A volt vezérkari főnök után újabb katona tálalt ki: elkeseredésről, kilátástalanságról ír

A Wizz Air egyik repülőgépe 2016. november 10-én súlyos repülőeseményt élt át, amikor a Budapestről Nisbe tartó 801-es járat veszélyesen közel került egy hegyhez. A Blikk most utánajárt az esetnek, és kiderült, hogy az incidens során több pilótahiba is történt. A fedélzeti automatika azonban közbelépett, ez akadályozta meg a katasztrófát.

A járat úgynevezett kiszolgáló járat volt, utasok nem tartózkodtak rajta, utaskísérőket szállítottak a szerbiai Nis repülőterére. A pilótafülkében a kapitány és az első tiszt dolgozott, akik korábban még nem repültek erre az útvonalra. A repülés kezdetben problémamentesen zajlott, azonban a leszállási fázisban váratlan fordulat történt.

A légi irányítás egy másik megközelítési eljárást adott meg, mint amit a pilóták előzetesen beprogramoztak. Ennek megfelelően módosították a repülési tervet, de

Ekkor a kapitány rákérdezett: „Miért süllyedünk?” A következő pillanatban a földközelségi figyelmeztető rendszer vészjelzése is megszólalt: „Terep előttünk! Húzd fel!” A pilóták azonnal reagáltak, és egyszerre húzták hátra a botkormányt, hogy megakadályozzák az ütközést. A megfelelő tolóerőt azonban csak késve állították be, így a gép meredeken emelkedni kezdett, és végül a fedélzeti automatika állította maximumra a hajtóművek teljesítményét.

A kivizsgálás megállapította, hogy a pilóták nem kommunikáltak megfelelően egymással, és volt olyan művelet, amelyet egyszerre ketten is végrehajtottak, miközben más fontos teendőket figyelmen kívül hagytak. A jelentés szerint a kapitány nem tudta megfelelően kipihenni magát az előző napon, ennek ellenére alkalmasnak érezte magát a repülésre. Az első tiszt ezzel szemben kipihent volt, mivel előtte tíz napig nem repült.

A légitársaság teljes körű vizsgálatot végzett az eset kapcsán.

„Az incidens a Wizz Air számára ismert volt, az esetet teljes körűen kivizsgálták, és azóta a légitársaság beépítette a képzési programjába is” – közölte a vállalat a Blikkel. Az érintett pilóták további képzéseken vettek részt, amelyeket sikeresen teljesítettek. A vizsgálat során megfogalmazott ajánlásokat a Wizz Air beépítette a képzési anyagaiba és a vállalat repülési gyakorlatába.

A Wizz Air 2018-ban indította el a Pilótaakadémiáját Magyarországon, amelynek célja, hogy a tehetséges fiatalok számára lehetőséget biztosítson pilótakarrierjük megkezdésére. A program 17–21 hónapos integrált képzést kínál, amely 750 óra elméleti oktatásból, 60 óra szimulátoros gyakorlatból és 145 óra repülési gyakorlatból áll. A képzés során a kadétok megszerzik a szükséges tudást és gyakorlatot ahhoz, hogy első tisztként kezdjenek dolgozni a Wizz Air járatain, majd további tapasztalat megszerzésével kapitánnyá vagy Airbus A320/A321 oktatóvá válhassanak.

Az SK iváncsai gyárában is elkezdődtek a csoportos elbocsátások – írja a 444 a cég dolgozóitól kapott információkra hivatkozva. Az elküldött munkavállalók között operátorok, műszakvezetők, karbantartók és PQC technikusok is vannak. A lap forrásai szerint

Az érintett dolgozók közül többen arról számoltak be a Telexnek, hogy már hetek óta érezni lehetett, valamilyen változás várható a cégnél. Bár eleinte csak egy-egy dolgozót küldtek el, február közepére felgyorsultak az események, és ekkorra vált világossá, hogy valójában tömeges leépítés zajlik. A folyamat először az SK komáromi gyárában indult, majd átterjedt a második komáromi üzemre, végül pedig Iváncsára is.

A Telex információi szerint

Ennek érdekében közös megegyezéses szerződést ajánlanak a dolgozóknak, ami anyagilag kedvezőbb lehet: az elküldött munkatársak így a törvényileg előírt végkielégítésen túl plusz egy-két havi bért kaphatnak, bizonyos esetekben pedig azt is lehetővé teszik számukra, hogy a felmondási idő alatt ne kelljen munkát végezniük. A lap úgy tudja, a dolgozók többsége elfogadja ezt a feltételt.

Az elbocsátások körülményeit ugyanakkor többen sérelmezik. Egy dolgozó elmondása szerint az elküldés úgy zajlik, hogy

Miután a dolgozó aláírta a szerződést és összeszedte a személyes dolgait, azonnal el kell hagynia a gyárat. Az egyik munkatárs szerint volt olyan eset is, amikor biztonsági őr kísérte ki az elbocsátott dolgozót a gyárkapuig, és még azt sem engedték meg neki, hogy a vállalati buszt használja.

Az SK Innovation 2018-ban kezdte meg magyarországi tevékenységét. Az első európai akkumulátorgyárát Komáromban hozta létre, ahol 2020-ban indult a termelés. A vállalat 2021-ben jelentette be, hogy Iváncsán újabb, 30 GWh éves kapacitású gyárat épít, 681 milliárd forintos beruházással, az építkezés még az év végén el is kezdődött. 2024 májusában azonban az iváncsai üzemből 609 kölcsönzött, főként kirgiz munkavállaló szerződését szüntették meg. A cég akkor hangsúlyozta, hogy a leépítés nem érintette a saját állományban lévő magyar munkavállalókat, és a döntést a világpiaci kereslet átmeneti csökkenésével indokolta.

Az Európai Unió 27 tagállamából 26 egyetértett abban, hogy katonai támogatást nyújtsanak Ukrajnának, azonban Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezt megvétózta. Ennek ellenére az Eurologus értesülései szerint a többi ország a brüsszeli uniós csúcstalálkozó végén kiadhat egy közös nyilatkozatot a szándékaikról.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont egy másik javaslatot is tett, amely arról szól, hogy

A kedden bemutatott „Rearm Europe Plan” (Európa újbóli felfegyverzésének terve) szerint az EU országai a következő négy évben akár 800 milliárd eurót is fordíthatnának közös és nemzeti védelmi fejlesztésekre.

A terv részeként az unió 150 milliárd euró hitelt biztosítana a tagállamoknak olyan katonai rendszerek fejlesztésére, mint a lég- és rakétavédelem, a tüzérségi eszközök, a rakéták és lőszerek, valamint a drónok és drónelhárító rendszerek.

Von der Leyen szerint, ha az EU országai átlagosan a GDP-jük 1,5 százalékával növelnék a védelmi kiadásaikat, akkor ebből 650 milliárd euró jönne össze négy év alatt, amit a 150 milliárdos uniós hitellel kiegészítve érnék el a 800 milliárd eurós célt.

Orbán Viktor február 17-én Budapesten találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjével. A VSquare oknyomozó portál információi szerint ezt követően a magyar miniszterelnök utasítást adott a Terrorelhárítási Központ (TEK) vezetőinek, hogy Banja Lukába küldjenek embereket arra az esetre, ha szükség lenne Dodik támogatására.

Február 24-én Dodik a boszniai szerb nemzetgyűlésben jelentette be, hogy magyar különleges egységek érkeztek Banja Lukába. Állítása szerint 300 ember érkezett, míg a TEK hivatalos közlése szerint a magyar egység létszáma 70 fő volt. A TEK tájékoztatása szerint a különleges egységek közös kiképzésen és gyakorlaton vettek részt a helyi erőkkel.

A VSquare forrásai szerint azonban a TEK nem kizárólag kiképzési céllal utazott Boszniába. A portál szerint

Egy, az ügy részleteit ismerő forrás azt mondta, hogy négy operatív egység és egy felderítő egység vett részt az előkészítésben, összesen 70 ember, valamint járművek és egy mozgó műveleti parancsnoki központként szolgáló teherautó is érkezett a helyszínre. A VSquare szerint civil ruhás egységek felderítést és megfigyelést is végeztek a művelet biztosítása érdekében.

A portál úgy tudja, hogy az eredeti tervek szerint Dodikot a dél-magyarországi Mohács közelében vitték volna át a határon, a horvát hatóságok értesítése nélkül. Azt nem tudni, hogy az akció pontosan kinek az ötlete volt, de végül nem valósult meg. Dodik fellebbezett az ítélete ellen, így egyelőre nem kell börtönbüntetést letöltenie,

Dodik ellen 2023 augusztusában indított eljárást a boszniai szövetségi ügyészség, mert nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. Egy bosznia-hercegovinai bíróság múlt héten hat év börtönbüntetésre ítélte, és eltiltotta hivatala gyakorlásától. Két nappal később a boszniai szerb nemzetgyűlés megszavazta az országrész igazságügyi rendszerének függetlenedését, miközben Dodik nyíltan beszél az elszakadás lehetőségéről is.

A hatályos magyar jogszabályok szerint a TEK csak akkor menekíthetné ki Dodikot az országból, ha magyar állampolgársággal rendelkezne – ilyen információ azonban nem ismert.

A történtek után feszültebbé vált a diplomáciai helyzet Magyarország és Bosznia-Hercegovina között. Március elején a boszniai hatóságok nem engedték leszállni a magyar külügyi államtitkár repülőgépét, majd a szarajevói magyar nagykövetet bekérették a külügyminisztériumba.

(via 24.hu)