Az RTL Házon kívül című műsorában megszólalt a Bicskei Gyermekotthon egykori vezetőjének, V. Jánosnak egy olyan áldozata, aki eddig nem beszélt a nyilvánosság előtt. Rohánszki Gergely gyermekkora nehéz volt, bántalmazás miatt maga döntött úgy, hogy az intézetbe költözik.
Gergely elmondása szerint 15 évesen került a gyermekotthonba, miután otthon rendszeresen verte az édesanyja. Azt hitte, jobb helyre kerül, de hamarosan csalódnia kellett. V. János először segítőkésznek mutatta magát, majd kihasználta helyzetét.
„Nyílt titok volt köztünk, hogy János bácsi kivel mit csinál” – mondta Gergely, aki szerint az igazgató anyagi juttatásokat adott neki. Hetente 5-10 ezer forintot kapott tőle. A fiatal akkoriban már egyfajta „pénzszerzési lehetőségnek” látta az egészet.
2016-ban Gergely börtönbe került lopás, csalás és garázdaság miatt. Azt mondta, a bűncselekmények összefüggtek a drogfüggőségével. Később a váci börtön folyosóján szembetalálkozott V. Jánossal, ami sokkolta. Tavaly májusban szabadult.
Kegyelmet kért Áder Jánostól és Novák Katalintól is, de utóbbitól választ sem kapott. Novák Katalinról egy éve derült ki, hogy köztársasági elnökként kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének. A vád szerint K. Endre V. János bűnsegédje volt.
A kegyelmet Novák Katalin régi bizalmasa, Balog Zoltán járta ki. Az ügy végül akkora vihart kavart, hogy a köztársasági elnök lemondott. Novák Katalin azóta sem indokolta meg döntését.
Az RTL Házon kívül című műsorában megszólalt a Bicskei Gyermekotthon egykori vezetőjének, V. Jánosnak egy olyan áldozata, aki eddig nem beszélt a nyilvánosság előtt. Rohánszki Gergely gyermekkora nehéz volt, bántalmazás miatt maga döntött úgy, hogy az intézetbe költözik.
Gergely elmondása szerint 15 évesen került a gyermekotthonba, miután otthon rendszeresen verte az édesanyja. Azt hitte, jobb helyre kerül, de hamarosan csalódnia kellett. V. János először segítőkésznek mutatta magát, majd kihasználta helyzetét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Óriási felháborodás tört ki egy rémhír miatt, miszerint New York muszlim polgármestere kötelezővé tenné az arab számok oktatását
Egyetlen poszt elég volt, hogy felrobbanjon az internet. A legtöbben azt sem tudták, mit jelentenek az arab számok, mégis a polgármester fejét követelték a kulturális támadás miatt.
Futótűzként terjedt az a rémhír az interneten, hogy New York frissen megválasztott, muszlim vallású polgármestere, Zohran Mamdani kötelezővé tenné az arab számok oktatását a város általános iskoláiban. A lavinát egy múlt héten közzétett X-bejegyzés indította el, amelyet több millióan láttak.
„Zohran Mamdani megköveteli, hogy minden New York-i általános iskolás megtanulja az arab számokat” – közölte a Polymarket nevű amerikai pénzügyi cég. Ugyanilyen posztot osztott meg Derrick Evans amerikai politikus is.
Ez pedig órák alatt valóságos dühhullámot indított el, noha a felvetés egy régi, szatirikus poénon alapult, a legtöbben mégis komolyan vették. A félreértés abból fakadt, hogy sokan nem tudták: az „arab számok” valójában a mindennapokban használt 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 és 9 számjegyeket jelentik, amelyeket természetesen már most is minden amerikai iskolában tanítanak.
A rendszer Indiából származik, de arab tudósok közvetítésével terjedt el Európában és a világon, innen ered a neve.
Bár a posztot viccnek szánták, a kommentelők és a hírt továbbosztók egy jelentős része valós fenyegetésként értelmezte. A felháborodást jobboldali politikusok is felerősítették. Derrick Evans, Nyugat-Virginia állam egyik képviselője szinte szóról szóra ugyanazt a szöveget tette közzé saját oldalán, szintén sürgős figyelmeztetésként beállítva. „SÜRGŐS: Várhatóan Zohran Mamdani megköveteli, hogy MINDEN New York-i általános iskolás megtanulja az arab számokat” – írta a politikus.
A kommentelők között is akadtak, akik komolyan aggódtak az amerikai oktatás jövőjéért. Miközben a felháborodás egyre csak nőtt, a másik oldalon megjelent a gúny is. Sokan, akik értették a bejegyzés ironikus élét, az esetet egyfajta intelligenciatesztnek fogták fel. A kommentelők között többen is arról írtak, hogy a reakciók tökéletesen megmutatják, ki mennyire tájékozott.
„Hogyan reagálsz erre, az pontosan megmutatja, mennyire vagy okos” – fogalmazott az egyik hozzászóló.
Egy másik felhasználó pedig így vélekedett: „A kedvenc címsorsztorijaim azok, amelyek egyszerre IQ-tesztek is.” A botrány végül elült, de a történet tanulságos példája maradt annak, hogyan válhat egyetlen félreértett mondatból országos vita a közösségi média korában.
„Ami a legjobban megrémít, az az, hogy sokan nem értik, ez mit jelent. Az Oktatási Minisztérium tényleg tönkretette ezt az országot”
– fogalmazott egy újabb kommentelő.
Zohran Mamdani a november 4-i polgármester-választást megnyerve lett New York első muszlim és dél-ázsiai származású vezetője. Személye és politikai nézetei már a kampány alatt is megosztóak voltak, így a győzelme utáni hetekben a politikai légkör különösen feszültté vált. A félrevezető hír éppen ebbe a helyzetbe robbant be, kihasználva a kulturális és identitáspolitikai feszültségeket.
A jelenség nem teljesen új, egy régi internetes mém újbóli felmelegítéséről van szó. A Snopes tényellenőrző oldal már évekkel ezelőtt beszámolt egy hasonló esetről, amely egy 2019-es felmérésen alapult. Akkor a Civic Science közvélemény-kutató cég azt a kérdést tette fel az amerikaiaknak, hogy szerintük kellene-e tanítani az arab számokat az iskolákban. A válaszadók 56 százaléka mondott nemet, vélhetően a kifejezés félreértése miatt. A mostani eset ismét rávilágított arra, hogy a fogalmi tájékozatlanságra építő álhírek milyen könnyen képesek elterjedni, különösen, ha egy politikailag megosztó személyhez köthetők.
A botrány végül elült, de a történet tanulságos példája maradt annak, hogyan válhat egyetlen félreértett mondatból országos vita a közösségi média korában.
Futótűzként terjedt az a rémhír az interneten, hogy New York frissen megválasztott, muszlim vallású polgármestere, Zohran Mamdani kötelezővé tenné az arab számok oktatását a város általános iskoláiban. A lavinát egy múlt héten közzétett X-bejegyzés indította el, amelyet több millióan láttak.
„Zohran Mamdani megköveteli, hogy minden New York-i általános iskolás megtanulja az arab számokat” – közölte a Polymarket nevű amerikai pénzügyi cég. Ugyanilyen posztot osztott meg Derrick Evans amerikai politikus is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Az MNB kimondta, hogy a fideszes hazugságokkal ellentétben sem bennfentes kereskedelmet, sem piacbefolyásolást nem követtem el
A politikus szerint az is bebizonyosodott, hogy „Varga Mihály jegybankelnökként nem hajlandó behódolni Orbán Viktor maffiafőnöknek”. Üzent is a jegybankelnöknek.
Magyar Péter a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megszüntette az ellene bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás gyanúja miatt indított eljárásokat. A Tisza Párt elnöke szerint az MNB kimondta, hogy „a fideszes hazugságokkal ellentétben sem bennfentes kereskedelmet, sem piacbefolyásolást nem követtem el.”
Bejegyzésében úgy fogalmazott:
„A Magyar Nemzeti Bank tegnap intézkedés alkalmazása nélkül megszüntette a bennfentes kereskedelem és tiltott piaci manipuláció miatt ellenem indított mindkét eljárást. Az egyiket jogsértés hiányában, a másikat azért, mert hónapokig nem volt képes felderíteni a tényállást”.
Az ellenzéki politikus szerint ezzel „ismét kiderült, hogy Orbán Viktor, valamint a fideszes bűntársai és propagandistái hónapokig hazudoztak a magyar embereknek és minden alap nélkül vádoltak bűncselekmények elkövetésével.”
Magyar Péter úgy véli, hogy
az ügyből az is kiderült: „Varga Mihály jegybankelnökként nem hajlandó behódolni Orbán Viktor maffiafőnöknek.”
A politikus hozzátette: „Most már csak a Nemzeti Bankból ellopott 650 milliárd forintot kellene megtalálni.”
Posztja végén pedig Varga Mihálynak is üzent.
„Elnök Úr, Felkérem, hogy a TISZA-kormány megalakulásáig is mindent tegyen meg a hatóságokkal együttműködve, hogy a Nemzeti Bank fideszes kirablói mielőbb rács mögé kerüljenek és a lopott szajré lefoglalásra kerüljön!”
– írta Magyar.
Az ügy előzménye, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2025 tavaszán jelentette be, hogy bennfentes kereskedelem gyanúja miatt piacfelügyeleti eljárást indított több személlyel szemben. A vizsgálat az Opus Global Nyrt. 2023. júliusi részvény-visszavásárlási bejelentését megelőző időszakra fókuszált. Az MNB egy áprilisi közleményében azt is jelezte, hogy egy „politikai párt vezetője” indulatos telefonhívásban kifogásolta a határidőket és a kérdéssort, a sajtó ezt a személyt széles körben Magyar Péterrel azonosította. A jegybank az ügyben más érintettekkel szemben már korábban is szabott ki bírságot bennfentes kereskedelem miatt. A Mészáros Lőrinchez köthető Opus Global Nyrt. mellett a szereplők között van Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály, aki 2025 márciusától a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Magyar Péter a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megszüntette az ellene bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás gyanúja miatt indított eljárásokat. A Tisza Párt elnöke szerint az MNB kimondta, hogy „a fideszes hazugságokkal ellentétben sem bennfentes kereskedelmet, sem piacbefolyásolást nem követtem el.”
Bejegyzésében úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meghalt dr. Ábrahám László ügyvéd, akit „a betegek angyalaként”, a kórházak rémeként, vagy egyszerűen csak a bulldogként emlegettek. A gyászhírt a család közleménye alapján a Szeged.hu hozta nyilvánosságra. A Facebook-bejegyzés szerint a jogász nyolcvankét éves korában, hosszan tartó betegség után hunyt el november 24-én, a temetéséről később intézkednek.
Ábrahám László 1965-ben kezdte a pályáját, és hamar a betegjogi képviselet, valamint
az orvosi műhibaperek egyik legmeghatározóbb hazai alakja lett. Munkássága évtizedeken át formálta a magyar joggyakorlatot, miközben a legreménytelenebbnek tűnő ügyekben is a kiszolgáltatott betegek és hozzátartozóik oldalára állt.
Kitartása legendás volt; legutóbbi, országos visszhangot kiváltó ügyében is sikerrel képviselte azt a férjet, akinek várandós felesége és magzata tavaly a szegedi klinikán halt meg. Az ügyben idén júniusban peren kívüli egyezség született: a Szegedi Tudományegyetem több mint tízmillió forint sérelemdíjat és járadékot fizetett a családnak.
Az ügyvéd következetesen bírálta az egészségügyi és az igazságügyi rendszer hiányosságait. Híres mondása szerint, melyet a Blikknek nyilatkozott:
„Az orvosi összetartást a betonfalnál is nehezebb áttörni”.
Rendszeresen sürgette független szakértői testületek felállítását. Munkáját nemcsak a betegek, de a szakma és az állam is elismerte: 2020-ban a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával tüntették ki. „Nem szoktam hozzá, hogy elismerik a munkámat, általában ellenállás fogadta minden oldalon a tevékenységemet” – mondta a kitüntetés átvételekor.
Társadalmi felelősségvállalása túlmutatott a műhibapereken: 2022-ben irodájával ingyenes jogi segítséget ajánlott fel a polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusoknak. Életútját a rendíthetetlen munkamorál és az igazságérzet vezérelte, ahogy egy interjúban fogalmazott: „Rosszul vagyok, ha reggel 8-kor nem indulhatok el munkába.”
Meghalt dr. Ábrahám László ügyvéd, akit „a betegek angyalaként”, a kórházak rémeként, vagy egyszerűen csak a bulldogként emlegettek. A gyászhírt a család közleménye alapján a Szeged.hu hozta nyilvánosságra. A Facebook-bejegyzés szerint a jogász nyolcvankét éves korában, hosszan tartó betegség után hunyt el november 24-én, a temetéséről később intézkednek.
Ábrahám László 1965-ben kezdte a pályáját, és hamar a betegjogi képviselet, valamint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Lidl magyarországi vezetője figyelmeztet: ha a kormány nem lép, egy boltlánc lehúzhatja a rolót
A cégvezető elárulta, a potenciális profitjuk kétharmadát viszi el az extra teher. A kabinetet azonban ez nem hatja meg, és a jelek szerint nem engednek a szigorból.
Ha a magyar kormány tovább emel a kiskereskedelmi különadó mértékén, „meglesz az első láncbezárás” – ezt Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatósági elnöke mondta a 24.hu-nak adott interjúban. A cégvezető hozzátette, hogy bár
ez a veszély nem a Lidlt fenyegeti, egy ilyen esemény „borzasztó hatással lesz a piacra”, mivel szerinte a vásárlói igényekhez képest már most is kevés az üzlet.
A drámai kijelentés hátterében az áll, hogy a Lidlnek a tavalyi évben 55 milliárd forintot kellett befizetnie csak a kiskereskedelmi különadóra, ami a cég potenciális profitjának a kétharmadát vitte el.
A Lidl-vezető a terhek mellett a beruházásokról is beszélt: idén 106 millió eurót, vagyis körülbelül 42 milliárd forintot fektettek be Magyarországon felújításokba, korszerűsítésekbe és fejlesztésekbe, például napelemeket telepítettek néhány üzletükhöz.
A bérekről elmondta, hogy
a boltvezetők átlagosan bruttó 1,37 millió forintot, a bolti dolgozók pedig bruttó 683 ezer forintot keresnek, idén pedig átlagosan 9 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre.
A vásárlási szokások változását is érzékelik, a tapasztalataik szerint a több kisebb bevásárlás lett a jellemző. „Arra is jobban figyelnek a vevők, hogy csak annyit vásároljanak, amennyit elfogyasztanak, vagyis hogy ne kerüljön a szemétbe élelmiszer. Ezt nagyon pozitív változásnak tartom” – mondta Szlavikovics Zita.
A cégvezető által bírált különadó mértékét a kormány idén és jövőre is fenntartja, sőt a magasabb, 100 milliárd forint feletti árbevételre vonatkozó 4,5 százalékos kulcsot törvényi szintre emelték 2026-ig. Az adó sávosan progresszív: 500 millió forintig 0%, 30 milliárdig 0,15%, 100 milliárdig pedig 1% a mértéke. Idén új elemként jelent meg, hogy az online piacterek üzemeltetői is adóalannyá váltak a platformon bonyolított értékesítések után. A benzinkutakra speciális szabályok vonatkoznak: bár az üzemanyag-értékesítés utáni adó egy része levonható, egy jogszabályi csavar miatt a kötelezettség a gyakorlatban nem nullázható le.
A kormányzat a különadókat és a kapcsolódó intézkedéseket, mint például az árréscsökkentést, a fogyasztók védelmével és az infláció elleni harccal indokolja. A Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációja szerint ezek az eszközök segítik a fogyasztás élénkülését. A kormány árszabályozási szándékát jelzi az is, hogy más szektorokban is felmerültek hasonló beavatkozások.
Az ágazati szereplők azonban másképp látják a helyzetet. Az Országos Kereskedelmi Szövetség számításai szerint a hat legnagyobb lánc tavaly összességében már veszteséges volt. A Spar Magyarország elnöke, Heiszler Gabriella egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „egy szektortól, a kiskereskedelemtől várja a kormányzat, hogy csökkenjenek az árak, de ez egy sokszereplős társasjáték, amit mi egyedül nem tudunk megoldani”.
Ha a magyar kormány tovább emel a kiskereskedelmi különadó mértékén, „meglesz az első láncbezárás” – ezt Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatósági elnöke mondta a 24.hu-nak adott interjúban. A cégvezető hozzátette, hogy bár
ez a veszély nem a Lidlt fenyegeti, egy ilyen esemény „borzasztó hatással lesz a piacra”, mivel szerinte a vásárlói igényekhez képest már most is kevés az üzlet.
A drámai kijelentés hátterében az áll, hogy a Lidlnek a tavalyi évben 55 milliárd forintot kellett befizetnie csak a kiskereskedelmi különadóra, ami a cég potenciális profitjának a kétharmadát vitte el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
