A Wizz Air járatai indultak tavaly a leghosszabb késésekkel a brit repülőterekről
Az összes indulásra kiszámolt átlagos késés 23 perc volt. A Wizz Air Nagy-Britanniából induló járatainak átlagos késése ennek a kétszerese, 46 perc és 6 másodperc volt tavaly.
A brit polgári repülésügyi hatóság (CAA) adatai alapján készített, hétfőn ismertetett felmérés szerint a Wizz Air légitársaság járatai indultak a leghosszabb késésekkel tavaly Nagy-Britanniából.
A PA információszolgáltató ügynökség által a brit médiaorgánumok számára összeállított statisztikai elemzés mindazon légitársaságok indulási adatait vizsgálta, amelyek 2022-ben 2500-nál több menetrendszerű és charterjáratot indítottak brit repülőterekről.
A törölt járatok nem szerepelnek a felmérésben.
A BBC brit közszolgálati médiatársaság által ismertetett PA-adatok alapján az összes indulásra kiszámolt átlagos késés 23 perc volt. A Wizz Air Nagy-Britanniából induló járatainak átlagos késése ennek a kétszerese, 46 perc és 6 másodperc volt tavaly.
A késési lista második helyén a Tui utazási konglomerátum légitársasága áll 40 perc 18 másodperccel, utána a Qatar Airways (31 perc 48 másodperc), a Turkish Airlines (29 perc 30 másodperc) és az ugyancsak törökországi központú Pegasus Airlines (27 perc 18 másodperc) következik.
A Wizz Air a londoni Luton és Gatwick, valamint Birmingham, Edinburgh, Aberdeen, Liverpool és Bristol repülőtereiről közlekedtet nemzetközi járatokat.
Paul Smith, a CAA fogyasztói kapcsolatokért felelős igazgatója a BBC-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a hatóság "már felvetette a Wizz Airrel kapcsolatos aggályait" és szorosan együttműködik a légitársasággal az eredmények javítása végett.
Smith hozzátette: a CAA rendszeresen kéri a fogyasztói jogok érvényesítését célzó hatásköreinek erősítését, beleértve a légitársaságok megbírságolásának lehetőségét is.
Az illetékes igazgató szerint a CAA elvárja, hogy a légitársaságok előremutató módon tájékoztassák az utasokat jogaikról járatfennakadások esetére.
Smith hozzátette: a hatóság elvárja azt is, hogy ilyen esetekben a légitársaságok időben nyújtsanak támogatást és segítséget az érintett utasoknak.
A brit polgári repülésügyi hatóság (CAA) adatai alapján készített, hétfőn ismertetett felmérés szerint a Wizz Air légitársaság járatai indultak a leghosszabb késésekkel tavaly Nagy-Britanniából.
A PA információszolgáltató ügynökség által a brit médiaorgánumok számára összeállított statisztikai elemzés mindazon légitársaságok indulási adatait vizsgálta, amelyek 2022-ben 2500-nál több menetrendszerű és charterjáratot indítottak brit repülőterekről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyszerre temetik el a volt szombathelyi alpolgármestert és feleségét, akit férje meglátogatása után gázoltak halálra a kórház előtt
Feiszt György két héttel felesége tragikus balesete után hunyt el a kórházban. A várost lesújtotta a házaspár halála, akiket díszsírhelyen helyeznek végső nyugalomra.
Együtt temetik el Szombathely egykori alpolgármesterét, Feiszt Györgyöt és a feleségét, akit két héttel ezelőtt gázoltak halálra, miután meglátogatta a kómában fekvő férjét a kórházban.
Mint megírtuk, január 22-én a sötét utcán egy fiatal férfi által vezetett fekete Audi ütötte el a balról érkező asszonyt a Markusovszky kórház előtt. Hiába küzdöttek sokáig a mentősök az életéért, a helyszínen belehalt a sérüléseibe. A Szombathelyi Rendőrkapitányság halálos közlekedési baleset okozása miatt indított eljárást.
A tragédia azután történt, hogy az asszony meglátogatta a férjét, Feiszt Györgyöt a kórházban. A 75 éves férfinek tüdőgyulladása volt, kómában feküdt az intenzív osztályon, végül február 4-én hunyt el.
Az elismert történész-levéltáros kétszer volt a város alpolgármestere, nyugdíjazása után pedig a közösségi élet aktív alakítója maradt: részt vett a Savaria Karnevál és a Bloomsday kortárs művészeti fesztivál szervezésében is.
Pénteken egyszerre temetik el Feiszt Györgyöt és feleségét, a szertartás költségeit az önkormányzat állja. A házaspár halála az egész várost lesújtotta a polgármester szerint.
„Iszonyatos tragédia ez a városnak is, a családról nem is beszélve” – mondta Nemény András, Szombathely polgármestere a Blikknek.
„Természetesen a város saját halottjának tekinti egykori alpolgármesterét és a feleségét is, a részvétünk mellett azzal tudjuk enyhíteni a szeretteik fájdalmát, hogy a házaspár a város temetőjének díszsírhelyei között lelhet végső nyugalomra, a szertartás költségeit pedig magunkra vállaljuk.”
A baleset után a város közgyűlése napirendre vette az ügyet. A folyamatban lévő rendőrségi vizsgálat mellett a városvezetés saját forrásból új gyalogátkelőhely létesítését készíti elő az érintett szakaszon. A polgármester azt is elmondta, hogy a következő napokban megemlékezést tartanak Feiszt György emlékére.
Együtt temetik el Szombathely egykori alpolgármesterét, Feiszt Györgyöt és a feleségét, akit két héttel ezelőtt gázoltak halálra, miután meglátogatta a kómában fekvő férjét a kórházban.
Mint megírtuk, január 22-én a sötét utcán egy fiatal férfi által vezetett fekete Audi ütötte el a balról érkező asszonyt a Markusovszky kórház előtt. Hiába küzdöttek sokáig a mentősök az életéért, a helyszínen belehalt a sérüléseibe. A Szombathelyi Rendőrkapitányság halálos közlekedési baleset okozása miatt indított eljárást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A pokolba a bírósági gyakorlatukkal” – 6 év börtönre ítéltek egy humoristát, miután veteránokkal poénkodott Oroszországban
A 29 éves komikus, Artemij Osztanyin a tárgyalóteremben reagált a súlyos ítéletre, amelyet egy vitatott vicc miatt szabtak ki rá. Az ügy a 2022 óta egyre vadabb oroszországi eljárások sorába illeszkedik, amelyek a kritikus hangokat célozzák.
Egy viccért csaknem hat év börtön: február 4-én a moszkvai Mescsanszkij kerületi bíróság 5 év 9 hónap, büntetőkolóniában letöltendő szabadságvesztésre és 300 ezer rubel (körülbelül 1,26 millió forint) pénzbírságra ítélte Artemij Osztanyin 29 éves stand-up komikust. A bíróság „gyűlöletkeltés” és „hívők vallási érzéseinek megsértése” miatt mondta ki bűnösnek két külön színpadi anyaga miatt. Az ítéletet az az Oleszja Mendelejeva bíró hozta, akit az Egyesült Államok egy korábbi, politikailag motiváltnak tartott ítélete miatt 2024 decemberében szankciós listára tett - írja az orosz Mediazona.
Tavaly márciusi fellépésén Osztanyin egy olyan férfiról mesélt, aki egy aknarobbanásban elvesztette a lábait, és egy gördeszkán közlekedett a moszkvai metrón.
Az előadásról készült felvételt háborúpárti Telegram-csatornák kapták fel, majd ultranacionalista csoportok tettek feljelentést az orosz Nyomozó Bizottságnál. A komikus végig tagadta, hogy a poén az ukrajnai háború veteránjairól szólt volna. „A tréfa szövegében egy szó sincs a ‘különleges hadműveletről’, a többi a bloggerek és a szövetségi média fikciója” – mondta a védekezésében.
A netes felháborodás után a hatóságok gyorsan léptek: Osztanyint 2025. március 18-án Belaruszban fogták el, miközben megpróbálta elhagyni az országot.
Védője és jogvédők szerint a belarusz őrizetben bántalmazták, amit később orvosi vizsgálatok is rögzítettek, bár a minszki hatóságok ezt tagadták. Az ítélethirdetés után a tárgyalóteremben a vádlott nyíltan tiltakozott. „A pokolba a bírósági gyakorlatukkal. Nem, nem értem [az ítéletet]” – reagált a döntésre az Independent tudósítása szerint.
A hatalomhoz közeli Sorok Szorokov szervezet jogi igazgatója, Georgij Szoldatov szerint
„az utóbbi években a komikusok gyakran átléptek vörös vonalakat, és olyan témákról viccelnek, amelyek bármely normális társadalomban tabunak számítanak”.
Ezzel szemben a Memorial jogvédő szervezet politikai fogolynak minősítette Osztanyint. Még
az orosz Elnöki Emberi Jogi Tanács egyik tagja, Jeva Merkasova is „túl szigorúnak” nevezte az ítéletet, és már az eljárás elején kijelentette: „Még a legborzasztóbb poénokért sem megengedhető embert előzetesbe zárni.”
Osztanyin helyzetét súlyosbítja, hogy már 2025 júniusában felvették az orosz pénzügyi felügyelet „szélsőségesek és terroristák” listájára, ami a bankszámláinak befagyasztásával és egyéb közéleti korlátozásokkal jár. Az orosz hatóságok ezt a listát a rendszer ellenségeinek megbélyegzésére, és jogfosztására használják.
Egy viccért csaknem hat év börtön: február 4-én a moszkvai Mescsanszkij kerületi bíróság 5 év 9 hónap, büntetőkolóniában letöltendő szabadságvesztésre és 300 ezer rubel (körülbelül 1,26 millió forint) pénzbírságra ítélte Artemij Osztanyin 29 éves stand-up komikust. A bíróság „gyűlöletkeltés” és „hívők vallási érzéseinek megsértése” miatt mondta ki bűnösnek két külön színpadi anyaga miatt. Az ítéletet az az Oleszja Mendelejeva bíró hozta, akit az Egyesült Államok egy korábbi, politikailag motiváltnak tartott ítélete miatt 2024 decemberében szankciós listára tett - írja az orosz Mediazona.
Tavaly márciusi fellépésén Osztanyin egy olyan férfiról mesélt, aki egy aknarobbanásban elvesztette a lábait, és egy gördeszkán közlekedett a moszkvai metrón.
Az előadásról készült felvételt háborúpárti Telegram-csatornák kapták fel, majd ultranacionalista csoportok tettek feljelentést az orosz Nyomozó Bizottságnál. A komikus végig tagadta, hogy a poén az ukrajnai háború veteránjairól szólt volna. „A tréfa szövegében egy szó sincs a ‘különleges hadműveletről’, a többi a bloggerek és a szövetségi média fikciója” – mondta a védekezésében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás szerint közérdek fűződik ahhoz, hogy a nyilvánosság megtudja, kik zavarták meg Lázár gyöngyösi fórumát
A minisztert a kormányinfón kérdezték a Lázár János ellen tiltakozó romák bűnügyi adatainak felhasználásáról. Szerinte a kormány csak azután kommunikált erről, hogy a sajtó már nyilvánosságra hozta az adatokat.
Többször is szóba került Lázár János ügye a csütörtöki kormányinfón, miután szerdán kiderült, a rendőrség nem igazoltatott senkit a miniszter botrányba fulladt gyöngyösi fóruma után. Ez azért volt meglepő, mert Lázár a keddi pusztaszabolcsi Lázárinfója után újságíróknak azt mondta, az ellene tiltakozó romákat „nyilván igazoltatta a rendőrség, utána a belügyminiszter nyilván jelentette a miniszterelnöknek, mert egy miniszterről van szó”. Állítása szerint így jutott a kormány a tüntetők bűnügyi adataihoz, amelyet aztán Lázár egyik Facebook-videójában fel is használtak.
Gulyás Gergely a közmédia kérdésére azt mondta, a rendőrség nem Lázár Jánost, hanem az RTL-t cáfolta meg, ugyanis szerinte a csatorna Híradója állította azt, hogy a gyöngyösi fórum után igazoltatások történtek. A sajtótájékoztatón később az RTL munkatársa ismét felhozta a témát, idézve Lázár szavait, mire Gulyás úgy reagált, hogy a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény hatósági védelmet élvez.
„Egy rendezvénynek a békéjét és biztonságát a hatóságoknak - függetlenül attól, hogy azt ki tartja - lehetőség szerint szavatolni kell. Ennek igenis eszköze az, hogy akik ezt megzavarják, azokat igazoltatja a rendőrség. Ott nyilvánvalóan megzavarták.
Tehát azt a következtetést Lázár úr okkal vonta le, hogy vélhetően azokat a személyeket, akik egy jogszerűen tartott rendezvényt megzavarnak - ráadásul még egy nemzetbiztonság alatt álló személy is tartja ezt -, azokat igazoltatják. Ez egy okszerű következtetés. Arról, hogy így volt, vagy nem így volt, a rendőrség tud nyilatkozni”
– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy „Lázár János feltételezése nehezen minősíthető nem teljesen megalapozottnak”.
Amikor a riporter visszakérdezett, hogy ha a rendőrség megmondta, hogy nem igazoltatott, akkor milyen hatóságnak kellett volna intézkednie, mire Gulyás csak azt ismételgette, hogy az „illetékes hatóság”, konkrétumot nem mondott.
Azt is kijelentette, hogy a tiltakozók bűnügyi adatait sehol nem használta a Fidesz azelőtt, hogy a sajtóban, elsőként a Magyar Nemzetben ezek megjelentek volna. Mint mondta, Lázár János Facebook-videója, benne az adatokkal azután jelent meg, hogy a sajtó nyilvánosságra hozta.
„Ma már azt is tudjuk, hogy egy, a TISZA Párthoz szervesen kötődő személy megbízásából kik mentek oda pénzért, és zavarták meg Lázár János gyűlését. Szerintem ennek van jelentősége. Igenis fűződik közérdek ahhoz, hogy a nyilvánosság ezt a tényt megismerje”
– jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogy nem kellene-e bocsánatot kérni azoktól a tüntetőktől, akik az erkölcsi bizonyítványukkal igazolták, hogy nem követtek el bűncselekményt, Gulyás azt mondta, ha valakiről valótlanul állítják, hogy bűncselekményeket követtek el, akkor indokolt a bocsánatkérés. Önmagában az erkölcsi bizonyítvány azonban ezt nem feltétlenül igazolja, mert abban a bűncselekményeket csak egy meghatározott ideig kell feltüntetni, tehát nem perdöntő bizonyíték.
Arra a felmérésre, amely szerint a megkérdezettek 55 százaléka úgy gondolja, Lázár Jánosnak le kell mondania, a miniszter úgy reagált, hogy „politikailag vágyvezérelt kutatásoknak” tekintik ezeket, nem hiszi, hogy bármilyen valóságalapja van.
Többször is szóba került Lázár János ügye a csütörtöki kormányinfón, miután szerdán kiderült, a rendőrség nem igazoltatott senkit a miniszter botrányba fulladt gyöngyösi fóruma után. Ez azért volt meglepő, mert Lázár a keddi pusztaszabolcsi Lázárinfója után újságíróknak azt mondta, az ellene tiltakozó romákat „nyilván igazoltatta a rendőrség, utána a belügyminiszter nyilván jelentette a miniszterelnöknek, mert egy miniszterről van szó”. Állítása szerint így jutott a kormány a tüntetők bűnügyi adataihoz, amelyet aztán Lázár egyik Facebook-videójában fel is használtak.
Lejárt az utolsó atomalku – ötven évnyi békét dobhat a kukába Amerika és Oroszország
Lejárt az amerikai-orosz Új START egyezmény, miután Washington nem reagált Moszkva hosszabbítási javaslatára. A felek mostantól korlátok és ellenőrzés nélkül bővíthetik nukleáris arzenáljukat. Trump új megállapodást szeretne, amibe Kínát is bevonnák, de Peking egyelőre problémás fél.
Február 5-én éjféllel véget ért egy korszak: lejárt az Új START szerződés, az utolsó érvényben lévő megállapodás, amely korlátok közé szorította az Egyesült Államok és Oroszország stratégiai nukleáris fegyvereit. Moszkva csütörtökön közölte, mivel nem kapott hivatalos amerikai választ arra a javaslatára, hogy a felek önkéntesen tartsák be a korlátokat, a szerződés kötelezettségei megszűntek.
„Az aktuális körülmények között abból indulunk ki, hogy a felek… többé nem kötelesek [a szerződés] bármely kötelezettségének vagy szimmetrikus nyilatkozatának betartására… és elvben szabadok a következő lépéseik megválasztásában”
– közölte az orosz külügyminisztérium a TASS orosz hírügynökség szerint.
A 2010-ben aláírt és 2011-ben hatályba lépett egyezmény 1550 darabban maximalizálta a telepíthető stratégiai nukleáris robbanófejek számát, a hordozóeszközök számát pedig 700 telepített és 800 összesített darabban szabta meg. A megállapodás kulcseleme volt a kölcsönös ellenőrzés és adatszolgáltatás, ám
a helyszíni inspekciók már a koronavírus-járvány alatt leálltak, 2023-ban pedig Oroszország hivatalosan is felfüggesztette részvételét az ellenőrzési mechanizmusban.
A mostani helyzetet egy megválaszolatlan diplomáciai ajánlat előzte meg. Vlagyimir Putyin orosz elnök még 2025 szeptemberében javasolta, hogy a szerződés lejárta után Oroszország kész még egy évig önkéntesen betartani a számszerű korlátokat, amennyiben az Egyesült Államok is így tesz. Erre azonban nem érkezett hivatalos washingtoni reakció. „Az elnök javaslata továbbra is az asztalon van. Még nem kaptunk választ az amerikaiaktól” – erősítette meg két nappal ezelőtt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Az amerikai oldalon Donald Trump elnök egyértelművé tette, hogy másfajta megállapodásban gondolkodik, amely Kínát is bevonná a tárgyalásokba. „Ha lejár, lejár. Jobb megállapodást kötünk”
A Pentagon négy évvel ezelőtt jelentése szerint, Kína 2035-re mintegy 1500 nukleáris robbanófejjel rendelkezhet, legalábbis akkor, ha arzenálját a jelenlegi tempóban bővíti.
Szerdán Marco Rubio amerikai külügyminiszter az új START meghosszabbítása helyett az Egyesült Államok, Oroszország és Kína közötti háromoldalú nukleáris egyezmény aláírását szorgalmazta. Azonban Kína korábban zárt és nyilvános tárgyalásokon is határozottan elutasította a trilaterális tárgyalások ötletét - írja a Telex.
A korlátok nélküli helyzetre a katonai vezetés is felkészült. Az amerikai légierő Nukleáris Parancsnokságának vezetője már korábban jelezte, hogy amennyiben politikai utasítást kapnak, készen állnak több nukleáris robbanófej integrálására a szárazföldi és légi hordozóeszközökön.
„Ha utasítást kapunk, készen állunk és felkészültünk a végrehajtásra” – fogalmazott Thomas A. Bussiere tábornok.
„A nukleáris kockázatok terén minden rossz irányba halad… két napra vagyunk attól, hogy az Egyesült Államok és Oroszország fél évszázad nukleáris stabilitásért végzett munkáját elpazarolja” – nyilatkozta kedden Alexandra Bell, a Bulletin of the Atomic Scientists elnök-vezérigazgatója. Orosz részről Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes így fogalmazott: „Ez egy új pillanat, új valóság – készen állunk rá” – mondta a The Guardiannek.
Február 5-én éjféllel véget ért egy korszak: lejárt az Új START szerződés, az utolsó érvényben lévő megállapodás, amely korlátok közé szorította az Egyesült Államok és Oroszország stratégiai nukleáris fegyvereit. Moszkva csütörtökön közölte, mivel nem kapott hivatalos amerikai választ arra a javaslatára, hogy a felek önkéntesen tartsák be a korlátokat, a szerződés kötelezettségei megszűntek.
„Az aktuális körülmények között abból indulunk ki, hogy a felek… többé nem kötelesek [a szerződés] bármely kötelezettségének vagy szimmetrikus nyilatkozatának betartására… és elvben szabadok a következő lépéseik megválasztásában”
– közölte az orosz külügyminisztérium a TASS orosz hírügynökség szerint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
