Izraelben a kormány tíz nappal meghosszabbította a szigorú zárlatot a koronavírus-járvány mérséklése érdekében - jelentette a helyi média szerdán.
Az izraeli kormány kedd este szavazta meg a zárlat tíznapos meghosszabbítását január 31. éjfélig. A korlátozások tiltják az oktatási intézmények megnyitását a tanulók előtt.
Ennek ellenére az egyik legsúlyosabban fertőzött településen, Bné Brakban szerda reggel is több ezer gyerek ment iskolába a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet helyszíni beszámolója szerint.
"Azt tesszük, amit a rabbik mondanak. Nem teszünk fel kérdéseket" - mondta a lapnak egy gyermekét iskolába kísérő édesanya. "Amit Izrael bölcsei mondanak, azon áldás van, ezt tesszük"
- tette hozzá.
A lap szerint Jeruzsálemben is nyitva van az oktatási intézmények vallásos negyedekben található ötöde, noha éppen ezekben a lakónegyedekben a legmagasabb a koronavírus-fertőzés aránya.
A városban kedden 4313 azonosított vírushordozó tanulót tartottak számon, közülük 3517 a továbbra is működő ultraortodox iskolákban tanul. A hétfőn azonosított 1142 ultraortodox fertőzött fele 18 éven aluli volt, miközben a 16 éven aluliak oltását egyelőre nem tervezik Izraelben.
Jelentős nyomás nehezedik a vallásos szféra vezetőire a közösségen belül a katonai rádió műsora szerint. Júda Mesi Zahav, az ultraortodoxok egyik ismert vezetője, mentőszolgálatuk megteremtője egyenesen a holokauszttagadókhoz hasonlította a koronavírust tagadó rabbikat, miután édesanyja is a járvány áldozatául esett.
A rendőrséghez és a különböző állami hatóságokhoz névtelen petíciók százait küldik a haredi közösségek nyilvános felszólalást nem vállaló tagjai az állami óvintézkedések, főként az iskolák bezárásának erőszakos betartatását követelve gyermekeik és saját maguk védelmében.
Az ultraortodox, helyi nevén haredi közösségek tekintélyes rabbijaik vezetésével évtizedek óta gyakorlatilag saját szabályaik szerint éltek és élhettek Izraelben, mint állam az államban.
Politikai vezetőik is a vallási tekintélyek utasításait követik, és a kormány politikai okokból nem erőlteti rájuk a járványügyi rendszabályokat, mert Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek szüksége van a pártjaikra következő kormánya megalakításához, illetve vallásos-jobboldali tömbjével más politikus esetleges kormányalakításának a megakadályozásához a március végére kiírt választások után.
Kedden 95 467 tesztből 8511 új vírushordozót azonosítottak Izraelben, ami 9,2 százalékos arányt jelent. Tavaly március óta 570 503-an fertőződtek meg igazoltan koronavírussal a mintegy 9,3 millió lakosú Izraelben. Jelenleg 83 342 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium honlapja, 1904 beteget ápolnak a kórházakban, közülük 1185-en súlyos állapotban vannak, 309 embert kapcsoltak lélegeztetőgépre. A SARS-CoV-2-vírus okozta betegségben (Covid-19) tavaly február óta 4144-en haltak meg Izraelben.
Izraelben a kormány tíz nappal meghosszabbította a szigorú zárlatot a koronavírus-járvány mérséklése érdekében - jelentette a helyi média szerdán.
Az izraeli kormány kedd este szavazta meg a zárlat tíznapos meghosszabbítását január 31. éjfélig. A korlátozások tiltják az oktatási intézmények megnyitását a tanulók előtt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A dugót látni fogják a megtévesztett fideszesek is” – Hadházy Ákos üzent a Kossuth téri tüntetés után
A független honatya a Mandiner tudósítására reagált, amely szerint „alig lézengtek” tegnap a Kossuth téren. Hadházy fotóval bizonyította az ellenkezőjét.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán reagált a május 18-án, vasárnap tartott demonstrációra, amelyet a magyar átláthatósági törvény ellen szerveztek civilek a Kossuth térre.
A politikus azt írja, tudta, hogy a kormánypárti média megpróbálja elhallgatni a budapesti tüntetés méretét, ezért képviselői igazolványával felsétált a Parlament lépcsőjére, és onnan készített egy panorámaképet a tömegről.
Hadházy szerint bár az épületből ki van tiltva, a lépcsőre még felmehetett.
A honatya becslése szerint a tér körülbelül kétharmad része zsúfolásig telt tüntetőkkel, ami hozzávetőlegesen 30-40 ezer ember jelenlétét feltételezi. Megjegyezte, hogy ha valaki „Rákay iskolába járt”, és egy fideszes eseményről kell írnia, ugyanezt a számot 300-400 ezresre taksálná a kormányközeli médiában.
A képviselő felidézte korábbi álláspontját: egy valódi demokráciában néhány ehhez hasonló megmozdulás is elég lenne a hatalom meghátrálásához. Hadházy azonban úgy látja, mivel szerinte már nem demokráciában élünk, ennél kitartóbb küzdelemre van szükség. Hangsúlyozta, hogy igenis lehetséges meghátrálásra kényszeríteni a kormányt, de ehhez több kell, mint egyetlen vasárnapi tüntetés.
A bejegyzésében kitért a közlekedés akadályozásának fontosságára is. Kiemelte, hogy nem az autósok zavarása a cél, hanem a hatalomé.
Mint írta, egy látványos tüntetést könnyen elhallgat a propaganda, de egy közlekedési dugót már azok is észrevesznek, akik szerinte félre vannak vezetve.
A politikus szerint ezért tiltotta be „törvénytelenül” a rendőrség az Erzsébet hídon tervezett demonstrációkat. Ugyanakkor hozzátette: a jelenlegi törvények értelmében egy tüntetés teljesen jogszerűen zavarhatja a forgalmat – ha elég résztvevő van, és a tömeg rálóg az úttestre, vagy nem fér el a járdán.
Végül felhívta a figyelmet a következő megmozdulásra is: kedden a megszokottól eltérő helyszínen, a Szabadság hídnál, a Fővám téren folytatják a tüntetést, a „putyini törvények” visszavonásáért.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán reagált a május 18-án, vasárnap tartott demonstrációra, amelyet a magyar átláthatósági törvény ellen szerveztek civilek a Kossuth térre.
A politikus azt írja, tudta, hogy a kormánypárti média megpróbálja elhallgatni a budapesti tüntetés méretét, ezért képviselői igazolványával felsétált a Parlament lépcsőjére, és onnan készített egy panorámaképet a tömegről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Halász János, az átláthatósági törvényt beterjesztő fideszes képviselő egy Nemzeti Sporttal a hóna alatt érkezett meg az Igazságügyi Bizottság hétfői ülésére. Leült az asztalfőre, majd olvasni kezdte Orbán Viktor kedvenc újságát, és csak az ülés megnyitása után szánta rá magát, hogy papírból felolvassa a sokak által csak nagytakarítási törvénynek nevezett javaslata indoklását.
A kormánypárti honatya szerint az elmúlt években több olyan eset történt, amely súlyosan sértette Magyarország szuverenitását.
Hozzátette: az év elején kipattant USAID-ügy „teljes egészében leleplezte”, hogy külföldi pénzekből működtetnek Magyarországon nyomásgyakorló szervezeteket. Úgy fogalmazott, a törvény jogi garanciákat tartalmaz a közélet átláthatósága érdekében, minden olyan esetre, amikor veszély fenyegeti a nemzeti szuverenitást. A felolvasás egy percig, ha tartott, utána félmosollyal hallgatta az ellenzéki hozzászólásokat.
A Demokratikus Koalíció képviselője, Sebián-Petrovszki László szerint a Fidesz azonosítja magát a nemzettel, ezért aki a kormánypártot bírálja, azt úgy kezelik, mintha a magyar nemzet ellen cselekedne. Úgy fogalmazott, az a legnagyobb probléma, hogy a kormány állami eszközökkel lép fel az ország állampolgáraival szemben, ha azok nem értenek egyet vele.
Szabó Szabolcs, a Párbeszéd politikusa úgy látja, a törvény jogi szempontból abszurd, és teljhatalmat ad a Szuverenitásvédelmi Hatóságnak. Úgy véli, ha a Parlament elfogadja, idővel a bíróság fogja megsemmisíteni, bár ezt szerinte az Alkotmánybíróságnak kellene megtennie. Megjegyezte, a legújabb alkotmánybíró-jelöltek – Hende Csaba és Polt Péter – fényében nem lenne meglepő, ha ez nem történne meg.
A momentumos Cseh Katalin azt kérdezte: „Ha van egy civil szervezet, hogy egy homoszexuális tinédzser egy faluban hozzájusson lelki segítséghez, akkor az a magyar szuverenitást sérti? Önök miért félnek ennyire ettől?” Azt mondta, akik túlélték az elmúlt 15 évet, azokat most még utoljára megpróbálják földbe döngölni.
A Párbeszéd képviselője, Tordai Bence arról beszélt, hogy szerinte a törvény kivezeti Magyarországot az Európai Unióból. Úgy fogalmazott: „csak pislogunk, amikor Orbán egy magyarellenes jelöltet támogat, majd Halász János benyújt egy javaslatot, amikor kettős állampolgárok külföldinek számítanak”.
Szabó Tímea (Párbeszéd) úgy fogalmazott: „Biztos Halász SZDSZ-es múltja miatt bünteti a párt, hogy neki kellett benyújtani a javaslatot.” Szerinte ez a törvény a Huxit első írásos dokumentuma, és világos, hogy Orbán Viktor ki akarja léptetni az országot az EU-ból. Úgy látja, a törvény célja az, hogy ellehetetlenítse a civilek és a szabad sajtó működését, amelyek belföldi mikroadományokból tartják fenn magukat. Azt mondta: „Miért nem írnak egy olyan törvényt, hogy akit Magyar Péternek hívnak, annak nem szabad indulni a választásokon?”
Halász János rövid reagálásában azt mondta, nem a törvény zagyva, hanem az ellenzék érvrendszere.
Szerinte ugyanazokat a paneleket mondják, amiket évek óta Oroszországgal kapcsolatban hangoztatnak. Érdemi nyilatkozatot a sajtó felé sem tett.
A bizottság végül 8 igen és 3 nem szavazattal tárgysorozatba vette az átláthatóságinak nevezett törvényjavaslatot, vagyis az hivatalosan a Parlament napirendjére kerül, így megkezdődhet róla az érdemi vita az Országgyűlésben.
Halász János, az átláthatósági törvényt beterjesztő fideszes képviselő egy Nemzeti Sporttal a hóna alatt érkezett meg az Igazságügyi Bizottság hétfői ülésére. Leült az asztalfőre, majd olvasni kezdte Orbán Viktor kedvenc újságát, és csak az ülés megnyitása után szánta rá magát, hogy papírból felolvassa a sokak által csak nagytakarítási törvénynek nevezett javaslata indoklását.
A kormánypárti honatya szerint az elmúlt években több olyan eset történt, amely súlyosan sértette Magyarország szuverenitását.
Hozzátette: az év elején kipattant USAID-ügy „teljes egészében leleplezte”, hogy külföldi pénzekből működtetnek Magyarországon nyomásgyakorló szervezeteket. Úgy fogalmazott, a törvény jogi garanciákat tartalmaz a közélet átláthatósága érdekében, minden olyan esetre, amikor veszély fenyegeti a nemzeti szuverenitást. A felolvasás egy percig, ha tartott, utána félmosollyal hallgatta az ellenzéki hozzászólásokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyértelműen bukta a román elnökválasztást, már elismerte vereségét a magyarellenes jelölt
A szélsőséges nézeteiről ismert George Simion, aki mellett az első forduló után Orbán Viktor kiállt, elismerte vereségét. A román elnökválasztást magabiztosan nyerte az ellenfele.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyarellenes felszólalásairól és demonstrációiról is ismert elnöke hétfőn elismerte vereségét. A politikus gratulált ellenfele, Nicușor Dan független jelölt győzelméhez a román elnökválasztás vasárnap rendezett második fordulójában – írja az MTI.
Simion videónyilatkozatban úgy fogalmazott: „ez a román nép akarata”.
Az AUR vezére a május 4-i első fordulóban a szavazatok 41 százalékával végzett az élen, és több mint 20 százalékpontos előnnyel jutott tovább a második fordulóba, amelyet május 18-án tartottak. A vasárnapi urnazárás után még győztesnek hirdette magát, annak ellenére, hogy az exit pollok Dan több mint 8 százalékos előnyét mutatták.
Hétfőn a hivatalos eredmények megerősítették Dan győzelmét, aki a szavazatok 53,6 százalékát szerezte meg Simion 46,4 százalékával szemben.
Ezt követően Simion nyilvánosan is gratulált ellenfelének, majd köszönetet mondott több mint 5 millió támogatójának a bizalomért. Hangsúlyozta: nem fog csalódást okozni nekik, továbbra is harcolni fog „az igazságért, az igazságosságért, a természetes családért, a keresztény hitért és a szabadságért”, mert számára „mindig Románia lesz az első”.
A román sajtó kiemelte, hogy az AUR nem támadta meg a választási eredményt, és ez politikai szempontból jelentős lépésnek számít a feszült román közéletben.
A 24.hu emlékeztet: George Simion korábban többször tett magyarellenes kijelentéseket. Hat évvel ezelőtt az Úzvölgyi katonai temetőnél történt incidenssel vált ismertté, amikor híveivel feldúlta az első világháborús magyar katonai sírokat. Az erdélyi magyar közösség körében emiatt is nagy visszhangot váltott ki Orbán Viktor miniszterelnök egy héttel ezelőtti tihanyi beszéde, amelyben támogatóan szólt Simionról. A politikus ezt az elnökválasztás kampányában is felhasználta.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyarellenes felszólalásairól és demonstrációiról is ismert elnöke hétfőn elismerte vereségét. A politikus gratulált ellenfele, Nicușor Dan független jelölt győzelméhez a román elnökválasztás vasárnap rendezett második fordulójában – írja az MTI.
Simion videónyilatkozatban úgy fogalmazott: „ez a román nép akarata”.
Az AUR vezére a május 4-i első fordulóban a szavazatok 41 százalékával végzett az élen, és több mint 20 százalékpontos előnnyel jutott tovább a második fordulóba, amelyet május 18-án tartottak. A vasárnapi urnazárás után még győztesnek hirdette magát, annak ellenére, hogy az exit pollok Dan több mint 8 százalékos előnyét mutatták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dobrev Klára a fiával együtt tiltakozott a nagytakarítási törvény ellen a vasárnapi tüntetésen
A DK politikusa szerint most kell kiállni azokért, akiket a kormánypártok el akarnak hallgattatni. A „szabadság, az igazság és az emberség nem lehet alku tárgya.”
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció politikusa (illetve a párt EP-képviselője és jelenlegi egyetlen elnökjelöltje), a közösségi oldalán számolt be arról, hogy fiával, Tamással együtt részt vett a május 18-i, vasárnapi tüntetésen. A legalább 30–40 ezer demonstráló az új magyar átláthatósági törvény ellen tiltakozott.
A DK-s politikus a bejegyzésében arról írt, milyen gondolatok kavarogtak benne, amikor a helyszín felé tartott. Úgy fogalmazott, szülőként különösen fontosnak tartja, hogy milyen példát mutat a gyermekeinek.
„Mi mindig arra neveltük a gyerekeinket, hogy ne féljenek kiállni azért, amit helyesnek tartanak.”
Hozzátette: szeretné, ha gyerekei nyitottak lennének, vállalnák a véleményüket, és nem fordítanák el a fejüket, ha másokat bántanak, kirekesztenek vagy megfélemlítenek.
A DK vezető politikusa szerint „Orbán acsarkodó, polgárháborús törvénye ellen” tüntettek, mert most kell kiállni a független sajtó, a civilek és azok mellett, akik nem értenek egyet a hatalmi dogmákkal.
Dobrev Klára szerint létezik másfajta politika is, mint amit a jobboldal kínál. Olyan, „amely nem uszít, hanem kérdez. Nem támad, hanem meghallgat. Nem zsarol, hanem együttműködik.”
A DK-s politikus azzal az ígérettel zárta a posztot, hogy pártja mindig azok mellé fog állni, akiket el akarnak hallgattatni vagy félreállítani, mert szerinte a „szabadság, az igazság és az emberség nem lehet alku tárgya.”
Dobrev Klárának három közös gyereke van Gyurcsány Ferenccel. Anna 29, Tamás 28, Márton pedig 10 esztendős.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció politikusa (illetve a párt EP-képviselője és jelenlegi egyetlen elnökjelöltje), a közösségi oldalán számolt be arról, hogy fiával, Tamással együtt részt vett a május 18-i, vasárnapi tüntetésen. A legalább 30–40 ezer demonstráló az új magyar átláthatósági törvény ellen tiltakozott.
A DK-s politikus a bejegyzésében arról írt, milyen gondolatok kavarogtak benne, amikor a helyszín felé tartott. Úgy fogalmazott, szülőként különösen fontosnak tartja, hogy milyen példát mutat a gyermekeinek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
