HÍREK
A Rovatból

Az emberek többsége a kormányt okolja az infláció miatt – politikai alapon kettészakad az ország a kérdésben

31 százalék nem akar vagy nem tud állást foglalni. Nincsenek kevesen azok sem, akik szerint az orosz-ukrán háború, illetve az arra adott uniós szankciók a ludasak.


Az emberek relatív többége, 37 százaléka szerint elsősorban a kormány gazdaságpolitikája az oka annak, hogy Magyarországon uniós csúcsokat dönt az infláció – derül ki az IDEA Intézet kutatásából, amit a 24.hu szemlézett.

A megkérdezettek negyede (25 százalék) szerint a pénzromlás oka az Európai Unió Oroszországra kivetett szankciói, 7 százalékuk pedig az orosz-ukrán háborút tartja a fő felelősnek. A válaszadók közel egyharmada, 31 százaléka nem tud vagy nem akar felelőst megnevezni – írja a lap.

Az infláció kérdésében teljesen kettészakad az ország, ha a kormánypárti, illetve a 2022-ben az ellenzéki összefogásra szavazó polgárok véleményét nézzük. Míg a kormány hívei között mindössze 3 százalék gondolja, hogy Orbán Viktor és pártja áll a rossz inflációs adatok mögött, addig az ellenzéki szavazók 79 százalékának ez a meggyőződése – ha nem számoljuk bele a Mi Hazánk szimpatizánsait. A szélsőjobboldali párt szavazói között 33 százalék azok aránya, akik a kormányt gondolják az első számú felelősnek.

A Fidesz-KDNP választóinak túlnyomó többsége, mintegy 65 százaléka osztja a kormányzat narratíváját, miszerint az uniós szankciók okozzák az inflációt.

Az orosz-ukrán háborút a kormánypárti szavazók 15 százaléka okolja.

Az ún. ismeretlen preferenciájúak, azaz akik nem árulták el politikai irányultságukat, illetve nincs elköteleződésük, 31 százalékban gondolták hibásnak a magyar kormányt, 5 százalékuk a szankciókat, 4 pedig a háborút. Az ő bizonytalanságuk kiütközik a pénzromlás kérdésében is: 60 százalékuk nem akart vagy nem tudott állást foglalni a kérdésben.

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2023. április 27–május 19. között vette fel. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, iskolai végzettség, életkor és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1800 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.

Korábban az Ipsos felméréséből is az derült ki, hogy a magyarok nagyobb része nem a „háborús inflációt”, hanem a kormány gazdaságpolitikáját okolja a megélhetési költségek növekedéséért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Már nemcsak a jelöltjeinket zaklatják telefonon, hanem a családtagjaikat is
A TISZA Párt elnöke arról számolt be, hogy egyik jelöltjük 87 éves édesanyját telefonon keresték meg, egy másik jelölt 15 éves gyerekét pedig a házuknál kérdezgették. A politikus azt üzente Orbán Viktornak, ne küldje a „csahosait” a tiszás jelöltekre és családtagjaikra.


Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke egy Facebook-posztban arról írt, hogy már nemcsak a jelöltjeiket, hanem a családtagjaikat is zaklatják telefonon.

Mint írja, a „megafonos közpénznyelő janicsárok” többek között

felhívták az egyik jelöltjük 87 éves édesanyját, akit Ukrajnáról és Brüsszelről kérdeztek. Hozzátette, a hölgy eddig Fidesz-szavazó volt.

Magyar Péter szerint Orbán Viktor „janicsárjai” a tiszás jelöltek házánál is „ólálkodnak”, és

állítása szerint kedden az egyikük 15 éves gyerekét kérdezgették arról, hogy mikor jön haza az édesanyja.

A posztjában ezután közvetlenül a miniszterelnökhöz fordult a következő szavakkal: „Ide figyelj, Orbán Viktor! Ne a csahosaidat küldd rá a TISZA jelöltjeire és a családtagjaikra! Légy férfi, és állj ki nyílt vitára! Ne Bohárok mögé bújj! Állj ki a magyar nép elé! Légy férfi, tiszteld meg a magyarokat! Legalább húszévente egyszer.”

Ahogy megírtuk, a TISZA Párt hétfőn este hozta nyilvánosságra nyilvánosságra hozta a lehetséges képviselőjelöltjeit minden egyéni választókerületben. A legtöbb körzetben három jelöltet neveztek meg, a végső induló személyéről pedig egy kétfordulós előválasztás dönt: először a párt belső közösségei, a Tisza Szigetek tagjai szavaznak, majd egy nyílt online voksolás következik. A végleges jelöltek listáját november 30-án hozzák nyilvánosságra.

Magyar Péter kedden egy Facebook-bejegyzésében azt írta, várható, hogy a Fidesz folyamatosan támadni fogja a 315 jelöltet, de ők „tudják, hogy mi vár rájuk”, ő pedig ismeri ezeket az embereket, és tudja, hogy „ők már nem félnek.” A pártelnök szerint „Orbánék láthatóan totálisan lefagytak. Annyit tudtak kinyögni magukból, hogy Gyurcsány és Brüsszel”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Buszmegállóba vágódott egy gerenda a Budafoki úton, azonnal leállították az életveszélyes bontást
Sem a járda, sem a buszmegálló védelmét nem oldották meg, a törmelék pedig a járda közelében hullott le. A beruházó cég azt közölte, csak helyszíni ellenőrzés után engedélyezik újra a munkálatokat.
DKA - szmo.hu
2025. november 19.



Azonnali hatállyal felfüggesztette a Budafoki út 70. szám alatti épület utcafronti bontását a beruházó Biggeorge cégcsoport, miután kedden a szabálytalanul végzett munkálatok során egy nagyméretű fagerenda csapódott a közeli buszmegállóba – írja a Telex.

A lap megosztott egy videót, amelyen látszik, hogy

az egykori Kisbig Kifőzde épületének bontásakor sem a járda, sem a buszmegálló védelmét nem oldották meg, a törmelék pedig a járda közelében hullott le.

A Biggeorge a Telexnek azt állította, csak tőlük értesültek a bontás körülményeiről, ugyanis hozzájuk korábban nem érkezett bejelentés a munkálatokkal kapcsolatban. Szerencsére senki nem sérült meg, de az eset rávilágított a munkavédelmi hiányosságokra.

„A videófelvétel alapján megállapítható, hogy a kivitelezést végző vállalkozó nem a szerződésünk szerint járt el, a munkavédelmi előírásokat sem tartotta be teljeskörűen, valamint a kiporzás elleni védelmet sem biztosította megfelelően”

– ismerte el a cég. Megjegyezték azt is, hogy a felvétel végén látható gerenda valóban kifordult a járdára, de más építési törmelék nem hullott ki a bontási területről, ami az épület és a porfogó hálóval ellátott kerítés közötti megfelelő a védőtávolságnak köszönhető.

A Biggeorge közölte, a bejelentés alapján az utcával határos épületek bontását leállították a szükséges intézkedések elvégzéséig, a munka folytatását pedig csak helyszíni ellenőrzés után engedélyezik.

Jelezték azt is, hogy felszólították az alvállalkozót a hiányosságok pótlására. Azt ígérték, a jövőben a gépi bontás idejére lezárják a járdát, folyamatos személyi felügyeletet biztosítanak, és intenzívebb locsolással, valamint rendszeres takarítással védekeznek a porszennyezés ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vasúti szabotázs utáni válaszcsapás: Lengyelország bezárja az utolsó orosz konzulátust
Varsó szerint két Moszkvának dolgozó ukrán követte el a merényletet, akik Belaruszba menekültek. A cél egy Ukrajnának segélyt szállító vonat felrobbantása lehetett.


A hétvégi robbantásos vasúti szabotázsakció után Lengyelország bezárja az utolsó, Gdańskban működő orosz konzulátust, és az orosz diplomaták schengeni mozgásának korlátozását sürgeti az Európai Uniónál. A lengyel kormány a Varsó–Lublin vasútvonalon történt merényletre reagálva döntött a kemény diplomáciai lépésekről – írja a 444.hu.

„Ez nemcsak szabotázsakció volt, hanem állami terrorcselekmény is”

– jelentette ki Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a történtekre nemcsak diplomáciai válasz érkezik.

Varsó állítása szerint a robbantást két, Moszkvával együttműködő ukrán állampolgár követte el, akik azóta a szomszédos, Oroszországgal szövetséges Belaruszba menekültek.

Jacek Dobrzynski, a lengyel hírszerző szolgálatokért felelős miniszter szóvivője megerősítette, hogy a két gyanúsított mellett több embert is őrizetbe vettek az üggyel kapcsolatban, de további részleteket nem árult el.

Moszkva tagadja a vádakat, a lengyel lépéseket „oroszfóbiának” minősítette, és közölte, hogy viszonossági alapon korlátozni fogja Lengyelország diplomáciai és konzuli jelenlétét Oroszországban. A Kreml sajnálatát fejezte ki a döntés miatt, amelyet „józan ésszel össze nem egyeztethetőnek” nevezett.

A szabotázsakció a múlt hétvégén történt a Varsót az ukrán határral összekötő vasútvonalon, Mika település közelében, mintegy 100 kilométerre délkeletre a fővárostól. A robbanás megrongálta a síneket, de személyi sérülés nem történt.

Donald Tusk miniszterelnök szerint a merénylet célpontja egy vonat felrobbantása lehetett. Az érintett szakasz az Ukrajnának szánt segélyszállítmányok egyik legfontosabb útvonala.

Ugyanezen a hétvégén a közeli Puławy térségében nagyfeszültségű vezetékeket is megrongáltak.

A gdański konzulátus bezárásával Oroszországnak már csak a varsói nagykövetsége marad nyitva Lengyelországban, miután a krakkói és a poznańi képviseleteket már korábban bezáratták. A mostani lépés illeszkedik abba a sorba, ahogyan Varsó és más európai országok reagálnak az elmúlt években megszaporodott, Oroszországnak tulajdonított szabotázs- és kémkedési akciókra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: Ha a pofátlanságnak lenne minisztériuma, Lázár János vezetné azt is
A Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője kiakadt a közlekedési miniszter helyettesének szavain. Szerinte arcpirító, hogy az önkormányzatokra hárítják a felelősséget a vasút leépítéséért.
F. P. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 19.



Újabb fejezethez érkezett Vitézy Dávid és a Lázár János vezette közlekedési minisztérium vitája, miután a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője egy friss posztban élesen bírálta a kormány vasútpolitikáját. Vitézy szerint Csepreghy Nándor miniszterhelyettes „olyan arcpirító szövegeket mondott, amiket a főnöke szokott”, majd a bejegyzést azzal a mondattal zárta:

„Ha a pofátlanságnak lenne minisztériuma, Lázár János vezetné azt is.”

A frakcióvezető Csepreghy Nándor szavaira reagált, aki egy nyilatkozatában azt állította, hogy az önkormányzatok nem a vasút, hanem az autópályák fejlesztését kérték.

„Nem tud olyat mutatni nekem, hogy egy önkormányzat azt kérte volna, hogy a vasutat fejlesszük az irányába”

– jelentette ki a miniszterhelyettes, aki szerint „új szerelvényeket és mozdonyokat venni gazdaságilag teljesen indokolatlan”.

Vitézy Dávid szerint Csepreghy állításai nem felelnek meg a valóságnak.

Emlékeztetett, hogy a fővárosi közgyűlés az elmúlt egy évben legalább négy alkalommal is kiállt a vasúti fejlesztések mellett, legyen szó az agglomerációs vonalakról, a pályaudvarok felújításáról vagy a reptéri vasút megvalósításáról.

Vitézy szerint a Lázár-féle közlekedéspolitika csak akkor hivatkozik az önkormányzatokra, amikor a felelősséget akarja hárítani, miközben a kormány 255 milliárd forintot költ egy új MÁV-székházra a Kopaszi-gáton ahelyett, hogy a vasútra fordítaná a forrásokat.

A politikai üzengetés hátterében a MÁV járműbeszerzési programja áll.

November 17-én adták át az 50. lízingelt mozdonyt abból a 100 darabos flottából, amellyel a vasúttársaság a járműparkját frissíti. A tervek szerint 2025 végéig további öt, 2026 első három negyedévében pedig a maradék 45 jármű érkezik meg. Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója az eseményen azt mondta, ezzel „a MÁV napi működéséhez szükséges mintegy 200 mozdony közül 100 már teljesen korszerű lesz.”

A mostani lízingprogramot sokan azért tartják ellentmondásosnak, mert a MÁV-START 2022-ben keretmegállapodást kötött 115 darab új Siemens Vectron villanymozdony vásárlására, ám ezt a beszerzést a kormány később leállította. A járműbeszerzések mellett a pályahálózatot érintő döntések is vitákat váltottak ki Lázár János minisztersége alatt: 2023 nyarán tíz mellékvonalon állították le a személyszállítást, a vonatok helyét pótlóbuszok vették át.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: