Beadta a derekát az MTA közgyűlése: eladják a kutatóhálózat ingatlanjait a kormánynak
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerdai rendkívüli közgyűlése egy szoros, 53-41 százalékos arányú szavazással döntött úgy, hogy
- írja a 444.hu. A kormány a kutatóintézetek átszervezését tervezi, miközben az Akadémia egyes vezetői azt állítják, hogy az ingatlanvagyon eladása szükséges a tudományos intézményrendszer fejlődése érdekében.
A közgyűlés előzménye az volt, hogy a kormány sürgette a döntést, mivel a HUN-REN törvény, amely a kutatóhálózat átalakítását célzó jogszabály, csütörtökön már a Parlament elé kerül. A törvény érinti az MTA ingatlanvagyonát is, ezért az Akadémia közgyűlésének döntése elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a kormánytöbbség tovább léphessen a törvény elfogadásában.
Az MTA a vételárból 69 milliárd forintot kapna, de csak 2027-ben juthat hozzá, mert addig állampapírban kell tartani az összeget, azaz csak két év múlva válik számára likvid tőkévé.
Freund Tamás, az MTA elnöke a döntést történelmi pillanatnak nevezte, és bár elismerte, hogy az akadémiai közösségben sokak számára csalódást okozott a folyamat, szerinte a kormány által tett ígéretek betartása esetén a kutatóhálózat jövője biztosítva lesz. Freund kiemelte, hogy az Akadémia több módosítást is elért a törvényjavaslatban, például ő maga, mint az Akadémia elnöke, véleményezési jogot kapott a kutatóhálózat irányító testületének tagjainak kiválasztásában.
A döntés körüli viták nem csillapodtak, hiszen több akadémikus is hevesen ellenezte, hogy az MTA lemondjon az ingatlanvagyonáról. A kritikák szerint az ingatlanok eladása ellentmond az Akadémia kétszázéves hagyományainak, és kérdéses, hogy a kormány valóban biztosítani tudja-e a kutatóhálózat függetlenségét és fejlődését. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma nyílt levélben szólította fel a közgyűlést, hogy utasítsa el a kormány vételi ajánlatát, amelyet úgy értékeltek, hogy hosszú távon a tudomány érdekei helyett politikai szándékokat szolgálhat.
A döntés a magyar tudományos élet átalakításának újabb fejezetét jelenti, amelyet
Az Akadémia vezetése ugyanakkor azt ígéri, hogy a jövőben is részt vesznek a kutatóhálózat működésének alakításában, ha a kormány betartja az ígéreteit.
Az Akadémia döntése ugyanakkor nemcsak a kutatóhálózat ingatlanvagyona, hanem a tudományos közösség bizalma és jövője szempontjából is mérföldkőnek számít.