezés hivatalosan is úton van” – jelentette be a Nemzeti Választási Bizottság épülete előtt felvett, majd a LOUPE Színházi Társulás Facebook-oldalán megosztott videóban Molnár Áron, Lovas Rozi, Horváth János Antal és Lengyel Tamás. A kérdést, amelyet népszavazásra akarnak bocsátani, Horváth olvasta fel.

„Egyetért-e ön azzal, hogy az országgyűlés törvényben tiltsa meg a félrevezetésre, félelemkeltésre, indulatkeltésre, vagy gyűlöletkeltésre alkalmas, közpénzből finanszírozott hirdetések megjelenítését?”

A színészek a posztban azt írják, tudják, hogy szinte lehetetlen próbálkozás végigvinni a referendumot, de mivel több mint 230 ezren támogatták a kezdeményezést, arra jutottak, hogy „a lehetetlent is érdemes megpróbálni.”

A petícióval – amit ITT még mindig alá lehet írni – a szabad közbeszéd, a szabad közterek és a szabad élettér megteremtését szeretnék elérni, és ennek része az, hogy az utcákról, buszmegállókból, valamint az online terekből eltűnjenek a politikai plakátok, a hergelő, manipulatív üzenetek,

„amelyek nemcsak a közbeszédet silányítják el, hanem családokat választanak szét és barátságokat tesznek tönkre”.

A társulat követelései között szerepel az is, hogy véget kell vetni a közpénzből finanszírozott gyűlöletkampányoknak, ezért arra kérik a hatalmat, hogy tegye lehetővé „a valódi, szabad, értékalapú közbeszédet és párbeszédet”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk