Az orvosok is tüntetést szerveznek – március 8-án lehet a Magyar Orvosi Kamara demonstrációja
Forró koratavasz jöhet Magyarországon, ami a közéleti elégedetlenséget illeti. Nemrég a bírák jelentették be, hogy február 22-én tüntetésre készülnek, és Magyar Péter is arról beszélt: ha a kormány nem veszi figyelembe a Budapesti Közgyűlés döntését mini-Dubaj ügyében, akár az utcára is hajlandó vinni híveit.
Mindeközben izzik a levegő az orvosok körül is. Február 1-jén indította el figyelemfelhívó kampányát a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az egészségügy helyzetéről. Álmos Péter, a szervezet elnöke szerdai sajtótájékoztatóján közölte: eredetileg 350 plakátot helyeztek volna ki, ám több cég az utolsó pillanatban visszalépett, így végül csupán 70 plakát kerülhetett ki közterekre.
A kamara a Magyar Orvosok Szakszervezetével közösen március 8-ra megmozdulást szervez, ám annak pontos helyszínét és útvonalát egyelőre nem árulták el, mert még zajlik az előkészítés. A MOK hangsúlyozta: azt kérik, hogy a politikusok maradjanak távol az eseménytől, mert a kampányuk pártpolitikától független – számolt be a 24.hu.
A szervezet az egészségügyi szakmai kamarákat – köztük a gyógyszerészek és szakdolgozók érdekképviseletét – is tájékoztatta a kezdeményezésről, és nyitott az együttműködésre.
Álmos Péter szerint az egészségügyben három évtizede nem történt érdemi reform, miközben az állam folyamatosan alulfinanszírozza a rendszert. Szerinte az orvosok és egészségügyi dolgozók erejükön felül próbálták működtetni a rendszert, de mára teljesen kimerültek.
– fogalmazott. Mint mondta, a MOK többször próbálta elérni, hogy a kormány meghallja a szakma érveit, de úgy tűnik, ezek nem találnak kellő visszhangra. Ezért döntöttek úgy, hogy kampányt indítanak az egészségügyi rendszer azonnali többletforrásokhoz juttatásáért.
A MOK szerint a magyar egészségügyi rendszer jelenlegi működése nem felel meg egy 21. századi közép-európai ország követelményeinek. A szervezet Facebookon, YouTube-on, Instagramon és TikTokon is közzétett adatokat, amelyek a KSH, az Eurostat és az OECD nyilvános statisztikáin alapulnak:
- Magyarország az EU-tagállamokhoz képest GDP-arányosan jóval kevesebbet, kevesebb mint 5 százalékot fordít az egészségügyre, miközben az uniós átlag 8 százalék.
- Az egy betegre jutó éves egészségügyi költés Magyarországon 1352 euró (kb. 550 ezer forint), míg az uniós átlag 3319 euró (kb. 1,3 millió forint).
- Tíz magyar férfiból négy nem éri meg a nyugdíjaskort, míg a magyar férfiak átlagosan 5,3 évvel élnek kevesebbet, mint európai társaik.
- Magyarországon a legmagasabb a rákos halálozási arány az egész unióban.
- Évente 60 ezren halnak meg olyan okok miatt, amelyeket hatékony szűréssel és kezeléssel meg lehetne előzni.
- A magyarok évente átlagosan 120 ezer forintot fizetnek saját zsebből egészségügyi ellátásra a tb mellett.
- A háziorvosi rendszer is súlyos válságban van: több mint 940 praxis betöltetlen, az alapellátók átlagéletkora meghaladja a 60 évet, és minden huszadik magyar gyerek nem jut megfelelő orvosi ellátáshoz.
A kamara szerint az egészségügyi rendszer reformja elkerülhetetlen, és ehhez konkrét lépéseket is javasol:
- Az egészségügyet prioritásként kell kezelnie a kormánynak.
- A GDP 0,5 százalékával kell évente növelni az egészségügyi ráfordításokat.
- A pártpolitikának ki kell vonulnia a szakmai döntésekből.
- Erősíteni kell a megelőzést, a szűrőprogramokat és a háziorvosi rendszert.
A MOK külön weboldalt is létrehozott, ahol részletesen bemutatják az egészségügy jelenlegi helyzetét és a szükséges változtatásokat.
