Az emberek többsége a kormányt okolja az infláció miatt – politikai alapon kettészakad az ország a kérdésben
31 százalék nem akar vagy nem tud állást foglalni. Nincsenek kevesen azok sem, akik szerint az orosz-ukrán háború, illetve az arra adott uniós szankciók a ludasak.
Az emberek relatív többége, 37 százaléka szerint elsősorban a kormány gazdaságpolitikája az oka annak, hogy Magyarországon uniós csúcsokat dönt az infláció – derül ki az IDEA Intézet kutatásából, amit a 24.hu szemlézett.
A megkérdezettek negyede (25 százalék) szerint a pénzromlás oka az Európai Unió Oroszországra kivetett szankciói, 7 százalékuk pedig az orosz-ukrán háborút tartja a fő felelősnek. A válaszadók közel egyharmada, 31 százaléka nem tud vagy nem akar felelőst megnevezni – írja a lap.
Az infláció kérdésében teljesen kettészakad az ország, ha a kormánypárti, illetve a 2022-ben az ellenzéki összefogásra szavazó polgárok véleményét nézzük. Míg a kormány hívei között mindössze 3 százalék gondolja, hogy Orbán Viktor és pártja áll a rossz inflációs adatok mögött, addig az ellenzéki szavazók 79 százalékának ez a meggyőződése – ha nem számoljuk bele a Mi Hazánk szimpatizánsait. A szélsőjobboldali párt szavazói között 33 százalék azok aránya, akik a kormányt gondolják az első számú felelősnek.
A Fidesz-KDNP választóinak túlnyomó többsége, mintegy 65 százaléka osztja a kormányzat narratíváját, miszerint az uniós szankciók okozzák az inflációt.
Az orosz-ukrán háborút a kormánypárti szavazók 15 százaléka okolja.
Az ún. ismeretlen preferenciájúak, azaz akik nem árulták el politikai irányultságukat, illetve nincs elköteleződésük, 31 százalékban gondolták hibásnak a magyar kormányt, 5 százalékuk a szankciókat, 4 pedig a háborút. Az ő bizonytalanságuk kiütközik a pénzromlás kérdésében is: 60 százalékuk nem akart vagy nem tudott állást foglalni a kérdésben.
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2023. április 27–május 19. között vette fel. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, iskolai végzettség, életkor és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1800 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.
Korábban az Ipsos felméréséből is az derült ki, hogy a magyarok nagyobb része nem a „háborús inflációt”, hanem a kormány gazdaságpolitikáját okolja a megélhetési költségek növekedéséért.
Az emberek relatív többége, 37 százaléka szerint elsősorban a kormány gazdaságpolitikája az oka annak, hogy Magyarországon uniós csúcsokat dönt az infláció – derül ki az IDEA Intézet kutatásából, amit a 24.hu szemlézett.
A megkérdezettek negyede (25 százalék) szerint a pénzromlás oka az Európai Unió Oroszországra kivetett szankciói, 7 százalékuk pedig az orosz-ukrán háborút tartja a fő felelősnek. A válaszadók közel egyharmada, 31 százaléka nem tud vagy nem akar felelőst megnevezni – írja a lap.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter bejelentette a Tisza Párt egyéni országgyűlési képviselőjelöltjeit – itt nézheti, kik indulnak a jelöltségért
A Tisza Párt elnöke szerint igyekeztek minden körzetben a legjobb és legméltóbb jelölteket kiválasztani. A jelöltek több mint harmada hölgy és majd minden szakma képviselteti magát.
Magyar Péter bejelentette, hogy kik a Tisza Párt jelöltjei az országgyűlési választásokra. Magyar hétfőn este egy videót tett ki a Facebook-oldalára, de a jelöltek nevét folyamatosan töltik fel a Tisza oldalára.
Az oldalról a linkek a választókerületek Facebook-oldalaira vezetnek, a nevek ide kerülnek fel. Minden választókerületben három jelölt szerepel, közülük választhatnak majd képviselőjelöltet.
A Partizán műsora végül 20 óra után néhány perccel kezdődött el, itt is követhetik a jelöltek névsorának közzétételét.
„Igyekeztünk minden körzetben a legjobb és legméltóbb jelölteket kiválasztani. Örülök, hogy a jelöltjeink több mint harmada hölgy és hogy majd minden szakma képviselteti magát.
A teljesség igénye nélkül el tudom mondani, hogy a jelöltek között húsznál több orvos és gyógyszerész, ápolók és mentőápolók, tucatnyi pedagógus, félszáznál több doktori fokozattal rendelkező és majd 40 mérnök végzettségű honfitársunk szerepel. Rajtuk kívül művészek, kétkezi munkások, jogászok, szociális munkások, vállalkozók és gazdák is erősítik a TISZA csapatát”
– írta korábban Magyar Péter, aki szerint a jelöltjeik a „politikai mocsáron kívülről” érkeznek, és olyan „tisztességes hús-vér magyar emberek, akiket összeköt a hazaszeretet és a tettvágy”. Posztját azzal zárta, hogy „itt az idő, most vagy soha”.
A TISZA Párt korábban azt ígérte, hogy minden egyéni választókerületben nyilvánosságra hozza a „jelölt-jelölteket”, akikről egy kétkörös online szavazás dönt majd.
A szavazást a Tisza Világ applikációt ért támadás miatt a Nemzet Hangja oldalára helyezték át, biztonsági okokra és arra hivatkozva, hogy kevesebb időt hagyjanak az ellenoldali támadásokra.
A menetrend szerint a jelöltek bemutatása november 17-én történik, a két szavazási kör november 23. és 27. között zajlik, a 106 egyéni jelölt nevét pedig november 30-án jelentik be.
Magyar Péter bejelentette, hogy kik a Tisza Párt jelöltjei az országgyűlési választásokra. Magyar hétfőn este egy videót tett ki a Facebook-oldalára, de a jelöltek nevét folyamatosan töltik fel a Tisza oldalára.
Az oldalról a linkek a választókerületek Facebook-oldalaira vezetnek, a nevek ide kerülnek fel. Minden választókerületben három jelölt szerepel, közülük választhatnak majd képviselőjelöltet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Tisza Párt megkezdte a felkészülést a 2026-os országgyűlési választásokra, és bemutatta az első jelölt-jelöltjeit több vidéki választókerületben. A párt egyfajta belső előválasztási rendszert működtet:
körzetenként három embert mutatnak be, akik közül a helyi közösség és a párt szimpatizánsai választják majd ki azt az egy jelöltet, aki végül a Fidesz jelöltjével és más ellenzéki indulókkal is megmérkőzhet.
A névsorokból kiderül, hogy a párt nem hivatásos politikusokkal, hanem a civil életből érkező, helyben ismert szakemberekkel, orvosokkal, tanárokkal és vállalkozókkal vágna neki a választásnak.
Baranya megye 1-es választókerületében, Pécsett rögtön egy erős hármas verseng az indulás jogáért. Dr. Ruzsa Diána kardiológus, aki az Egyesült Államokban és Németországban is dolgozott, mielőtt hazatért gyógyítani. Mellette Járosi Péter közgazdász száll harcba, aki szintén Amerikából költözött haza, és úgy véli, a magyar béreknek és nyugdíjaknak „legalább a dupláját kellene érniük”. A harmadik jelölt Dudás Norbert kommunikációs szakember és építészmérnök hallgató, a helyi egyetemi Tisza Sziget egyik vezetője, aki bérlakásprogrammal és Iskolabusz Programmal tenné élhetőbbé a várost.
A megye többi részén is hasonlóan sokszínű a kép. A 2-es körzetben indulna Dr. Kovács Áron közgazdász, Pichler Johanna marketinges és cserkész, valamint Pintér Zoltán volt banki vezető. A 3-as körzetben a már önkormányzati képviselői tapasztalattal rendelkező Rózsahegyi Áron, a közösségszervező Makai Márton és a kétgyermekes, egyedülálló anyaként is helytálló Szente Barbara közül választanak. Szigetvár környékén (OEVK 4) Kapronczai Balázs művészeti iskola-alapító, Helesfai Márk múzeumi régészeti munkatárs és Szász Beáta Rita, a kereskedelemben és a szociális szférában több évtizedes tapasztalattal rendelkező jelölt versenyez.
Szegeden és környékén a helyi infrastruktúra fejlesztése, különösen egy harmadik Tisza-híd megépítése a központi téma. Az 1-es körzetben három doktor is megmérkőzik:
Dr. Mágori Krisztina igazságügyi orvosszakértő, Dr. Stumpf Péter Bence politológus, egyetemi oktató, és Dr. Szigeti Balázs bűnügyi szakjogász (képünkön). Mindhárman a helyi egészségügy és közlekedés fejlesztését, valamint a BYD-gyárhoz hasonló nagyberuházások szigorú felügyeletét tartják kulcsfontosságúnak.
A Szeged környéki 2-es választókerületben Gajda Attila tanár-edző, Gellérfi Zsombor szoftverfejlesztő és Sóti Anikó fordítóiroda-vezető indulna. Közös céljuk a Homokhátság súlyos vízhiányának kezelése. Szentesen (OEVK 3) a helyi kórház leépülése és a 451-es út katasztrofális állapota a legégetőbb probléma, amelynek megoldására Bárkányi Bence betegszállító vállalkozó, Bocskay István pénzügyi szakember és Páger Krisztina mérnök is ígéretet tett. Hódmezővásárhelyen és Makón (OEVK 4) a makói arzénes ivóvíz problémája, a helyi kórházak szakemberhiánya és a szülészet visszahozása a fő kampánytéma, amelyért Dr. Ferenczi Gábor jogász-vállalkozó, Gyömbér Dávid logisztikus és Oberholzer Zsófia nagyvállalati vezető száll harcba.
A nyugati határszélen az elvándorlás, az Ausztriába ingázás és a helyi egészségügyi ellátás leépülése jelenti a legnagyobb kihívást.
Szombathelyen (OEVK 1) Csiszár Zsófia Judit vállalkozó, aki maga is Ausztriába jár dolgozni, az M86-M87-es utak megépítését és a fiatalok itthon tartását sürgeti. Vele versenyez Rápli Róbert, a helyi művészeti szakgimnázium igazgatója, és Dr. Zsálek Judit onkológus, aki negyven évet dolgozott a Markusovszky Kórházban.
Sárváron (OEVK 2) Gregus György közlekedésmérnök és nevelőszülő, Németh Martin frissen megválasztott bükki önkormányzati képviselő, valamint Strompová Viktória idegenvezető és sárvári képviselő versenyeznek. Céljaik között szerepel a bezárt kórházi osztályok újranyitása, egy légimentő bázis létrehozása és a helyi nyilvánosság helyreállítása. Körmend környékén (OEVK 3) Adelwöhrer Beáta cégvezető, Horváth Nándor Zsolt tanár és roma történeti kutató, valamint Szabó László agrármérnök, egy nagy baromfitelep vezetője közül kerül ki a Tisza Párt jelöltje. Mindannyian a munkahelyteremtést és a vidéki infrastruktúra fejlesztését tartják a legfontosabb feladatnak.
A Tisza Párt megkezdte a felkészülést a 2026-os országgyűlési választásokra, és bemutatta az első jelölt-jelöltjeit több vidéki választókerületben. A párt egyfajta belső előválasztási rendszert működtet:
körzetenként három embert mutatnak be, akik közül a helyi közösség és a párt szimpatizánsai választják majd ki azt az egy jelöltet, aki végül a Fidesz jelöltjével és más ellenzéki indulókkal is megmérkőzhet.
A névsorokból kiderül, hogy a párt nem hivatásos politikusokkal, hanem a civil életből érkező, helyben ismert szakemberekkel, orvosokkal, tanárokkal és vállalkozókkal vágna neki a választásnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Toroczkai László a magyar-ír meccs után: Az MLSZ nem a magyar népért dolgozik, hanem globalista érdekeket képvisel
A Mi Hazánk elnöke a parlamentben vonta kérdőre a szövetséget a vasárnapi, fájdalmas vereség után. A kormányoldal higgadtságra intett, de a politikus szerint Orbán Viktor is felelős.
A magyar válogatott drámai vb-selejtezős vereségének másnapján Toroczkai László a parlamentben támadta a Magyar Labdarúgó Szövetséget.
A Mi Hazánk elnöke szerint az MLSZ azzal, hogy nem engedélyezte a szurkolói látványelemeket a mérkőzésen, rontotta a játékosok motivációját.
„Hiszen rengeteget számít a motiváció, a közönség támogatása, és ebbe tenyerelt bele az MLSZ felfoghatatlan döntésével” – mondta a politikus, aki szerint a szurkolók a csapat támogatása helyett a szövetséget szidták. „Hogyan merészeli a szövetség, amely részben közpénzből működik, ezt” – tette fel a kérdést Toroczkai – írta a 24.hu. A pártelnök úgy vélte, a szövetség fellépése „Csányi Sándor oligarcha lényegéből fakadt”, majd kijelentette:
„Nem a szurkolókat, nem a magyar népet szolgálja az MLSZ, hanem a globalista, bevándorláspárti UEFA-t”.
Toroczkai a kormánypárt felelősségét is felvetette, mivel szerinte Orbán Viktor és Csányi Sándor szoros kapcsolatot ápolnak. „Önök tehát ugyanúgy felelősek, mint Csányi Sándor” – jelentette ki.
A kormány részéről Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára a vereség miatti gyászról beszélt, de kiemelte, hogy a csapatot hatalmas szurkolói támogatás veszi körül, a szervezők pedig világszínvonalon dolgoznak. Leszögezte, hogy az MLSZ önálló irányítású szervezet, amely a döntéseit is önállóan hozza. „Fontos az ilyen nehéz helyzetekben is az összefogás” – zárta gondolatait.
A vita a mérkőzés előtt robbant ki, amikor a Carpathian Brigade nevű szurkolói csoport bejelentette, a szövetség nem engedélyezte a tervezett látványelemeket. A vasárnapi vb-selejtezőn a magyar válogatott a Puskás Arénában 3–2-re kapott ki Írországtól. A találkozót Troy Parrott mesterhármasa döntötte el, a győztes gólt a 96. percben szerezte, ezzel Írország jutott pótselejtezőre, a magyar csapat pedig lemaradt a világbajnokságról.
A magyar válogatott drámai vb-selejtezős vereségének másnapján Toroczkai László a parlamentben támadta a Magyar Labdarúgó Szövetséget.
A Mi Hazánk elnöke szerint az MLSZ azzal, hogy nem engedélyezte a szurkolói látványelemeket a mérkőzésen, rontotta a játékosok motivációját.
„Hiszen rengeteget számít a motiváció, a közönség támogatása, és ebbe tenyerelt bele az MLSZ felfoghatatlan döntésével” – mondta a politikus, aki szerint a szurkolók a csapat támogatása helyett a szövetséget szidták. „Hogyan merészeli a szövetség, amely részben közpénzből működik, ezt” – tette fel a kérdést Toroczkai – írta a 24.hu. A pártelnök úgy vélte, a szövetség fellépése „Csányi Sándor oligarcha lényegéből fakadt”, majd kijelentette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Elindult a Tisza jelöltállítása és a végső visszaszámolás az Orbán-Gyurcsány korszak lezárásáért
A tét óriási, a következő napokban bárki beleszólhat, kik legyenek a Tisza jelöltjei. Magyar bejelentette azt is, hogy ő maga a Budapest 3-as számú választókerületben indul, ahol Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc is él.
Hétfő este bejelentették a Tisza Párt jelöltállításának hivatalos kezdetét, amivel Magyar Péter szerint elindult „a végső visszaszámolás az Orbán–Gyurcsány korszak lezárásához”.
A pártelnök közlésével egy időben váltak elérhetővé a választókerületek Facebook-oldalai, ahol bemutatták azt a 315 jelölt-aspiránst, akik közül a következő hetekben kiválasztják a párt 106 egyéni képviselőjelöltjét a 2026-os választásra.
A Telex cikke szerint két körzetben, a Szabolcs-Szatmár-Bereg 1-esben és a Borsod-Abaúj-Zemplén 7-esben egészségügyi és családi okok miatt csúszik a folyamat.
A jelöltek sorsáról egy kétfordulós online szavazás dönt. Az első, zárt körű fordulót november 23-24-én tartják, amelyen kizárólag a párt aktivistái, a Tisza Szigetek tagjai szavazhatnak. A második, nyílt forduló november 25. és 27. között zajlik majd, ahol már az adott választókerület bármely lakosa voksolhat a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre. A szavazás a Nemzet Hangja nevű honlapon történik, miután egy november eleji adatvédelmi incidens miatt a párt elvetette a korábban tervezett mobilapplikáció használatát.
A párt elnöksége ugyanakkor fenntartja a jogot, hogy felülbírálja az eredményt, és megvétózza a győztes személyét, ha úgy ítélik meg, hogy nem ő a legalkalmasabb. A végső, 106 fős jelöltlistát november 30-án hozzák nyilvánosságra.
Magyar Péter elmondása szerint a jelöltek a civil szférából érkeznek, több mint harmaduk nő, és sok köztük az orvos, ápoló, pedagógus és mérnök. „A jelöltjeink a politikai mocsáron kívülről érkeznek. Tisztességes hús-vér magyar emberek, akiket összeköt a hazaszeretet és a tettvágy” – fogalmazott a pártelnök.
Magyar bejelentette azt is, hogy ő maga a Budapest 3-as számú választókerületben indul, ahol Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc is él.
Hozzátette, januárban mutatják be a Tisza Párt kormányprogramját, amellyel egy új, az embereket meghallgató politikai kultúrát akarnak meghonosítani. „Ma már mi vagyunk a többség, nincs olyan erő, amit közösen ne tudnánk legyőzni” – mondta.
A kormánypárti média az elmúlt hetekben többször bírálta a jelöltállítási folyamatot a halasztások és a technikai problémák miatt, a folyamatot „tragikomédiának” nevezve. A Tisza Párt kommunikációja szerint a módosításokra a rendszer és a jelöltek védelme, valamint stratégiai okok miatt volt szükség.
Hétfő este bejelentették a Tisza Párt jelöltállításának hivatalos kezdetét, amivel Magyar Péter szerint elindult „a végső visszaszámolás az Orbán–Gyurcsány korszak lezárásához”.
A pártelnök közlésével egy időben váltak elérhetővé a választókerületek Facebook-oldalai, ahol bemutatták azt a 315 jelölt-aspiránst, akik közül a következő hetekben kiválasztják a párt 106 egyéni képviselőjelöltjét a 2026-os választásra.
A Telex cikke szerint két körzetben, a Szabolcs-Szatmár-Bereg 1-esben és a Borsod-Abaúj-Zemplén 7-esben egészségügyi és családi okok miatt csúszik a folyamat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
