"7 éve megölte a fiamat a párom, most minden nőt figyelmeztetek" - nyílt levél a családon belüli erőszakról
7 évvel ezelőtt, miután a párom megölte a fiamat, blogolni kezdtem. Az eredeti célom az volt, hogy kiadhassam magamból azt az elmondhatatlan mennyiségű fájdalmat, haragot és dühöt, ami bennem van és megértethessem a szeretteimmel, min mentem keresztül. Ekkor még nem sejtettem, hogy a blogom ismeretlen emberek figyelmét is felkelti, azonban pár hónap után egyre több nő írt nekem levelet.
Az évek folyamán több száz üzenetet kaptam családon belüli erőszak áldozataitól, akik vagy félnek kilépni a kapcsolatból, vagy a tárgyalások közepén tartanak és rettegnek párjuktól. Volt, aki csak szerette volna megosztani valakivel a szenvedéseit, míg mások konkrét tanácsért fordultak hozzám.
Nyilvánvalóvá vált számomra, hogy sokan nem is tudják, mi számít erőszaknak, és jóval elnézőbbek, megengedőbbek társukkal szemben, mint szabad lenne. Az utólag kapott virágcsokrok és bonbonok felejtetik a bántalmazást, és nők százai hódolnak be abuzív férjüknek, abban bízva, hogy többet nem ismétlődik meg az eset.
Eleinte féltem, hogy nem tudok megfelelő tanácsot adni, hiszen minden helyzet más, és nehéz megítélni, mivel segítünk, és mivel tesszük ki magunkat és gyermekünket még nagyobb veszélynek. Egy valami azonban biztos: az erőszak első jelénél lépni kell, ugyanis ha valakiben megvan a hajlam, sajnos az esetek nagy részében csak erősödni fog.
Íme néhány tanács, ami általánosan elmondható minden esetről.
1. Hallgass az ösztöneidre!
Sokszor tapasztalom, hogy a nők nem bíznak meg eléggé az ösztöneikben. Lehetséges, hogy a párod nem emelt még rád kezet, vagy nem fenyegetett meg, de amennyiben valaha is felmerült benned a bántalmazás gondolata, egy pillanatra is megijesztett a viselkedésével, nem teketóriázhatsz. Sok esetben évekig lappang az agresszió, azonban minél tovább behódolunk, annál nagyobb eséllyel tör majd elő.
2. Kutyából nem lesz szalonna
A volt párom többször is mesélt azokról a nőkről, akikkel még előttem járt együtt. Egy percig sem rejtette véka alá, hogyan bánt velük, hogy többször is megalázta, megütötte őket. Egy ponton a saját anyja is megundorodott tőle. Én jóhiszeműen azt gondoltam, hogy ha ilyen őszintén elmesélte a múltja sötét foltjait, garantáltan megváltozott már. Sose légy olyan naiv, mint én voltam.
3. Ne gyárts kifogásokat
Ha valakit szeretünk és szeretnénk jobb színben látni, előszeretettel gyártunk neki alibiket agresszív viselkedéséért. Biztosan felidegesítették a munkahelyén, anyagi gondjai vannak, ésatöbbi. Sokan képesek magukat hibáztatni, azt gondolni, hogy ők rontották el . tovább megyek - , megérdemelték a bántalmazást. Egy valamit jegyezz meg: a családon belüli erőszakra nincs mentség!
4. Nem lesz könnyű
Rengeteg nő azért nem mer kilépni a bántalmazó kapcsolatból, mert fél a párja haragjától. Ez sajnos nem alaptalan. Készülj fel a legrosszabbra: kiborul, fenyegetőzik, verbálisan és fizikálisan is bántalmazni próbál majd. Éppen ezért próbálj meg időben felkészülni: kérd egy családsegítő szervezet, esetleg a rendőrség segítségét, biztosíts helyet, ahova költözhetsz majd, kérd meg férfibarátaidat, hogy segítenek a költözésben. Minél felkészültebb vagy, annál kevesebb eséllyel okozhat neked további sérüléseket.
Forrás: HuffingtonPost